Háromszáz évig is elélhet egy csőféregfaj a Mexikói-öböl hűvös mélységeiben

A világ egyik leghosszabb életű állata az a csőféregfaj, amelynek egyedei akár 300 évig is elélnek a Mexikói-öböl hűvös mélységeiben – derült ki a The Science of Nature című folyóiratban közölt friss tanulmányból. Az amerikai Temple Egyetem munkatársaként dolgozó Alanna Durkin szerint az Escarpia laminata élettartama nagyjából 100-200 év, de akadnak olyan példányok is, amelyek a 300 éves kort is megérik. Ezek a csőférgek 1000 és 3300 méteres mélységben élnek a tengerfenékhez tapadva, hidrogén-szulfid és metánkiáramlások szomszédságában – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Mivel a kutatók nagyon keveset tudnak az…

Olvass tovább>>

A nagy ragadozóknak annyi

A világ hat nagy ragadozója több mint kilencven százalékot vesztett történelmi élőhelyeiből – állítja amerikai kutatók új tanulmánya. Az etióp farkas, a vörös farkas, a tigris, az oroszlán, az afrikai vadkutya és az afrikai gepárd mind veszélybe került, ahogy az emberi települések és a gazdálkodás elfoglalta élőhelyüket. Az etióp farkasok természetes élőhelyük 99 százalékát, a tigrisek 95 százalékát veszítették el – ismertette a kutatást vasárnap a BBC News. A tudósok szerint létfontosságú a fajok megőrzése érdekében, hogy eredeti élőhelyükön újratelepítsék ezeket a ragadozókat. A Royal Society Open Science folyóiratban publikált…

Olvass tovább>>

Teste melegével költötte ki tojásait egy dinoszaurusz

Teste melegével, nagyjából 35-40 Celsius-fokon költötte ki tojásait az oviraptoroszaurusz – derítették ki kínai és francia kutatók. Kínában talált tojáskövületeken egy új módszerrel végeztek elemzéseket francia és kínai tudósok a Lyoni Geológiai Laboratóriumban – számolt be a ScienceDaily.com a Paleontology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányról. A dinoszauruszok szaporodása, különösen a tojásköltés még mindig számos tudományos kérdést vet fel. Mostanáig közvetett bizonyítékok – a megkövült tojáshéjak alakja és a fészkek elrendezése – alapján születtek elképzelések a folyamatról. A oviraptoroszauruszok tollas, két lábon járó, csőrös dinoszauruszok voltak, külsőre egyes madarakra emlékeztettek. Hosszuk…

Olvass tovább>>

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

laboratórium, kémcső

Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő partnerük 30 év alatti – ezt állapította meg egy amerikai tanulmány. A Harvard Egyetem kutatói majdnem 19 ezer mesterséges megtermékenyítéses (IVF) eset vizsgálata alapján közölték tanulmányukat a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) kiadványában. Megállapításaik rácáfoltak arra az elméletre, hogy a férfiak termékenysége örökké tart. A tanulmány szerint a természetes vagy mesterséges megtermékenyítésnél az idősebb férfiaknál jelentkező…

Olvass tovább>>

A korai emberek sokkal keményebbek voltak nálunk

A négyezer méter magasban tapasztalható oxigénhiány, az alacsony hőmérséklet és a különböző természeti elemeknek való kitettség ellenére, a hétezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető népek – nők, gyermekek és férfiak – egész éven át bírták az andokbeli viszonyokat – állapították meg a Kaliforniai Egyetem munkatársai. A tudományos közösségben régóta vita folyik arról, hogy a korai ember képes volt-e egész évben elviselni az Andokban uralkodó körülményeket. A régészekből és geokémikusokból álló kutatócsoport most öt különböző tudományos bizonyítékkal is alátámasztotta, hogy a válasz igen. A szakemberek számára az volt a legmeglepőbb, hogy a korai…

Olvass tovább>>

Kiszámolták a globális felmelegedés árát amerikai kutatók

Ha a szén-dioxid-kibocsátást nem sikerül csökkenteni, akkor a globális hőmérséklet minden egyes egy Fahrenheit (0,55 Celsisu-fok) növekedésével az amerikai gazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékát veszítené el, és minden további egy Fahrenheit növekedés többe kerülne az előzőnél – derítették ki amerikai kutatók. A Kaliforniai, a Rutgers és Chicagói Egyetem kutatói a nemzetgazdasági adatok 29 ezer számítógépes szimulációja alapján számszerűsítették a globális felmelegedés árát az Egyesült Államok számára. Az úttörő kutatás, amely segíthet lezárni a vitát arról, hogy a klímaváltozás segíti, vagy károsítja az amerikai gazdaságot, az első olyan…

