Megújították a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképeit

Megújította a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképét az agrártárca megbízásából a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. – ismertette László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium (AM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A munkához a kormány hatszázmillió forintos támogatást nyújtott és további 150 millió forint állt rendelkezésre az önkormányzatok intézkedési terveinek megvalósításához – mondta. A helyettes államtitkár az egyik égető környezetvédelmi problémának nevezte a zajterhelést, amelynek vizuális megjelenési formái a zajtérképek. A stratégiai zajtérképek elkészítésére az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint a zajcsökkentési tervek, jogszabályok megalapozása érdekében volt szükség, illetve kutatási célokat is szolgál –…

Olvass tovább>>

Az EU több mint tízmilliárd eurót fektet innovatív, tiszta technológiákba

Az Európai Bizottság több mint tízmilliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében – közölte az uniós bizottság. Miguel Arias Canete (képünkön), az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős európai biztos elmondta, az Európai Unió által támogatott innovatív éghajlatváltozást megelőző intézkedések azonnali, kézzelfogható hatást gyakorolnak a környezetre, és számos előnnyel járnak az egészségre és a jólétre. A program keretében támogatni kívánt kezdeményezések – a zöld munkahelyektől, a városok hatékonyabb tömegközlekedési rendszerein át, a csökkentett…

Olvass tovább>>

Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

A világ legtávolabbi, ősi területeire is eljut a műanyag szemét: műanyagból származó kémiai adalékanyagot találtak Észak-Kanadában élő madarak tojásaiban. Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban – írja a The Guardian online kiadása. A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A…

Olvass tovább>>

Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben

Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben – derült ki az éttermekbe szánt cápatermékek DNS-vizsgálatából. Az Exeteri Egyetem kutatóinak vizsgálatai során két olyan cápától származó mintákat találtak, amelyeket a kihalás fenyegeti. Egyikük, a csipkés pörölycápára (Sphyrna lewini) például nemzetközi tilalmak vonatkoznak. A szakemberek szerint bár tanulmányuk kisszámú mintán alapszik, ezek megfelelően demonstrálják a veszélyeztetett cápafajokkal való, kártékony kereskedelmet. „A brit eladásra szánt cápauszonyok között felfedezett csipkés pörölycápa rávilágít arra, valójában milyen széles körben elterjedt ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a kereskedelme” – mondta BBC-nek Andrew Griffiths kutató. A Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Nemzetközi szövetség alakult a műanyagszennyezés felszámolására

műanyag

Vegyiáru- és műanyaggyártók, kereskedő és hulladékgazdálkodó cégek részvételével Alliance to End Plastic Waste (AEPW) néven nemzetközi szövetség jött létre a globális műanyagszennyezés visszaszorítására. A szervezetben részt vevő Procter&Gamble keddi közleménye szerint az AEPW több mint 1 milliárd dollárt különít el műanyag-szennyeződések felszámolására. A keretet öt éven belül 1,5 milliárd dollárra bővítik, továbbá új megoldásokat dolgoznak ki hulladékkezelésre és feldolgozásra. A teljes műanyag-értékláncot lefedő kezdeményezés első projektjei közül kiemelték az integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását, valamint az óceánok védelmét. Előbbit a települési önkormányzatokkal indítanák, utóbbi pedig a délkelet-ázsiai térségre összpontosítana, hiszen –…

Olvass tovább>>

Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására

Romlott a Bledi-tó ökológiai állapota a növekvő turizmus, a fürdőzők és a horgászok számának gyarapodása miatt – figyelmeztettek kedden szlovén limnológusok. A Bledi tó Szlovénia második legnagyobb tava Júliai-Alpokban, vízének minősége hosszú ideig közepes vagy jó volt. Spela Remec Reka limnológus, a szlovén környezetvédelmi ügynökség munkatársa, aki évek óta figyelemmel kíséri a Bledi-tó vízminőségét, elmondta, hogy 1994 és 2016 között 260 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Bledben, 2017-ben ez a szám pedig további 160 százalékkal emelkedett. A megfelelő infrastruktúra kiépítése nehezen tudja követni a gyorsan növekvő turizmus elvárásait – tette…

Olvass tovább>>

Új technológiát vetnek be tavasztól a balatoni iszapeltávolításban

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással – közölte a cég vezérigazgatója. Kollár József elmondta: a Balaton-parti önkormányzatok visszajelzései szerint jelentős probléma a strandokon keletkező lágyiszap időnkénti eltávolítása, és ezt az új, uszályra szerelt technológiával a korábbiaknál sokkal hatékonyabban, komplex módon lehet majd megtenni. A cégvezető beszélt arról is, hogy várhatóan pár hétig tart majd egy-egy strand…

Olvass tovább>>

Fényszennyezés csökkentésével kapcsolatos kutatások is zajlanak az ELTE Savaria Egyetemi Központjában

