Újjáépíti a nanotechnika sérült testrészeinket

A ModPolEUV EUREKA projekt keretében dolgozó európai kutatócsoport a legmodernebb orvostudomány és a nanotechnológia legfrissebb fejlesztéseinek összeházasításával kidolgozott egy új módszert a test sérült részeinek újjáépítésére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte 322.000 ember hal bele évente súlyos égési sérülésekbe, pedig az esetek többségénél sebészi beavatkozással elkerülhető lenne a halál. Amikor az égés következtében a bőr nagy területen roncsolódik, szó szerint új bőrt kell növeszteni a páciens saját bőrsejtjeiből. A bőr képződéséhez szükséges hosszú idő azonban fokozott fertőzés- és kiszáradás veszélynek teszi ki a beteget, ezért a sejttenyésztés felgyorsításához…

Olvass tovább>>

Új eljárással mutatható ki az Alzheimer-kór

Molekuláris képalkotó eljárással detektálni tudják élő emberek agyában a béta-amiloid lerakódást, azt a biomarkert, mellyel boncolásnál igazolják az Alzheimer-kórt – közölték amerikai kutatók. A Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban ismertetett eredmények a betegség korai, pontos megállapítását tehetik lehetővé. Christopher Clark, az Avid Radiopharmaceuticals munkatársa kutatócsoportjával pozitron emissziós (PET) felvételeket készített a páciensekről, és a béta-amiloid lerakódások kimutathatóságát vizsgálta. A fehérje felhalmozódása és kirakódása az Alzheimer-kór jele lehet. 29, a későbbiekben elhunyt ember esetében boncolással ellenőrizték az eredményeket. Ezek során a PET-vizsgálat által korábban megjósolt állapot 96…

Olvass tovább>>

Percek alatt génkárosodást okoz a cigaretta

A cigarettában lévő rákkeltő anyagoknak csupán néhány percre van szükségük ahhoz, hogy egy későbbi tumor kialakulásának alapjait megteremtsék a DNS károsításával. Amerikai tudósoknak kutatásukban most először sikerült a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) hatását végigkövetniük. Ez a szennyező anyag a dohányfüst mellett megtalálható a széntüzelésű gyárakban és a faszénen sült ételekben is. A tizenkét önkéntes dohányos részvételével zajló vizsgálat szerint a dohányzás után csupán 15-30 percnek kell eltelnie ahhoz, hogy a PAH a vérben olyan anyaggá alakuljon, amely genetikai változásokat, így rákot idézhet elő. Stephen S. Hecht, a Minnesotai Egyetem munkatársa…

Olvass tovább>>

Rizsszalmából készít papírt egy tajvani gyár

Rizsszalmából és egyéb gabonafélék szárából készít papírt egy tajvani gyár, amely a forradalminak nevezett technológiát elsőként a kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartományban lévő üzemében vezeti be. Az Economic Daily News kínai gazdasági napilap szerint a kínai üzemben 2011 második felében vezethetik be a környezetbarát módszernek tekintett technológiát. Az eljárás azért számít újdonságnak, mert olyan alapanyagra épül, amelyet korábban mezőgazdasági hulladéknak tekintettek. Gazdaságossági szempontból pedig azért lehet érdekes, mert a hagyományos módszerekkel 100 kilogramm faanyagból 20 kilogramm papírt, az új módszerrel viszont ugyanannyi szalmából négyszer több papírt lehet gyártani – állítja a…

Olvass tovább>>

Nyelvelős honlap

„iTranslate4.eu” – két év múlva ezen a honlapon a Google Fordítónál jobb minőségű szöveget kapunk Európa szinte bármelyik nyelvéről, nyelvére. Kilenc cég és a magyar nyelvtudósok kétmillió euróért állnak elő a tolmács honlappal. Képtelenség gépi fordítórendszert kreálni minden európai nyelvpárra. Holland–észt, finn–román, magyar–lett és még hosszan sorolhatók azok a nyelvpárok, amelyek között elvárható a szövegek érthető átültetése. A mintegy kétmillió eurós támogatással létrejövő „iTranslate4” nevű fejlesztés elsődleges célja az EU összes hivatalos nyelve között a lehető legjobb minőségű fordítás biztosítása. „A weboldal 42 nyelv – 23 hivatalos EU-nyelv, 7 unión…

Olvass tovább>>

Létrehoznák a Földet egy szimulátorban

Egy nemzetközi tudóscsoport olyan szimulátort akar létrehozni, amely leutánoz mindent, ami a Földön történik, a globális időjárási jelenségektől és a betegségek terjedésétől kezdve a nemzetközi pénzügyi tranzakciókig, vagy egy forgalmas úton keletkező dugóig. Az Élő Föld Szimulátor (Living Earth Simulator – LES) névre keresztelt projekt célja a tudományos ismeretek gyarapítása arról, ami a bolygón lejátszódik, mégpedig a társadalmakat formáló emberi cselekvés és a fizikai világot meghatározó környezeti erők közeli tanulmányozása révén. „Sok mai probléma – beleértve a társadalmi és gazdasági bizonytalanságokat, háborúkat, betegségeket – az emberi viselkedéshez köthető, de a…

Olvass tovább>>

Reptéri kifutókat kell átszámozni a mágneses pólus mozgása miatt

A floridai Tampa repterén át kellett festeni a kifutópályák végén található jelöléseket, mert az északi mágneses pólus három foknál többet mozdult el ezen a területen. A hasonló újraszámozás ritka, de néha előfordul: 2009-ben például a londoni Stansted reptéren volt szükség hasonlóra. Az északi mágneses pólus – amely nem esik egybe a földrajzi Északi-sarkkal – folyamatosan változtatja a pozícióját, évente körülbelül 64 kilométerrel vándorol el korábbi helyéről. A mágneses sark a 16. század végén a földrajzi Északi-sarktól 10 fokkal keletre volt, a 19. század elején viszont már 25 fokkal nyugatra. Jelenleg…

