Egy új gyógyszer és a hormonterápia kombinációja meghosszabbíthatja az előrehaladott mellrákban szenvedő nők életét – ezt állapította meg egy új kutatás. A tanulmányt ismertető BBC News beszámolója szerint a palbociclib gyógyszerrel és hormonterápiával kezelt előrehaladott állapotú emlőrákos betegek tíz hónappal tovább éltek, mint a csak hormonterápiát kapó páciensek. A kombinált kezelés a gyakran súlyos mellékhatásokkal járó kemoterápia megkezdésének időpontját is kitolta. A szakértők szerint a kísérlet előzetes eredményei nagyon bíztatóak. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy ez a kombinált kezelés sem gyógymód, és nem minden esetben eredményes. A klinikai kísérlet kontrollcsoportja…
Olvass tovább>>Címke: nagy-britannia
Óriási egerek tizedelik a tengeri madarakat egy atlanti-óceáni szigeten
A házi egérnél csaknem másfélszer nagyobbra nőtt egerek tizedelik a tengeri madarak tojásait és fiókáit az Atlanti-óceán déli részén elterülő Gough-szigeten – figyelmeztet új tanulmányában a brit madárvédelmi szervezet (RSPB), amely szerint a rágcsálók akár ki is pusztíthatják a területen honos ritka madárfajok egy részét. Gough-sziget, amely az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Tristan da Cunha-szigetcsoport tagja, több mint tízmillió tengeri madárnak ad otthont. Az egereket még a 19. században hozták be magukkal a tengerészek a vulkanikus eredetű szigetre. A rágcsálók a mindössze 91 négyzetkilométeres földterület szűkös táplálékforrásai miatt kezdték…
Olvass tovább>>Közzétették Stephen Hawking halála előtt befejezett utolsó kutatását
Közzétették Stephen Hawking márciusi halála előtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik. Azt a kérdést járja körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit. Néhány kutató úgy vélte, hogy ez az információ megsemmisül, mások szerint azonban ez megsértené a kvantummechanika törvényeit. Ezen törvények szerint a világon minden lebontható információkra, például egyesek és nullák sorozatára. Ráadásul ez az információ sohasem tűnik el, akkor sem, ha magába szívja egy fekete lyuk. Hawking azonban Albert Einstein munkája…
Olvass tovább>>Először adtak engedélyt Creutzfeldt-Jakob-kóros beteg úttörő antitestes kezelésére
Először adott engedélyt a brit gondnoksági bíróság egy Creutzfeldt-Jakob-szindrómás (CJD) beteg úttörő antitestes kezelésére – számolt be róla a BBC. A meg nem nevezett brit betegnek sporadikus CJD-je van, ami az agysorvadással, szellemi leépüléssel járó, jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája embereknél. Ez a változat különbözik attól, amely kergemarhakóros, vagyis szivacsos agyvelő-elfajulásos (BSE) állat belsőségeinek evésével kapható el. A sporadikus CJD akkor lép fel, amikor az emberi szervezet prionfehérjéje kóros formát öltve felhalmozódik az agyban. A mesterségesen előállított antitest a tudósok szerint megakadályozza, hogy az abnormális prionok az egészséges proteinekhez kapcsolódjanak és növekedésükkel…
Olvass tovább>>Mikroműanyagot rejt a homok a teknősfészkek közelében is
Mikroműanyagot rejt a part menti homok a teknősfészkek közelében is: átlagosan 5300 műanyagrészecskét találtak köbméterenként az Exeteri Egyetem kutatói 60 centiméteres mélységben, a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) és álcserepesteknős (Caretta caretta) homokba ásott fészkeinek közelében Ciprus tengerpartjain. A felszínen köbméterenként 130 ezer műanyagtöredéket találtak: ez a második legrosszabb érték, amelyet valaha regisztráltak tengerparton. A legrosszabbat a dél-kínai Kuangtung tartomány partjainál mérték. A kutatók szerint ha a körülmények tovább romlanak, a szennyezettség elkezdheti a befolyásolni tojásból kikelést és még a nőstény és hím fiókák arányát is – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.…
