Címke: tudomány

Nem a patkányok, hanem az ember terjesztette a pestist Európában

~

Az ember terjesztette a fekete halált Európában a 14. század közepén, nem a patkányok voltak a fő felelősei a földrészt sújtó egykori bubópestis-járványok első hullámának – állítják a kutatók. Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a pestis még számos alkalommal lecsapott, emberek millióinak életét követelve. Úgy tartják, hogy a kór a házi patkányok révén vetette meg a lábát Európában és az újabb és újabb kitörések akkor következtek be, amikor a fertőzött rágcsálókon lévő bolhák átkerültek az emberekre –…

Olvass tovább>>

Szakértő: számos tudományágat segíthetnek a mindennapok tapasztalatai

~

A technológiák hihetetlenül gyors fejlődése mellett is egyre nyilvánvalóbb, hogy a hétköznapi életben szerzett tapasztalatokat számos tudományág hasznosítani tudja – mondta Molnár Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója. A botanikus hangsúlyozta, nem a tudomány az emberiség egyetlen tudásformája, hiszen a hosszú ideje egy helyben élő, hagyományos gazdálkodást folytató emberek egészen másképp látják a világot, mint a kutatók. A döntéshozóknak így felhalmozott tudásrendszereket is érdemes figyelembe venniük, hiszen nem mindig elég az a segítség, amit a tudósok nyújtani képesek – tette hozzá. A szakértő szerint ember és ember…

Olvass tovább>>

A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét

~

A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét – jelentette a The Jerusalem Post. A tudósok hatvan aprócska darabból összerakták, majd megfejtették egy eddig soha nem publikált, titkosírással írt hol-tengeri tekercs szövegét, amely a kumráni közösség sajátos naptárát ismertette. A szövegből kiderül, hogy a magát Jahad, vagyis Együtt néven jelölő, erkölcsös életet hirdető, fanatikus és a korabeli uralkodó közvéleménnyel szembenálló, Holt-tenger mellett élő csoport 364 napban határozta meg az évet. A szöveget Esbal Ratszon és Jonathan Ben-Dov professzor fejtette meg egy évig tartó közös munkával, és már csak egy…

Olvass tovább>>

Levegő útján is terjedhet az influenza egy új kutatás szerint

~

A betegek puszta kilégzésével is terjedhet az influenza egy új amerikai kutatás szerint, a vírusok továbbadásához köhögés vagy tüsszögés sem szükséges. Az általános vélekedés szerint az emberek úgy kaphatják el az influenzát, ha betegek tüsszögésének vagy köhögésének vannak kitéve, vagy olyan tárgyakat érintenek meg, amelyek felszínére kerülhettek vírusok – írta a tanulmányt idéző medicalxpress.com. Az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában ismertetett kutatás azonban bizonyítékot talált arra, hogy a betegek kilégzése is közvetítheti a vírust. „Azt állapítottuk meg, hogy influenzás páciensek köhögés és tüsszentés nélkül is, pusztán a kilégzésükkel vírusokat…

Olvass tovább>>

Boldogtalanok a képernyőfüggő tizenévesek

~
alvás

Minél több időt töltenek az elektronikus eszközök monitorai előtt, annál boldogtalanabbak az amerikai tizenévesek egy nagy léptékű új tanulmány szerint. A San Diegó-i Egyetem pszichológusai több mint egymillió amerikai tizenéves (nyolcadik, tizedik és tizenkettedik osztályos) adatait elemezték, amelyeket a Monitoring the Future című felmérésben gyűjtöttek – írta a ScienceDaily.com.  A telefonok, tabletek és számítógépek képernyői előtt videojátékkal, közösségi médiával, chateléssel töltött idő és az életükkel való elégedettség összefüggését vizsgálták meg. A diákoknak olyan kérdésekre kellett felelniük, hogy milyen gyakran időznek telefonjuk, tabletjük, számítógépük előtt, mennyi időt töltenek szemtől szemben, valódi emberi társaságban…

