Áttörést értek el amerikai kutatók a fúziós energia területén

Jennifer Granholm, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere

Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt, hogy amerikai tudósoknak sikerült úgynevezett nettó energianyereséget elérni fúziós reakció által. Jennifer Granholm Washingtonban tartott sajtótájékoztatót azt követően, hogy a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory kutatói bejelentették, első alkalommal sikerült az úgynevezett fúziós gyújtás által nettó energianyereséget elérni, azaz több energiát termelni, mint amennyit felhasználtak a reakció megindításához. Ezzel több évtizedes tudományos célt sikerült elérni, amely gyakorlatilag arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként nyeri az energiát a Nap és az egyéb csillagok.…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére

perovszkit

Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére, a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai egy különleges ásványcsalád, a perovszkitok tulajdonságait vizsgálták. A kutatók célja, hogy ezek felhasználásával a mérési pontosság megtartása mellett miniatürizált detektorokat fejlesszenek ki, amelyeket többek között az űrkutatásban, az atomerőművekben, valamint a fúziós reaktorokban lehet majd speciális mérésekre használni – közölte hétfőn az MTI-vel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az ATOMKI és az SZTE munkatársai kutatási eredményeiket a rangos Advanced Functional Materials tudományos szakfolyóiratban közölték, valamint a vizsgált perovszkitok felhasználásával készült…

Olvass tovább>>

Együtt épít holdbázist Moszkva és Peking

Alfa Holdbázis

Oroszország és Kína között megszületett a tudományos holdállomás létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás – közölte Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezetője szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva. Boriszov emlékeztetett arra, hogy a két ország a nemzetközi holdbázis megépítéséről 2021-ben memorandumot írt alá. Hozzátette, hogy „nemrég” megállapodás is született a közös munkáról ezen a területen. Oroszország és Kína 2021 márciusában egyetértési megállapodást írt alá az együttműködésről a Holdon létrehozandó nemzetközi tudományos állomás ügyében. Idén decemberben Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök azt mondta, hogy aláírásra kész a holdállomás létrehozásáról szóló kétoldalú kormányközi…

Olvass tovább>>

Rekordáron, csaknem 900 ezer dollárért kelt el Darwin egy aláírt kézirata

Charles darwin aláírása

Rekordáron, 882 ezer dollárért (430 millió forint) kelt el Darwin egy aláírt kézirata – közölte a Sothyeby’s aukciósház. A Charles Darwin (1809-1882) által aláírt papírdarab, melyre az angol természettudós az evolúció elméletének végső érvét írta le, egyes szakértők szerint akár ennél is többet érhetett volna, de az ár így is felülmúlta a szerző korábbi anyagaiért fizetett árat – írta a BBC. A sokat megélt dokumentum több szempontból is különleges ereklyének számít. Darwin kézirataiból ugyanis kevés maradt meg, a tudós nem őrizte meg papírra vetett gondolatait, még ritkábban írta ki teljes…

Olvass tovább>>

Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar kutatók egy borostyánban

Alienopterix santonicus

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK). A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik. A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy…

Olvass tovább>>

Soha ennyi pályázat nem volt, mint a 32. OTIO-n

Országos Tudományos és Innovációs Olimpia - OTIO

Rekord számú pályázat érkezett több száz fiataltól a Magyar Innovációs Szövetség által meghirdetett 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára (OTIO). A Magyar Innovációs Szövetség a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, a Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkársággal és az M5 Csatornával közösen, a 2022/2023-es tanév időszakára, 32. alkalommal meghirdetett Országos Tudományos és Innovációs Olimpia beadási határideje lezárult. A fő támogató a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alap. A 2022. december 1-én lejárt határidőre idén kétszáztizennyolc fiatal tudóspalánta adta be a jelentkezését. A 32. OTIO-ra beküldött 157 pályázati terv értékelését, Jakab…

Olvass tovább>>

Újra magyar fiatal a Nobel-díj átadón

Mészáros Botond

A Magyar Innovációs Szövetség delegáltjaként Magyarországot Mészáros Botond képviselte a 2022. december 4. és 11. között megrendezett Stockholm International Youth Science Seminar-on, és az azt lezáró Nobel-díj kiosztási ceremónián és banketten. Botond, a 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első helyezettje volt 2019-ben. A Svéd Fiatal Tudósok Szövetsége 1976 óta szervezi meg a fiatal tudósok szemináriumát, melynek kiemelt célja, hogy a világ minden tájáról érkező, különböző tudományterületen kiemelkedő, huszonhárom, 18-25 éves fiatal bemutatásával inspirálja a svéd diákok tudomány iránti érdeklődését, továbbá előmozdítsa a résztvevők tudományos pályáját. A Magyar Innovációs…

