Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp. A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már. A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok. Az ilyen űrbéli objektumok általában csak apróbb vörös pontokként jelennek meg a nagy teljesítményű teleszkópokon. A csillagászatban a távolság és a kor összefüggő jellemzők, a fénynek ugyanis hosszú időre van szüksége, míg megteszi az űrben ezt a hatalmas távolságot, így a kutatók most azt látják, milyen…

Olvass tovább>>

Legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön

Már legalább kétszázmillió éve élnek lepkék a Földön – derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Felfedezésük feltárja, hogy a korábban véltnél hetvenmillió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon – adta hírül a BBC News. A porszem nagyságú kitinpikkelyek – más néven hímpor – a lepkék szárnyait borítják, innen kapta a rend latin nevét – Lepidoptera. Az ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok néhány olyan molylepke- és lepkefajé, amelyek még ma is élnek és hosszú pödörnyelvük van a nektár kiszívásához. „Felfedezésünk a szívószervvel bíró rovarok…

Olvass tovább>>

Megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények

Amerikai tudósok megfejtették, hogy hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki – számolt be a BBC. A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb. „A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogy hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon” – mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i…

Olvass tovább>>

Tavaly okoztak a legtöbb kárt a természeti katasztrófák Amerikában

Föld hőtérkép

Tavaly okoztak a legnagyobb anyagi kárt a természeti katasztrófák az Egyesült Államokban az Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) friss adatai alapján. A 2017-es rekordmagas anyagi veszteség 360 milliárd dollárra (93 ezer milliárd forint) rúgott, ami több mint kilencvenmilliárddal több az előző rekordév, 2005 kárainál – idézte a BBC hírportálja. Tavaly 16 olyan esemény volt, köztük a Harvey és az Irma hurrikán érkezése, melyek egyenként egymilliárd dollárnál nagyobb veszteséget okoztak. A NOAA megerősítette, hogy 2012 és 2016 után a tavalyi volt a harmadik legmelegebb év az Egyesült Államokban a meteorológiai mérések 1895-ös…

Olvass tovább>>

Több mint négyszeresére nőtt a holt övezetek területe az óceánokban az elmúlt 50 évben

Az elmúlt ötven évben több mint négyszeresére nőtt a holt – oxigén nélküli – övezetek nagysága a világ óceánjaiban, a part menti vizek oxigénhiányos térségei több mint tízszeresére nőttek 1950 óta – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban közzétett tanulmányában. A folyamat feltartóztatásához a globális felmelegedés és a tápanyagszennyezés megfékezésére, a sebezhető tengeri fajok védelmére van szükség – írták a kutatók. „Az oxigén létszükséglet az óceánok életéhez. Az oxigén csökkenése az óceánokban az emberi tevékenység egyik legsúlyosabb hatása a környezetre” – közölte Denise Breitburg, a tanulmány vezető szerzője,…

Olvass tovább>>

Napi egy adag zöldsaláta fiatalon tarthatja az agyat

Napi egy adag zöld saláta a kor előrehaladtával segíthet megőrizni a memóriát és frissen tartani az agyat – állítják egy amerikai tanulmány szerzői. A chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a Neurology folyóirat legfrissebb számában publikálták tanulmányukat, amelyben arra a megállapításra jutottak, hogy a zöld leveles zöldségekből készült saláta napi fogyasztása sokat segíthet az agy frissességének megőrzésében – ismertette a cikket szerdán a medicalexpress.com. Martha Clare Morris, a Rush kutatója rámutatott: mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére. A tanulmányban…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrófosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrófosszíliák alakjával, vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyszerre sosem. „Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére” – szögezte le John Valley,…

Olvass tovább>>

A Naprendszerhez hasonló a Kepler-90

Felfedezték egy távoli csillag, a Kepler-90 nyolcadik bolygóját, ezzel a rendszer planétáinak száma nyolcra nőtt, ami annyi, mint a Naprendszeré. A Kepler-90 így a Naprendszeren kívül a legtöbb bolygóval rendelkező csillag, amit valaha felfedeztek – írta a BBC hírportálja. A csillag csak kicsit forróbb és nagyobb a Napnál, a kutatók eddig hét bolygójáról tudtak. A legújabban azonosított bolygóval együtt „a Kepler-90 az első csillag, amelynek ugyanannyi bolygója van, mint a mi Naprendszerünknek” – mondta Christopher Shallue, a Google informatikusa. A keresőóriás mérnökei a mesterséges intelligencia gépi tanulás elnevezésű programját használták a Naprendszeren…

