Térítésmentesen lehet keresni a Magyarországról készült Sentinel-űrfelvételek között a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) projekt keretében kialakított eFöld Portálon. Az eFöld Portált a nagyközönség egy egyszerű regisztrációt vagy KAÜ (egykori Ügyfélkapu) azonosítást követően használhatja. Így akár néhány kattintással ellenőrizhető a lakóhelytől távol eső területek állapota (például erdők vagy szántók mérete és a növényborítottság mértéke), ha azok kiterjedése legalább tízszer tíz méter, ennél kisebb objektumok nem látszódnak a képeken – közölte Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). A fejlesztés publikus felülete ezen az oldalon érhető el. Az Európai Űrügynökség Copernicus-programja a Föld állapotának…
Olvass tovább>>Címke: fejlesztés
Feltalálók, szabadalmak és innovációs erő nyújt versenyelőnyt
Szabadalmai alapján a Siemens számít a leginnovatívabb német cégnek. A vállalat az Európai Szabadalmi Hivatal 2021-es bejelentői rangsorában az ötödik helyre tornázta fel magát. A 2021-es szabadalmi összesítésben emelkedő arányban szerepeltek az ipari dolgok internete területéhez kapcsolódó újítások. A megelőző évhez képest a Siemens feltalálói körülbelül hat százalékkal több szabadalmi bejelentést adtak be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, mellyel az ötödik helyet szerezte meg a vállalat. Példaértékű innováció A német társaságot egyúttal a Fast Company amerikai üzleti magazin a világ leginnovatívabb vállalatának ismerte el. A havonta megjelenő üzleti kiadvány a Siemens…
Olvass tovább>>Vakok számára fejlesztenek vizuális protéziseket
A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) részvételével, az Európai Unió (EU) kutatási programjának 2,1 millió eurós támogatásával, nemzetközi projekt indul vakok számára fejlesztett, az agy látókérgi területére beültethető vizuális protézisek teljesítményének és felbontásának javítására. A kutatók célja olyan innovatív elektromos ingerlési mintázatok kidolgozása és vizsgálata, melyek alkalmazásával kompaktabb, kevésbé invazív agyi implantátumok készíthetők a közeljövőben – közölte a TTK. Mint a kutatóközpont honlapján közölt beszámolóban olvasható, a fejlesztés eredményeinek köszönhetően az új implantátumok a jelenlegi eszközökhöz képest jobb téri felbontású látást tesznek majd lehetővé. A kutatás céljainak eléréséhez modern elektronikai, számítástechnikai, élettani,…
Olvass tovább>>Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot
Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian. Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá. „Az emberi genomnak azok a részei, amelyeket több mint húsz éven át nem tudtunk megfejteni, fontosak a genom működése, a…
Olvass tovább>>Szervtámogató-kezelést nyújtó központot alakítanak ki Szegeden
Hétmilliárd forintból, kormányzati támogatással szervtámogató-kezelést nyújtó kardiorespiratorikus kiválósági centrumot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a fejlesztés bejelentése kapcsán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, hogy az új központ minden bizonnyal újrapozicionálja majd az SZTE-t és a hozzá tartozó intézményeket is. Rovó László rektor hangsúlyozta, a centrum új utakat nyit meg a kutatás, a gyógyítás és az oktatás területén. Egyben a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számára is kiváló lehetőségként szolgál, ennek köszönhetően a jövőben még kiemelkedőbb ellátást…
Olvass tovább>>Átadták az SZTE inkubátorházát
Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát (képünkön). Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen azt mondta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő. A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez…
Olvass tovább>>Lezárta k+f projektjét a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezette konzorcium
A klímaváltozáshoz adaptálható, a száraz-kontinentális éghajlaton elterjeszthető növényfajok, fajták termeszthetőségét megalapozó, egyben a Pannon régió növényi genetikai állományának megőrzését és fenntartását szolgáló kutatás-fejlesztési projektet zárt le eredményesen a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezette konzorcium – közölte a társaság. A k+f-projekt az EU 1,604 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával jött létre. A projekttel egyedülálló együttműködési hálózatot teremtettek a magyar agrár k+f szektorban, továbbá tucatnyi új, piacosítható termék, módszer, technológia keletkezett, amelyek a következő években érik el árbevétel-növelő hatásukat a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt-nél – írták. A több helyszínen zajló kutatásban a konzorciumvezető…
Olvass tovább>>Tudományos és innovációs parkot hoz létre a Széchenyi István Egyetem az egykori győri kekszgyár épületében
