Címke: kultúra

Múzeumok éjszakája: az első magyar űrutazásról nyílt kiállítás Szentesen

~
Szputnyik

Az első magyar űrutazásról és az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan életútjáról nyílt interaktív, ismeretterjesztő kiállítás a szentesi Koszta József Múzeumban szombaton, a Múzeumok éjszakáján – tájékoztatott a közgyűjtemény igazgatója. Farkas László elmondta, hogy az őszig látható tárlat teljes spektrumában igyekszik körbejárni az 1980-as űrút történetét úgy, hogy tudományos-ismeretterjesztő igényességgel ad betekintést az Interkozmosz program történetébe. A Szovjetunió vezette űrkutatási együttműködés tette lehetővé, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelöltek kiválasztása a vadászpilóták közül 1977 tavaszán Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI) kezdődött. A…

Olvass tovább>>

Digitálisan felújították az első, teljes napfogyatkozásról készített filmfelvételt

~

Digitálisan felújították és ingyenesen megnézhetővé tették az interneten az első, teljes napfogyatkozásról készített filmfelvételt, amelyet több mint száz évvel ezelőtt rögzítettek. Az eredeti felvételt Nevil Maskelyne amatőr brit csillagász, elismert bűvész és filmes készítette 1900. május 28-án az amerikai Észak-Karolina államban, ahová a Brit Asztronómiai Egyesület expedíciójának keretében érkezett – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Maskelyne egy speciális teleszkópos adaptert készített a kamerájához, hogy fel tudja venni a csillagászati jelenséget. A szakemberek szerint ez az egyetlen ismert felvétel, amely fennmaradt Maskelyne-től.  A több mint százéves felvételt a brit Királyi Asztronómiai…

Olvass tovább>>

Világszínvonalú kutatói környezet a debreceni atommagkutatóban

~

Világszínvonalú kutatói környezetet alakítottak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni Atommagkutató Intézetének (Atomki) tandetron laboratóriumában, a projekt megvalósításához több mint 941 millió forint támogatást nyertek el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán – közölték az intézet vezetői. A projekt megteremtette a lehetőséget, hogy a tandetron laboratórium részecskegyorsítójára épülő világszínvonalú kutatóbázist hozzanak létre – magyarázta Dombrádi Zsolt, az Atomki igazgatója, megjegyezve, hogy a sokak számára hozzáférhető, széles módszer- és eszközválasztékkal rendelkező laboratórium e tekintetben is kiválósági centrummá teszi az intézetet. A tandetron olyan kétfázisú gyorsító, amely alap- és…

Olvass tovább>>

MTA: borban az igazság

~

Tokaj-Hegyalja és Villány borai szerepeltek a legjobban az idén tizedik alkalommal meghirdetett Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bora versenyen. Az idei felhívásra szép számmal érkeztek olyan borok, amelyek a világ legjobbjai közé tartoznak – összegzett a keddi eredményhirdetés előtt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a borverseny zsűrijének elnöke. Mint hozzáfűzte, a pályázat célja olyan borok kiválasztása, amelyeket az akadémia jó szívvel kínálhat rendezvényein, ajándékozhat vendégeinek. A versenyre 14 magyarországi borvidék 48 pincészete 142 bort nevezett, melyek bírálata öt napon át zajlott. Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, a zsűri…

Olvass tovább>>

Norvégia visszaadja a Húsvét-szigetnek a Thor Heyerdahl által elhurcolt tárgyakat

~

Norvégia visszaadja a Húsvét-szigetnek azt a több ezer tárgyat – köztük faragványokat és emberi csontokat -, amelyet Thor Heyerdahl, a világhírű norvég felfedező vitt magával a Chiléhez tartozó csendes-óceáni szigetről. A restitúcióról az oslói Kon-Tiki múzeum és a chilei kulturális minisztérium írt alá megállapodást Santiago de Chilében, a Chilei Nemzeti Könyvtárban – írja a BBC az AFP tudósítását idézve. A 2002-ben, 87 évesen elhunyt Heyerdahl végezte az első rendezett ásatásokat a Húsvét-szigeten (az őslakosok nyelvén: Rapa Nui) 1955-1956-os és 1986-1988-as expedíciója alkalmával. A norvég utazó azáltal lett világhírű, hogy 1949-ben egy…

Olvass tovább>>

Bronzkori, szarmata, Árpád- és török kori leleteket is találtak a régészek Bácsbokod határában