Csaknem egymilliárd forintos uniós támogatással olyan kutatások zajlanak az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, amelyek eredményeit felhasználva energiatakarékos módon csökkenteni lehet a közvilágítás által okozott fényszennyezést – közölte az egyetemi központ. Az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem konzorciumi közreműködésével folyó tudományos projekt kutatóinak javaslatai alapján nemzetközi szinten is egyedülálló közvilágítási rendszert fejlesztettek ki a Somogy megyei Bárdudvarnokon és a Borsod megyei Répáshután, így a két település egyfajta gyakorlati „laboratóriumként” működik a kutatók számára. A legújabb nemzetközi kutatási eredmények szerint a hideg fehér világítás káros nemcsak a környezetre, de az…

Olvass tovább>>

Szakértő: tovább nőhet az ázsiai országok szén-dioxid-kibocsátása

Tovább nőhet a legnagyobb légkörszennyező országok, elsősorban India és Kína szén-dioxid-kibocsátása, mivel erőműveik közül sok még csak mostanában áll üzembe – mondta Juhász Árpád (képünkön) geológus. A szakértő szerint kedvezőtlen egybeesés, hogy a milliárdos népességű ázsiai országok hatalmas szénvagyonnal is rendelkeznek. A klímahelyzetet súlyosbítja az Egyesült Államok növekvő szén-dioxid-kibocsátása, mióta a technológiák fejlődése a palagáz kitermelését is lehetővé teszi – tette hozzá. Juhász a káros folyamatok közül kiemelte a jégtakaró visszahúzódását, mivel ez a tengerek felmelegedésével jár. A fagyott sarki térségek felolvadásával ráadásul nagy mennyiségben kerül a levegőbe a szén-dioxidnál…

Olvass tovább>>

A washingtoni kormányzó dollármilliárdos tervet jelentett be a kardszárnyú delfinek védelmére

A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója. A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek – vagy más néven gyilkos bálnák – száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. „Herkulesi…

Olvass tovább>>

Felelős lehet a méhek pusztulásáért a legelterjedtebb gyomirtó

Közvetve felelős lehet a méhek pusztulásáért a legelterjedtebb gyomirtó, a glifozát egy amerikai kutatás szerint. Az austini Texasi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a glifozát hatóanyagú gyomirtónak kitett méhek elveszítik hasznos bélbaktériumaik egy részét és érzékenyebbek lesznek a káros baktériumok okozta fertőzésekre – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint ez bizonyítja, hogy a glifozát világszerte szerepet játszik a méhek pusztulásában. „Pontosabb irányelvekre van szükség a glifozát használatáról, különösen a méhekkel való érintkezéséről, mivel a jelenlegi szabályok azt feltételezik, hogy a méhekre nem káros ez…

Olvass tovább>>

Hulladékégetés-elleni kampányt indít a katasztrófavédelem

A hulladékégetés veszélyeire, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára figyelmezető kampányt indít az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. támogatásával. Mógor Judit, az OKF főigazgató-helyettese hangsúlyozta: azért döntöttek a „Ne gyújtsa! Gyűjtse szelektíven!” elnevezésű tájékoztató kampány elindításáról, mert az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a kéménytüzek, illetve az ebből eredő lakástüzek. Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy komplex szemléletformálás a céljuk. Mukics Dániel (képünkön), az OKF helyettes-szóvivője elmondta: iskolai foglalkozásokkal, lakossági fórumokkal, szórólapokkal kívánják felhívni az emberek figyelmét a hulladékégetés veszélyeire. A…

Olvass tovább>>

És még ez is: a Trump-adminisztráció engedélyezné az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának növelését

A Trump-adminisztráció újraszabályozná az erőművek szén-dioxid-kibocsátását. A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) napokban terjesztette elő az erről szóló tervezetet, amellyel megszüntetné az előző amerikai elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet. Az EPA új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre, sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére. A javaslat ismét jelentősen megnövelné az Obama-kormányzat által megállapított szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé…

Olvass tovább>>

Nyolcvanhat százalékkal csökkent az Angliában eladott nejlonzacskók száma 2015 óta

Nyolcvanhat százalékkal csökkent a hét legnagyobb szupermarketlánc üzleteiben eladott nejlonzacskók száma 2015 óta Angliában, de még így is évi egymilliárd fölött van. Az Egyesült Királyságban utolsóként Angliában tették fizetőssé a nejlonzacskókat három éve, öt pennyt kell adni értük. A Tesco, a Sainsbury’s, az Asda, a Morrisons, a Marks & Spencer, a Co-op és a Waitrose üzleteiben 1,04 milliárd darabot adtak el belőlük az áprilissal zárult egy évben. Az azt megelőző 12 hónapban még 1,33 milliárd darab nejlonzacskót vettek a vásárlók, 2014-ben pedig még 7,6 milliárdot – derült ki a kormányzat…

