Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat. A tanulmány első eredményeit az amerikai táplálkozástudományi társaság (American Society for Nutrition) Baltimore-ban jelenleg is folyó éves konferenciáján mutatták be – írta a Phys.org portál. A tudósok becslései szerint a világon hét szív- és érrendszeri halálozásból egyet okozhat a nem elegendő gyümölcs és 12-ből egyet a kevés zöldség fogyasztása. 2010-ben majdnem 1,8 millió szív- és érrendszeri halálozás az alacsony gyümölcsbevitel, egymillió az alacsony zöldségbevitel számlájára volt írható kutatók szerint. Az ideálisnál kevesebb…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Hat veszélyeztetett északi simabálna pusztult el júniusban a kanadai partoknál
Hat veszélyeztetett északi simabálna pusztult el júniusban a kanadai Szent Lőrinc-öbölben, a cetek védelmében korlátozták környéken a nagyobb hajók sebességét és megtiltották a rák- és homárhalászatot – írta a BBC. Négy emlőst felboncolnak, hogy haláluk okát megállapítsák. A bejelentés még az előtt történt, hogy egy hatodik bálnatetemet is találtak a Gaspé-félsziget partjainál. A kanadai hatóságok szerint a tetemeket különböző helyeken fedezték fel, a vizsgálatok előzetes eredményei szerint az egyik bálna, egy negyvenéves nőstény halálát olyan sebesülés okozhatta, amely hajóval ütközésből származhatott. Egy kilencéves hímet már felboncoltak, egyelőre nem állapították meg, miben…
Olvass tovább>>Kalendáriumként szolgálhattak a Yazilikaya sziklaszentély domborművei
Ősi kalendáriumként szolgálhattak a mai Törökország területén található Yazilikaya hettita sziklaszentély domborművei. Svájci kutatók szerint a 3200 éves komplexum fontos vallási szerepet töltött be a Hettita Birodalom központja, Hattuszasz lakóinak életében. A bronzkori mészkőkomplexum nevének jelentése „feliratos szikla” – írja a New Scientist. A sziklaszentély helyiségeinek falaiba vájt lapos domborművek egy része ókori mezopotámiai istenségeket, annunakikat ábrázol. Az összeesküvés-elméletek hívői szerint az anunnakik idegen lények voltak, akik aranyat jöttek bányászni a Földre, ám az antarktiszi gleccserek olvadása miatt távozniuk kellett a bolygóról. Néhány szakember most új teóriával állt elő: úgy vélik, hogy noha…
Olvass tovább>>Kutyás foglalkozásokkal csökkenthető az egyetemisták stressze
Egy új tanulmány bizonyította, hogy a terápiás kutyákkal eltöltött idő segíthet csökkenteni a stressz negatív hatásait az egyetemistáknál. A több mint háromszáz egyetemista bevonásával végzett vizsgálat szerint heti egy órányi kutyás foglalkozás hatására azok a stresszes diákok, akiknek esetében magas volt a bukás vagy a lemorzsolódás kockázata, „nyugodtabbnak és elfogadottabbnak” érezték magukat. A kutyákkal töltött idő segített nekik a koncentrálásban, a tanulásban és az információk jobb felidézésében – írja a BBC hírportálja. A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Patricia Pendry szerint azoknál a diákoknál volt a legszembetűnőbb a jótékony hatás, akik…
Olvass tovább>>Hatékony a HPV elleni oltás
Brit és kanadai tudósok minden idők legátfogóbb tanulmányában mutatták ki, hogy a méhnyakrák szinte valamennyi típusát előidéző vírus ellen tíz éve megjelent oltóanyag nagyon hatékony az ilyen fertőzések megelőzésében. A The Lancet című brit orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók a fejlett országokban hatvanmillió emberre kiterjedő 65 korábbi tanulmány eredményeit elemezték és meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy az oltás „jól működik a méhnyakrák megelőzésében”, és egy évtizeden belül jelentősen csökkenteni fogja az ilyen betegségeket. A kutatók összevetették az oltás megjelenése előtti és a fejlett országokban az oltási programok elindítása után…
Olvass tovább>>Öreg elefánt nem vén elefánt – Az afrikai elefántbikák párzási titkát figyelték meg tudósok
