A Pluto távoli „testvérét” vizsgálták magyar kutatók

A Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójaként azonosították a 2007 OR10 jelű égitestet a Kepler és Herschel űrtávcsövek mérései alapján magyar csillagászok. A 2007 OR10 a Naprendszer legnagyobb ismert, de névvel még nem rendelkező égitestje. A Neptunuszon túli tartományban kering, és jelenleg még a Plutónál is mintegy háromszor messzebb tartózkodik a Naptól. A mostani mérések előtt szinte semmit sem tudtak róla azonkívül, hogy nagyon vörös a felszíne. A Kepler űrtávcső K2 küldetése egyedülálló módon lehetővé tette, hogy tíz napon át megszakítás nélkül megfigyelhető legyen ez a lassan mozgó égitest – olvasható a…

Olvass tovább>>

Átütő erejű szerves kémiai újítás magyar kutatóktól

A Novák Zoltán egyetemi adjunktus vezetésével működő MTA-ELTE „Lendület” Katalízis és Szerves Szintézisek Kutatócsoport új, hatékony katalitikus eljárást fejlesztett ki szerves molekulák szén-hidrogén kötés aktiválásán keresztül megvalósított funkcionalizálására. A palládiumkatalizált átalakítás új szintetikus lehetőségeket nyit a szerves kémia területén, és a jövőben alkalmazni lehet gyógyszerkémiai szempontból fontos molekulák egyszerű szintézisében. Az ELTE Kémiai Intézetében működő, Novák Zoltán által vezetett Lendület-kutatócsoport 2012 óta foglalkozik olyan katalitikus eljárások kidolgozásával és vizsgálatával, amelyek segítségével a szerves molekulákban általában nagy számban előforduló szén-hidrogén (C-H) kötések hatékonyan és szelektíven alakíthatók át. A C-H kötések közvetlen…

Olvass tovább>>

A kutyák öregedését kutatják magyar etológusok

Egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatásban vizsgálja a kutyák egészséges öregedését az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja. Az ELTE Etológia Tanszékén 2016 májusában induló kutatási projekt az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten – olvasható az egyetem szerdai közleményében. Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. A kutatás lehetővé teszi a családi és…

Olvass tovább>>

A rák genetikai hátterének feltárásában is segítenek az ELTE fizikusai

A Novo Nordisk Alapítvány közel 100 jelentkező közül egy dán–angol–magyar konzorcium támogatásáról döntött. A 15 millió dán koronából megvalósuló interdiszciplináris kutatási program hazai csoportját Csabai István, az ELTE egyetemi tanára vezeti. A Novo Nordisk Alapítvány közel száz jelentkező közül egy dán–angol–magyar konzorcium támogatásáról döntött. A 15 millió dán koronából megvalósuló interdiszciplináris kutatási program hazai csoportját Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára vezeti. A “Data-intensive complex systems approach for cancer genomics research: from theory to efficient targeted therapeutic intervention” című pályázat orvosbiológusok, genetikusok és fizikusok közös munkájával…

Olvass tovább>>

Milliárdokból korszerűsíti épületeit az ELTE

ELTE

Éves szinten több mint 195 millió forintos energia-megtakarítást érhet el az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) azokkal az infrastrukturális és épület-energetikai fejlesztésekkel, amelyre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEOP) ötmilliárd forintos támogatást nyert el az egyetem. A kancellária üzemeltetési igazgatóságának tervei alapján mindezen felül 700 millió forintos kormányzati támogatáshoz jutott az egyetem, amelyet a Bibó István Szakkollégiumának teljes körű felújítására. Az elnyert támogatási összegekkel olyan középtávú beruházási folyamatot indít el az ELTE, amellyel oktatási épületeinek, kollégiumainak folyamatos fejlesztésével egy európai színvonalú infrastruktúra kialakítását tudják megvalósítani a következő években. A beruházásokat várható 2018 végére fejezik be. Az…

