Ismét a lakosság közreműködését kérik az ökológusok a Hyalomma kullancs hazai feltérképezésében

Ökológiai Kutatóközpont

Ismét a lakosság közreműködését kérik az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék,…

Olvass tovább>>

Átadták a Jedlik Ányos-díjakat

Pomázi Gyula

Az egészségiparban és a szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakemberek vehették át a Jedlik Ányos-díjakat – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A közlemény idézi Pomázi Gyulát, az SZTNH elnökét, aki köszöntőjében azt emelte ki, hogy a kreativitás, az innováció a legnehezebb körülmények között is, legyen az járványhelyzet vagy háború, segíti az embereket. „Az innovációnak fontos állomása a szellemi tulajdon védelme, amelynek kiemelt életművei kerültek méltóképp díjazásra a mai napon, és példát állítanak minden érintett számára, aki ebben a munkában részt vesz” – hangsúlyozta Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium…

Olvass tovább>>

Hoppá! A talajművelő gép a józan paraszti ész és a technológia ötvözete

A technológiai forradalom időszakát éljük szabályozási, környezetvédelmi, piaci oldalról egyaránt. A gazdaságos termeléshez időről időre jó megoldásokat, akár mindenki által elérhető megoldásokat kell találnunk, különben lemaradunk – fogalmazott Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Győr-Moson-Sopron megyei Mórichidán, a TERRASYST talajművelő gép bemutatása alkalmából rendezett szakmai tanácskozáson, a manapság szinte minden területen elvárt újítással kapcsolatban úgy fogalmazott: az innováció gyakran szó szerint, annak legnemesebb értelmében földhözragadt megoldásokat jelent. „Mi jó gyakorlatokat, sokak által használható jó megoldásokat keresünk és támogatunk”. Az agrárinnováció jelenti…

Olvass tovább>>

Szervtámogató-kezelést nyújtó központot alakítanak ki Szegeden

SZTE kardiorespiratorikus

Hétmilliárd forintból, kormányzati támogatással szervtámogató-kezelést nyújtó kardiorespiratorikus kiválósági centrumot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a fejlesztés bejelentése kapcsán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, hogy az új központ minden bizonnyal újrapozicionálja majd az SZTE-t és a hozzá tartozó intézményeket is. Rovó László rektor hangsúlyozta, a centrum új utakat nyit meg a kutatás, a gyógyítás és az oktatás területén. Egyben a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számára is kiváló lehetőségként szolgál, ennek köszönhetően a jövőben még kiemelkedőbb ellátást…

Olvass tovább>>

A napenergia újszerű hasznosítását vizsgáló kutatás indul Szegeden

napelempark

Az Európai Kutatási Tanács (ERC – European Research Council) kétmillió eurós támogatásával a napenergia újszerű hasznosítását vizsgáló, ötéves kutatási program indul Janáky Csaba vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a kutató SunFlower (napraforgó) című projektjének megvalósításához nyerte el az ERC már nemzetközileg is elismert kutatók számára kiírt pályázatának támogatását. A szakember kifejtette, teljesen új alapokon működő, hulladékot hasznosító fotoelektroszintetikus folyamatokat szeretnének vizsgálni olyan rendszerben, amelyben folyamatos áramlás történik. A jövő zöld beruházásainak eredményeképpen valószínűleg a jelenlegi nagyüzemi és centralizált vegyipari folyamatok egy…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez

ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható. Mint az ELTE  közleményében olvasható, a mesterséges intelligencia felhasználásaiban és a gépi tanulásban szükség van olyan óriási, oktató adathalmazokra, amelyekkel hatékonyan meg lehet tanítani a programokat arra, hogy az adatok bizonyos sajátságait felismerjék. Sokszor azonban nem állnak rendelkezésre milliós adathalmazok. Ezekben az esetekben adatsokszorozást, úgynevezett augmentálást végeznek az adatokon. A közleményben…

Olvass tovább>>

Az Európai Szabadalmi Hivatal központi rendszerében a magyar adatok is elérhetővé válnak