Olvass tovább>>

A nőstény macskák jobbmancsosak, a hímek inkább a balt használják

~
macska

A nőstény macskák inkább jobb mancsukat használják, míg a hímek a balt részesítik előnyben – derítették ki a belfasti Queen’s Egyetem kutatói. Louise McDowell, Deborah Wells és Peter Hepper professzor, az egyetem pszichológiai tanszékének munkatársai, akik 44 ivartalanított macskát vontak be az Animal Behaviour folyóiratban ismertetett tanulmányukba, megállapították, hogy a macskákra nem érvényes az, ami az embereket jellemzi, hogy a többség jobbkezes, hanem inkább a nemek mancshasználata között van különbség. Az állatok mancshasználatát eddig leginkább a velük végzett kísérletek feladatainak teljesítése alapján vizsgálták. A Queen’s Egyetem kutatói 24 hím és…

Olvass tovább>>

Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét a szakemberek szerint

~
alvás

Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét, mivel a fiatalok ma már tovább tanulnak, későbbre halasztják a házasságot és a gyermekvállalást, ráadásul a fejlődési folyamatok sem érnek véget a 19. életév betöltésével – fejtették ki véleményüket szakemberek a The Lancet Child & Adolescent Health című folyóiratban. A kamaszkor kezdetén a hipotalamusz nevű agyterület fokozott működésének hatására megnő a hipofízis (agyalapi mirigy) növekedést serkentő hormonok mennyisége és működésbe lépnek a nemi mirigyek is. Ez régen nagyjából 14 éves kor környékén következett be, ám az egészségügy fejlődése és a táplálkozás megváltozása…

Olvass tovább>>

A házi pulykák az ősi Mexikóból származnak

~

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a házi pulykák az ősi Mexikóból származnak, az aztékok és a maják nemcsak étkezési céllal, hanem kulturális jelentőségük miatt tarthatták az állatokat, amelyeket különböző szertartásoknál, áldozatok bemutatásánál is használtak. A Yorki Egyetem, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet, Washington Állami Egyetem és a Simon Fraser Egyetem kutatói 55 pulyka maradványait tanulmányozták a Kr.e. 300 és Kr.u. 1500 közötti korból. A leletek a mai Mexikó középső részétől Costa Rica északi területéig húzódó térségben kerültek elő, ahol olyan prekolumbiánus népek éltek, mint a maják és az aztékok.…

Olvass tovább>>

Holdkőzettel bővült a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye

~

Magyarország legnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzetével gyarapodott a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye a közelmúltban – tájékoztatta a létesítmény fenntartója, a somogyi állami erdőket kezelő Sefag Zrt. Mosoni László, a csillagpark vezetője elmondta: az öt centiméter hosszú, 25 gramm súlyú, a holdfelszíntől való elszakadás nyomait magán viselő lelet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik és azt a Sefag egy kereskedőtől vásárolta meg. A 2015 nyarán átadott, évi 10-11 ezer érdeklődőt fogadó csillagparknak mintegy harminc, a világ különböző tájain felfedezett kő- és vasmeteoritból álló gyűjteménye van, az új lelethez hasonló, nyilvánosan…

Olvass tovább>>

A soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult Szegeden

~

A komplex soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, a munkára Nagy László kutatócsoportja 1,5 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácstól – tájékoztatta az akadémia. Az utóbbi évtizedben forradalom zajlott a genomikában: ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. A kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos. Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói szerint a kutyákról kellene a robotok reakcióit mintázni

~

Az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársai szerint ahhoz, hogy az emberek könnyebben elfogadják a környezetükben található robotokat, tervezésük során az állatok, elsősorban a kutyák viselkedését kell alapul venni. Az ELTE kutatói szerint sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok. Ugyanakkor a világban egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok, egyes jövőkutatók úgy vélik, pár évtized múlva már mindenhol robotok fognak minket körülvenni – olvasható az ELTE közleményében. Megoldást keresve a problémára az ELTE Etológia Tanszék munkatársai arra jutottak, hogy a robotok elfogadtatására tervezésük során inkább az állatok viselkedését kell alapul…

Olvass tovább>>

Az elevenszülő gyík az év hüllője 2018-ban Magyarországon

~

Az elevenszülő gyíkot választotta a 2018-as év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. A Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja úgy alkalmazkodott hűvös, nedves élőhelyének hüllők számára kevésbé kedvező viszonyaihoz, hogy tojások helyett eleven utódokat hoz világra. Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett, természetvédelmi értéke százezer forint – áll az MME közleményében. A hűvös és nedves élőhelyeket kedvelő elevenszülő gyík Észak- és Északnyugat-Európa nagy részén a leggyakoribb gyíkfajnak számít. Skandináviában messze átlépi az északi sarkkört, ezzel a Föld legészakabbra hatoló hüllője. Magyarországon…

