A NASA űrszondájától kapott jelek megerősítették az Ultima Thule feletti átrepülést

A New Horizonstól kapott jelek megerősítik, hogy a NASA űrszondája átrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida felett kedd hajnalban – jelentette kedden az amerikai űrhajózási hivatal. A NASA tudósai szerint a New Horizons „egészséges” állapotban van órákkal az után, hogy 4729 napig tartó útja után átrepült a Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény fölött, amely 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől. A jeleket a NASA űrkommunikációs hálózatának Madridban lévő antennái fogták. Az első rádióüzenetek az űrszonda állapotáról is küldtek adatokat. Alan Stern,…

Olvass tovább>>

Elhelyezte első mérőműszerét a Mars talaján az InSight amerikai űrszonda

Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió. Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte. „Az InSight a reméltnél is pontosabban hajtja végre a menetrend szerinti programot. Csodálatos karácsonyi ajándék számunkra, hogy biztonságban a talajra helyezte a szeizmométerét” – idézte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai laboratóriumában dolgozó Tom Hoffmant, a projekt vezetőjét. Az űrszonda november 26-i landolása óta a kutatók azon dolgoztak, hogy elhelyezzék a…

Olvass tovább>>

Nem létezik egyetlen optimális emberi étrend

rántotthús

Nincs egyetlen optimális emberi étrend egy új kutatás szerint, amely mai vadászó-gyűjtögető közösségek étkezését vizsgálta, akik teljesen eltérő táplálékaik ellenére kitűnő emésztésnek örvendtek. A táplálkozási szakértők régóta vitatkoznak azon, hogy létezik-e az emberi evolúció során kialakult optimális étrend – írta a The New York Times online kiadása. Az Obesity Revierws című szaklapban megjelent tanulmány készítői több száz az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, mai vadászó-gyűjtögető csoport ételeit, szokásait, testmozgásának mennyiségét kutatta. Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kitűnő az emésztése, noha igen változatosak az étrendek, amelyeket követnek. Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár…

Olvass tovább>>

Dinoszaurusz-lábnyomok „kincsesbányájára” bukkantak Anglia déli részén

dinoszaurusz

Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi. Az alsó kréta korból, vagyis…

Olvass tovább>>

A washingtoni kormányzó dollármilliárdos tervet jelentett be a kardszárnyú delfinek védelmére

A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója. A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek – vagy más néven gyilkos bálnák – száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. „Herkulesi…

Olvass tovább>>

Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda

Elkezdte küldeni az adatokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe űrszondája, amely november elején ért a legközelebb a Naphoz – írta a BBC. Az elküldött adatok között szerepel egy felvétel, amelyen a csillagból nagy energiával kilövellt gáz – a plazma – látható, a gázcsóva alatti fénylő pont a Jupiter bolygó. A képen feltűnő kis sötét foltok oka a kép készítésének módja. A Parker űrszonda WISPR (Wide-Field Imager for Solar Probe Plus) elnevezésű kamerája a Nap felszínétől 27,7 millió kilométerről készítette a felvételt november 8-án, az űrszonda vastag, csaknem 12…

Olvass tovább>>

Elkészítette első szelfijét az InSight űrszonda a Marson

Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson. A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda „munkahelyét” képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze. A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen. Miután kijelölték a…

Olvass tovább>>

Fél órával többet alszanak a kamaszok, ha egy órával később kezdődik az iskola

alvás

Egy amerikai kutatás szerint mintegy fél órával többet alszanak a középiskolás diákok hétköznap, ha egy órával később kezdődik a tanítás. Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola. A szülők vegyesen fogadták a változást, a diákok azonban – a várakozásnak megfelelően – alvásra használták az ajándékba kapott időt – írta a medicalxpress.com portál a Science Advances tudományos folyóirat aktuális számában megjelent kutatás eredményét ismertetve. A Washingtoni Egyetem és a Salk Biológiai Tanulmányok Intézete munkatársainak kutatásából kiderült, hogy…

Olvass tovább>>

A gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen ősének maradványait tárták fel Brazíliában

A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén. Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Macrocollum itaquii tudományos nevet adták az újonnan azonosított fajnak, amelynek egyedei jóval kisebbek voltak mint későbbi gigászi leszármazottjaik. A mindössze másfél méter magas és csaknem kilencven…

Olvass tovább>>

Az éves globális csapadékmennyiség fele mindössze 12 nap alatt esik le

eső, esernyő

Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni. Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödni fognak a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. A szakemberek azonban még mindig kutatják a két tendencia közötti kapcsolatot – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Ez a tanulmány…

Olvass tovább>>

Poncius Pilátus nevét fedezték fel egy kétezer éves gyűrűn

Poncius Pilátus római helytartó nevét fedezték fel a kutatók egy több mint kétezer éves rézgyűrűn. Az ékszert még az 1960-as évek végén fedezték fel több ezer másik tárggyal együtt a ciszjordániai Herodium nevű erődítménynél végzett ásatások során. A szakembereknek azonban csak most sikerült kiolvasniuk a gyűrűn szereplő feliratot – írja a The New York Times. Az ékszeren Pilátus neve olvasható görög betűkkel, amelyek egy kratér – ókori görög edénytípus – ábráját ölelik körbe. A régészek szerint ez mindössze a második olyan Pilátus idejéből való lelet, amelyen a római helytartó neve…

Olvass tovább>>

Először modellezték a mikroműanyagok természetben való mozgását

műanyag

Elsőként modellezte a műanyag mikroszálak természetben való mozgását a Washingtoni Állami Egyetem egyik kutatója. Az Advances in Water Resources című folyóiratban publikált tanulmány eredményei a jövőben segíthetik a közösségeket annak jobb megértésében, hogy miért jelentenek világszerte egyre súlyosbodó problémát a műanyaghulladékok és, hogy miért lenne fontos azok mennyiségének csökkentése – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe. Az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, amelyek legkevésbé tanulmányozott fajtái a mikroszálak. Ezek…

