Az űrszektorhoz, az űrkutatáshoz köthető szakirányú továbbképzés indul 2022 őszén az UniSpace konzorciumnak köszönhetően, amelyben 16 egyetem vállalta az együttműködést. A konzorciumot bejelentő szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, bízik abban, hogy jól működő és rugalmas lesz ez a konzorcium, amely a KKM koordinálásában jött létre. Az államtitkár emlékeztetett, hogy tavaly nyáron fogadta el a kormány az első magyar űrstratégiát, amelynek jelentős eleme, hogy felkarolják a kutatók munkáját. Közölte, az egyetemek konzorciumba szervezése azt a célt szolgálja, hogy tudjanak egymás tevékenységéről, a különféle műhelyekben…
Olvass tovább>>Címke: magyar
Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE közleményében. Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre…
Olvass tovább>>Polimerfolyadék-kísérlettel vizsgálták a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések keletkezését a kutatók
Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Ennek egyik példája a hím alligátorok párzási viselkedése során figyelhető meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Faraday-gerjesztés,…
Olvass tovább>>Tízmillió eurós kutatás-fejlesztési programot valósít meg Zalaegerszegen a Bosch
Csaknem tízmillió euró ráfordítással új kutatás-fejlesztési „lokációt” hoz létre Zalaegerszegen a magyarországi Bosch csoport. A vállalat a ZalaZone járműipari tesztpályához kapcsolódó területen a jövő autóipari technológiáit fejleszti és teszteli. A Bosch lokáció fókuszában a vezetéstámogató rendszerekhez, valamint az autonóm vezetéshez kapcsolódó fejlesztések és tesztelések állnak majd. Ezek közé tartozik a radar- és kamera-alapú rendszerek kivitelezése vagy a LIDAR elvén működő távolságmeghatározás, amely lézer alapú távérzékelésre szolgál – írták a közleményben. Az új lokáción dolgozó szakemberek az elektromos és önvezető járművekhez kapcsolódó munkájuk során részt vesznek az autóipari elektronika, a vezetéstámogató…
Olvass tovább>>Az ELTE kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható. Mint az ELTE közleményében olvasható, a mesterséges intelligencia felhasználásaiban és a gépi tanulásban szükség van olyan óriási, oktató adathalmazokra, amelyekkel hatékonyan meg lehet tanítani a programokat arra, hogy az adatok bizonyos sajátságait felismerjék. Sokszor azonban nem állnak rendelkezésre milliós adathalmazok. Ezekben az esetekben adatsokszorozást, úgynevezett augmentálást végeznek az adatokon. A közleményben…
Olvass tovább>>Átadták az SZTE inkubátorházát
Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát (képünkön). Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen azt mondta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő. A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez…
Olvass tovább>>Leletekben gazdag avar kori temetőt tártak fel Baranyában
Kiemelkedően gazdag leletanyaggal rendelkezik és komoly tudományos jelentőséget képvisel az az avar kori temető, amelyet az elmúlt hónapokban a Baranya megyei Babarcnál tártak fel – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatój. L. Simon László felidézte, hogy a Janus Pannonius Múzeum (JPM) és az Ásatárs Kft. szakemberei az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző – háromhektáros területet érintő – feltárások során bukkantak rá a gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőre. Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában…
Olvass tovább>>A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában
A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában, a lelet ráadásul az eddig előkerült, legrégebbről származó stegosaurus példány Ázsiában – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology (Gerinces Paleontológiai Magazin) című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket csütörtökön. A szakértők leírása alapján az előkerült hát-, váll-, comb-, láb- és bordacsontok, valamint bőrlemezek egy pikkelyes, növényevő dinoszauruszhoz tartoztak. A maradványok korát a bajoci korba, vagyis a középső jura földtörténeti kor második szakaszába helyezték, ami azt jelenti, hogy a példány csaknem 168…
Olvass tovább>>Erősíti a kutatás-fejlesztést és a gyártást Magyarországon a Bosch
Erősíti Magyarországon az elektromobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési és gyártási tevékenységét a Bosch-csoport. „Célunk, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa kutatás-fejlesztési központja legyen az elektromos- és hibrid hajtásláncok, valamint az egyéb műszaki megoldások fejlesztése révén” – mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője a dokumentum szerint. Magyarországon is folyamatosak voltak az elektromobilitással összefüggő fejlesztések és beruházások az elmúlt években. A vállalatcsoport a kiterjedt K+F tevékenység mellett elektromos hajtástrendszereket és az e-mobilitáshoz kapcsolódó alkatrészeket is gyárt miskolci, maklári és hatvani telephelyein – tudatták. Budapesten a vállalat háromezer munkatársa dolgozik a jövő autóipari technológiáin, közülük több száz mérnök…
Olvass tovább>>Az Európai Szabadalmi Hivatal központi rendszerében a magyar adatok is elérhetővé válnak
Már a Magyarországon hatályosított európai szabadalmak is elérhetőek lesznek az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által létrehozott European Federated Patent Register (EFPR) szolgáltatásban: a rendszer segítséget nyújt az európai szabadalmak aktuális jogi státusza megismeréséhez. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közleménye szerint az EFPR-nek több mint 30 nemzet a tagja, és már a magyar adatok is a rendszer részei. Így ezeknél a szabadalmaknál könnyen, egy helyen lesz követhető az országonkénti, aktuális jogi státusz, például, hogy egy-egy oltalom fennáll-e még. A közlemény idézte Pomázi Gyulát, az SZTNH elnökét, aki elmondta, a magyar…
Olvass tovább>>Akár 900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka
Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok alapján néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy ötezer kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói 2020 tavasza óta követik nagy pontosságú műholdas jeladókkal tizenöt erdei szalonka viselkedését. Mint a MATE közleményében olvasható, az Agrárminisztérium támogatásával szűk két év alatt gyűjtött adatok részben kiegészítik, részben felülírják a korábbi ismereteket a faj tavaszi és őszi vonulásáról.…
Olvass tovább>>Kiemelkedő innovációs teljesítmények születtek a 2021-ben.
