Magyar részvétel az Orion űrhajó Hold körüli repülésének programjában

Orion űrhajó

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) munkatársai meghívást kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában működő Űrdozimetriai Kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival veszt részt a tudományos programban – közölte Hirn Attila, az Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője. A kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a napokban a NASA MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletében való részvételre. A kísérletben az űrhajósok helyére egy-egy antropomorf – azaz emberszerű…

Olvass tovább>>

Sikeresen tesztelték az űrszemetet összeszedő hálót az űrben

hulladék

Sikeresen teszteltek egy űrszemetet összeszedő hálót a világűrben, a Föld felett több mint háromszáz kilométerre. A háló kipróbálása egy tesztsorozat része, amely különböző technológiákat mutat be a Föld körül keringő fémhulladékok begyűjtésére – olvasható a BBC hírportálján. Becslések szerint mintegy 7500 tonna ilyen hulladék kering céltalanul odafent, fenyegetve az űrmissziókat. A RemoveDebris nevű műhold videót is készített a kísérletről. A rövid felvételen egy kicsi, cipősdoboz méretű tárgy látható, amint 6-8 méterrel a Surrey-i Egyetem űrhajója előtt bukdácsol. Hirtelen egy fényes háló lövell ki az műholdból, elterül és beborítja a dobozt. „Úgy…

Olvass tovább>>

Légszennyező részecskéket mutattak ki brit anyák méhlepényében

Légszennyezésből származó apró szemcséket mutattak ki brit anyák méhlepényében a kutatók, elsőként szolgáltatva közvetlen bizonyítékot arról, hogy a légszennyező részecskék képesek a várandós nők szervezetén áthaladva a méhlepényt is elérni. A szennyezett levegő magzatokra gyakorolt káros hatását egyre több bizonyíték támasztja alá, azonban a pontos mechanizmust egyelőre nem ismerik – írta a The Guardian honlapja. A londoni Queen Mary Egyetem kutatói most a brit fővárosban élő anyákat vontak be a tanulmányukba, amely során mikroszkopikus koromszemcséket mutattak ki minden alany méhlepényében. „A várandós és nem várandós nőknek egyaránt érdemes elkerülniük a nagyon…

Olvass tovább>>

Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése segíthet a kártevő megállításában

Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése révén lelassíthatják a kártevő állat élettér-pusztítását – írta a BBC. A Dél-Amerikában honos kétéltű gyorsan szaporodó kártevővé vált, amióta az elmúlt évszázadban a világ más területeire is eljutott. Ausztráliában gyorsan elterjedt és az őshonos vadvilág pusztításába kezdett. Ausztrál szakértők szerint a örökítőanyag térképvázlata fontos lépés az állat térnyerésének megállítására irányuló harcban – írja a BBC. Rick Shine, a Sydney-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a DNS szekvenálása révén jobban megérthetik az örökítőanyagot és az eddigieknél sokkal több dolgot tudnak tenni az állat féken tartása érdekében. A…

Olvass tovább>>

Egyre gyakoribbak a rendkívül súlyos áradások az Amazonason

Egyre gyakoribbak a helybeliek megélhetését és egészségét veszélyeztető katasztrofális áradások az Amazonas folyón a klímaváltozás következtében: míg az elmúlt száz év első felében húszévente fordultak elő, az utóbbi időszakban már négyévente – figyelmeztettek a jelenséget vizsgáló tudósok. Az Amazonas vízszintjét egy brazil kikötőben, Manusban több mint száz éve regisztrálják. Ezeknek az adatoknak az elemezése mutatott rá, hogy milyen gyakorivá váltak a pusztító áradások a folyón. „Az áradásoknak katasztrofális hatása van a helyi lakosságra, a felduzzadt folyó ugyanis szennyezi az ivóvizüket és lerombolja a házaikat” – mondta el Jonathan Barichivich, a…

Olvass tovább>>

Drámaian felgyorsult a Vavilov-jégsapka olvadása

Szélsőségen és váratlanul felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévő Vavilov-jégsapka olvadása, 2015-16-ban egyetlen év alatt a jégsapka mintegy 4,5 köbkilométernyi jeget veszített el tömegéből egy nemzetközi kutatócsoport mérései szerint. A Szevernaja Zemlja-szigetcsoport részét képező Októberi forradalom nevű, részben gleccserek borított sziget öt jégsapkájának egyike a Vavilov. A Coloradói Egyetem geológusa, Mike Willis vezette nemzetközi kutatócsoport a DigitalGlobe műholdjainak segítségével követte figyelemmel a Vavilov olvadását. A hideg jégsapkák, mint a Vavilov, a sarkokon lévő sivatagokban alakulnak ki, ahol kevés a csapadék, és általában a talapzatukig fagyottak. A kutatók kimutatták, hogy 2015-ben…

