Két új pályázati konstrukciót hirdetett meg, együttesen 18 milliárd forint értékben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a magyar tudományos eredmények nemzetközi terjesztése, illetve a digitális gyártástechnológiai, az agrárinnovációs és biotechnológiai fejlesztési programok ösztönzésére – közölte a hivatal. A kutatócsoportok számára egymilliárd forint, a versenyképességi felhívásra 17 milliárd forint jut a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. A Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatása című felhívásra olyan magyarországi kutatóhellyel rendelkező kutatók és kutatócsoportjaik pályázhatnak, akik 2014. január 1. után tettek közzé eredeti kutatási eredményeket, amellyel a…
Olvass tovább>>Év: 2017
Két robottávcső épül Magyarországon csillagászati jelenségek megfigyelésére
Két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium Tranziens Asztrofizikai Objektumok nevű projektje 687 millió 369 ezer 737 forint összegű támogatást nyert – olvasható a közleményben. A projekt elsődleges célja olyan…
Olvass tovább>>Sopronban és Szegeden az erdők megmentésén dolgoznak
A világszerte erdőpusztulásokat és fakárosításokat okozó Armillaria, vagyis tuskógomba fajokat kutatják 2020-ig Sopronban és Szegeden – közölte a konzorciumvezető Soproni Egyetem. A kutatásra 676 millió forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében, amelyre még Nyugat-magyarországi Egyetem néven pályázott konzorciumvezetőként a Soproni Egyetem. A kutatásban részt vesz a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja. A tájékoztatás szerint az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, de bizonyos fajaik a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak és jelentős erdőpusztulásokat okoznak. Megtámadják és elpusztítják az ellenálló képességükben…
Olvass tovább>>MTA Atomki: pontosabb és gyorsabb munkát tesznek lehetővé az intézet új berendezései
Pontosabb és gyorsabb munkát tesznek lehetővé azok a képalkotó és kormeghatározó berendezések, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki) a következő három évben szerez be örökségtudományi laboratóriumába – mondta Molnár Mihály, az intézet tudományos főmunkatársa. Elmondása szerint a berendezések egyik részének a felületvizsgálatban és képalkotásban lesz nagy szerepe. Ilyen a nagyfelbontású, háromdimenziós optikai mikroszkóp, amellyel a régészeti és kulturális örökségvédelem körébe tartozó tárgyak, műemlékek, kisebb eszközök felületi szerkezetét, a mikroelem-eloszlásokat lehet jobban megismerni. Ide tartozik az AirSEM szkenning elektronmikroszkóp is, amellyel már mikroelem-összetételt is lehet mérni, ráadásul a…
Olvass tovább>>Nemzetközi innovációs díjat nyert a HungaroControl
A „Felelős és a környezet fenntarthatóságára irányuló innovációk” kategóriában Nemzetközi Minőség-Innováció díjat nyert a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. Az Európai Minőségügyi Szervezet elismerését a magyarországi szabad légtérhasználat megtervezéséért és bevezetéséért ítélték oda a HungaroControlnak. A közlemény szerint a Minőség-Innováció pályázatot 2007-ben indította útjára Finnország elnöke a finn minőségügyi partnerszervezet kezdeményezésére, amelyhez azóta csatlakozott Svédország, Lettország, Észtország, Csehország, Magyarország, Izrael, Kazahsztán, Litvánia és Spanyolország (Baszkföld), valamint legutóbb Kína és Thaiföld. Magyarország a nemzetközi pályázatba az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának közreműködésével kapcsolódott be. Innovatív fejlesztéseiért két magyar szervezet is…
Olvass tovább>>A HIPA januártól k+f jogcímen támogathat projekteket
Minden eddiginél több külföldi működő tőke érkezett Magyarországra 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával, és már látható, hogy az idei első negyedév is jól alakul majd. Az ügynökség idén olyan cégeket szeretne Magyarországra vonzani, amelyek jövőt álló technológiát és magas hozzáadott értéket teremtő munkahelyeket hoznak létre – mondta Ésik Róbert, a HIPA elnöke. Kifejtette: tavaly 71 beruházási projektről született pozitív döntés a HIPA közreműködésével, ezek eredményeként több mint 3,243 milliárd euró (mintegy 1002 milliárd forint) értékű külföldi működő tőke (FDI) érkezett Magyarországra, és 17 647 új munkahely jön létre.…
Olvass tovább>>Biztonságos szalagkorlátot fejlesztett egy magyar cég
Biztonságos, a járműveket az ütközés után az útra visszaterelő szalagkorlátot szabadalmaztatott a DAK Acélszerkezeti Kft., amellyel díjat nyert a Nemzetközi Minőség-Innováció 2016 pályázaton — nyilatkozta Tarány Gábor, a cég ügyvezető igazgatója. A veronai buszbalesetre utalva elmondta, ha ilyen típusú korlátokat telepítenek, akkor nem valószínű, hogy megtörténhetnek hasonló balesetek. A szabadalom lényege, hogy ütközéskor a szalagot tartó oszlop leválik a szalagról, és a szalag visszairányítja a járművet az útra – fejtette ki. Bakos József, a pályázaton szintén díjazott HungaroControl Kft. főosztályvezetője elmondta, hogy bevezették a szabad légtérhasználatot, a repülőgépek a legrövidebb…