Olvass tovább>>A kelet-antarktiszi mohatelepek is megsínylik az éghajlatváltozást
A kelet-antarktiszi térségben nyaranta előbukkanó mohatelepek is megsínylik a klímaváltozás és az ózonréteg vékonyodásának hatásait – állítják kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint a Déli-sarkvidék keleti felének növényzete gyorsan változik az egyre szárazabbá váló éghajlat hatására. „Az Antarktiszra látogatva az ember jeges, fehér vidékre számít” – mondta a tanulmányt vezető Sharon Robinson, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa. „Néhány területen azonban zöld színű, dús mohatelepek emelkednek ki a hó alól egy mindössze hat hétig tartó időszakban” – tette hozzá a szakember. Az Antarktisz nyugati vidéke és…
Olvass tovább>>A depresszió megelőzésében is segíthet a mediterrán étrend
A depresszió megelőzésében is segíthet a mediterrán étrend egy új kutatás szerint, melyről a BBC hírportálja számolt be. A Molecular Psychiatry című szaklap aktuális számában közölt tanulmány szerzői az utóbbi nyolc év 41 tanulmányát elemezték. A gyümölcsök, zöldségek, gabonaételek – köztük teljes kiőrlésű kenyér- és tésztafélék, barna rizs -, olajos magvak, olívaolaj és kevés hal, hús, valamint tejtermék fogyasztásán alapuló étrend a kedélyállapotra is hatással van az analízis eredményei alapján. A University College London kutatócsoportját Camille Lasalle vezette, aki elmondta, hogy az eddigi bizonyítékok azt mutatják, lehetnek ételek, amelyek csökkentik a…
Olvass tovább>>Új elefántmadárfajt írtak le brit zoológusok
A világon valaha élt legnagyobb madárfajt azonosították brit zoológusok, az elefántmadárfélék családjába tartozó állat, amely akár nyolcszáz kilogramm súlyú és három méter magas is lehetett, a Vorombe titan (malgas és görög nyelven nagy madár) nevet kapta. A Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) kutatói a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban átírták az elefántmadárfélék családjának rendszertanát is. Korábban a tudósok az elefántmadárfélék családjában két nemet és 15 fajt azonosítottak. A ZSL zoológusai azonban új precíz és mennyiségi bizonyítékok alapján kimutatták, hogy a család jóval sokszínűbb: három nemre tagozódik, valamint legkevesebb…
Olvass tovább>>Beluga a Temzében
Beluga, vagyis fehér delfin jelent meg kedden a Temze torkolatvidékén. A helyszínre azonnal természetvédő szervezetek hajói vonultak ki, és igyekeznek védeni a cetfélét a Londonon is áthaladó folyó rendkívül erős forgalmától. A brit Bálna- és Delfinvédelmi Társaság (Whale and Dolphin Conservation Society) szóvivője, Danny Groves a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Temzében felfedezett beluga „nyilvánvalóan nagyon eltévedt”, hiszen természetes élőhelye a délkelet-angliai partoktól több ezer kilométerre északra, az Atlanti-óceán északi vizein található. A Temzében még soha nem láttak fehér delfint és az Egyesült Királysághoz tartozó tengeri térségekben is három éve…
Olvass tovább>>Eltávolítják a mesterséges zátonynak szánt mérgező autógumikat a francia vizekből
Eltávolítják a mesterséges zátonynak szánt autógumikat a dél-franciaországi part menti vizekből, mert kiderült, hogy mérgező anyagokkal szennyezik a környezetet. A több mint egymillió euróba kerülő műveletet a Michelin gumiabroncsgyártó vállalat, valamint a francia állam fedezi – írta a BBC hírportálja. A kiemelést végző búváregységek munkáját egy hajó is segíti. Az egyik helyi halászegyesület vezetője, Denis Genovese szerint néhány hal ugyan úszkálgatott a gumik körül, de „egyetlen faj sem vetette meg a lábát a területen”. Az 1980-as években 25 ezer gumiabroncsot süllyesztettek el a tengerbe a Francia Riviérán fekvő Cannes és Antibes között,…