Olvass tovább>>

Rákos lett egy szervdonortól négy transzplantált beteg

Négy transzplantált beteg rákos lett, miután ugyanattól a donortól kaptak szerveket. Az esetet vizsgáló kutatók szerint az ilyesmi rendkívül ritka, mivel csak nagyon alapos vizsgálat után ültetik át egy donor szerveit – írta a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál. Az esetet feldolgozó német és holland kutatók tanulmánya szerint a szervdonor egy 53 éves nő volt, aki 2007-ben hunyt el stroke (agyi érkatasztrófa) következtében. A nőnél nem találtak olyan betegséget, amely akadálya lett volna szervei átültetésének, és rákot sem mutattak ki nála a többször is elvégzett tesztek. Négy európai beteg, akikbe szerveit…

Olvass tovább>>

Az egészséges idős embereknek inkább árt, mint használ a naponta szedett aszpirin

gyógyszer

A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a hetven év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát – figyelmeztetnek a kutatók. Az embereknek általában szívroham vagy agyi érkatasztrófát követően írnak fel aszpirint, mivel az bizonyítottan csökkenti egy újabb roham esélyét – írta a BBC. Az egészséges emberek egy része is rendszeresen szedi azonban a gyógyszert, hogy csökkentse a szívroham és a szélütés kockázatát. Számos folyamatban lévő kutatás vizsgálja továbbá, hogy az aszpirin szedésével csökkenthető-e a…

Olvass tovább>>

A világ legősibb sörfőzdéjét találták meg az izraeli Raqefet-barlangban

sör

Már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok. Az amerikai Stanford Egyetem és az izraeli Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált örlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra, tanulmányukat a Journal of Archeological Science: Reports című folyóiratban tették közzé. A közismert régészeti lelőhely a Natúf-kultúra egyik temetkezési helye volt. Az izraeli Natúf-völgyben fedezték fel a múlt század harmincas éveiben a Kr.e. 11 000-9300 között létezett kultúra első települését. A…

Olvass tovább>>

Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb madarakat

Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb szárnyasokat, a madagaszkári elefántmadarakat – állapították meg kutatók egy tízezer éves csontmaradványon felfedezett, vadászatra és hentesmunkára valló vágásnyomok alapján. Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban hatezer évvel korábbira teszi a megjelenését – írja a Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány. „A felfedezés alapján gyökeresen új elméletre van szükség, hogy Madagaszkár egyedülálló állatvilágának pusztulását megértsük” – mondta James Hansford, a Londoni Zoológiai Társaság tudósa. Az ember és az elefántmadarak – valamint…

Olvass tovább>>

MTA: a klímaváltozás miatt volt „furcsán forró” az idei nyár

A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most. Svédországban sosem volt ilyen magas a májusi és a júliusi átlaghőmérséklet, a száraz, meleg időjárás miatt több mint ötven erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörön túli vidékeken is. Dániában is megdőlt a májusi átlaghőmérséklet rekordja, Finnországban a sarkkörön túli Utsjoki városában 33,3 Celsius-fokot mértek, Norvégiában július…

Olvass tovább>>

Elsőként dolgoztak ki nem antibiotikumos kezelést a tuberkulózis gyógyítására

baktérium

A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai. A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál. „Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára” — mondta a projektet vezető Lydia…

Olvass tovább>>

A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. A kutatók eredményeit bemutató publikáció szerdán jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben. A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős – olvasható az egyetem szerdai közleményében. Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a…

Olvass tovább>>

Az örökfagy tökéletesen megőrizte az 50 ezer éves barlangi oroszlánkölyök tetemét

Egy ötvenezer éves barlangi oroszlánkölyök tökéletesen megőrzött tetemére bukkantak a szibériai Jakutföldön. A kölyök egyhónapos lehetett, amikor elpusztult, még túl fiatal volt ahhoz, hogy kinyissa szemét – idézte Valerij Plotnyikov orosz tudóst a Siberian Times című napilap honlapja. A kutatók a Szpartak nevet adták a barlangi oroszlánkölyöknek, amelyről feltételezik, hogy testvére lehet a tavaly megtalált hasonló leletnek, amely a Borisz nevet kapta. Néhány héttel ez előtt a jakutföldi nyári feltárások idején bukkantak Szpartak teljes tetemére. „A lágy szövetek, a bundája és hosszú farka teljesen érintetlen. Feltételezések szerint fiú- vagy lánytestvére…