Olvass tovább>>Kismillió cég dubajozott az Arab Egészségügyi Vásáron
Több mint négyezer cég állított ki az Arab Egészségügyi Üzleti Vásáron, ami a második legnagyobb ilyen rendezvény a világon — írja az euronews. Az automatizáció és az egészségügyi innováció volt a 42. alkalommal megrendezett kiállítás központi témája, amelyen hetven országból több mint négyezer egészségügyi vállalkozás vett részt. Az egyik központi téma a 3D nyomtatás volt. Az érdeklődők tréningeken tanulhattak a technológia felhasználásáról a kardiológia, neurológia, a sebészet vagy a gasztroenterológia területén. Az innováció nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egészségügy meg tudjon felelni a globális kihívásoknak. – Az egész közel-keleti régió ugyanazokkal…
Olvass tovább>>Személyre szabott tumorterápia: egymilliárd forint komponensek tárházára
Több mint egymilliárd forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap azt a kutatást, amelynek célja a személyre szabott tumorterápiában alkalmazható, könnyen változtatható szerkezetű gyógyszerjelölt vegyületek kifejlesztése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezette konzorcium kutatásában arra vállalkozott, hogy olyan vegyületeket állít elő, amelyek egyes komponensei az elérni kívánt hatás és a kezelendő tumor típusa szerint könnyen változtathatók. Ez a célzott terápiás eljárás lehetővé teszi a rákos betegek hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó kezelését. A projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,2 milliárd forinttal támogatja, amelyből az ELTE részesedése…
Olvass tovább>>Startupokat is díjaz a Magyar Innovációs Szövetség az idén
Az idén először startup cégeket is díjaz az Innovációs Nagydíj pályázaton a Magyar Innovációs Szövetség, az elismerés hozzájárulhat a kis- és középvállalkozói szféra megfiatalításához – mondta Antos László, a szervezet ügyvezető igazgatója. Ismertetése szerint a startupok számára kiírt pályázatra a 2014. január 1-je után alapított, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok jelentkezhetnek. Az értékelés kiemelt szempontja a 2016-ban elért eredményt, de a zsűri figyelembe veszi az innováció újdonságerejét és társadalmi hasznosságát is. Az igazgató hozzátette, hogy nem csak friss eredményekkel lehet pályázni, hiszen az újítások megtérülése eltérő, ezért számos régebben bevezetett innováció is…
Olvass tovább>>Pusztít az „olajfák ebolája”
Az „olajfák ebolájának” nevezett gyógyíthatatlan növénybetegség terjedése miatt mintegy kétezer fát kellett elpusztítani a spanyolországi Baleár-szigeteken, ahol emiatt korlátozták bizonyos növényfajták exportját is – írták spanyol napilapok. Az Olaszországban tavaly egymillió olajfa pusztulását okozó Xylella fastidiosa baktérium jelenlétét még a múlt ősszel azonosították először Mallorca szigetén cseresznyefákon és leandereken. Az akkor tett megelőző intézkedések ellenére most újabb eseteket találtak Mallorca mellett már Ibizán is. A baktérium az olajféléken kívül a gyümölcsfákra és a dísznövényekre is veszélyes. A fertőzés a szúró-szívó rovarok, például kabócák, szúnyogok révén terjed. Ezeken keresztül jut fel a fák…
Olvass tovább>>Megkezdték az alumíniumhab iparszerű termelését
Megkezdte az iparszerű termelést az Aluinvent Zrt. a Miskolchoz közeli Felsőzsolca ipari parkjában lévő gyártócsarnokában, ahol évente ezer tonna alumíniumhab gyártását tervezi, a hétszáz millió forintos beruházást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át pénteken. Beszédében a miniszter megállapította: Magyarország fejlődése és gazdaságának sikere nagymértékben azoktól a vállalkozásoktól függ, amelyek képesek az innovációra és az újítások gyors ipari alkalmazására. Mint mondta: Magyarország igyekszik versenyképességét javítani, a növekedési ütemet emelni, új iparpolitikát megvalósítani, úgy, hogy mindez a kereskedelemben is hasznosuljon – mondta, hozzátéve: gyorsuló ütemű, de kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedéssel számolnak,…
Olvass tovább>>No para: már megint kilyukadt a Föld mágneses pajzsa
A Föld mágneses pajzsának kilyukadásáról rögzítettek adatokat indiai csillagászok, akik eredményeikről a Physical Review Letters című szaklap legfrissebb számában számoltak be. A Föld mágneses mezején keletkező rések nem szokatlanok, de ritkán adódik lehetőségük a tudósoknak a folyamat megfigyelésére – írja a BBC hírportálja. Az indiai Ootyban lévő Kozmikus Sugárzás Laboratórium (CRL) GRAPES-3 teleszkópja 2015. június 22-én rögzítette a mintegy 20 gigaelektronvoltos (GeV) erejű galaktikus kozmikus sugárkitörést. „Ebben az esetben a mágneses pajzs csak két órán át volt nyitva, majd visszatért a normális állapotába. Ereje csak két százalékkal csökkent” – közölte Szunil…
Olvass tovább>>Havonta a Földről érkező oxigénionok záporában fürdőzik a Hold