Pomázi Gyula

Már a Magyarországon hatályosított európai szabadalmak is elérhetőek lesznek az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által létrehozott European Federated Patent Register (EFPR) szolgáltatásban: a rendszer segítséget nyújt az európai szabadalmak aktuális jogi státusza megismeréséhez. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közleménye szerint az EFPR-nek több mint 30 nemzet a tagja, és már a magyar adatok is a rendszer részei. Így ezeknél a szabadalmaknál könnyen, egy helyen lesz követhető az országonkénti, aktuális jogi státusz, például, hogy egy-egy oltalom fennáll-e még. A közlemény idézte Pomázi Gyulát, az SZTNH elnökét, aki elmondta, a magyar…

Olvass tovább>>

Sose gondolnád mi folyik Szegeden: a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztése

Atom

A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás fejlesztése folyik Szegeden, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az SZTE, a párizsi École Polytechnique és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat 2019-ben kötött szakmai együttműködési megállapodást. A projekt – amelynek megvalósítását a magyar kormány három év alatt 3,5 milliárd forinttal támogatja – célja a hosszú felezési idejű nukleáris hulladékot stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakító lézeres neutronforrás kifejlesztése. Osvay Károly, a projekt végrehajtására alakult, SZTE Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium szakmai…

Olvass tovább>>

Egy fiatal csillagrendszerbe hatoló idegen égitest nyomaira bukkantak a csillagászok

csillag

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével. A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban – közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK). A kutatásban a CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt. A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető. Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak,…

Olvass tovább>>

Etológusok: a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

kutya

A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban. Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban. „Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De…

Olvass tovább>>

Gyógyászatban használható fémvegyületeket vizsgáltak Szegeden

gyógyszer

Fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét, gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy csaknem ötéves kutatási programban, amely uniós támogatással valósult meg – jelentette be a felsőoktatási intézmény. A közlemény szerint a kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyületet fejlesztettek ki, gyakran zöld – a korábban alkalmazottaknál kisebb környezeti terhelést jelentő – szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő hibridmolekula. Így sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket, tanulmányozták azok hatását. Vizsgálták egy fehérjealapú…

Olvass tovább>>

Magyar vezetésű kutatócsoport vizsgálja a tompalátás okát

tompalátás

Három éven át tartó nemzetközi kutatási projekt indul a tompalátást előidéző neurobiológiai folyamatok feltárására. A projekt 2022 elején indul a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Vizuális Rendszerek Neurobiológiája csoport vezetésével. Célja, hogy a kutatók a legmodernebb technológiák segítségével feltárják, milyen agyi mechanizmusok okozhatják az egyik leggyakoribb szembetegséget – közölte az TTK. A közlemény szerint a kutatási projekt európai uniós pályázati támogatásból valósul meg. Mint a közleményben írják, a tompalátás az egyszemes vakság leggyakoribb oka. A betegeknek csak egy kis hányada jut időben kezeléshez, azonban még a legjobb kezelés is csak mérsékelni tudja…

Olvass tovább>>

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást az SZTE részvételével

gomba

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai — közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a magyarországi és európai tőzegbányák kimerülése, valamint a tőzeg bányászatának környezeti problémái miatt a kutatók évek óta keresik a gombatermesztés során használt, jó minőségű takaróanyag előállítására alkalmas lehetőségeket. A projekt célja kiváló vízmegtartó képességű takaróföld előállítása a már egyszer hasznosított gombakomposzt mikrobiálisan irányított újrakomposztálásával. A kutatók elsőként felmérik a letermett komposzt természetes újrakomposztálódási folyamata során lezajló fizikai, kémiai és mikrobiológiai változásokat.…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok tesztelésével segítik új antibiotikumok keresését az ÖK kutatói

mesterséges intelligencia

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. Napjainkban nagy közegészségügyi veszélyt jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, így az új antibiotikumok keresése az egyik legfontosabb orvosbiológiai kutatási irány. Mivel az antibiotikum-rezisztencia kialakulása jelenleg is zajló…