Tudományos és innovációs parkot hoz létre a Széchenyi István Egyetem a volt Győri Keksz- és Ostyagyár kockaépületében, a beruházást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban nyert 6,7 milliárd forintos támogatásból valósítják meg. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, hogy a győri és zalaegerszegi tudományos és innovációs parkok innovatív és kreatív platformként új alapokra helyezik a vállalati kapcsolatokat, tovább erősítve az egyetem nyitottságát. A győri parkban a régió fejlődését az egyetem fő kutatási területeire építve kívánják ösztönözni, amelyek spektruma a műszaki, informatikai és kreatívipari területektől az élelmiszertudományig terjed…
Olvass tovább>>Új módszer segíti a koronavírus elleni védekezést
Hazai tulajdonú nyomdából jönnek a vírus-és baktériummentes csomagolóanyagok Immár a csomagolóanyagok is kivehetik a részüket a koronavírus elleni védekezésben: egy magyar tulajdonosi hátterű nyomdában vírus-és baktériummentes csomagolóanyagok gyártására készülnek. A vírus-és baktériummentes hatást nano-ezüst részecskékkel ellátott lakk-, vagy fóliabevonattal érik el, amelyet speciális géppark segítségével visznek fel a csomagolóanyagok felületére. Az így kezelt csomagolóanyagokra rákerülő vírusok és baktériumok száma jelentősen, akár 99,99 százalékkal lecsökken, így ezek a felületek megszűnnek vírushordozóként funkcionálni. A fejlesztéssel elsősorban a hazai egészségipari, higiéniai és élelmiszeripari termékek csomagolását kívánja biztonságosabbá tenni a Box Print- FSD Packaging…
Olvass tovább>>Elektromos járműveket fejleszt és gyárthat Magyarországon a KAMAZ
Hatvanöt magasan képzett mérnökkel még az idén elindul a legnagyobb orosz járműgyártó magyarországi kutatás-fejlesztési központja – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Kiemelték, két éven belül kétszer ennyi szakember foglalkozhat az elektromobilitással a cég hazai bázisán, amely ezzel eléri teljes létszámát. Az évtized közepétől a vállalat gyártókapacitásokat is Magyarországra telepíthet – erről írtak alá szándéknyilatkozatot az ITM és a KAMAZ vezetői 2022. január 24-én, egy videokonferencia keretében. Az ITM és a KAMAZ között tavaly nyáron kezdődött egyeztetés a kétoldalú együttműködés kialakítása céljából az elektromos járműipar területén. A tervezett kooperáció…
Olvass tovább>>Ha ezt Gogol megérte volna: E-orrot fejlesztett ki az ATK és a ELTE
Elkészült az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) közös projektje; az E-orr kutatóműhely feladata az volt, hogy kidolgozza a mezőgazdasági kártevő-fertőzöttséget szaganyag alapján érzékelő rendszert – közölte az ATK. Az intézmények konzorciumi pályázóként 972,81 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, ami teljes egészében fedezte a 2017-ben kezdődött projektet. A megvalósítási szakasz az év utolsó napjával zárul – tették hozzá. A pályázat természetes szagmintázatok agrártudományi hasznosítására vállalkozott. A kifejlesztett érzékelőrendszer szaganyagok alapján jelez előre kártevőket és kórokozókat – olvasható az E-orr honlapján. Ismertették, hogy a fejlesztés a…
Olvass tovább>>Mikroszkóplabort avattak a Pécsi Tudományegyetem
Egyedi, molekulakövetésre alkalmas eszköz is része annak a mikroszkóplabornak, amelyet Ábrahám István professzorról elnevezve hétfőn avattak fel a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény. A PTE közleménye szerint az intézmény orvosi karán működő Élettani Intézet korábbi, idén áprilisban elhunyt igazgatójáról elnevezett Szuperrezolúciós mikroszkóplabor (Nano-Bio-Imaging Core Facity) európai szinten is kiemelkedőnek számít. A laborban több szuperfelbontású, egyedi molekulakövetésre is alkalmas eszköz is megtalálható, azok pedig teljesen pormentes, kontrollált hőmérsékletű területen működnek. A közleményben Buzás Pétert, az Élettani Intézet megbízott vezetőjét idézve kiemelték, hogy gyakorlatilag nincs olyan ága az…
Olvass tovább>>Roska Botond vezetésével új kutatóközpont jön létre Budapesten
Roska Botond professzor és Rózsa Balázs vezetésével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával egy új, országos jelentőségű kutatóközpont jön létre Budapesten. A BrainVision Center feladata a központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához szükséges alapkutatási folyamatok előkészítése és a látás-helyreállítás alapkutatási program megvalósítása lesz. Emellett a központban lehetőség nyílik a fény és az agy kölcsönhatására épülő optikai rendszerek fejlesztésére is – hangzott el hétfőn a kutatóközpont alapító ünnepségén. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogyan illeszkedik a mostani bejelentés a magyar innovációs ökoszisztémába. Emlékeztetett arra, hogy a kormány létrehozta…
Olvass tovább>>Az Óbudai Egyetem és a Magnus Aircraft közösen fejleszt elektromos repülőgépeket
