Hónap: 2017 szeptember

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák

~

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák – állapította meg az osztrák Farkaskutató Központ új tanulmánya. A tudósok azonos környezetben élő, ugyanannyi ideig, ugyanúgy kiképzett farkasokat és kutyákat hasonlítottak össze. Kiderült, hogy néhány dologra, köztük az ok-okozati összefüggésre a farkasok ügyesebben jönnek rá – idézi a Phys.org portál a Scientific Reportsban közölt tanulmányt. „A gyerekek korán megtanulják az ok és az okozat összefüggését, például ha megérintik a forró tűzhelyet, megégnek. Kutatásunk megmutatta, hogy a farkasok is megértik ezt a kapcsolatot, az ember négylábú, szelídített barátja azonban nem”…

Olvass tovább>>

Asztmásokon segít a magyar diákok telefonos alkalmazása

~

Asztmásokon segít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Kara diákjainak Pulmoment nevű telefonos alkalmazása, mely egyedüli magyarként száll versenybe a University Startup World Cupon. Az innovatív alkalmazást az ELTE Informatikai Karán tanuló Eke Dániel, Bernáth Levente és Szücs András fejlesztette. Ez az első olyan magyar applikáció, ami közvetlenül kapcsolja össze az asztmás betegeket a saját orvosával. A program a rendszeres, kötelező viziteket gyorsítja fel úgy, hogy a rutinkérdéseket már a vizit előtti időszakban felteszi, a páciensek néhány gombnyomással megválaszolhatják – ismertette a részleteket a közlemény. Ezzel a több órás rendelői…

Olvass tovább>>

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

~

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni. A Proceedings of the Royal Society A című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás során Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának vezetője, a tanulmány szenior szerzője és kollégái tesztelték e hipotetikus módszert. A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap…

Olvass tovább>>

Az eddig ismertnél jóval idősebb Bakhsáli kéziratban jelent meg a legelső ismert nulla szám

~

Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám – állapították meg az egyetem szakemberei az után, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot. A tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a Kr.u. 3-4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel. A felfedezés létfontosságú jelentőségű a matematikatörténetben – idézte…

Olvass tovább>>

Konferencia kezdődött a molekuláris tudományok népszerűsítésére több Nobel-díjas tudós részvételével

~

A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal – mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője. A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése – mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás – tette hozzá. A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós…

Olvass tovább>>

Megváltoztatták a Stonehenge-nél tervezett alagút nyomvonalát a téli napforduló látványa védelmében

~

Megváltoztatták az angliai Stonehenge körzetében tervezett alagút nyomvonalát, hogy kijárata ne zavarhassa a lemenő nap látványát a téli napfordulón – jelentette be a brit kormány. Az őskőkori építménynél haladó főútvonal gépkocsiforgalmának csillapítását szolgáló alagút a korábban ismertetett tervek szerint a műemléktől délre húzódott volna. A megváltoztatott nyomvonal az alagút nyugati kijáratát érinti, amely 50 méterrel messzebb lesz Stonehenge ősi köveitől – közölte a BBC-vel Derek Parody, az angol közúti felügyelet illetékese. A közvéleménnyel folytatott konzultációból kiderült, hogy sokan adtak hangot aggodalmuknak az út nyomvonala és az alagút kijáratának elhelyezkedése miatt,…

Olvass tovább>>

Zajlanak a régészeti feltárások a tervezett M30-as autópálya nyomvonalán

~

Tartanak a régészeti feltárások a Miskolc és Kassa között megépítendő M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszán, eddig számos lelet került elő, a munkával várhatóan a decemberi fagyokig végeznek a szakemberek – hangzott el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót község határában tartott sajtótájékoztatón. Tóth Arnold, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója elmondta: a múzeum és a Forster-központ még az elmúlt év tavaszán elvégezte az építendő autópálya régészeti terepbejárását. Ekkor mintegy másfél millió négyzetméteres területen ásásmentes műszeres lelőhely-felderítést végeztek el. A régészek idén augusztusban vették át a munkaterületet a Miskolctól a magyar-szlovák…

Olvass tovább>>

Természettudományos élményközpontot alakítanak ki a pécsi állatkertben

~

Természettudományos élményközpontot alakítanak ki a pécsi állatkertben, amelynek létrehozására és működtetésére 500 millió forintot nyert a projektért felelős konzorcium – jelentette be szerdán a kultúráért felelős államtitkár a baranyai megyeszékhelyen. Hoppál Péter sajtótájékoztatón kiemelte: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Program (EFOP) nem formális tanulási lehetőségek bővítését célzó keretéből országosan a legnagyobb összeget nyerte el a Dél-Pannon Múzeumokért Kiemelkedően Közhasznú Egyesület, a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) és az állatkert fenntartását végző nonprofit kft. alkotta konzorcium. A politikus élményközpont feladatai között említette, hogy megismertesse a diákokat a többi között a környezetvédelem, a…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: megállíthatatlannak tűnik az állandóan fagyott talajú területek csökkenése

