Új gyártástechnológiát fejlesztett ki a székesfehérvári Jüllich Glas Holding: a vízzel feltöltött üvegpanelek hőszigetelt üvegszerkezetbe integrálásával, hűtésre alkalmas, energetikailag racionalizált, környezetbarát üvegszerkezeteket hoztak létre. A társaság közleménye szerint, a gyártástechnológia kifejlesztéséhez a Széchenyi 2020 program keretében 511,7 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást vettek igénybe. Az 1,173 milliárd forintos projekt megvalósításával három új munkahely létesítésére nyílt lehetőségük – írták. A Jüllich Glas célja az volt, hogy a Magyarországon szabadalommal rendelkező Allwater üvegpaneleket az építészetben használt két vagy többrétegű hőszigetelt üvegszerkezetekbe integrálják, s így egy többfunkciós, külső és belső…
Olvass tovább>>Címke: fejlesztés
Limnológia: kísérleti tartályokat adtak át Tihanyban
A sekély vízben zajló élet megfigyelésére alkalmas kültéri tartályokat adtak át a tihanyi Limnológiai Intézet területén. A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra. Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben tartott szerdai átadó ünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó 12 tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és tápanyagviszonyok változtathatók. Hozzátette: elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, melyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak. Egyebek mellett a globális…
Olvass tovább>>Speciális klinikai tápszereket készít egy magyar cég
Adott betegséghez, így többek között daganatos betegeknek, krónikus tüdő- és gyulladásos bélbetegségekkel küzdőknek specifikusan készít klinikai tápszereket egy magyar cég. Cseh Gellért, a Medifood ügyvezetője elmondta: az úgynevezett speciális gyógyászati célú élelmiszerekre európai uniós és magyar szabályok is vonatkoznak. Ezeket kifejezetten beteg embereknek készítik és az egészségügyben használják. Közölte: az ilyen tápszereket azért kezdték fejleszteni 30-35 éve, mert előfordul, hogy a beteg a kórházban nem képes önállóan táplálkozni. Megjegyezte: már nem csak ilyen súlyos esetekben használják ezeket, hanem a betegséghez kapcsolódó alultápláltság kezelésére is. A klinikai tápszerek a betegséghez kapcsolódó…
Olvass tovább>>KSH: 21 százalékkal nőttek a k+f ráfordítások 2017-ben
A tavalyi évben 517 milliárd forint volt a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összeg Magyarországon, ami a GDP 1,35 százalékának felel meg. A k+f-ráfordítások folyó áron 21 százalékkal, 90 milliárd forinttal nőttek az előző évi, alacsony bázishoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatokra épülő legfrissebb elemzéséből. A kiugróan magas emelkedéshez nagymértékben hozzájárult a 2016 végén kiutalt pályázati összegek 2017-ben történt felhasználása. Az előző évben a k+f ráfordítások a GDP 1,22 százalékát tették ki, a kutatás-fejlesztésre költött 427 milliárd forint 8,8 százalékkal elmaradt a 2015. évitől. A k+f…
Olvass tovább>>Nagyon sok neutront fognak előállítani Martonvásáron
A világ első, részecskegyorsítón alapuló, optimalizált kompakt neutronforrást előállító laboratóriuma létesül a Fejér megyei Martonvásáron, az 1,8 milliárd forintos beruházáshoz 1,3 milliárd forint uniós forrást nyert a tulajdonos konzorcium. A csarnok pénteki alapkőletételén Pétermann Csaba, a konzorciumot vezető Mirrotron Kft. cégvezetője elmondta, hogy a fejlesztésben az MTA Energiatudományi Kutatóközpont lesz a partnerük. Közölte, olyan berendezést építenek, ami sokkal gyorsabb, nagyobb biztonsággal és lényegesen kisebb költségekkel lesz üzemeltethető, mint a ma használatos kutatóreaktorok. Megjegyezte, hogy Amerikában és Japánban vannak hasonlók, de ilyen még nincs a világon. Hangsúlyozta, hogy jelenleg a neutronforrásokat…
Olvass tovább>>Kétszázmillióból fejlesztik a baranyai kormányhivatal mikrobiológiai laboratóriumát