A piaci igényekhez igazodva az Óbudai Egyetem és a MAGNUS Aircraft Zrt. innovatív együttműködésről állapodott meg túrautakra alkalmas elektromos hajtású repülőgépek fejlesztésére – közölte az egyetem. Kovács Levente rektor szerint eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy növeljék a légiipar elvárásaihoz illeszkedő mérnöki kompetenciákat, repülőmérnöki, -technológusi, illetve különböző szintű pilótaképzési programokat is tervbe vettek. Az új szakok – akkreditációt követő – indítása már a jövő tanévévtől is megkezdődhet. A közlemény szerint a Magnus Aircrafttal négy-hat üléses hibrid, és elektromos repülőgépek fejlesztését tervezik. A munkában az új típusú légijármű létrehozása…
Olvass tovább>>Magyarország 2030-ra GDP-je 3 százalékát fogja kutatás-fejlesztésre fordítani
Magyarország kormánya számos intézkedéssel támogatja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet, fő célja, hogy az erre fordított összeg 2030-ra elérje a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) genfi ülésén. A közlemény szerint beszédében a külügyminiszter arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány számos tanulsággal szolgált a világ számára és világosan megmutatta az innováció fontosságát. Ezzel kapcsolatban pedig köszönetet mondott a kutatói és orvosi közösségnek, amiért ilyen rövid idő alatt sikerült kifejleszteniük az oltóanyagokat. Leszögezte: a vakcinák jelentik az egyetlen megoldást…
Olvass tovább>>Putyin: Oroszország élenjár a nukleáris űrenergetikában
Oroszország több évvel megelőzi vetélytársait a nukleáris űrerőművi technológiák fejlesztésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin egy, az űripar fejlesztésével foglalkozó online tanácskozáson. „Az elmúlt évek során észrevehetően előrehaladást értünk el a nukleáris űrerőművek egyedi technológiáinak kifejlesztésében. Szakértői becslések szerint Oroszország ezen a területen minden versenytársa előtt jár, hat-hét évvel az egész világ előtt. Ez nagyon jó tartalék, és ezt az előnyt ki kell használni, támogatni kell az áttörést jelentő tudományos kutatásokat az űrhajózás területén, és fel kell gyorsítani a fejlett technológiai megoldások gyakorlati megvalósítását” – mondta Putyin. Az Interfax hírügynökség…
Olvass tovább>>Hazai fejlesztés gyorsíthatja fel a gépi látás elterjedését
Egy új megoldással, az A.Identify mesterséges intelligenciájával a háromdimenziós tárgyak azonosítása automatizálható számos területen, az ipari minőség-ellenőrzéstől és karbantartástól kezdve az arcfelismerésen alapuló egyedi azonosításon át a közbiztonságig. A hazai fejlesztésű szoftvert különlegessé teszi, hogy felhasználóbarát keretrendszerével a gépi tanulás és a neurális hálózatok terén kevéssé jártas, illetve fejlesztői erőforrásokat nélkülöző vállalatok is könnyen és gyorsan gépi látással ruházhatják fel és automatizálhatják folyamataikat. Az A.Identify magyar kezelőfelülete végigvezeti felhasználóját a folyamaton, amellyel a mesterséges intelligencia megtanítható adott feladat elvégzésére – ipari környezetben például alkatrészek és selejtes munkadarabok felismerésére a kiszedés…
Olvass tovább>>A nőstény polipok megdobálják az őket zaklató hímeket
A nőstény polipok olykor üledékkel dobálják meg azokat a hímeket, amelyek megpróbálnak párosodni velük – állapították meg ausztrál, kanadai és amerikai szakemberek. A kutatócsoport még 2015-ben készített néhány olyan felvételt, amelyen az látszik, hogy a polipok különböző dolgokkal dobálják társaikat. Akkor nem volt egyértelmű a szakemberek számára, hogy a fejlábúakat szándékosan vették célba társaik, vagy rosszkor voltak rossz helyen. Ennek kiderítése érdekében a kutatók visszamentek az ausztráliai Jervis-öbölbe, ahol nagyszámú sydney-i polip (Octopus tetricus) él – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az újabb felvételek készítése és alapos tanulmányozása révén a…
Olvass tovább>>Idegrendszeri károsodásban érintettek gyógyulását segítő centrum jött létre Pécsen
Az idegrendszeri károsodásban érintett betegek rehabilitációját segítő nemzetközi színvonalú kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hozott létre a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Debreceni Egyetem, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet Pécsett – közölte a PTE. A 650 millió forint európai uniós forrásból finanszírozott beruházás záróeseményéről készült közleményben azt írták: a központnak része egy összetett mozgásanalizáló rendszerrel és robotikus eszközökkel felszerelt biomechanikai labor, ahol a kutatási eredmények pontos monitorozása és a korábbinál precízebb betegvizsgálat mellett nyílik lehetőség szélütés miatt bénult emberek mozgatására. A pénzügyi támogatás lehetőséget nyújt a gerincvelősérülés miatt bénult emberek helyváltoztatását segítő…
Olvass tovább>>Magyar innováció a rákdiagnosztikában
Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki – ismertette Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója. A fejlesztéshez vezető projektre – többek között a PSMA-specifikus nyomjelzők (radiofarmakonok) kutatásához és előállításához – a cég több mint 385 millió forint forrást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A 2023 februárjában záródó projekt összköltsége…
Olvass tovább>>