Olvass tovább>>

Követendőt lépett az anglikán egyház

Több mint 5500 brit templom tért már át megújuló energiaforrások használatára, beleértve az Egyesült Királyság leghíresebb katedrálisai közül is néhányat, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az anglikán egyház, a katolikus egyház, a baptisták, a metodisták, a kvékerek és az Üdvhadsereg imahelyei álltak át száz százalékban megújuló energiaforrásokra, az anglikán egyház 15 katedrálisa is zöld energiát használ már, köztük a salisbury vagy épp a liverpooli. Egyházi vezetők sürgetik, hogy még többen kövessék a példájukat. Az éghajlatváltozás „korunk egyik nagy erkölcsi problémája”, amely a szegényeket sújtja leginkább – fogalmaztak a The…

Olvass tovább>>

A Wessling Hungary az édesvizekben található mikroműanyagokat fogja mintavételezni

szennyvíz

Az édesvizek mikroműanyag szennyezettségének megállapítására a Wessling Hungary Kft. 269,5 millió forint összköltségvetésű projektet indított, amelyben vállalta, hogy 2019 december végéig egységes mintavételi eljárásokat dolgoz ki – közölte a társaság. A kutatás és fejlesztési projekt megvalósításához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 138,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Az egységes mintavételi eljárások kidolgozására és az eredmények egységes értelmezésére a természetben előforduló mikroműanyagok jelentette ökológiai és humán egészségügyi kockázat jövőbeli megállapításához van szükség. Bordós Gábor projektvezető közölte, a projektben olyan eszközt akarnak kidolgozni, amely az édesvizekből nagy…

Olvass tovább>>

Michael Bloomberg példát mutatott

Michael Bloomberg (képünkön) amerikai milliárdos, New York volt polgármestere vasárnap felajánlotta, hogy kifizeti a párizsi klímavédelmi konferencia elmaradt amerikai hozzájárulását. Bloomberg négy és félmillió dollárt ajánlott fel: ez az amerikai hozzájárulás teljes tavalyi összege, amelyet a Trump-kormányzat nem fizetett be, mivel az amerikai elnök 2017 júniusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből. „Amerika kötelezettséget vállalt, és ha a kormányzat ennek nem tesz eleget, akkor nekünk, amerikaiaknak kell viselnünk a felelősséget” – fogalmazott Bloomberg a CBS televíziónak adott interjújában vasárnap. Bejelentette: „én ezt megtehetem, és igen, el is küldöm…

Olvass tovább>>

Az EP újrahasznosítást javító és az élelmiszerpazarlást csökkentő jogszabályt fogadott el

hulladék

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jogszabálycsomagot szavazott meg az újrahasznosítás növelése, a hulladékok lerakásának és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében – közölte az uniós parlament. Az elfogadott jogszabály előírja, hogy 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. A rendelkezésre álló adatok szerint az újrahasznosítás Európában jelenleg 44 százalékos. A szöveg szerint a cél, hogy 2030-ra 60 százalék, 2035-re 65 százalékos legyen a hulladékok újrahasznosítása az unióban. Mint írták, a csomagolóanyagoknál 2030-ra hetven százalékos arányt kell elérni – ahol később külön célszámok lesznek a papírra és kartonra, műanyagra,…

Olvass tovább>>

Májusban látogat ismét Magyarországra Jane Goodall

Májusban látogat ismét Magyarországra Jane Goodall (képünkön) világhírű főemlőskutató – hangzott el az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón. A magyar közönség két év után május 17-én találkozhat ismét a kutatóval, aki arról fog beszélgetni Frei Tamással az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetemi Konferencia Központjában, miként lehet úgy élni a fejlett világban és Magyarországon, hogy az ne okozzon természeti kárt a világ fejletlenebb térségeiben – mondta el Bitter Zsuzsanna, a Jane Goodall Intézet elnöke. A beszélgetést az intézet és az Élet Katedrális közösen szervezi. Hozzáfűzte: a 84 éves főemlőskutató május 18-án avatja fel…

Olvass tovább>>

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a sok műanyaghulladék

Északi-sark

A tengerbe jutó műanyaghulladék az Északi-sarkvidéket sem kíméli, a műanyag mikroszemcséi beépülnek a tenger jegébe, és a sarkkörön túli élővilágot is veszélyeztetik. Kutatók szerint manapság bármerre néz az ember az Északi-sarkvidéken, mindenütt jelen van a műanyagszennyezés. A norvég halászok attól félnek, hogy a mindeddig a környezetszennyezéstől mentesnek tartott halállomány is elveszti kedvező reputációját. A plasztikhulladék zöme a kihajított halászfelszerelésekből származik. A hajótulajdonosok már tisztában vannak vele, hogy évszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék – számolt be róla a…

Olvass tovább>>