Olvass tovább>>

Hold keringhet a New Horizons űrszonda új célpontja körül

A New Horizons űrszonda új célja, a MU69 nevű égitest körül kis hold keringhet a misszióban részt vevő tudósok friss felfedezése szerint. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája 2015 júliusában elsőként repült el a Pluto törpebolygó mellett. Új úti célja, az MU69 közelébe 2019 első napján érkezik, csupán 3500 kilométerre fog mellette elszáguldani – írta a BBC. A harminc-negyven kilométer átmérőjű égitestről nagy felbontású képeket készít, műszerei adatokat rögzítenek. A New Horizons ekkor mintegy 6,5 milliárd kilométerre lesz a Földtől. A küldetéssel a tudósok új információkhoz jutnak a Naprendszer külső, fagyos…

Olvass tovább>>

Már hétévesek és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai

kutya

Immár hétévesek és remek egészségnek örvendenek a világ első klónkutyájának, a néhai Snuppynak életben maradt klónjai – derült ki a Szöuli Nemzeti Egyetem, a Michigani Állami Egyetem és az Illinoisi Egyetem kutatóinak közös tanulmányából, amelyben a szakemberek részletesen beszámolnak a kutyák fejlődéséről. A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói 2005-ben jelentették be, hogy a világon elsőként, sikerrel klónoztak egy kutyát, egy afgán agárt. A tudósok azóta több száz ebet klónoztak már, hogy minél többet megtudjanak az eljárás előnyeiről és esetleges hátulütőiről. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók…

Olvass tovább>>

Az álló farkú íjász és a falkája: a legrégebbi kutyaábrázolásra bukkantak Szaúd-Arábiában

Feltevések szerint a legkorábbi kutyaábrázolásra bukkantak régészek Szaúd-Arábia északnyugati részén, az Arab-sivatag két régészeti lelőhelyén talált rajzok legalább nyolcezer évesek lehetnek. A sziklába vésett rajzok közepes méretű, fülüket hegyező, rövidorrú, kunkorodó farkú kutyákat ábrázolnak vadászjelentekben. A képeken több kutyát nyakukra erősített pórázon tartanak, amelyeket a vadászok derekához erősítettek – olvasható a Science című tudományos folyóirat honlapján. Ha a képek korának meghatározása megállja a helyét, ez a legkorábbi bizonyíték póráz használatára, amelyet régészeti leletek között találtak. A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy vélik, ezek a sziklarajzok feltárják,…

Olvass tovább>>

Nevet kapott egy csillagközi aszteroida

Nevet kapott az első ismert aszteroida, amely a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett. Az ‘Oumuamua nevet kapta, amelynek jelentése hawaii nyelven „elsőként érkező távoli üzenet”. A sebességét és röppályáját vizsgáló kutatók szerint egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. Az aszteroidát Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel októberben egy Mauin lévő csillagvizsgáló segítségével – írja a BBC. Weryk és munkatársai észrevették, hogy nagyon gyorsan halad – elég gyorsan ahhoz, hogy ellenálljon a Nap gravitációs erejének -, ráadásul egy nagyon excentrikus röppályán. A tudósok szerint az ‘Oumuamua külső…

Olvass tovább>>

Először próbálkoztak génszerkesztéssel élő ember szervezetében

Kaliforniai orvosok először próbálkoztak génszerkesztéssel segíteni egy ritka veleszületett betegségben szenvedő férfi sejtjeiben – tudósított a BBC. Brian Madeux 44 éves arizonai páciens DNS-én akarták kijavítani azt a hibát, ami a Hunter-szindrómát okozza. A férfi „a nap minden pillanatában szenved”, ezért vállalkozott, hogy részt vegyen az úttörő kezelésben. A Hunter-szindróma igen ritka, a mukopoliszacharidózis egy fajtája: a kórban szenvedők a hosszú cukormolekulák lebontásához szükséges enzim előállításának genetikai utasításai nélkül születnek. Ezek a molekulák, mukopoliszacharidok az enzim hibája miatt nem bomlanak le, hanem felhalmozódnak a szervekben és károsítják őket. Madeux véráramába…

Olvass tovább>>

Engedélyezték az első, a testben nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok

gyógyszer

Engedélyezték az első, a testben digitálisan nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok – írta a BBC.com. A tabletta, mely a skizofrénia és a mániás depresszió kezelésére szolgál, tartalmaz egy lenyelhető szenzort, amely regisztrálja, hogy a gyógyszert bevette a beteg. A páciensen lévő tapasz továbbítja az információt az okostelefonjára. Ez az információ eljuttatható a kezelőorvosnak, amennyiben a páciens ebbe beleegyezik. A szakértők remélik, hogy a fejlesztés növeli a gyógyszer hatékonyságát, az előállító cég szerint azonban ez nem bizonyított. Valós időben vagy vészhelyzetben nem lehet ellenőrizni, hogy a gyógyszert bevette-e a páciens,…