Csaknem kétszázmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztik a Baranya Megyei Kormányhivatal mikrobiológiai laboratóriumát. A kormányhivatal népegészségügyi főosztályán működő laboratórium Baranya, Tolna és Somogy megyében végez hatósági, járványügyi és diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálatokat. Az intézmény közleményében azt írta: az Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program forrásaiból finanszírozott fejlesztés keretében korszerű, automatizált labordiagnosztikai eszközöket szereznek be, amelyeknek köszönhetően gyorsabb és pontosabb vizsgálatokat végezhetnek a szakemberek. Októberig összesen hatvanhat új eszközt vásárolnak. A három megyéből évente több mint száztízezer vizsgálati kérés érkezik. A jelenlegi technikai és személyi feltételekkel átlagosan 48 óra telik el a minta beérkezése…
Olvass tovább>>HECRIN: növelni kell az egyetemi kutatóhelyekről induló innovatív klinikai vizsgálatok számát
Magyarországon is törekedni kell arra, hogy emelkedjen az egyetemi kutatóhelyekről induló klinikai vizsgálatok száma – mondta Kovács L. Gábor professzor, a HECRIN (Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat) elnöke a nemzetközi klinikai vizsgálatok napját. Kovács L. Gábor hozzátette: a magyar szervezet azért jött létre, hogy a nem gyógyszergyártó vállalatok által szponzorált klinikai kutatásokhoz kapcsolódó pályázatokon sikeresek legyenek a magyar egyetemi műhelyek. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának nemrég leköszönt elnöke elmondta, Magyarországon igen nagy számban vannak klinikai kutatások, azonban ezek zömét a gyógyszergyárak finanszírozzák, és alig van egyetemi kutatólaborokból induló…
Olvass tovább>>A kutatói bérezésről és az uniós szabályozás tapasztalatairól egyeztettek Budapesten
A tavaly bevezetett európai uniós szabályozás módosításának tapasztalatairól, a 2020 utáni új innovációs keretprogramban a hazai kutatók számára kedvezőbb bérezésről egyeztettek Budapesten – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A tájékoztatás szerint az NKFIH és az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatósága közös rendezvényén az unió szakértői adtak tájékoztatást a Horizont 2020 programban támogatott projektek pénzügyi szabályairól. A közleményben kiemelték, a hazai közintézményekben dolgozó kutatói közösség számára kulcskérdés, hogy a közvetlenül Brüsszelben elnyert Horizont 2020 (H2020) forrásokból versenyképes bért lehessen fizetni a magyar kutatóknak. A hivatal szerint ezt…
Olvass tovább>>Átadták a Richter molekuláris biológiai laboratóriumát Debrecenben
Átadták a Richter Gedeon Nyrt. új molekuláris biológiai laboratóriumát csütörtökön Debrecenben, az 1,7 milliárdos beruházás húsz új munkahelyet teremt. Bogsch Erik (képünkön), a Richter igazgatóságának elnöke elmondta: az új labor a piaci versenyképesség növelése érdekében megvalósított Innovatív gyógyszeripari kutatás-fejlesztés című, mintegy 4,89 milliárd forint összköltségű projekt részeként készült el. A mostani fejlesztéssel 290-re nőtt a Richter debreceni gyárában foglalkoztatottak száma – tette hozzá az igazgatóság elnöke megjegyezve, hogy a biotechnológiai üzemük további fejlesztésével újabb 120 munkahelyet teremtenek a városban. Bogsch elmondta azt is, hogy cégük évente több mint 40 milliárd forintot költ…
Olvass tovább>>Ipari fejlesztési projekteket ösztönző programot indít Magyarország és Dél-Korea
Ipari fejlesztési projekteket ösztönző programot indít Magyarország és Dél-Korea – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal. Megtartotta ülését a magyar-koreai tudományos és technológiai vegyes bizottság, amelyen a felek megállapodtak az eddigi kétoldalú együttműködés projektalapú továbbfejlesztéséről, és elfogadták a következő évek munkaprogramját. A koreai delegációt Csang Van Ma, a tudományért és infokommunikációs technológiákért felelős szakminisztérium miniszterhelyettese vezette, magyar partnere Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke volt. A partnerek a közlemény szerint az eddigi sikerekre alapozva egyre inkább a csúcstechnológiai iparban hasznosítható nagy léptékű kutatásokra kívánják helyezni a hangsúlyt,…