Olvass tovább>>A darazsakat utáljuk, a méheket szeretjük, pedig egyformán hasznosak
Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége – állapította meg egy brit tanulmány. Az Ecological Entomology rovartani szaklap friss számában megjelent írás szerzői szerint a megkülönböztetés „méltánytalan”, ezért kampányra lenne szükség, hogy a „darazsakról alkotott negatív képen” változtassanak, valamint védelmükben ugyanolyan intézkedéseket kell tenni, mint a méhekért. A felmérést 46 ország 750 lakója körében végezték. Az eredmények azt mutatják, a darazsak a „legkevésbé kedvelt” rovarok közé tartoznak – írta a BBC hírportálja. A résztvevőktől azt kérték, értékeljék a rovarokat egy tízes skálán, mely -5-től +5-ig terjedt.…
Olvass tovább>>Sikeresen tesztelték az űrszemetet összeszedő hálót az űrben
Sikeresen teszteltek egy űrszemetet összeszedő hálót a világűrben, a Föld felett több mint háromszáz kilométerre. A háló kipróbálása egy tesztsorozat része, amely különböző technológiákat mutat be a Föld körül keringő fémhulladékok begyűjtésére – olvasható a BBC hírportálján. Becslések szerint mintegy 7500 tonna ilyen hulladék kering céltalanul odafent, fenyegetve az űrmissziókat. A RemoveDebris nevű műhold videót is készített a kísérletről. A rövid felvételen egy kicsi, cipősdoboz méretű tárgy látható, amint 6-8 méterrel a Surrey-i Egyetem űrhajója előtt bukdácsol. Hirtelen egy fényes háló lövell ki az műholdból, elterül és beborítja a dobozt. „Úgy…
Olvass tovább>>Légszennyező részecskéket mutattak ki brit anyák méhlepényében
Légszennyezésből származó apró szemcséket mutattak ki brit anyák méhlepényében a kutatók, elsőként szolgáltatva közvetlen bizonyítékot arról, hogy a légszennyező részecskék képesek a várandós nők szervezetén áthaladva a méhlepényt is elérni. A szennyezett levegő magzatokra gyakorolt káros hatását egyre több bizonyíték támasztja alá, azonban a pontos mechanizmust egyelőre nem ismerik – írta a The Guardian honlapja. A londoni Queen Mary Egyetem kutatói most a brit fővárosban élő anyákat vontak be a tanulmányukba, amely során mikroszkopikus koromszemcséket mutattak ki minden alany méhlepényében. „A várandós és nem várandós nőknek egyaránt érdemes elkerülniük a nagyon…
Olvass tovább>>Egyre gyakoribbak a rendkívül súlyos áradások az Amazonason
Egyre gyakoribbak a helybeliek megélhetését és egészségét veszélyeztető katasztrofális áradások az Amazonas folyón a klímaváltozás következtében: míg az elmúlt száz év első felében húszévente fordultak elő, az utóbbi időszakban már négyévente – figyelmeztettek a jelenséget vizsgáló tudósok. Az Amazonas vízszintjét egy brazil kikötőben, Manusban több mint száz éve regisztrálják. Ezeknek az adatoknak az elemezése mutatott rá, hogy milyen gyakorivá váltak a pusztító áradások a folyón. „Az áradásoknak katasztrofális hatása van a helyi lakosságra, a felduzzadt folyó ugyanis szennyezi az ivóvizüket és lerombolja a házaikat” – mondta el Jonathan Barichivich, a…
Olvass tovább>>Az egészséges idős embereknek inkább árt, mint használ a naponta szedett aszpirin
A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a hetven év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát – figyelmeztetnek a kutatók. Az embereknek általában szívroham vagy agyi érkatasztrófát követően írnak fel aszpirint, mivel az bizonyítottan csökkenti egy újabb roham esélyét – írta a BBC. Az egészséges emberek egy része is rendszeresen szedi azonban a gyógyszert, hogy csökkentse a szívroham és a szélütés kockázatát. Számos folyamatban lévő kutatás vizsgálja továbbá, hogy az aszpirin szedésével csökkenthető-e a…