Bizonyítékot találtak arra, hogy a Föld légköréből minden hónapban oxigén árasztja el a Hold felszínét. Japán kutatóintézetek és egy nemzetközi kutatócsoport a Hold körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzésével bukkant rá a bizonyítékokra. Eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A tudósok egy ideje felismerték, hogy a Holdat folyamatosan bombázzák a napszélből származó részecskék, és hogy havonta egyszer, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, a Hold védetté válik ettől a napszéltől. Az új kutatás során a tudósok megállapították, hogy ez alatt a rövid, néhány…
Olvass tovább>>Nagy a baj: Európa vizes élőhelyeinek kétharmada eltűnt
Az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka elpusztult a WWF adatai szerint. Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét. Vizesélőhelyeink hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben – olvasható a WWF Magyarországnak a február másodikai Vizes élőhelyek világnapja alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében. „A vizes élőhelyek természetes testőreink: elsimítják az árhullámokat, védve az embert a katasztrofális áradásoktól; magukba szívják és tárolják a tavasszal érkező vizeket, majd a nyári csapadékhiányos időszakban biztosítják a vizet a növényeknek” – fejtette ki Siposs…
Olvass tovább>>A világon egyedülálló teljesítményű mikroszkóppark beszerzése indult meg a pécsi egyetemen
Az élő emberi sejtek molekuláris szintű vizsgálatát is lehetővé tévő, a világon egyedülálló mikroszkóppark létrehozását célzó, több mint 830 millió forintos projekt indult a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel. Ábrahám István, a pécsi orvosi kar élettani intézetének igazgatóhelyettese, az Európai Regionális Fejlesztési Alap által 785 millió forinttal támogatott hároméves projekt szakmai vezetője kifejtette: az úgynevezett „nano-bio-imaging” mikroszkóprendszerekkel a kutatók az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyerhetnek akár az élő emberi sejteken belüli molekuláris kölcsönhatásokba is. Az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és -morfológiai paraméterek nagy…
Olvass tovább>>Új ivóvízellátó technológiát fejlesztett az Aquaprofit
Világszerte rengeteg ember ivóvízellátását oldhatja meg az Aquaprofit Zrt. legújabb fejlesztése, az Intelligent Water Aid Technology (IWAT), amely az áramot és vízvezetéket nélkülöző területek, vízhiányos térségek, katasztrófa sújtotta övezetek vagy menekülttáborok vízellátását is képes biztosítani – közölte a cég az MTI-vel. Ismertették: az IWAT prototípusa a 2016-os budapesti Fenntartható Vízipari Megoldások Szakkiállításának egyik legjelentősebb innovációja volt, létrehozásához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kétszázmilliós támogatást biztosított. A berendezés naponta akár tízezer ember ivóvízszükségletét is képes hosszú távon, fenntartható módon kielégíteni az arzén és más szennyező anyagok kiszűrésével, működéséhez pedig napenergiát…
Olvass tovább>>Paksi felújítás: a C15 névre keresztelt ciklus magyar innováció
A paksi atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően megkezdődött a 3. blokk karbantartása – közölte honlapján az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A zrt. 3. blokkját 2017. február 1-jén hajnali 2 óra 38 perckor állították le a tervezett főjavításra. Az esemény – mint írják – a másik három blokk üzemelését nem befolyásolta. A főjavítási folyamatot felügyelő Országos Atomenergia Hivatal azt közölte, hogy a 25 napig tartó rövid, 2017. évi karbantartás, főjavítás a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában. Az Országos Atomenergia Hivatal a jogszabályi előírásoknak eleget téve folyamatosan felügyeli a…
Olvass tovább>>Magyarországon egyedülálló örökségtudományi laboratóriumot épít ki az MTA Atomki
Magyarországon egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot épít ki a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki). Szikszai Zita tudományos főmunkatárs az MTI-nek elmondta: a debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból. A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot. Ezen fog segíteni az MTA Atomki új AirSEM berendezése, amely mintakamra nélkül,…
Olvass tovább>>Szuperkritikus: iszonyat mély lyukat fúrtak egy izlandi vulkánba
Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának fúrása Izland délnyugati részén. Az Izlandi Mélyfúrási Projekt (IDDP) geológusai 427 Celsius-fokot mértek a lyukban és 21 méternyi fúrt magmintát is begyűjtöttek, amelyet alapos elemzés alá vonnak a következő hónapokban – írta a BBC News. A fúrási munkálatok tavaly augusztusban kezdődtek a Reykjanes-félsziget vulkánján, amely hétszáz évvel ezelőtt tört ki utoljára. Az eredeti cél az ötezer méteres mélység elérése volt, ahol a hőmérséklet valószínűleg eléri az ötszáz Celsius-fokot. Ilyen mélységben az olvadt kőzet keveredik a vízzel. A forró folyadék úgynevezett szuperkritikus állapotban van:…
Olvass tovább>>