Olvass tovább>>

Magyar siker: úttörő eredmények a rosszindulatú daganatok kutatásában

Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek, miután egy kétéves projektben számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport. Idén novemberében sikeresen befejeződött az „Ér- és nyirokhálózatok interdiszciplináris vizsgálata mezoteliómában” című, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási projekt (KTIA_AIK_12-1-2013-0041), amelynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt. Az ELTE kutatócsoportját Czirok András egyetemi docens, az Országos…

Olvass tovább>>

Oktatói életpályamodellt dolgoz ki az ELTE

Az idei akadémiai év végére befejezi az ELTE az oktatói életpályamodell kidolgozását, amely teljesítménymutatók alapján differenciált bérezést tesz lehetővé – közölte a felsőoktatási intézmény a távirati irodával. A kari humánpolitikai stratégiák első verziói október végére elkészültek, amelyek egyetemi szintű szintetizálása jelenleg is zajlik. Az életpályamodell részét képezi annak a többszintű stratégiaalkotó folyamatnak, amely idén augusztusban indult az ELTE-n. A szűkebb egyetemvezetés után a karok és az oktatói érdekképviseletek vezetőivel kiegészült szélesebb vezetői szövetség vitatja meg az egyetem fejlődése szempontjából fontosnak tartott kérdéseket: például a tehetséggondozás, a minőségbiztosítás, a versenyképesség, a hallgatói-oktatói szolgáltatások,…

Olvass tovább>>

A „hülyeség” pszichológiáját kutatta az ELTE

A „hülyeség” pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE) – mondta Aczél Balázs, az egyetem adjunktusa az M1 aktuális című műsorában. A „hülyeség” fogalmának a pszichológia nyelvére való lefordítását célul kitűző kutatás azt vizsgálta, hogy az emberek mely helyzetekben, milyen viselkedési formák leírására használják a kifejezést. „Erről furcsamód a pszichológia eddig semmit nem tudott, nem voltak ilyen vizsgálatok” – hangsúlyozta a kutató. A kutatáshoz internetről összeszedett történeteket is felhasználtak, valamint hallgatókat kértek meg, hogy írjanak naplót a mindennapokban tapasztalt „hülyeségekről”. A feljegyzéseket és történeteket 150 „bírának” adták ki, akik 90 százalékban…

Olvass tovább>>

Már offline is látogatható az ELTE online állásbörzéje

Hatodik alkalommal rendezik meg november 3-5. között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) virtuális állásbörzéjét, amely ezúttal az online térből kilépve, az egyetem Múzeum körúti kampuszán offline programokkal is várja az érdeklődőket. A felsőoktatási intézmény MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint az allasborze.elte.hu weboldal három napra online kiállító térré változik, ahol több mint 60 standon olyan neves cégek hirdetik meg betöltésre váró pozícióikat, mint az Ernst & Young, a TATA Consultancy Services, a GE, a Deloitte, a Tigra vagy a Loxon. A Múzeum körúton eközben a Forbes magazin újságírója, a Parapark kreátora és…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói az elemi részecskék nyomában

A CERN Nagy Hadron Ütköztetője (LHC) a Higgs-bozon felfedezését követően idén minden eddiginél nagyobb energián indult újra. Az új mérésekben a Pásztor Gabriella által vezetett MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vesz. Az ELTE TTK Fizikai Intézetének régi célja vált valóra, amikor a CMS (Kompakt Müon Szolenoid) Kísérlet Kollaborációs Tanácsa szeptemberi olaszországi ülésén elfogadta az ELTE kutatócsoportjának csatlakozási kérelmét. A CERN Nagy Hadron Ütköztetője (Large Hadron Collider, LHC) működésének első szakaszában, a Higgs-bozon felfedezésével új korszakot nyitott a részecskefizikában. Az LHC idén, kétéves fejlesztés után, minden eddiginél…