Olvass tovább>>

Meghirdették a 31. Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot

innovációs nagydíj

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a Magyar Innovációs Alapítvánnyal közösen meghirdette a 31. Magyar Innovációs Nagydíjat a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, valamint az Agrárminisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával. Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára fontosnak nevezte a magyar innovációs rendszer egységes irányba terelését, a tudományos eredmények piacosítását. Hozzátette, az innovációs nagydíj pályázat is erre mutat rá. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a pályázat meghirdetésekor hangsúlyozta a két szakpolitika közötti együttműködés jelentőségét. Kijelentette,…

Olvass tovább>>

A BME kutatója nyert az ERC Starting Grant pályázatán

BME

Magyarországon egyedüliként nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting Grant pályázatán Nagy Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos munkatársa – közölte az egyetem. A közlemény szerint a kutató kémiai anyagok és folyamatok nagy pontosságú modellezésére, és ez alapján azok tudásalapú fejlesztésére alkalmazható kvantumkémiai számítási eljárások kidolgozását célzó pályázattal nyert öt évre 1,2 millió eurós (mintegy 491 millió forint) támogatást. Az ERC Starting Grant pályázata olyan fiatal kutatóknak nyújt támogatást, akik kimagasló eredményeket értek el szakterületükön. „A fizikai elveken alapuló…

Olvass tovább>>

Bemutatták a Logisztikai Évkönyv 2023-at

Doór Zoltán MLE

November 30-án a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) bemutatta a Logisztikai Évkönyv 2023-at. A kiadvány a hagyományokhoz híven egy szakmai tanulmánygyűjtemény. A Logisztikai Évkönyv 2023 célja a logisztika területén elért legújabb kutatási eredmények és szakmai, gyakorlati tapasztalatok megosztása a szakterület iránt érdeklődőkkel. Az első logisztikai évkönyvet még a 90-es években mutatták be, így közel azonos múlttal rendelkezik, mint maga az azt kiadó szervezet. A mű az utóbbi évek során a tudományos közéletben és a gyakorlati szakemberek körében egyaránt elismert, rangos és immár hagyományokkal rendelkező kiadvánnyá vált. „Idén már a 28. Logisztikai…

Olvass tovább>>

Valódi volt a kitaláltnak vélt római császár egy erdélyi aranyérme tanúsága szerint

régi aranypénz

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus – olvasható a BBC honlapján. A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel a mai Erdélyben, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott. Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták. A tudósok most azt mondják, az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt. A kutatást…

Olvass tovább>>

Akár egymillió fontot is érhet Darwin egy aláírt kézirata

Charles darwin aláírása

Akár egymillió fontért (477 millió forint) is elkelhet egy Charles Darwin angol természettudós által írt és dedikált kézirat a Sotheby’s aukciósház New York-i árverésén. A sokat megélt dokumentum több szempontból is különleges ereklyének számít. Darwin kézirataiból ugyanis kevés maradt meg, a tudós nem őrizte meg papírra vetett gondolatait, s még ritkábban írta ki teljes nevét aláíráskor: általában rövidítve, csak a C Darwin vagy Ch Darwin szignót használta – írja a BBC. A szóban forgó papír szövegét a 19. század Angliájában népszerű, The Autographic Mirror című magazin felkérésére írta meg a…

Olvass tovább>>

Négy magyar tudós is bekerült a világ legidézettebb kutatói közé

tudós

Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült. Mint a Semmelweis Egyetem közleményében olvasható, a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdinandy Péter, tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Ferdinandy és Győrffy olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy 14 magasan idézett közleménnyel rendelkezik és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. 2014 és 2017 folyamán a farmakológia…

Olvass tovább>>

Artemis-program: a nemzetközi együttműködés sikerét méltatta az amerikai külügy

Artemis

A nemzetközi együttműködés sikere is az Artemis-1 űrrakéta felbocsátása, ami inspiráció a jövő generációi számára – olvasható az amerikai külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében az Artemis holdprogram legénység nélküli első űrhajójának kilövése után, az eszköz magyar fejlesztésű sugárzásmérőt is szállít. A külügyminisztérium közleménye szerint nemzetközi együttműködés erőfeszítései eredményezték a sikeres felbocsátást, annak érdekében, hogy még az évtized végén tartós és széleskőrű emberi jelenlétet alakíthassanak ki a Holdon. A program egyben felkészülés az első emberi Mars-misszióra. Az Artemis-programon keresztül az Egyesült Államok a történelem legszélesebb és legsokszínűbb nemzetközi űrkutatási koalícióját építi –…

