SES Astra: továbbra is a műhold a válasz a jövő kérdéseire

A műholdipar szakmai szövetsége, a Satellite Industry Association (SIA) 2017-es jelentése szerint tavaly globális szinten új rekordot ért el az iparág bevétele. Abból az alkalomból, hogy az iparág újra pozitív évet zárt a világ vezető műholdüzemeltetője, a SES Astra 2025-ig szóló előrejelzést adott ki arról, hogy hogyan alakul a jövő technológiája. Az elmúlt évek műholdipari teljesítménye A Satellite Industry Association (SIA) 2017-es éves jelentése szerint a műholdipar globális bevétele 2 százalékkal 261 milliárd dollárra nőtt 2016-ban, amivel új rekordot ért el. Általánosságban véve ez azt jelenti, hogy 2016 egy pozitív…

Olvass tovább>>

Csodás új eszközöket fejlesztett a Rockwell Automation

Innováció

Az új termékeknek köszönhetően gyorsabban végezhetnek a hibaelhárítással a gyártóüzemek dolgozói és a támogató csapatok. Az okos készülékek számos csatlakozást létesítettek az ipari üzemeltetés különböző pontjain, így hatékonyabbak a dolgozók az üzemben és az elosztott munkaállomásokon. A digitális átállás folyamatában lévő gyártók közül sokaknak nagyon időigényes ezeknek a modern eszközöknek az üzembe helyezése, valamint túl sok erőforrást kell a szükséges adatok dekódolására és a megfelelő alkalmazottakhoz való eljuttatására fordítani. A Rockwell Automation a FactoryTalk Analytics for Devices készülékkel és a FactoryTalk TeamONE Standard Edition alkalmazással lehetővé teszi a gyártóüzemi csapatok…

Olvass tovább>>

Több mint 1,2 milliárd forintot nyert el kutatás-fejlesztésre a Knorr-Bremse

Forint

A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. 1,26 milliárd forint keretösszegű támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) kutatás-fejlesztési tevékenységéhez, amelynek keretében magyar mérnökök fejlesztenek egyebek mellett autonóm járműfunkciókhoz szükséges technológiákat – jelentette be a vállalat. A támogatás segítségével induló kutatás-fejlesztési projekt választ keres a közúti fuvarozás legfontosabb kihívásaira, mint a piacok globalizációja, a forgalomsűrűség és a baleseti kockázatok növekedése, illetve a gépjárművezető-hiány. A fejlesztésbe mintegy száz mérnököt és kutatót vonnak be. A projekt egy korábbi, szintén az NKFI Alapból finanszírozott pályázat eredményeire épül, amelynek során a Knorr-Bremse…

Olvass tovább>>

Agrárkamara: nemcsak a technológiát, hanem a termékeket is fejleszteni kell

mezőgazdaság

Nemcsak a technológiát, hanem a termékeket is folyamatosan fejleszteni kell a versenyképesség megtartása és növelése, például az importkiváltás érdekében – hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója. Keleti Marcell elmondta: a NAK a múlt év őszén termékfejlesztési gyakorlati képzést indított. Példaként említette az idén tavasszal lezajlott sajtkészítési képzést Franciaországban, illetve ennek folytatásaként a magyar Tejgazdasági Intézetben túrókészítési, savanyított tejtermék előállítási és gomolyasajt-készítési módszereket tanulmányozhattak a gyakorlatban a résztvevők. Ezek a képzések főként azoknak szólnak, akik már több éve tevékenykednek az élelmiszeripar egy-egy területén. A képzés célja pedig az, hogy…