Olvass tovább>>

Egyre közelebb a rákos megbetegedések megértéséhez

Az orvosi genetika egyik legnagyobb kihívására adott választ az a nemzetközi kutatócsoport, amelynek kutatásaiban Csabai István, az ELTE egyetemi tanára is részt vesz. Az úttörő eredmények a rangos Nature Medicine folyóirat szeptemberi számában jelentek meg. A rangos Nature Medicine folyóirat szeptemberi, elektronikus kiadásában megjelent cikk az orvosi genetika egyik legnagyobb kihívására kínál választ: a nemzetközi kollaborációval kifejlesztett CAUSEL (Characterization of Alleles USing Editing of Loci) módszer képes arra, hogy pontosan beazonosítsa azokat a mutációkat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak egyes betegségek kialakulásához. A cikk szerzői között szerepel Csabai István, az ELTE Komplex…

Olvass tovább>>

Együttműködik az ELTE és a KSH

A közös szakmai céljok, valamint az elméleti és gyakorlati tudásbázis, kapcsolatrendszer mozgósítása a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) írt alá. A jövőben a KSH támogatja, hogy az ELTE kutató oktatói és PhD-hallgatói a hivatal adatbázisait használva mélyebb szintű kutatói elemzéseket végezzenek. Az egyetem pedig támogatja a statisztikai hivatal munkatársainak PhD-fokozatszerzési, vagy habilitációs törekvéseit. Emellett az ELTE szakemberei a KSH által kezdeményezett és igényelt témákban kutatásokat, illetve módszertani fejlesztéseket végeznek, az intézmények közös kutatóműhelyeket hoznak létre, a hivatal munkatársai pedig meghívott…

Olvass tovább>>

Optofarmakológia: új irány a gyógyszerkutatásban

gyógyszer

Mintegy 260 millió forintos támogatást nyert el Málnási Csizmadia András kutatócsoportja, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén. A kutatók a Semmelweis Egyetem kutatóival és ipari partnerekkel közösen dolgoznak. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ) pályázatán mintegy 260 millió forintos támogatást nyert el Málnási Csizmadia András kutatócsoportja, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén. A hároméves futamidejű, „Optofarmakológia: új irány a gyógyszerkutatásban” projekt 2015. augusztus 1-jén indult. A kutatási program több mint 600 millió…

Olvass tovább>>

Magyar tanulmány: a kutyák a mutatás irányát követik

A kutya egy adott területre, nem pedig egy konkrét tárgyra vonatkozva értelmezi gazdája mutatását – derült ki magyar kutatók vizsgálatából. Eddig is ismert volt, hogy a kutyák képesek követni az ember tekintetét, megállapítani, hogy mire néz, megértik a parancsokat is, illetve – szemben a csimpánzokkal és más főemlősökkel – követik a mutatást. Emiatt a szakirodalomban mutatást értő fajként tekintenek rájuk. A szóbeli parancsok követése mellett a kutyák arra is képesek, hogy különböző emberi gesztusokat megértsenek, ezért tudják követni a mutatást már egész fiatalon is, ha rövid ideig tart és nem…

Olvass tovább>>

Összefogtak a magyar informatika gazellái

Összességében meghaladja a hétmilliárd forintot az árbevétele annak a kilenc magyarországi informatikai középvállalatnak, amely kutatás-fejlesztési együttműködésre lépett az EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomóponttal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Karával, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karával.

Olvass tovább>>

Hídfoglalás: tiltakozási hullám indult a felsőoktatásban

Lezárták a Petőfi hidat a kormány napokban elfogadott felsőoktatási koncepciója, azon belül elsősorban a keretszámok tervezett csökkentése miatt tiltakozó felsőoktatási hallgatók. A Hallgatói Hálózat és más csatlakozó szervezetek fórumának résztvevői hétfő késő délután döntöttek erről.

Olvass tovább>>