~

A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint. Az úgynevezett periglaciális zónák, melyek általában egy állandóan fagyott talajréteggel, permafroszt réteggel rendelkeznek, a Föld szárazföldi területeinek negyedét teszik ki. Többnyire az északi és déli területeken, illetve nagy tengerszint feletti magasságban találhatók. Az Exeteri és Helsinki Egyetem, valamint a Finn Meteorológiai Intézet tudósai megfigyelték azokat természetes folyamatokat, melyeket a fagy és a hó idéz elő ezekben a zónákban. Eredményeik szerint – és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve – a…

Olvass tovább>>

Közös kutatás-fejlesztési projektet indított a Pick és a szegedi egyetem

~

A hentesáru- és szárazárugyártás új eljárásmódjainak kidolgozása érdekében indított közös kutatás-fejlesztési projektet 1,71 milliárd forintos uniós támogatással a Pick Szeged Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – közölte oldalunkkal a Bonafarm csoporthoz tartozó vállalkozás. A 2021 közepéig tartó, 2,573 milliárd forintos összköltségű projekt során a cég és a felsőoktatási intézmény szakemberei dolgoznak együtt a hús alapanyag víztartalmának csökkentése, a füstölési eljárás fejlesztése, a természetes penészkultúra standardizálása, a klímatechnológia optimalizálása, az automatizálás, a csomagolás- és a termékfejlesztés érdekében. Az egyes feladatok lefedik a szalámigyártás teljes folyamatát, és az eredmények várhatóan könnyen…

Olvass tovább>>

Intellio: nem csak az innováció, a hagyományok ápolása is fontos

~

Az Intellio Technologies Zrt. az egyik leh innovatívabb magyar vállalatként fontosnak tartja a hazai hagyományokat, ezért örömmel támogatta a hétvégén megrendezett Magyar Díjlovagló Bajnokság és Fiatal Lovak Bajnoksága 2017-es versenyét. A rendkívül sikeres, színvonalas eseményt 2017. szeptember 7-10. között, a Diósgyőri Várban rendezték meg. A többnapos bajnokság számos versenyzőt, érdeklődőt vonzott, a szakmai zsűri a versenyek során a legkiválóbb lovakat díjazhatta. „Örömmel tölt el, hogy megjelenésünkkel támogathattuk a versenyt. A hétvége folyamán tapasztaltuk, hogy sokak számára fontosak lovas hagyományaink, és a bajnokság alatt valamennyi résztvevő, illetve látogató részese lehetett ennek…

Olvass tovább>>

A végső, megsemmisítő „nagy ugrás” felé tart a Cassini űrszonda

~

A Szaturnusz kutatására küldött Cassini űrszonda végrehajtotta azt a pályamódosítást, mely a végső, megsemmisítő „nagy ugrás” felé irányította – írta a BBC. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája 120 ezer kilométerre közelítette meg hétfőn a gyűrűk övezte bolygó Titán nevű holdját, ez a találkozás eléggé eltérítette a járművet ahhoz, hogy új pályáján végül becsapódjon a Szaturnuszba. A „nagy ugrás” pénteken következik be. A Cassini a bolygó felhői között darabjaira fog törni, alkatrészei elolvadnak és eloszlanak a Szaturnusz gázlégkörében. Tizenhárom éve, mióta az űrszonda a bolygóhoz megérkezett, mindig a Titánnak, a…

Olvass tovább>>

Kutatás készült az európai édesvizek ökoszisztémájáról

~

Európa vízgyűjtő területeinek csaknem felénél legalább egy veszélyeztetett vagy korlátozott elterjedésű faj él – hangzott el az M1 aktuális csatornán. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek célja az volt, hogy alapvető információkat szolgáltasson Európában az édesvízi ökoszisztémák védelméhez – hangzott el. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja részvételével lezárult program eredményei nyomán a szakértők úgy látják, hogy főként a Balkánon és Kelet-Európában vannak nagy hiányosságok a kritikus vízgyűjtők védettségével kapcsolatban. Lengyel Szabolcs, az MTA doktora, tudományos tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy az édesvízi élőhelyeknél az élővilág fogyatkozása jóval…

Olvass tovább>>

Csapdát jelentenek a denevéreknek a nagy üvegfelületek

~

A denevérek ügyesen kerülik ki a természetes akadályokat gyors, éjszakai repülés közben is, ám a modern épületek nagy, sima üvegfelületeit nem érzékelik, ezért veszélyesek számukra – állapította meg egy új kutatás. A kiterjedt üveg- vagy tükörfelületek „vakfoltot” jelentenek a repülő emlősök „radarán”, akadálytalannak érzékelik az útvonalat – magyarázta Stefan Greif, a Science tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a müncheni Max Planck Madártani Intézet tudósa. A denevérek ultrahangok segítségével érzékelik az útjukba eső tárgyakat, így találnak nappalra pihenőhelyet, így kutatnak táplálék után. Repülés közben hangot adnak ki, majd figyelnek a…