Olvass tovább>>

A brit férfiak tizedének tíz évvel idősebb a szíve, mint kellene

Minden tizedik ötvenéves brit férfinak tíz évvel idősebb a szíve a valóságos koránál, ami megnöveli a végzetes szívroham vagy az agyi érkatasztrófa kockázatát – állapította meg az Angol Közegészségügyi Szolgálat (PHE) hétfőn közzétett jelentésében, melyet a BBC hírportálja ismertetett. Csupán szeptemberben a becslések szerint 7400 ember halálát okozza majd szívbetegség vagy agyvérzés Angliában. A PHE elemzése 1,2 millió ember megkérdezésével készült, a tesztben a szív biológiai korát vizsgálták. A résztvevők között 33 ezer 50 éves férfi volt. A szív megbetegedése a férfiak körében vezető, a nőknél a második leggyakoribb halálok.…

Olvass tovább>>

Együttműködik a Contitech Fluid Automotive és a Szegedi Tudományegyetem

Kézfogás

A duális képzés fejlesztésére és egy új ösztöndíjprogram bevezetésére is kiterjedő együttműködési keretszerződést kötött a makói ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. és a Szegedi Tudományegyetem, a megállapodást kedden írták alá a Tisza-parti városban. Szabó Gábor rektor elmondta, a felsőoktatási intézmény erősíti ipari kapcsolatait, a partnerek között különösen fontosak azok a cégek, amelyek a szűkebb régióban működnek. A ContiTech-kel való együttműködés illeszkedik az SZTE hosszú távú stratégiájához, amelynek lényeges eleme a műszaki képzés fejlesztése, az ehhez kapcsolódó gyakorlati háttér erősítése, a duális képzésben résztvevő hallgatók számának emelése – közölte a professzor.…

Olvass tovább>>

Négy éve még biztosan van a NAP-nak

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely működésének első négy évében számos kiemelkedő eredményt hozott – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, a program záró konferenciáján. Pálinkás József a magyar felsőoktatás napján a Kodály Központban rendezett tanácskozás megnyitóján közölte: az eddigi 12 milliárd forintos támogatás után az NFKIH 6,5 milliárd forinttal járul hozzá a program folytatásához. Szólt arról is, hogy elkezdődik egy nemzeti kvantumtechnológiai program, amely remélhetően sikeresen összefogja majd az ezen a területen zajló magyarországi kutatásokat. Olyan programokat terveznek továbbá, amelyekben egyszerre…

Olvass tovább>>

Lezajlott az első V4-es startup verseny Magyarországon

A kis- és középvállalkozások üzleti innovációjában kiemelkedő az induló, startup vállalkozások szerepe – mondta Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Az elnök a héten Budapesten megtartott nemzetközi startup verseny és konferencia alkalmából elmondta: a visegrádi országok (V4) a GDP növekedésében Európa egyik legnagyobb potenciállal bíró területe. A növekedés továbbvitelében különösen fontos szerepe van az innovációnak – hangsúlyozta. Szalai a rendezvényről szólva kiemelte: ez volt az első V4-es startup verseny Magyarországon. Kitért arra is, hogy a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány delegációja hétfőn indul Izraelbe, a tel-avivi Digital Life Design (DLD) nemzetközi…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

Sárneczky: el lehetne téríteni egy Föld felé tartó kisbolygót

üstökös

El lehetne téríteni egy Föld felé tartó kisbolygót, bár jelenleg nincs ilyen – közölte Sárneczky Krisztián csillagász. Azt mondta, hogy az idő fontos szempont: évtizedekkel a várható becsapódás előtt el kellene kezdeni letolni a pályájáról az égitestet, ugyanis később már nehéz lenne eltéríteni. Sárneczkyt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy hétmillió kilométeres „biztonságos távolságban” haladt el a Föld mellett pénteken a Florence nevű aszteroida, amelynek 4,35 kilométeres átlagos átmérője nagynak számít. A csillagász hangsúlyozta, hogy az 1981 óta ismert égitest ilyen közel még soha nem járt a Földhöz. Ennek köszönhetően, az eddigiekkel…