Olvass tovább>>

Magyarországon egyedülálló kettős műtétet hajtottak végre Szegeden

műtét

Egy páciensen két szív-érrendszeri műtétet hajtottak végre a Szegedi Tudományegyetem orvosai — közölte az intézmény. Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek – közölték. Egy 85 éves férfin transzkatéteres aortabillentyű-beültetést és – hasi artériás értágulat miatt – fedett stentbeültetést hajtottak végre. A beavatkozás teljes egészében metszés nélküli technikával történt. A közlemény idézi Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvost, aki elmondta, hogy a technika és a személyi feltételek fejlődése révén napjainkra megvalósulhatott egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt műtét. Ezt a beavatkozást…

Olvass tovább>>

Egyedülálló gégeműtéti eljárást dolgoztak ki Szegeden

Rovó László fül-orr-gégész professzor

Egyedülálló, gyermekeknél az öröklött vagy szerzett, fulladással járó felső légúti szűkületek kezelésére alkalmas, egy lépésben végrehajtható gégeműtéti eljárást dolgozott ki munkatársaival Rovó László (képünkön) fül-orr-gégész professzor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a szűkület okozta, jelentős nehézlégzés korábban gyakran légcsőmetszést igényelt, ez azonban megnehezíti, hogy a kisgyermekek teljes értékű életet élhessenek. Rovó hosszú évtizedek óta dolgozik munkacsoportjával egy kedvezőbb életminőséget eredményező műtéti megoldáson. A lépésről lépésre fejlesztett eljárást – amelyhez a rohamosan fejlődő technika, technológia és tudomány is nagyban hozzájárult –…

Olvass tovább>>

A Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta a CSFK kutatóprofesszora

Stephen Mojzsis, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora

A Drake-egyenlet 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis (képünkön), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora legújabb cikkében, amely a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni. Mint a CSFK közleményében olvasható, idén novemberben 60 éves a Földön kívüli élet lehetőségét leíró Drake-egyenlet. Mivel az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk…

Olvass tovább>>

Agyi pacemakert ültettek be egy Parkinson-kórban szenvedő betegnek

agy

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a mély agyi stimuláció során egy apró, pacemakerszerű eszközt, neurostimulátort ültetnek a mellkas bőre alá, hogy az vékony elektródákon keresztül jeleket küldjön az agy betegségért felelős területére. A beavatkozás a már gyógyszeres kezelésre kevéssé vagy egyáltalán nem reagáló, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros betegek állapotának jelentős javítását szolgálja. A terápia éppen akkor segíthet a betegeknek, amikor még a legapróbb…

Olvass tovább>>

Az Óbudai Egyetem és a Magnus Aircraft közösen fejleszt elektromos repülőgépeket

Magnus Aircraft

A piaci igényekhez igazodva az Óbudai Egyetem és a MAGNUS Aircraft Zrt. innovatív együttműködésről állapodott meg túrautakra alkalmas elektromos hajtású repülőgépek fejlesztésére – közölte az egyetem. Kovács Levente rektor szerint eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy növeljék a légiipar elvárásaihoz illeszkedő mérnöki kompetenciákat, repülőmérnöki, -technológusi, illetve különböző szintű pilótaképzési programokat is tervbe vettek. Az új szakok – akkreditációt követő – indítása már a jövő tanévévtől is megkezdődhet. A közlemény szerint a Magnus Aircrafttal négy-hat üléses hibrid, és elektromos repülőgépek fejlesztését tervezik. A munkában az új típusú légijármű létrehozása…

Olvass tovább>>

Magyarország 2030-ra GDP-je 3 százalékát fogja kutatás-fejlesztésre fordítani

innováció

Magyarország kormánya számos intézkedéssel támogatja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet, fő célja, hogy az erre fordított összeg 2030-ra elérje a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) genfi ülésén. A közlemény szerint beszédében a külügyminiszter arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány számos tanulsággal szolgált a világ számára és világosan megmutatta az innováció fontosságát. Ezzel kapcsolatban pedig köszönetet mondott a kutatói és orvosi közösségnek, amiért ilyen rövid idő alatt sikerült kifejleszteniük az oltóanyagokat. Leszögezte: a vakcinák jelentik az egyetlen megoldást…

Olvass tovább>>