Az idősebb afrikai elefántbikák jóval tetterősebbek párzáskor a fiatalabb bikáknál – derítették ki brit és amerikai kutatók, akik kenyai vadvédelmi rezervátumokban figyelték meg afrikai elefántbikák viselkedését. Nőstények után kutatva sok faj hímje lelassul, ahogyan öregszik. Ez azonban nem áll fenn az elefántok esetében. Az Oxfordi Egyetem kutatóinak vezetésével készült, a Journal of Animal Ecology című folyóiratban bemutatott tanulmány felfedte, hogy az elefántbikák növelik a párzásra fordított energiájukat, ahogyan öregszenek. A zoológusok összehasonlították afrikai elefántbikák mozgását akkor, amikor párzási időszakban feldühödnek, azaz a tesztoszteron fűtötte szexuális aktivitásuk időszakos állapotába kerülnek, a nem…
Olvass tovább>>Több mint 50 tóra bukkantak a grönlandi jégmező alatt
Brit és amerikai kutatók 56 eddig ismeretlen tóra bukkantak a grönlandi jégtakaró alatt. Eddig csak négy ilyen tó volt ismert a térségben. Bár ezek a tavak kisebbek, mint az Antarktiszon talált hasonló, jégtakaró alatti tavak, felfedezésük azt mutatja, hogy az eddig véltnél jóval gyakoribbak a tavak a grönlandi jégtakaró alatt – olvasható a Lancasteri Egyetem közleményében. A grönlandi jégtakaró nagyjából hétszer akkora, mint Nagy-Britannia területe, egyes helyeken több mint három kilométer vastag, és jelenleg fontos szerepet játszik a globális tengerszint-növekedésben. A jég alatti tavak olyan vízformák, amelyek a jégtömeg alatt keletkeznek.…
Olvass tovább>>A lombikbébi-eljárás segítségével szülő idősebb nőknél növekedhet a mellrák kockázata
Nagyobb lehet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik negyven évesnél idősebben lombikbébi-eljárással (IVF) lettek várandósak – derült ki egy dán tanulmányból. A Koppenhágai Egyetem kutatói hatszázezer dán nőt vontak be tanulmányukba, közülük 58 534 esett át mesterséges megtermékenyítésen. Azt találták, hogy az ily módon szülő 40 év fölötti nők esetében 65 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy mellrákot diagnosztizálnak náluk – írta a The Independent című brit napilap a Humán Reprodukció és Embriológia Európai Társasága (ESHRE) éves bécsi tanácskozásán bemutatott tanulmányt. A mesterséges megtermékenyítés során a petetermeléshez a nőknek…
Olvass tovább>>„Műanyagkéreg” képződik a part menti sziklákon az óceánok szennyezettsége miatt
Műanyagrészecskék alkotta kéreg képződik a part menti sziklákon az óceánok szennyezettsége miatt – állapították meg portugál kutatók. A Science of the Total Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerint a leginkább használt rágógumira vagy kinyomott fogkrémre emlékeztető foltok nem csupán aggasztó jelei az óceánokban felhalmozódó hulladék problémájának, hanem fenyegetést is jelentenek a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra nézve – írja a Science Alert tudományos honlap. A portugáliai Tenger- és Környezettudományi Központ (MARE) munkatársai 2016 óta vizsgálják a vulkáni eredetű Madeira szigetének part menti szikláin megtapadó műanyagrészecskéket és tanulmányozzák azok hatását a helyi…
Olvass tovább>>Centrális szenzitizáció: magyar és brit alapkutatás segíthet az elviselhetetlen fájdalmat elűzni
Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat – áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Mint írják, Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből (KOKI) a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei. Helyes és Dénes alapkutatásai egy olyan betegségmodell képét körvonalazzák, amelyben a…
Olvass tovább>>Mikrobiológiai kutatásokat segítő központot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen
Magyarországon egyedülálló, a mikroorganizmusok komplex vizsgálatához kapcsolódó kutatás-fejlesztési központot hoztak létre a Szegedi Tudományegyetemen – jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a felsőoktatási intézmény 630 millió forint uniós és hazai támogatást nyert az ország legnagyobb és legszélesebb profilú mikroorganizmus-génbankja, a Szeged Mikrobiológiai Gyűjtemény (Szeged Microbiological Collection) fejlesztésére. A fonalas és élesztőgombák, valamint baktériumok fenntartásával, azonosításával, továbbá jellemzésével foglalkozó gyűjteményben jelentős értéket képviselnek a biotechnológiai, klinikai, környezeti és mezőgazdasági forrásból származó különböző gomba-, illetve baktérium-izolátumok. A gyűjtemény infrastrukturális fejlesztése révén olyan mikroorganizmusok széleskörű vizsgálata vált lehetővé, mint…
Olvass tovább>>Rejtély a marsi légkör ingadozó metánszintje
A korábban mérteknél háromszor több metánt észlelt a múlt héten a Mars légkörében a NASA Curiosity nevű marsjárója, a hétvégén megismételt mérések azonban kimutatták, hogy jelentősen csökkent a metánszint, egymilliárd részecskéből kevesebb mint egy egység metán, ami szinte azonos a Curiosity által korábban rendszeresen észlelt háttérszintnél – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. Ez azt jelzi, hogy a múlt héten mért metánszint – a legnagyobb, amit a Curiosity műszerei valaha mértek – egyike volt a múló metáncsóváknak, amelyeket a múltban is megfigyeltek. A kutatók korábban is észlelték szezonálisan a metánszint…
Olvass tovább>>Harmadszorra bocsátotta fel sikeresen óriásrakétáját a SpaceX
A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat harmadszor bocsátotta fel sikeresen a Falcon Heavy óriásrakétáját a floridai Kennedy Űrközpontból. A három Falcon 9 hordozórakéta bázisán épített, 27 hajtóműves Falcon Heavy – amely 64 tonnás teherbírásával jelenleg a világ legerősebb működő hordozórakétája – ezúttal 3,7 tonna hasznost terhet vitt az űrbe. A 24 űreszközt, kísérleti műholdakat, űrlaboratóriumokat és a NASA által kifejlesztett rendkívül pontos – kilencmillió év alatt csupán egy másodperc eltérést mutat – atomórát állít három különböző Föld körüli pályára. Emellett 152 ember hamvait tartalmazó fémkapszulákat szór ki az űrbe. Ez a…
Olvass tovább>>A feldolgozott élelmiszer fogyasztása lehet a kulcs az autizmus gyakorisága növekedéséhez
A feldolgozott élelmiszerek fogyasztása lehet az oka annak, hogy növekszik az autizmus gyakorisága – vélik amerikai kutatók. A Közép-Florida Egyetem (UCF) orvostudományi karának kutatói olyan molekuláris változásokat azonosítottak, amelyek akkor mennek végbe, amikor idegi őssejteket kitesznek a feldolgozott élelmiszerekben gyakran található polifoszforsav (PPA) magas szintjének. A Scientific Report című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban az UCF kutatói felfedezték, hogy a polifoszforsav, amelyet a feldolgozott élelmiszer tartósságának növelését biztosítja és akadályozza a sajt és a kenyér penészesedését, csökkenti a magzat agyában az idegsejtek fejlődését. Salef Naser gasztroenterológus és társai azt kutatták, hogy miért…
Olvass tovább>>Magyar kutató is részt vett a NASA legújabb expedíciójában
Egy magyar kutató, Ari Csilla neurobiológus is részt vett a NASA legújabb, sorrendben 23. NEEMO expedíciójában. A NASA legújabb mélytengeri küldetésében (NEEMO, NASA Extreme Environment Mission Operations) a Floridában dolgozó magyar neurobiológus mellett három másik női kutató – két űrhajós, amerikai részről Jessica Watkins, az Európai Űrügynökség (ESA) képviseletében Samantha Christoforetti – vett részt – olvasható az Űrvilág asztronautikai hírportálon. A NEEMO az extrém környezetben végrehajtott műveletek expedíciója. A küldetés során űrhajósokat, mérnököket, különböző kutatókat küldenek a világ egyetlen tengeralatti kutatóállomására, az Aquariusra. A kutatók, akik helyi idő szerint várhatóan…
Olvass tovább>>Az amerikaiak inkább az aszteroida-kutatást támogatják, mint a Hold-vagy Mars-utazást