Olvass tovább>>

Minden negyedik természeti világörökségi helyszínt fenyeget a klímaváltozás

Minden negyedik természeti világörökségi helyszínt veszélyeztet a klímaváltozás – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése. A szövetség az első után három évvel készítette el második felmérését, az eltelt időben majdnem megduplázódott a veszélyeztetett helyek száma – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az IUCN az UNESCO természeti virágörökségi listájának több mint kétszáz helyszínét vizsgálta meg ismét. 2014-ben 35 helyet sodort veszélybe a klímaváltozás, idén számuk 62-re nőtt a jelentés szerint, melyet a bonni klímatárgyalások idején tettek közzé. „A klímaváltozás gyorsan hat, nem kíméli bolygónk legpompásabb kincseit” – mondta Inger Andersen,…

Olvass tovább>>

Vad vidrafaj tartotta rettegésben Kína délnyugati részét

Testmérete és döbbenetesen erős harapása félelmetes csúcsragadozóvá tette a vidrák egyik ősi, hatmillió éve Kína délnyugati részén élt faját. Az állat megkövesedett koponyáját tanulmányozva a kutatók megállapították, hogy az ősvidrának olyan erős harapása lehetett, mint egy medvének – írta a Scientific Reports. Ma élő rokonai halakkal és kagylókkal táplálkoznak, az ősi vidrák zsákmányállatainak köre azonban ennél jóval szélesebb lehetett: az új kutatás szerint össze tudták roppantani nagy puhatestűek héját, házát, madarak és rágcsálók csontjait. A kutatók megállapították, hogy a Siamogale melilutra több mint ötven kilogrammot nyomott és akkorára nőtt, mint egy…

Olvass tovább>>

Hatalmas húsevő dinoszaurusz élt 200 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Afrika területén

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia rá, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén. A Manchesteri Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Sao Pauló-i Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport számos 57 centiméter hosszú és 50 centiméter széles, háromujjú lábnyomot fedezett fel a dél-afrikai Lesotho Maserui Kerületének egy lelőhelyén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az úgynevezett paleofelszínbe ágyazott lábnyomok alapján a szakemberek arra következtettek, hogy az állat nagyjából kilenc méter hosszú lehetett, vagyis majdnem négyszer akkora mint az oroszlán, amely…

Olvass tovább>>

Az elmúlt harminc évben nem nőtt a Balti-tengerben lebegő műanyagrészecskék sűrűsége

hulladék

Az elmúlt harminc évben nem növekedett a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja, annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt világszerte jelentősen növekedett a műanyagtermelés – állapították meg kutatók. Soha annyi műanyagtermék nem készült világszerte, mint manapság, miközben évente 5-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Mindezek fényében a kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és ezáltal a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is növekedett, ám az ennek kiderítését célzó első hosszú távú tanulmány más eredményeket hozott – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A DTU…

Olvass tovább>>

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén marad egyben a bolygó legnagyobb gyűrűje

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén maradhat együtt a bolygó legnagyobb gyűrűje. A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy ez egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy „csapatmunkáról” van szó – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Ha nem tartanák egyben bizonyos erők, a gyűrű folyamatosan szétterjedne, végül eltűnne. „A Cassini új részletekkel szolgált a Szaturnusz holdjainak tömegéről és a gyűrűk fizikai jellemzőiről, így matematikai alapon arra a következtetésre jutottunk, hogy a Janus hold egyedül nem…

Olvass tovább>>

Programozható álcabőrt fejlesztettek ki amerikai tudósok

Amerikai tudósok olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, mint a polipé vagy a tintahalé, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön. A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, ezek a puhatestűek gyorsan és visszafordíthatóan változtatják bőrük felületét olyan struktúrájúvá is, mint a környezetükben lévő hínár, korall vagy bármilyen tárgy, ami a rejtőzéshez rendelkezésükre áll – számolt be a Science tudományos lap pénteki számában megjelent tanulmányról a Phys.org. A Cornelli Egyetem mérnökei olyan anyagot fejlesztettek ki, amelynek textúrája programozható, így a polipéhoz és a tintahaléhoz…

Olvass tovább>>