~

Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában – közölte Lukács Nikoletta ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: Bácsbokod déli határában, a Sole-Mizo Zrt. új szennyvíztisztító telepének építését megelőzően mintegy ötezer négyzetméteres területen végeztek megelőző régészeti feltárást. Kiemelte, a négy elkülöníthető korszakból a legrégebbi, a bronzkorra tehető néhány sekély gödörből főként apró, kézzel formált kerámiatöredékek és nagy mennyiségű állatcsont került elő. Az ásatások során a régészek – a még éppen meglévő tejfogai alapján –…

Olvass tovább>>

Felbecsülhetetlen értékű reneszánsz falfestményeket fedeztek fel Lengyelországban

~

Huszonnégy felbecsülhetetlen értékű, reneszánsz kori falfestményt talált a délnyugat-lengyelországi Wroclaw közelében egy lengyel férfi, aki évekkel ezelőtt az állítólagos náci aranyvonat keresőjeként szerepelt a nemzetközi hírekben. Az építési vállalkozóként dolgozó Piotr Koper és csapata egy Struga nevű faluban lévő palota helyreállításakor fedezte fel az ötszáz éves portrékat. A helyi legendákért rajongó Koper a palota hajdani báltermét fedő barokk kupola maradványait akarta leemelni, amikor megakadt a szeme a régi vakolat alól kilátszódó festményeken – írja a thefirstnews.com. „A vakolat eltávolításakor megláttunk egy festményrészletet” – idézte fel a férfi, hozzátéve, hogy miután…

Olvass tovább>>

Juhász: fogynak a földi élet alapjai

~

Egyre kevesebb az óceánokban a fitoplankton, ezzel a földi élet egyik alapja gyengül – állítja Juhász Árpád (képünkön) geológus. A fitoplanktonok, az óceánok felső rétegeiben napfényből élő növényi jellegű algák. A világtengerek melegedése és a vízszint emelkedése negatívan hat ezekre az élőlényekre, amelyek a tápláléklánc alapját alkotják – figyelmeztetett a szakember. A többnyire zöld színű, fényelnyelő fitoplanktonok mennyiségének csökkenésével egyébként az óceánok színe kékebbé válhat. A tudósok szerint hosszú folyamatról van szó, a jóslat ötven-száz év alatt válhat valóra – mondta Juhász.

Olvass tovább>>

Bemutatják a pécsi mamut maradványait

~

A kilencven évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílik kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán – tájékoztatta a közgyűjtemény. A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa – írták a közleményben. A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg. Az ősállat…

Olvass tovább>>

Az Altamira-barlangban újabb kéznyomatokat azonosítottak, de szerencsére nem a turistáktól

~

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább húszezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók. Az Európai Unió által támogatott „Handpas. A múlt kezei” elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt összesen kilencre nőtt az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma. A szakértők „szinte teljes bizonyossággal” állítják, hogy a rajzok több mint húszezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is – részletezte Carmen de las Heras, az…

Olvass tovább>>

A British Múzeum ismét kizárta a Parthenon-frízek visszaadását

~

A British Múzeum ismét kizárta a Görögország által magáénak követelt Parthenon-frízek visszaszolgáltatását. A londoni intézmény igazgatója a Ta Nea című görög lapban megjelent interjúban attól is elzárkózott, hogy kölcsönadják Athénnak a világhírű márványokat. Hartwig Fischer hangoztatta, hogy a frízek nem képezik Görögország tulajdonát, és a kölcsönadás sem jöhet szóba, mert csak olyanoknak adnak kölcsön tárgyakat a British Múzeum gyűjteményéből, akik elismerik a tulajdoni viszonyokat. Az ókori kincsek felfedezői között volt Lord Elgin brit követ, a XIX. század elején az ő révén kerültek a szobrok és domborművek Angliába, majd a British…

Olvass tovább>>

Ilyen komfortról nem is álmodhatott Tutanhamon fáraó

~

Szellőztető és légszűrő rendszerrel szerelték fel a híres egyiptomi fáraó, Tutanhamon luxori sírját egy csaknem tíz évig tartó korszerűsítés keretében, amely során helyreállították és megtisztították a sírhely falfestményeit, valamint változtattak a látogatótér kialakításán is – közölte a héten a munkálatokat végző Los Angeles-i Getty Conservation Institute (GCI) kutatóintézet, amely az egyiptomi műemlékvédelmi minisztériummal dolgozott együtt a projekten. Tutanhamon sírját a dúsgazdag Lord Carnarvon és Howard Carter brit régész tárta fel 1922-ben. A következő évtizedben a sírhely kincseinek többségét elvitték, mára mindössze néhány tárgy, köztük Tutanhamon múmiája, egy szarkofág, valamint egy…