Az amerikaiak inkább az aszteroida-kutatást támogatják, mint a Hold-,vagy a Mars-utazást – állapította meg egy közvélemény-kutatás, amelyről az AP hírügynökség számolt be. A hírügynökség és a NORC Közpolitikai Kutatóközpont közös felmérése arról tanúskodik, hogy az amerikaiak olyan űrkutatási programot támogatnak, amely az aszteroidák tulajdonságait, becsapódásuk következményeit, az űrkutatáshoz szükséges robotok alkalmazását és általában a tudományos kutatást állítja a középpontba. A megkérdezettek kétharmada számára nagyon, vagy különlegesen fontos az aszteroidák és az üstökösök figyelemmel kísérése. Hatvan százalékuk a Földről és a Naprendszerről meglévő ismeretek bővítését szolgáló kutatásokat tartja fontosnak, a megkérdezetteknek…
Olvass tovább>>Sex on the sea: Először azonosítottak narvál-beluga hibridet a kutatók
Egy dániai múzeumban őrzött szokatlan alakú cetkoponyán végzett DNS-elemzésnek köszönhetően először találtak bizonyítékot kutatók az arktiszi vizek két fenséges teremtménye, a narvál és a beluga kereszteződésére. A különös tengeri emlőst még az 1980-as években ejtették el Grönland nyugati részén. Az állat koponyája 1990-ben került a kutatókhoz, akik rögtön előálltak az elmélettel, amely szerint a különös teremtmény a tengerek egyszarvújaként ismert narvál, valamint a tengerek kanárijaként emlegetett beluga hibridje lehet – írja a newscientist.com. Dán és kanadai szakemberek a génszekvenálás (a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének meghatározása) technológiáját alkalmazva most megerősítették,…
Olvass tovább>>Már az első nagy mezőgazdasági közösségek is a modern városok problémáival néztek szembe
A kilencezer éve létezett első nagy mezőgazdasági közösségek lakói voltak az első emberek, akik megtapasztalták a modern városok problémáit, a túlzsúfoltságot, a fertőző betegségeket, az erőszakot és a környezeti problémákat – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a mai Törökország területén elterült Catalhöyük ősi romjait tanulmányozva. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban a francia, török, amerikai, svájci, brit és kanadai bioarcheológusok bemutatták a városban talált ősi emberi maradványokon 25 éven át végzet kutatásaik eredményeit, azt milyen volt az áttérés a vadászó, gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra épült, nem vándorló életmódra.…
Olvass tovább>>Nincs jele Földön kívüli intelligens életnek a szomszédos csillagrendszerekben
Egyelőre nem hozott eredményt a Földön kívüli intelligens élet keresését (SETI) célzó eddigi legátfogóbb program, amelynek keretében 1327 szomszédos csillagrendszerben kutattak intelligens földönkívüliek után a szakemberek – írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál. „Nincs odaát egy elképesztően fejlett civilizáció, amely hihetetlenül erős adókészülékkel próbálna kapcsolatba lépni velünk” – mondta Danny Price, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának asztrofizikusa, aki a The Astrophysical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt. A szakember szerint kollégáival ugyan egyelőre nem találtak semmit, de számos magyarázat lehet a Földön kívüli intelligens élet jeleinek hiányára. Előfordulhat, hogy…
Olvass tovább>>Hiénák éltek a kanadai sarkvidéken egymillió éve
Ötvenéves rejtély oldódott meg, amikor egy kutatócsoport azonosított két megkövült állatfogat és megállapította, hogy hiénáé voltak, amely a kanadai sarkvidéken élhetett egymillió éve. A fogakat a Yukon terület Old Crow medencéjéhez szervezett paleontológiai expedíció találta 1973-ban – áll az Open Quaternary című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányban. „Egy évszázadon át dolgoztak együtt őslakosok és tudósok, hogy feltárják a térség kincseit, ám a több mint 50 ezer leletből mindössze a két fog lehetett hiénáé” – idézte a BBC hírportálja Grant Zazula paleontológust. Majdnem ötven év kellett, hogy azonosítsák a fogakat,…
Olvass tovább>>