Olvass tovább>>

Először sikerült azonosítani a figyelemzavar kockázatát növelő géneket

Először sikerült azonosítaniuk a kutatóknak olyan genetikai variánsokat, amelyek növelik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kockázatát – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon. Az ember génjei meghatározó szerepet játszanak a különböző mentális rendellenességek kialakulásában. Az ADHD esetében a kockázat 75 százalékát a genetikai tényezők adják. Egészen mostanáig azonban nem sikerült egyértelműen azonosítani ezeket a géneket. A Psychiatric Genomics Consortium nevű nemzetközi szervezet kutatói összevetették a genetikai variánsokat több mint húszezer ADHD-val és 35 ezer anélkül élő ember teljes genomjában, és tizenkét olyan specifikus DNS-töredéket azonosítottak, amelyek a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra hajlamosítanak. „A…

Olvass tovább>>

A kikényszerített bocsánatkérés árthat a gyereknek

Bocsánatkérésre utasítani egy gyereket, mielőtt valóban megbánná, amit tett, többet árthat, mint használ – derült ki a Michigani Egyetem kutatóinak tanulmányából. A Merrill-Palmer Quarterly című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány szerint színlelt bocsánatkéréskor épp a gesztus lényege – a megbánás kifejezése és a kapcsolat helyreállítására tett erőfeszítés – veszik el, ezért a gyerekek számára ilyenkor még ellenszenvesebbé válhat a bocsánatkérő személy. Az egyetem munkatársai megnézték, hogy miként reagálnak a négy-kilenc éves gyerekek a kortársaik között lezajló három különböző bocsánatkérési forgatókönyvre: a spontán, az utasításra történő, de őszinte, valamint a kikényszerített bocsánatkérésre.…

Olvass tovább>>

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai kutatók. James Rossie, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója a kenyai Tugen-hegynél végzett ásatások során bukkant a korábban ismeretlen, apró emberszabású majomfajtól származó fogakra. A valaha talált legapróbb majomfajról lehet szó, egyedei alig 3,5 kilogrammot nyomtak. A Tugen-hegy 12,5 millió éves ásatási területe fontos információkkal szolgál az emberszabású majomfajok sokszínűségében a miocén földtörténeti korszakban bekövetkezett hanyatlásról. A szakértők eredményeikről a Journal of Human Evolutions című tudományos lap decemberi számában számolnak be. Az őrlőfogakat a Tugen-hegy és a Baringo-tó mentén három…

Olvass tovább>>

A közösségi média használata növelheti a depresszió és a magányosság érzését

A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben – derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló első kísérleti tanulmányból, amelyet a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt. A Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Melissa G. Hunt és kollégái arra a három közösségi platformra összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében – írja az Eurekalert tudományos hírportál. A tanulmány kezdetén a résztvevők mindegyikének ki kellett töltenie egy kérdőívet a hangulatára vonatkozóan. A…

Olvass tovább>>

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára – állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók. Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták – idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt. A Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva végezte az elemzést. Azt keresték, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra…

Olvass tovább>>

A magas embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak

Az átlagosnál magasabb embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, mivel a magasságukból adódó nagyobb sejtszámuk több veszélyes mutáció kialakulására ad lehetőséget – állítja a Kaliforniai Egyetem evolúciós, ökológiai és szerves biológiai tanszékének egyik munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálta tanulmányát. Leonard Nunney és kollégái a rákos megbetegedések ismert kockázati tényezőit vizsgáló norvég, dél-koreai, osztrák és svéd tanulmányokat vontak elemzés alá. A kutatók olyan modelleket hoztak létre, amelyekben a már ismert rizikófaktorokat kiegészítették a szervezetben található sejtek számával – írja a medicalxpress.com. A modellek révén…

Olvass tovább>>

Új afrikai krokodilfajt azonosítottak tudósok

krokodil

A súlyosan veszélyeztetett páncélos krokodil tanulmányozása közben meglepő felfedezést tettek amerikai tudósok: a hüllőről eddig úgy vélték, hogy egyetlen faj, ám kiderült, hogy két különböző faj él Afrikában, az egyik Nyugat-, a másik Közép-Afrikában. A páncélos krokodil egy közepes termetű krokodilfaj, amely Afrika trópusi éghajlatú területein él leginkább édesvizekben, nevét különleges páncélzatáról kapta, a nyaki pikkelypáncélok ugyanis nem különülnek el a hátpáncéltól ellentétben a többi krokodilfélével. A Floridai Egyetem és az Iowai Egyetem kutatói elemezték az állatok DNS-ét, fizikai jellegzetességeit vadon és fogságban hat afrikai országban, ekkor állapították meg, hogy…

Olvass tovább>>

Elkészítették a Jupiter Európa holdjának hőtérképét amerikai kutatók

Amerikai csillagászok elkészítették az első globális hőtérképet a Jupiter Európa nevű holdjáról az ALMA rádiótávcső-rendszer által készített felvételsorozat segítségével. A négy új felvétel körülbelül kétszáz kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között. A kutatók összevetették az ALMA új megfigyeléseit a Galileo űrszonda megfigyelésein alapuló hőmodellel. Ez az összehasonlítás tette lehetővé, hogy elemezzék a hőmérsékletváltozásokat és megalkossák az Európa hold hőjellemzőinek első globális térképét. Az új adatok felfedték, hogy a hold északi féltekén létezik egy titokzatos hideg hely – olvasható…

Olvass tovább>>