Olvass tovább>>

Igazi gyilkos a Mars felszíne

Mars

A Mars felszínét borító sós ásványok megölik a baktériumokat – tárta fel egy csütörtökön közzétett tanulmány, amely arra a következtetésre jutott, hogy a vörös bolygó felszíne kevésbé élhető, mint azt korábban gondolták. A Földön elvégzett laboratóriumi tesztekben a Marson talált perklorátokat vizsgálták, és kiderült, hogy ezek a sós vegyületek elpusztítják a Bacilus subtilis baktériumot, egy alapvető életformát – számolt be kutatásairól az Edinburghi Egyetem Fizikai és Asztronómiai karának két tudósa. A perklorátok stabilak maradnak szobahőmérsékleten, a magas hőmérséklet aktiválja őket, a Mars azonban nagyon hideg. Jennifer Wadsworth és Charles Cockell…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszok kihalásának köszönhető a békák elterjedése

béka

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta – állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány – írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. Evolúciójuk történetét azonban a genetikai adatok hiányában mindeddig nem sikerült még feltárni. Amerikai és kínai kutatók új tanulmánya a mai békák három fő, nagyjából egy időben megjelent ősét írja le, ezek az élő békafajok 88 százalékát jelentik.…

Olvass tovább>>

Lehet még egy bolygó a Naprendszer Plutón túli részén

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer tizedik bolygója. Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet – olvasható a Space.com hírportálon. 2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering – becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint…

Olvass tovább>>

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő 50-100 évben Elon Musk

Mars

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő ötven-száz évben Elon Musk – derül ki az amerikai milliárdos, a SpaceX vállalat vezetője által papírra vetett tervekből, amelyet a New Space folyóirat ismertetett. Musk múlt év őszén egy nemzetközi űrhajózási kongresszuson már beszélt a Mars kolonizációjának terveiről, most részletesen leírta, miként képzeli megvalósítani nagyszabású elképzeléseit. A vörös bolygó betelepítésének víziója az újrahasználható rakéta és űrhajó kombinációján alapul, amelyet Musk bolygóközi közlekedési rendszernek (Interplanetary Transport System, ITS) nevez. Mind a rakétát, mind az űrhajót a SpaceX Raptor hajtóműve fogja működtetni, amelyet most…

Olvass tovább>>

Rendkívüli dolog derült ki a szabókról

Rendkívül jó sztereoszkópikus látással, vagyis térlátással rendelkeznek a szabók – derült ki amerikai és svájci kutatók közös tanulmányából. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Genfi Egyetem kutatói számítógépes tesztek révén vizsgálták meg a különböző foglalkozású emberek térlátását – írta a medicalxpress.com honlap. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a szabók nyolcvan százalékkal pontosabban mérik fel a köztük és az általuk szemlélt tárgy közötti távolságot, és 43 százalékkal jobban a különböző tárgyak közötti távolságot, mint az egyéb foglalkozások űzői. A tudósok egyelőre nem tudják, hogy vajon a varrás élesíti-e…

Olvass tovább>>

Megérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer

lézer

Megérkezett Prágába az amerikai szuperlézerrendszer, amely a cseh főváros melletti Dolní Brezany településen, az ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines nemzetközi tudományos központban fog működni. Összeszerelése és üzembe helyezése több mint egy évig fog tartani. Az L3 munkanevű szuperlézerrendszer a legnagyobb lesz a világon, elsősorban az alapkutatást és részben az űrkutatást fogja szolgálni – közölte Bedrich Rus cseh fizikus, a projekt egyik megálmodója és tervezője újságírókkal a szállítmány átvételekor. A tudományos központ berendezéseivel a világon elsőként lesz lehetőség extrém fizikai jelenségek kutatására, szimulálni tudják majd többek között a csillagok és a bolygók…

Olvass tovább>>

Orosz Proton-M hordozórakétával bocsátottak fel egy amerikai műholdat

Orosz Proton-M hordozórakétával bocsátották fel az Echostar 21 amerikai távközési műholdat a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból – közölte a Roszkoszmosz orosz űrügynökség. Egyévi műszaki kényszerszünet után először indítottak el ilyen típusú orosz hordozórakétát. A Proton újabb felbocsátását tavaly decemberre tervezték, ám a felkészülés során rendellenességet fedeztek fel a hajtómű második és harmadik lépcsőjében. Az Echostar-21 felbocsátását az Interfax hírügynökség szerint először május 29-re ütemezték át. A Space Systems/Loral által megépített, csaknem 6,9 tonnás geostacionárius amerikai műhold a tervek szerint másfél évtizeden át nyújt majd mobil műholdas távközlési szolgáltatásokat Európának.