Olvass tovább>>

A szegedi egyetem 21 milliárd forint támogatást kap

A kormány döntött arról, hogy 21 milliárd forint támogatást kap a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztésére, az oktatási infrastruktúra korszerűsítésére – jelentette be az igazságügyi miniszter szombaton a felsőoktatási intézmény tanévnyitóján. Trócsányi László kijelentette, hogy a kormány stratégai ágazatnak tekinti az oktatást, partnerként tekint az egyetemekre. Hozzátette: az ország versenyképességéhez az olyan egyetemek tudnak hozzájárulni, melyek állják a nemzetközi versenyt, nemcsak a hazai, hanem a külföldi hallgatóknak is vonzó képzéseket képesek kínálni. Az egyetem „Szeged zászlóshajója”, amikor a kormány a felsőoktatási intézményt támogatja, akkor ezzel a várost is…

Olvass tovább>>

Új kemoterápiás hatású vegyületeket keresnek az ELTE kutatói

laboratórium

A kemoterápiás gyógyítás hatékonyságának növelését célozzák az ELTE Természettudományi Kar Kémiai és Biológiai Intézetének kutatócsoportjai két betegségcsoportban: a tumoros megbetegedések esetében a rezisztens, illetve a fokozottan áttétképző daganatokra fókuszálnak, a mikrobiális fertőzéseknél pedig az intracelluláris kórokozók okozta megbetegedésekre – közölte az intézmény. Az összegzés szerint több mint 200 millió forintos támogatásból alakít ki európai színvonalú infrastruktúrát közösen az ELTE TTK Kémiai és Biológiai Intézete. A fejlesztés részeként egy olyan műszeregyüttest szereznek be, amely révén az ELTE Kémiai és Biológiai Intézetének együttműködő kutatócsoportjai tumoros és mikrobiális eredetű fertőző megbetegedések gyógyításának hatékonyság-növeléséhez…

Olvass tovább>>

Gyulladáscsökkentővel mérsékelték a szívroham és az agyvérzés kockázatát

Ízületi gyulladásra kifejlesztett gyógyszerrel először sikerült csökkenteni a szívroham és az agyvérzés kockázatát egy nagy szabású, hosszú időn át végzett vizsgálatban – számolt be róla a BBC hírportálja. A tanulmány készítői szerint ez volt a legnagyobb áttörés a koleszterincsökkentő sztatinok kifejlesztése óta. A vizsgálatban részt vevő, mintegy tízezer páciensnél 15 százalékkal csökkentették a szívinfarktus kockázatát. Olyan páciensekkel dolgoztak, akik szívrohamon estek át. Háromhavonta adtak nekik gyulladáscsökkentő gyógyszert (canakinumabot). A majdnem negyven országban végzett tesztek résztvevőit éveken át, akár négy évig is figyelemmel kísérték. A gyógyszert szedő pácienseknél – mellékhatásként –…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb „tengeri sárkány” maradványait fedezték fel

tengeri szörny

Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres „tengeri sárkány”, vagyis egy kétszázmillió évvel ezelőtt élt iktioszaurusz maradványait fedezték fel Nagy-Britanniában – tudósított a BBC. Az iktioszauruszok fajai akkoriban népesítették be a Föld óceánjait, amikor a szárazföldet a dinoszauruszok lakták. A most vizsgált egyed kövületeit több mint húsz éve találták meg az angol partokon, de mostanáig nem tanulmányozták őket. Sven Sachs német paleontológus lett rájuk figyelmes egy hannoveri múzeumban. Kapcsolatba lépett angol kollégájával, Dean Lomaxszel, aki az iktioszauruszok szakértője. „Lenyűgöző, hogy még mindig találunk újdonságot a múzeumi gyűjteményekben, afelfedezéshez ki sem kell menni…