Olvass tovább>>Március 16-ig kell a kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordításokról nyilatkozni
Március 16-ig kell a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i)ráfordításokról nyilatkoznia az intézményeknek és vállalkozásoknak, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke közös levélben ösztönzi a szakszerű és hiteles adatszolgáltatásra a k+f+i projekteket megvalósító szervezeteket. A közös közleményben kiemelik: a magyarországi ráfordítási adatok pontos és szakszerű előállításában kulcsszerepe van az adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteknek is. Az éves adatlapok kitöltésénél azt kérik az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetektől, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az adatszolgáltatás előkészítésére és a kérdőívben megadott adatokra, hogy azok minél pontosabban tükrözzék a szervezetben ténylegesen…
Olvass tovább>>Pálinkás: 3,5 milliárd forinttal támogatja az állam a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program megvalósítását
Akadémiai, felsőoktatási és vállalati kutatóhelyek összefogásával valósul meg a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program, amelyet négyéves működése alatt az állam 3,5 milliárd forinttal támogat – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Hozzátette: a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program illeszkedik a tematikus nemzeti kutatás-fejlesztési programok sorába. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap eddig mintegy 80 milliárd forint keretösszeggel 16 tematikus programot finanszírozott a főbb társadalmi gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. Pálinkás szerint a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program eredményeinek köszönhetően olyan prototípusok születhetnek, amelyek a jövőben hozzásegítik a tudósokat a…
Olvass tovább>>Pálinkás József: 3,5 milliárd forinttal támogatja az állam a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program megvalósítását
Akadémiai, felsőoktatási és vállalati kutatóhelyek összefogásával valósul meg a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program, amelyet 4 éves működése alatt az állam 3,5 milliárd forinttal támogat – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program illeszkedik a tematikus nemzeti kutatás-fejlesztési programok sorába. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap eddig mintegy nyolcvanmilliárd forint keretösszeggel 16 tematikus programot finanszírozott a főbb társadalmi gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. Pálinkás szerint a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program eredményeinek köszönhetően olyan prototípusok születhetnek, amelyek a jövőben hozzásegítik a…
Olvass tovább>>Több milliárddal támogatja a szegedi egyetemet a kormány a következő években
A kormány 2018 és 2020 között több mint 4,1 milliárd forinttal támogatja a Szegedi Tudományegyetem egyes infrastrukturális fejlesztéseit, valamint képalkotó diagnosztikai eszközpark beszerzésére 4,8 milliárd forintot biztosít – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. Azt írták: támogatják a Szegedi Tudományegyetemen a Zeneművészeti Kar infrastrukturális fejlesztését, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika infrastrukturális felújítását, valamint a szükséges eszközpark beszerzését. Minderre idén 1,17 milliárd, jövőre 2,68 milliárd, 2020-ban pedig 309 millió forint jut. Emellett a határozat értelmében a képalkotó diagnosztikai eszközpark beszerzéséhez 4,8 milliárd forint forrás…
Olvass tovább>>Intelligens szervokormányt fejleszt a Draspó-Tempo Kft.