Olvass tovább>>

Az ITM nem érti

Palkovics László

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) értetlenül áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyilatkozata előtt, miszerint elakadtak a tárgyalások a tárca és az Akadémia között – áll az ITM közleményében, amelyben kifogásolják, hogy az MTA a közleménnyel nyomást próbál gyakorolni a kormányra. A Lovász László által hivatkozott anyag a már korábban megállapodott és ma kezdődő tárgyalások munkaanyaga, amelyet mindkét bizottság tagjai is megkaptak – áll a dokumentumban. „Szomorú és sajnálatos, hogy az Akadémia különböző nyilatkozatokkal próbál nyomást gyakorolni a kormányra ahelyett, hogy a hivatkozott dokumentumot tárgyalási alapként kezelnék, érdemi észrevételekkel…

Olvass tovább>>

Nem hatékonyak az elhúzódó köhögés kezelésére szedett gyógyszerek

gyógyszer

Nincs rá bizonyíték, hogy az elhúzódó köhögés kezelésére szedett gyógyszerek bármilyen jótékony hatással járnának – állapították meg svájci szakemberek egy új tanulmányban, amely szerint hét páciensből egy ráadásul inkább a negatív mellékhatásait tapasztalja meg ezeknek a készítményeknek. A svájci Bázeli Egyetemen dolgozó Benjamin Speich és kollégái olyan klinikai vizsgálatokra alapozták a tanulmányukat, amelyek során a pácienseket véletlenszerűen két csoportba osztották és az egyik csoport gyógyszeres, a másik pedig placebós kezelést kapott – írja internetes oldalán a The Independent című brit lap. A szakemberek minden szóba jöhető készítményt számításba vettek, leszámítva…

Olvass tovább>>

A probiotikumokról is kiderült, hogy gyakorlatilag hatástalanok

A probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztásának „alig van hatása a szervezetre” – állapította meg egy nagy szabású elemzés, melyet izraeli tudósok végeztek. A kutatók szerint a jövő probiotikumának testre szabottnak kell lennie, vagyis az egyes emberek igényei szerint kellene megtervezni őket – írta a BBC. A Weizmann Tudományos Intézet tudósai 11 bélbaktériumból, köztük lactobacilusokból és a bifidobaktériumokból készítettek probiotikumkoktélt, melyet egy hónapon át 25 egészséges önkéntes fogyasztott. A hónap leteltével érzéstelenítés után szövetmintát vettek tőlük a gyomor, a vékony- és a vastagbél több területéről. Azt vizsgálták, hogy a baktériumok megtelepedtek-e…

Olvass tovább>>

A világ első ismert mindenevő cápafaját azonosították a kutatók

A világ első ismert mindenevő cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo), amelynek étrendjét nagyjából hatvan százalékban tengeri fű teszi ki. A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén és a Mexikói-öbölben fordul elő nagy számban, ahol rákokkal, csigákkal és csontos halakkal táplálkozik. Noha „cápaléptékkel” meglehetősen kistermetű fajnak számít, egy kifejlett nőstény testhossza elérheti akár a másfél métert is – írta a The Guardian című brit napilap honlapja a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmányt ismertetve. A…

Olvass tovább>>

Szobrot állítottak Semmelweis Ignácnak Szegeden

Szobrot állítottak Semmelweis Ignácnak Szegeden, Farkas Pál (képünkön) alkotását kedden avatták fel az egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájának kertjében. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja avatóbeszédében úgy fogalmazott: Semmelweisnek köszönhető, hogy az összes manuális orvosszakma ott tart, ahol ma, tanai sok millió ember életét mentették meg. Az általa bevezetett gondos kézfertőtlenítés a mai napig az egyik leghasznosabb életmentő módszer a szepszis és a gyermekágyi láz megelőzésében. Semmelweis az egyik első magyar klinikai tudós volt. Tragédiája abból következett, hogy kortársai nem hittek neki, de a rá következő orvosgeneráció…

Olvass tovább>>

Úgy tűnik sok állat képes az érzelmeket leolvasni az emberek arcáról

A kecskék a boldogságot tükröző arckifejezéseket részesítik előnyben – állítják brit kutatók, akiknek eredményei azt sugallják, hogy az eddig véltnél sokkal több állat lehet képes leolvasni az érzelmeket az emberek arcáról. Az Open Science című folyóiratban publikált tanulmány helyszínéül az angliai Kentben működő Buttercups Sanctuary for Goats nevű állatjóléti szervezet szolgált – írja a BBC hírportálja. A londoni Queen Mary Egyetemen dolgozó Alan McElligott és kollégái egy pár fekete-fehér képet helyeztek el egy teszthelyiség falán egymástól nagyjából 1,3 méter távolságra. A fotókon ugyanaz a személy szerepelt, ám az egyik képen…

Olvass tovább>>