Olvass tovább>>

Kétezer éves érmének néztek egy múzeumi szuvenírt

Kétezer éves eredeti érmének néztek egy Ciszjordániában talált réginek tűnő pénzérmét, amelyre egy nyolcéves kislány figyelt fel, de kiderült róla, hogy csak a jeruzsálemi Izrael Múzeum látogatóknak adott értéktelen emléktárgya – jelentette a The Jerusalem Post. Múlt héten a helyi és a nemzetközi média is arról számolt be, hogy a Hallel Halevy nevű nyolcéves kislány Ciszjordániában, a Halamis nevű telepesfalu mellett, egy régészeti lelőhely közelében különleges, a második szentély idejéből, kétezer évvel ezelőttről származó félsékeles pénzérmet talált a földön. A rendkívüli felfedezést még Benjámin Netanjahu miniszterelnök is Facebook-bejegyzésben üdvözölte, melyben…

Olvass tovább>>

Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden

Az anyagok felületén zajló atomi szintű folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfőn kezdődő 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science – ECOSS) – közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem közös reakciókinetikai kutatócsoportjának tudományos tanácsadója a konferencia megnyitója előtt újságíróknak úgy fogalmazott, minden kémiai kutatást le lehet fordítani a felülettudomány nyelvére. Solymosi Frigyes akadémikus vezetésével Szegeden csaknem negyven éve folynak ezek az atomi léptékű kutatások, amelyek minden szennyezéstől, zavaró tényezőtől mentes körülmények között vizsgálják, hogyan zajlanak le az…

Olvass tovább>>

Megfejtették a Nap változó fényének titkát

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók számára kiemelt jelentőségű, hanem a távoli csillagok megfigyelésében is segítséget nyújt, emellett az exobolygók jövőbeli kutatását is leegyszerűsítheti – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ha egy exobolygó (Naprendszeren kívül bolygó) elhalad anyacsillaga…

Olvass tovább>>

Megvan az Innováció európai fővárosa-díj tíz döntőse

Az Innováció európai fővárosa cím idei pályázatán a dán Aarhus városa, Berlin, Koppenhága, Helsinki, Nizza, Párizs, Tallinn, a finnországi Tampere, Tel Aviv és Toulouse került be a legjobb tíz közé, amelyek közül november 7-én Lisszabonban az úgynevezett webes csúcstalálkozón nevezik meg a nyertest – közölte a pályázatokat értékelő független szakértőkből álló testület választása alapján az Európai Bizottság. Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos elmondta, az Innováció európai fővárosa díj inspiráló és innovatív ötleteket vonultat fel Európa-szerte. A verseny győztese egymillió eurót kap (mintegy 310 millió forint) a…

Olvass tovább>>

Végre kiszámolták a nagyvárosokban lévő fák hasznának értékét

A világ nagyvárosaiban lévő fák évente több mint 500 millió dollár értékű „szolgáltatást nyújtanak” azzal, hogy tisztábbá, élhetőbbé teszik a városi környezetet – számította ki egy nemzetközi kutatócsoport. Az Ecological Modelling című online folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt – Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztanbul, London, Los Aneles, Mexikóváros, Moszkva, Mimbi és Tokió – tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a fa alapú ökoszisztéma előnyeinek évi átlag értéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva…

Olvass tovább>>

Ebola: mozgásbeli, kognitív és látási problémáktól szenvednek a túlélők

Súlyos mozgásbeli, kognitív és látási problémák sújtják a 2014-15-ös nyugat-afrikai ebolajárvány azon túlélőinek csaknem nyolcvan százalékát, akiknek egy évvel a betegségből való felépülést követően mérték fel a fizikai és mentális állapotát a kutatók. A Liverpooli Egyetem és a Trópusi Orvoslás Liverpooli Iskolájának szakemberei azt vizsgálták, hogy milyen egészségi problémákkal küzd a túlélők egy csoportja 12 hónappal azután, hogy hazaengedték őket a Sierra Leone fővárosában, Freetownban működő 34 Military Hospital (MH34) klinikáról – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. A vizsgálatba 27 ebolatúlélőt, kontrollcsoportként pedig hozzájuk közel álló, de nem megfertőződött 54…

Olvass tovább>>