Közel 400 millió forintból, 191 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással fejleszt nagyméretű haszongépjárművekbe beépíthető intelligens szervokormányt a Draspó-Tempo Kft. szigetszentmiklósi üzemében – közölte a társaság. A társaság tájékoztatása szerint egy olyan intelligens szervo-kormányművet fejlesztenek, amely figyelmezteti a vezetőt, ha járműve kisodródik a menetsávból, szükség esetén pedig képes a sáv elhagyására is. Emellett figyeli a járművezetőt is, alacsony aktivitási szint mellett a rendszer először figyelmeztető jelzést ad, majd ha azt érzékeli, hogy a vezető továbbra sem korrigál, akkor beavatkozik. A szervokormány tehergépkocsikba, nyerges vontatókba és járműszerelvényekbe, valamint autóbuszokba…
Olvass tovább>>Csaknem 12 milliárd forinttal támogatja idén a felfedező kutatásokat az NKFI Hivatal
Csaknem 12 milliárd forinttal támogatják a felfedező kutatásokat az NKFI Hivatal idei pályázatai a természeti és társadalmi jelenségek megismerése, új módszerek és eljárások kidolgozása érdekében, emellett kutatói életpályák indulását és kutatási programok kezdeményezését is ösztönzik – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal). A közlemény szerint a kutatási témapályázat önálló kutatócsoporttal rendelkező, nemzetközileg is elismert kutatók projektjeit támogatja, a fiatal kutatók által kezdeményezett kutatási témapályázat pedig azokat a 40 év alatti kutatókat segíti, akik önálló kutatócsoportot létrehozva saját kutatási témát indítanak. A pályázatok összesített keretösszege 9,4 milliárd…
Olvass tovább>>Tavaly 83,3 milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást fizettek ki az NFKI Alapból
Tavaly 83,3 milliárd forint – az előző évinél 300 millió forinttal több – támogatást fizettek ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alapból vállalkozásoknak, kutatóhelyeknek, továbbá nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs (kfi) együttműködésekre, kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférésre – tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A hivatal közleménye szerint a támogatás több mint 41 százaléka hazai vállalkozásokhoz, 30 százaléka egyetemi és akadémiai kutatóhelyekhez jutott. Az állami finanszírozású kfi források legnagyobb része, 34,2 milliárd forint hazai mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét…
Olvass tovább>>Homér projekt indult Veszprémben
Több mint 605 millió forintos uniós támogatásból fejleszt a felszíni vizeknél használható medermonitor-rendszert egy veszprémi kutatócsoport – közölte a fejlesztést végző Homér projekt vezető kutatója. Cserfalvi Tamás elmondta, a berendezés megvalósításában az Aqua-Terra Lab Kft. mellett részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, a veszprémi Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézete, a távfelügyeleti funkciókat kidolgozó AperTech Kft. és az analitikai méréstechnika kutatását végző VRIC Nonprofit Kft. is. A tervek szerint a 2020-ban megvalósuló fejlesztés révén a korábban nem vizsgálható, de mégis súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók, vizsgálhatók lesznek – mondta…
Olvass tovább>>Másfél milliárd forintot fordíthat szennyvíz-technológiai kutatásokra az UTB vezette konzorcium
Több mint másfél milliárd forint összegű európai uniós forrást fordíthat szennyvíz-technológiai kutatásokra a következő négy évben az UTB Envirotec Zrt. vezette konzorcium – közölte a társaság. A projektben komplex szennyvíztisztító-telepi, új technológiákat fejlesztenek ki, amelyek a kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok energia- és nyersanyag-tartalmát hasznosítják. A projektben az üzemeltetéssel a Bácsvíz Zrt., a technológiai tervezéssel és fejlesztéssel az UTB Envirotec Zrt., a kutatással és a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével a Debreceni Egyetem, a környezetvédelmi feladatok és kockázatértékelés megvalósításával az Inno-Water Zrt., a talajtani és komposztálást érintő feladatok megvalósításával pedig az Magyar Tudományos…
Olvass tovább>>Pálinkás: az innováció elsősorban a vállalkozások feladata
Az innováció elsősorban a vállalkozások feladata, az innovációt támogató források rendelkezésre állnak, a fejlesztéseket segítő intézményrendszer is kiépült – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, csütörtökön Budapesten, a startup cégek regionális együttműködésének előmozdítására megrendezett V4 Startup and Innovation Tour rendezvény sajtótájékoztatóján. Az NKFI elnöke kifejtette: a startup cégek tevékenységek segítésében fontos szerepet játszanak a kockázati tőketársaságok, amelyek üzleti alapon középtávon, akár ötéves időtartam alatt is képesek támogatni ezeket az induló vállalkozásokat. Pálinkás kiemelte: a startup cégek számára azért szükséges, sőt, hosszú távon is kedvező a…
Olvass tovább>>