Olvass tovább>>

A hurrikánok átmérője akár 1200 kilométer is lehet

~

A hurrikánok átmérője akár 1200 kilométer is lehet, ha Magyarország felett elterülne, teljesen befedné az ország területét – mondta Juhász Árpád geológus az M1 aktuális csatornán. A tudós a műsorban kiemelte: az örvénylő rendszer úgy megy, akár a búgócsiga. Meg lehet adni egy pásztát, azaz sávot, hogy merre fog haladni, de hogy ezen belül kétszáz kilométerre jobbra, vagy balra tér el, azt nagyon nehéz előre megítélni. Ahol például az Irma mindent letarolt, ott a szigetek maguk is kanyarodnak, és fokozatosan térülnek el az észak-dél tengelytől nyugat felé. Így érnek a…

Olvass tovább>>

Tíz másodperc alatt mutatja ki a rákos szövetet egy új „toll”

~

Tíz másodperc alatt azonosítja a rákos szövetet egy toll formájú kézi műszer, amelyet a Texasi Egyetem tudósai fejlesztettek ki – tudósított a BBC. A kutatók szerint a műszer „gyorsabbá, biztonságosabbá és pontosabbá” teheti a daganat eltávolítását. Azt remélik, használatával elkerülhető, hogy a beteg szövet maradványai a szervezetben maradjanak – írták a Science Traslational Medicine című szaklapban. A tesztek szerint a toll az esetek 96 százalékában pontosan diagnosztizált. A MasSpec Pen nevű eszköz a rákos sejtekre jellemző anyagcsere felismerésével működik: szaporodási és növekedési ütemük miatt kémiájuk nagyon eltér az egészséges szövetek anyagcseréjétől.…

Olvass tovább>>

MNB: a jegybank lehetőségként tekint a fintech forradalomra

~

Elkerülhetetlen a pénzügyi technológiai (fintech) forradalom a pénzügyi rendszerben, a jegybank alapvetően lehetőségként tekint az új megoldásokra – mondta a Figyelő című hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke. A fintech cégek működését világszerte még alig szabályozzák, miközben hódit a közösségi finanszírozás. Ennek igazolására egy tanulmányt idézett Windisch László, miszerint 2015-ben a háztartások fizetési tranzakcióinak negyede, a hitelezés 14 százaléka nem a bankok, hanem a fintech vállalatok révén zajlott. Tavaly a közép-európai régióban 1,2, világszerte pedig már tavalyelőtt 23 milliárd dollár friss tőkét…

Olvass tovább>>

Átadták Skóciában a világ leghosszabb ferdekábeles szerkezetű közúti hídját

~

A brit uralkodó nyitotta meg hétfőn Skóciában a világ leghosszabb ferdekábeles szerkezetű közúti hídját, amely egyben Nagy-Britannia legmagasabb ilyen jellegű építménye. A Queensferry Crossing nevű híd jellegzetessége, hogy a három pilonból kiinduló tartókábelek ferdén lefutva közvetlenül a hídtesthez csatlakoznak, vagyis nem hosszirányban futó főkábelekről ágaznak le függőlegesen. A híd a skót főváros, Edinburgh tágabb környezetét köti össze Skócia északi vidékeivel a Firth of Forth, vagyis a Forth folyó széles deltatorkolata felett átívelve. A Queensferry Crossing 2,7 kilométer hosszú, és a hídtest legmagasabb pontja dagály idején is 210 méter magasságban húzódik a…

Olvass tovább>>

Közelebb a rák megértéséhez

~
laboratórium

A daganatos és az autoimmun megbetegedések mechanizmusainak jobb megértéséhez, illetve a gyógyuláshoz vezető terápiák kifejlesztéséhez járulhat hozzá az ELTE, Kacskovics Imre professzor által vezetett kutatócsoportja egy speciális új műszer révén. A jelenlegi terápiás, diagnosztikai és kutatási ellenanyagok fejlesztése a sejtfelszíni molekulákra (pl. ioncsatornák, G-protein kapcsolt receptorok: GPCR) fókuszál. E molekulák tanulmányozására a monoklonális ellenanyagok a legalkalmasabbak, bár előállításuk jelentős kihívást jelent. Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszékét vezető professzor munkatársaival együtt az elmúlt években olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel jelentősen fokozni tudták az ilyen típusú ellenanyagok fejlesztésének hatékonyságát. Ehhez ugyanakkor…

Olvass tovább>>

Elstartolt a Fundamenta innovációs versenye

~

Már lehet jelentkezni a Fundamenta innovációs versenyére, a Fundamenta Digiverzumra. A verseny célja olyan forradalmi digitális megoldások, új üzleti konstrukciók megtalálása, amik hozzájárulnak az ügyfélélmény növeléséhez az otthonteremtésben, a lakáscélok megvalósításában. A digitális kihívások kezelésére, az ügyfélélmény növelésére a hitelintézeteknek új innovációs módszereket kell bevetniük. Ennek egyik módja a technológia-intenzív startupokkal, fejlesztő cégekkel, fintech megoldásokat szállítókkal az együttműködési lehetőségek aktív keresése. A Fundamenta ezt felismerve hirdette meg innovációs versenyét, a Fundamenta Digiverzumot. „A technológiai cégek, a fintech startupok számára a legnagyobb kihívás a megoldásuk piaci bevezetése, hasznosítása. A Fundamenta a…

Olvass tovább>>