Olvass tovább>>

Digitalizálták Eötvös Loránd jegyzeteit

~

Digitalizálták Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi előadásjegyzeteit, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált. A közelmúltban vásárlás útján az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) birtokába került báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kézirata. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható – olvasható az egyetem honlapján. Az ismertetés szerint az előadásjegyzetek különleges értékét emeli, hogy Eötvös élete során soha nem írt tankönyvet. Az…

Olvass tovább>>

A gólyatöcs lett a 2018-as év madara

~

A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét. A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra – közölte az MME. A szavazásban győztes gólyatöcs régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt…

Olvass tovább>>

Ezerhétszáz éves mellszobor-síremlékeket találtak Izraelben

~

Két, ezerhétszáz éves mellszobor-síremléket találtak Izraelben, Bét-Seán város késő római kori temetőjében – jelentette a Háárec. Már számos alkalommal találtak hasonló mellszobrokat errefelé, de most először bukkantak rájuk eredeti helyükön. Egy arra sétáló nő vette észre őket, miután az esőzések lemosták a földet a tetejükről. A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor a késő római korból, a harmadik-negyedik századból származik. Ejtan Klein, az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) rablások megelőzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy hamarosan ásatásokat kezdenek a lelőhely közelében újabb kincsek után kutatva. Klein emlékeztetett arra, hogy…

Olvass tovább>>

Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke betegek gyógyulását

~

Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását. Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik. „Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti” – fejtette ki. Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. „Ezek a hatóanyagok,…

Olvass tovább>>

Jézus arcának korai ábrázolását találták egy bizánci templomban Izraelben

~

Jézus arcának korai, szakáll nélküli ábrázolására bukkant egy izraeli művészettörténész a Negev sivatagban, egy bizánci templom romjában – jelentette a Háárec című újság. Noha Jézus és a kereszténység a Szentföldön született, ezen a területen alig maradtak fenn korai keresztény művészeti emlékek. De a sivatagi nabateus, majd keresztény városka, Sivta templomainak romjában tavaly óta már a második igen korai Jézus ábrázolást azonosították, és ezúttal arcképének nyomait is megtalálták. Emma Majan-Fanar művészettörténész lett figyelmes a templom szentélyének falán a piros festéknyomokra, amelyek egy magas felbontású fényképen Jézus keleti hagyományt követő, szakáll nélküli…

Olvass tovább>>

Nagy értékű, 1600 éves mozaik nyomára bukkant a „műkincsek Indiana Jonesa”

~

Arthur Brand (képünkön) holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű VI. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban, az alkotást pénteken átadta Ciprus hágai nagykövetségének. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el a Lythrangomi faluban álló Panayia Kanakaria templomból – számolt be róla a BBC. A holland műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik „jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede” – mondta el Brand az AFP hírügynökségnek. „Megdöbbentek, amikor meghallották, hogy felbecsülhetetlen értékű alkotás van…

Olvass tovább>>

Az újonnan feltárt ősi Duna-meder mellett lehetett a mohácsi csata

~

Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már feltöltődött ősi Duna-medret fedeztek fel a környezetrekonstrukció módszerével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró szakemberek. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a tudósok 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a táborokat, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint húszezer katonát hova temették. A Mohácsi síkon az egykori széles, folyó menti mocsártól nyugatra fekvő, újonnan felfedezett, mintegy öt kilométer hosszúságú, északnyugat-délkeleti irányú egykori folyóvölgy, árok kapcsolja szerkezeti…

Olvass tovább>>

Közéleti szereplők nemzetközi paktumot szorgalmaznak a tájékoztatásról és a demokráciáról

~

A nemzetközi közélet 25 szereplője, köztük több Nobel-díjas felhívást intézett hétfőn a világ vezetőihez, hogy egy éven belül kössenek megállapodást, amely garantálja a tájékoztatás és a véleményszabadság demokratikus alapelveit. Az aláírók között van Amartja Szen és Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Mario Vargas Llosa, az irodalmi Nobel-díj és Sirin Ebádi a Nobel-békedíj kitüntetettje is. A kiáltványt Francis Fukuyama amerikai politikai szakértő, Can Dündar Németországban élő ellenzéki török újságíró, Abou Diouf korábbi szenegáli elnök, Teng Piao kínai emberi jogi aktivista és Nikat Dád pakisztáni jogász is aláírta. „A paktumnak ebben a kulcsfontosságú…

Olvass tovább>>