Olvass tovább>>

Bioinnovációs kutatási projekt zárult a keszthelyi egyetemen

laboratórium

Több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósult meg egy öt éven át tartó bioinnovációs kutatási projekt Keszthelyen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán — közölte az intézmény. A Festetics Imre Bioinnovációs Kiválósági Központ és Stratégiai K+F+I Projektműhely elnevezésű kutatási pályázathoz az Európai Unió és a magyar kormány 1,036 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A 2017-ben indult projekt elindítója a Pannon Egyetem Georgikon Kara volt, majd a felsőoktatási integráció és modellváltás miatt a jogutód MATE keszthelyi Georgikon Campusa fejezte be. A projekt alapvető célkitűzése…

Olvass tovább>>

Az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik Roska

Roska Botond

Egyes vakságot okozó betegségben szenvedő páciensek látásfunkcióit részben helyreállító génterápiás kezelés után az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik munkatársaival Roska Botond. A neurobiológus pénteken Szegeden, a Nemzeti Tudósképző Akadémia által szervezett Nobel-díjasok és tehetséges diákok XIX. találkozóján a tudományos felfedezés elemeiről tartott előadásán úgy fogalmazott, az ember rendkívül „vizuális állat”, a humán agykéreg jelentős része képi információk feldolgozásával foglalkozik. A bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora elmondta, több mint két évtizede foglalkozik a látás mechanizmusának megértésével. Hasonlata szerint a szemideghártya, a retina…

Olvass tovább>>

Új klinikai kutatócentrum nyílt az Alzheimer-kór korai felismerésére

Alzheimer

Megnyílt az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) új klinikai kutatócentruma, amely Alzheimer-kór korai felismerésén, a betegség kialakulásában részt vevő idegélettani tényezők pontosabb megismerésén dolgozik. Az OMIII a közleményben azt írta: jelen ismeretek szerint az Alzheimer-kór ugyan nem gyógyítható, de az új tudományos eredmények szerint a betegségre jellemző kóroki eltérések akár az első tünetek megjelenése előtt évtizedekkel korábban kimutathatók. Ebben a korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres terápiával. Egyes becslések szerint – tették hozzá – a korai diagnosztikával a betegség megelőzhető…

Olvass tovább>>

Múzeumot emelnek Izraelben az Einstein-hagyatéknak

Albert Einstein

Múzeumot emelnek a Jeruzsálemi Héber Egyetem területén Albert Eisntein hagyatékának elhelyezésére – jelentette a Jediót Ahronót című újság. Az egyetem givat-rami kampuszán fogják létrehozni az új jeruzsálemi kulturális intézményt, amelyre a kormány hatmillió dollárt (több mint két és fél milliárd forintot) ígért, az egyetem pedig ennek a kétszeresét gyűjti össze adományozóktól. Einstein az egyetem egyik alapító atyja volt és az intézmény máshol élő kormányzója. Minden idők egyik legjelentősebb elméleti fizikusa 1955-ben, 76 éves korában hunyt el Amerikában. Hagyatékát, amely Roni Grosz kurátor szerint 85 ezer darabból áll, Einstein a Jeruzsálemi Héber…

Olvass tovább>>

Mégis eredeti lehet egy Rembrandt-másolatnak minősített vázlat

Rembrandt: A kereszt felállítása

Szakértők szerint mégis eredeti lehet A kereszt felállítása című olajvázlat, amelyet eddig Rembrandt egyik követőjének tulajdonítottak – írta a The Guardian. A holland géniusz 1640-es években készült műve száz évig egy hágai múzeum egyik termének sarkában porosodott. Az új tudományos technológiáknak köszönhetően azonban a hágai Bredius Múzeum megerősítette, hogy a festmény valójában Rembrandt alkotása. A vázlatot restauráló Johanneke Verhave szerint a részletek olyan kiváló minőségűek, hogy a kép bizonyosan egy eredeti Rembrandt. Véleményét Jeroen Giltaij, a rotterdami Boijmans Van Beuningen Múzeum egykori főkurátora is osztja, aki egy évvel korábban bukkant rá…

Olvass tovább>>

Életünk a Kémia címmel új videósorozatot indított a TTK

kémia lombik

Életünk a Kémia címmel új videósorozatot indított a Természettudományi Kutatóközpont (TTK), amelynek első három része már elérhető a projekt honlapján. A sorozatból a nézők megismerhetik a TTK Szerves Kémiai Intézetében zajló kutatásokat, az azokon dolgozó munkatársakat, és betekintést nyerhetnek egy tudományos labor mindennapjaiba. Az első rész a fotókapcsoló molekulák működésével, előállításával és vizsgálatával foglalkozik. A kisfilmben London Gábor és kutatócsoportjának mindennapjait ismerhetik meg a nézők jelenleg folyó kutatásaikon keresztül. A kutatók azt vizsgálják egyebek mellett, hogy miként lehet munkára fogni a kapcsolóként működő molekulák sokaságát. A sorozat második epizódja a…

Olvass tovább>>