Olvass tovább>>

Az amerikai űrkutatási hivatal kiválasztotta a tervezett Mars-utazás asztronautáit

Mars

Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrhajózási Hivatal (NASA) bejelentette: kiválasztotta azokat az asztronautákat, akiket a tervezett Mars-utazásra készítenek fel. A texasi Houstonban, a NASA központjában szerdán ünnepélyes ceremóniával mutatták be azt a hét férfit és öt nőt, akik közül a nagyon kemény és évekig tartó kiképzés után várhatóan kikerülnek a Marsra lépő első űrhajósok is. Több mint 18 ezren – köztük orvosok, mérnökök, geológusok – nyújtották be jelentkezésüket, s közülük választották ki a kiképzésre alkalmas űrhajósjelölteket. A jelölteknek kétéves intenzív kiképzésen kell részt venniük, hogy egyáltalán utazásra alkalmasnak minősítsék őket,…

Olvass tovább>>

A Naphoz hasonlóan forró bolygóra bukkantak

A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók. A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek. A kutatók szerint a planéta üstököshöz hasonlít, ahogyan – különös módon – a sarkpontjainál kerüli meg a csillagot. A 650 fényévnyi távolságra, a Hattyú…

Olvass tovább>>

Egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberiség az állatvilágra

A világnépesség növekedése és az élelem, az ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt ötven éven belül „soha nem látott” mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai – figyelmeztetnek a szakértők. A Nature Insight című folyóirat aktuális számában közölt tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis a világ biológiailag legsokszínűbb régióiban él – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Miután a modern Afrikából kirajzottak, egymást követték a különböző fajokat érintő kihalási hullámok. Háromezer évvel ezelőttre a Föld elvesztette nagy méretű…

Olvass tovább>>

Tudományos cikk erősítette az opiáttúladagolási „járványt” Észak-Amerikában

A tudomány is szerepet játszott abban, hogy közegészségügyi problémává vált a vényköteles fájdalomcsillapítók túladagolása az Egyesült Államokban – derül ki a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóirat honlapján közzétett elemzésből. Kanadai kutatók kimutatták, hogy az elmúlt évtizedekben tudományos kutatásokban több százszor pontatlanul idéztek egy 1980-ban közzétett levelet, amelynek szerzője, egy bostoni kórház köztiszteletben álló orvosa arról számolt be az amerikai orvostudományi folyóiratban, hogy mintegy negyvenezer, erős fájdalomcsillapítókkal kezelt kórházi beteg közül csupán négyen váltak gyógyszerfüggővé. A szakemberek emlékeztettek arra, hogy az elmúlt két évtizedben drámai mértékben megnőtt…

Olvass tovább>>

Magyar tudós: a világegyetem erős gravitációs laboratóriumunkká vált

„Elkezdtünk rendszeresen információt gyűjteni a világegyetemről, amely immár erős gravitációs laboratóriumunkká vált” – mondta az MTI-nek Márka Szabolcs fizikus azzal kapcsolatban, hogy újabb két fekete lyuk összeolvadását figyelték meg a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) detektoraival. Ez a harmadik alkalom, hogy a kozmikus esemény révén az Egyesült Államokban működő szerkezet észlelte az Albert Einstein által több mint száz éve megjósolt gravitációs hullámokat. Az első két alkalommal is fekete lyukak ütközését megfigyelve sikerült. A LIGO-együttműködésben részt vevő és a New York-i Columbia Egyetemen kutató Márka Szabolcs, Márka Zsuzsa és Bartos Imre…

Olvass tovább>>

Bikaerős antibiotikumot állítottak elő a szuperbaktériumok ellen

baktérium

Egy régi antibiotikum molekuláris szerkezetének stratégiai módosításaival akarják felvenni a harcot az antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumok ellen amerikai tudósok. A Scripps Kutatóintézet szakemberei a vancomycin hatóanyagú antibiotikumot „turbózták fel”, hogy szupererővel támadja meg a baktériumot. Laboratóriumi kísérleteikben az új változat ezerszer hatékonyabbnak bizonyult, mint a régi hatóanyag. Három különböző módon támadja meg a baktériumot, ezért az kevésbé képes elkerülni a gyógyszer támadását – derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukból. Az ultraerős antibiotikumot még ezután fogják kipróbálni állatokon és emberen, de a tudóscsoport reméli, hogy az új gyógyszer öt éven…

Olvass tovább>>

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős – állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok. A Science Advances tudományos lapban csütörtökön közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival kapcsolatosak – olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az eredmények segíthetnek megérteni az emberi anyatejes táplálás evolúcióját – vélik a szerzők, a Mount Sinai Egyetem orvosi és közegészségügyi kara, valamint az ausztrál Griffith Egyetem tudósai. A szoptatás fontos…

Olvass tovább>>