Kiemelkedő innovációs teljesítmények születtek a 2021. évben. Lezárult a 30. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat bírálata. A 2021. évi Magyar Innovációs Nagydíjat Budapesten, az Európa Hajón, március 24-én adják át. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és több kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 35 pályázatot nyújtottak be magyarországi cégek. A pályázatra a gazdaság különböző ágazataiból különösen az egészségügy, gyógyszeripar és agrár területről érkeztek, kreatív és kiemelkedő eredményt bemutató pályamunkák. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók 2022-ben elért többleteredmény vagy többlet…
Olvass tovább>>SZTNH: egyre több új védjegyet jegyeznek be
Az elmúlt évben 4192 védjegybejelentés érkezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH). Az elmúlt tíz évben csak 2012-ben érkezett be több (4599) védjegyoltalmi kérelem a hivatalhoz – közölte a hivatal. Tavaly a legtöbb bejelentési kérelem gyógyszergyáraktól (Egis, Richter) és a közigazgatásból (Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyar Turisztikai Ügynökség) érkezett, de több magyar vállalkozás (például WeLoveShirts, Lajvér Borház) is jeleskedett ezen a területen. Magyarországon immár 126 éve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala foglalkozik a bejelentésekkel – ennek megfelelően Magyarországon is találni szép kort megélt védjegyeket. A legidősebb magyar védjegy – például –…
Olvass tovább>>Sose gondolnád mi folyik Szegeden: a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztése
A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztése folyik Szegeden, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az SZTE, a párizsi École Polytechnique és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat 2019-ben kötött szakmai együttműködési megállapodást. A projekt – amelynek megvalósítását a magyar kormány három év alatt 3,5 milliárd forinttal támogatja – célja a hosszú felezési idejű nukleáris hulladékot stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakító lézeres neutronforrás kifejlesztése. Osvay Károly, a projekt végrehajtására alakult, SZTE Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium szakmai…
Olvass tovább>>Új módszer segíti a koronavírus elleni védekezést
Hazai tulajdonú nyomdából jönnek a vírus-és baktériummentes csomagolóanyagok Immár a csomagolóanyagok is kivehetik a részüket a koronavírus elleni védekezésben: egy magyar tulajdonosi hátterű nyomdában vírus-és baktériummentes csomagolóanyagok gyártására készülnek. A vírus-és baktériummentes hatást nano-ezüst részecskékkel ellátott lakk-, vagy fóliabevonattal érik el, amelyet speciális géppark segítségével visznek fel a csomagolóanyagok felületére. Az így kezelt csomagolóanyagokra rákerülő vírusok és baktériumok száma jelentősen, akár 99,99 százalékkal lecsökken, így ezek a felületek megszűnnek vírushordozóként funkcionálni. A fejlesztéssel elsősorban a hazai egészségipari, higiéniai és élelmiszeripari termékek csomagolását kívánja biztonságosabbá tenni a Box Print- FSD Packaging…
Olvass tovább>>Elektromos járműveket fejleszt és gyárthat Magyarországon a KAMAZ
Hatvanöt magasan képzett mérnökkel még az idén elindul a legnagyobb orosz járműgyártó magyarországi kutatás-fejlesztési központja – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Kiemelték, két éven belül kétszer ennyi szakember foglalkozhat az elektromobilitással a cég hazai bázisán, amely ezzel eléri teljes létszámát. Az évtized közepétől a vállalat gyártókapacitásokat is Magyarországra telepíthet – erről írtak alá szándéknyilatkozatot az ITM és a KAMAZ vezetői 2022. január 24-én, egy videokonferencia keretében. Az ITM és a KAMAZ között tavaly nyáron kezdődött egyeztetés a kétoldalú együttműködés kialakítása céljából az elektromos járműipar területén. A tervezett kooperáció…
Olvass tovább>>Innovációs szövetség: hamarosan lejár a Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje
Az Innovációs Nagydíjon kívül, összesen hét innovációs díj kerül átadásra azon társaságok számára, melyek 2022. február 2-ig beadják nevezésüket. A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje hamarosan, 2022. február 2-án, 15 órakor lejár. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2021. évben kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el. Az év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket további, összesen hét kategóriában is díjazzák: Ipari, Agrár, Környezetvédelmi, Informatikai Innovációs…
Olvass tovább>>Egy fiatal csillagrendszerbe hatoló idegen égitest nyomaira bukkantak a csillagászok
A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével. A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban – közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK). A kutatásban a CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt. A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető. Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak,…
Olvass tovább>>Etológusok: a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között
A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban. Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban. „Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De…
Olvass tovább>>A 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre nevezett, kreatív magyar fiatalok elsősorban a műszaki, informatikai területek iránt érdeklődnek
A 2021/2022. évi Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 29 tagú szakmai zsűrije a beérkezett pályázatok mintegy felét javasolta kidolgozásra. Összesen 96 középiskolás fiatal folytatja a kutatási és innovációs tevékenységét a több mint 2,5 millió forint összegű ösztöndíjakért. A Magyar Innovációs Szövetség, az ITM és az EMMI által, a 2021/2022-es tanévre meghirdetett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egy olyan speciális tanulmányi verseny, melynek során önálló tudományos, innovatív projekteket kell megvalósítania a középiskolás fiataloknak. Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar professzorának vezetésével, a bírálóbizottság az alábbi szempontok szerint…
Olvass tovább>>