Olvass tovább>>Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb madarakat
Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb szárnyasokat, a madagaszkári elefántmadarakat – állapították meg kutatók egy tízezer éves csontmaradványon felfedezett, vadászatra és hentesmunkára valló vágásnyomok alapján. Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban hatezer évvel korábbira teszi a megjelenését – írja a Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány. „A felfedezés alapján gyökeresen új elméletre van szükség, hogy Madagaszkár egyedülálló állatvilágának pusztulását megértsük” – mondta James Hansford, a Londoni Zoológiai Társaság tudósa. Az ember és az elefántmadarak – valamint…
Olvass tovább>>Elsőként dolgoztak ki nem antibiotikumos kezelést a tuberkulózis gyógyítására
A világon elsőként fejlesztettek ki nem antibiotikumalapú szert a tuberkulózis kezelésére a Manchesteri Egyetem kutatói, reményeik szerint három-négy éven belül megkezdődhetnek a vegyület klinikai vizsgálatai. A gümőkór, vagy tuberkulózis rendkívül fertőző, baktérium okozta betegség, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál. „Immár több mint hatvan éve az antibiotikumok jelentik az egyetlen fegyvert, amelyet az orvosok be tudnak vetni a tuberkulózis ellen. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre súlyosabb problémát jelent, az elhúzódó kezelés pedig nehézkes és megterhelő a páciensek számára” — mondta a projektet vezető Lydia…
Olvass tovább>>Nem hatékonyak az elhúzódó köhögés kezelésére szedett gyógyszerek
Nincs rá bizonyíték, hogy az elhúzódó köhögés kezelésére szedett gyógyszerek bármilyen jótékony hatással járnának – állapították meg svájci szakemberek egy új tanulmányban, amely szerint hét páciensből egy ráadásul inkább a negatív mellékhatásait tapasztalja meg ezeknek a készítményeknek. A svájci Bázeli Egyetemen dolgozó Benjamin Speich és kollégái olyan klinikai vizsgálatokra alapozták a tanulmányukat, amelyek során a pácienseket véletlenszerűen két csoportba osztották és az egyik csoport gyógyszeres, a másik pedig placebós kezelést kapott – írja internetes oldalán a The Independent című brit lap. A szakemberek minden szóba jöhető készítményt számításba vettek, leszámítva…
Olvass tovább>>A világ első ismert mindenevő cápafaját azonosították a kutatók
A világ első ismert mindenevő cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo), amelynek étrendjét nagyjából hatvan százalékban tengeri fű teszi ki. A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén és a Mexikói-öbölben fordul elő nagy számban, ahol rákokkal, csigákkal és csontos halakkal táplálkozik. Noha „cápaléptékkel” meglehetősen kistermetű fajnak számít, egy kifejlett nőstény testhossza elérheti akár a másfél métert is – írta a The Guardian című brit napilap honlapja a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmányt ismertetve. A…
Olvass tovább>>Úgy tűnik sok állat képes az érzelmeket leolvasni az emberek arcáról
A kecskék a boldogságot tükröző arckifejezéseket részesítik előnyben – állítják brit kutatók, akiknek eredményei azt sugallják, hogy az eddig véltnél sokkal több állat lehet képes leolvasni az érzelmeket az emberek arcáról. Az Open Science című folyóiratban publikált tanulmány helyszínéül az angliai Kentben működő Buttercups Sanctuary for Goats nevű állatjóléti szervezet szolgált – írja a BBC hírportálja. A londoni Queen Mary Egyetemen dolgozó Alan McElligott és kollégái egy pár fekete-fehér képet helyeztek el egy teszthelyiség falán egymástól nagyjából 1,3 méter távolságra. A fotókon ugyanaz a személy szerepelt, ám az egyik képen…
Olvass tovább>>