Olvass tovább>>

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp

~

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp. A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már. A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok. Az ilyen űrbéli objektumok általában csak apróbb vörös pontokként jelennek meg a nagy teljesítményű teleszkópokon. A csillagászatban a távolság és a kor összefüggő jellemzők, a fénynek ugyanis hosszú időre van szüksége, míg megteszi az űrben ezt a hatalmas távolságot, így a kutatók most azt látják, milyen…

Olvass tovább>>

Az egészségtelen étrend hosszú távon agresszívebbé teszi az immunrendszert

~

Az immunrendszer hasonlóan reagál a magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrendre, mint a bakteriális fertőzésekre, a szervezet védekező rendszere hosszú távon támadóvá válik a Bonni Egyetem kutatónak tanulmánya szerint. A német szakemberek azt is kimutatták, hogy az egészséges étrendre való áttérés után még hosszan jelentkezhet ez az immunválasz. Ezek a hosszú távú változások vezethetnek el az érelmeszesedés és a cukorbetegség kialakulásához, amelyek a nyugati társadalom étrendjével összefüggő betegségek. A Cell című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban a kutatók egereket fogtak „nyugati étrendre”, amely sok zsírt, cukrot és kevés rostot tartalmazott. Az…

Olvass tovább>>

Legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön

~

Már legalább kétszázmillió éve élnek lepkék a Földön – derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Felfedezésük feltárja, hogy a korábban véltnél hetvenmillió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon – adta hírül a BBC News. A porszem nagyságú kitinpikkelyek – más néven hímpor – a lepkék szárnyait borítják, innen kapta a rend latin nevét – Lepidoptera. Az ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok néhány olyan molylepke- és lepkefajé, amelyek még ma is élnek és hosszú pödörnyelvük van a nektár kiszívásához. „Felfedezésünk a szívószervvel bíró rovarok…

Olvass tovább>>

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században

~

Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a XVI. században. Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából nyolcvan százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. Az aztékok navatl nyelvén cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezett kór magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt és három-négy napon belül végzett az emberrel – írta a The Guardian. Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa,…

Olvass tovább>>

Megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények

~

Amerikai tudósok megfejtették, hogy hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki – számolt be a BBC. A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb. „A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogy hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon” – mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i…

Olvass tovább>>

Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között

~

Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi (képünkön) névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére – írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban. Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa szerint az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak rendkívül ritkák. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két különböző testalkat létezett…

Olvass tovább>>

Székelyhidi László matematikus elnyerte a 2018-as Leibniz-díjat

~

Székelyhidi László (képünkön) matematikus elnyerte a német „Nobel-díjnak” is nevezett Leibniz-díjat, amellyel 2,5 millió eurós (mintegy 750 millió forintos) pénzdíj is együtt jár – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A közlemény szerint a Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig. „A kutatási témám a parciális differenciálegyenletek területébe tartozik, ezen belül főleg a rugalmasságtani és a hidrodinamikai egyenletek matematikai elméletéhez. A díj indoklása kiemeli a hidrodinamikában különösen fontos szerepet betöltő Euler-egyenletrendszerrel kapcsolatos munkásságomat: 1949-ben Lars Onsager…

Olvass tovább>>

Brüsszel egymilliárd euróból fejlesztené az európai szuperszámítógép-kapacitást

~

Egymilliárd eurót fordítana az Európai Bizottság (EB) az európai szuperszámítógép-kapacitás fejlesztésére, a cél a világszínvonalú infrastruktúra mielőbbi kiépítése a kontinensen – jelentette be a brüsszeli testület. A tájékoztatás szerint az EU a jelenlegi költségvetési keretből 486 millió euróval fogja támogatni a nagyteljesítményű számítástechnikai kapacitás bővítését, és ehhez hasonló mértékű hozzájárulás várható az uniós tagállamoktól és a társult országoktól, így 2020-ig összesen egymilliárd eurós közbefektetésre lehet számítani. Leszögezték: a lépés döntő fontosságú az EU versenyképessége és adatgazdasági függetlensége szempontjából, az európai tudósok és cégek ugyanis az infrastruktúra elégtelensége miatt egyre inkább…

Olvass tovább>>