Olvass tovább>>

Mamutot klónoznának japán tudósok

2015-ben megszülethet az első klónozott gyapjas mamut, jelentette be a kiotói egyetem professzora, Iritani Akira. A kihalt állatot a szibériai fagy által több ezer évig épségben megőrzött mamutleletekből támasztanák fel. A kilencvenes években már folytak kutatások ötezer éve fagyott állapotban levő mamuttetemekből klónozáshoz használható bőr- és izomszövetek kinyerésére, de az akkori technikával használhatatlannak bizonyultak a fagy által roncsolt sejtek. 2008-ban aztán egy japán kutató, Vakajama Teruhiko olyan új technikát fejlesztett ki, amivel sokkal hatékonyabban menthetők ki a sejtmagok a fagyott szövetekből. Ezzel a technikával sikerült egy 16 évig fagyasztva tartott…

Olvass tovább>>

3D-nyomtatóval készülhet a következő űrállomás

A térbeli alakzatok előállítására képes 3D-printerekkel készült már bútor, ruhadarab, sőt, az orvoslásban is felhasználták a módszert. Egy amerikai cég most hasonló technológiával készülő űrállomás létrehozásához keres befektetőket. A Space.com űrkutatással foglalkozó oldal értesülései szerint a Made in Space nevű vállalat nem akármilyen vállalkozást tervez: a 3D-nyomtatók segítségével Föld körül pályán szeretnék létrehozni a jövő űrállomását. A cég képviselői szerint sokkal logikusabb és gazdaságosabb a leendő űrállomás alkatrészeit már eleve a kozmoszban előállítani, így azoknak nem kell kibírnia az indítás során jelentkező hatalmas gravitációs terhelést, ennek eredményeként tömegük mintegy 30…

Olvass tovább>>

Műholdakkal dolgozhatnak a jövő gazdái

Az amerikai űrkutatási hivatal nem csak azzal foglalkozik, hogy mi található a kozmoszban: a NASA mérnökei olyan számítógépes programot fejlesztettek, amely az időjárási adatokat feldolgozva segíti a földeken dolgozók munkáját. A Treehugger zöld technológiával és környezetvédelemmel foglalkozó weboldal értesülései szerint a Terrestrial Observation and Prediction System (TOPS) segítségével a közeli jövőben a gazdaságokban akár egy okostelefon, vagy egy táblagép segítségével is megszemlélhetik a gazdák földjeik állapotát. A rendszer továbbfejlesztésével az sem elképzelhetetlen, hogy az egyenlőtlen csapadékeloszlást látva a gazda egyetlen kattintással beindítsa az öntözőrendszert a szántóföld adott részein. A technológia…

Olvass tovább>>

Génmódosított szúnyogokkal harcolna Malajzia

Malajzia elhalasztotta azt a tereptanulmányt, amelyhez génmódosított szúnyogokat engedtek volna szabadon, hogy felvegyék a harcot a dengue-lázzal. Az illetékesek környezetvédők tiltakozása után kedden jelentették be döntésüket. A világon az első ilyen típusú kísérletben 4-6 ezer hím Aedes aegypti szúnyogot engedtek volna szabadon Malajzia két államában. Az ellenőrzött környezetben zajló kipróbálást a laboratóriumi tesztek eredményei alapján engedélyezte az ország biológiai biztonságért felelős bizottsága. A terv azonban széles körű aggodalmat keltett a környezetvédelmi csoportokban, amelyek arra kérték a kormányt, vesse el a tesztelés ötletét. A környezetvédők megkérdőjelezték, hogy génmódosított szúnyogokkal megelőzhető lenne…

Olvass tovább>>

Új réteget fedeztek fel a Föld magjában

Bolygónk külső magjában egy új zónát azonosított a Bristol Egyetem kutatócsoportja. A földmagot az eddigi ismeretek alapján két fő részre tagolták, a belső, illetve a külső magra. A Bristol Egyetem vizsgálatai alapján azonban a külső réteg nem teljesen homogén: a köpeny felé eső határán feltételezhető egy vékonyabb héj, amelynek a mágneses mezőhöz kapcsolódóan tulajdonítanak nagy jelentőséget. A földmag anyagát főként vas és nikkel alkotja, emellett kisebb arányban előfordulnak könnyebb elemek is (főképp oxigén és kén). A belső mag (5150-6378 km mélységben) szilárd halmazállapotú, míg az ezt körbeölelő maghéj vagy külső…

Olvass tovább>>

Intel: 8-10 év múlva jöhet az 1000 magos processzor

A gyártó háza táján elhangzó nyilatkozatok szerint nagyjából egy évtized kell a ma még szinte elérhetetlennek tűnő fejlesztés piacra dobásához, ám az igazi kérdés, hogy lesz-e rá valós igény. A vállalat egyik mérnöke a napokban a ZDNet UK portálnak adott hosszabb interjút, amelyben nem csak a fejlesztés és egyéb munka várható időtartamát, hanem annak értelmét is megvitatták. A cikkből megtudhatjuk, hogy nagyjából egy évtized múlva remélhető az 1000 magos processzorok megjelenése, ám a legfontosabb kérdés nem is a periódus hosszával kapcsolatos. A 8-10 éves ciklust a Moore-törvény alapján határozták meg,…

Olvass tovább>>

Adott agyterülethez köthető a közösségi viselkedés

Az emberi agy amigdala nevű területének nagyságával van összefüggésben, hogy valaki milyen mértékben kapcsolódik másokhoz, hogyan működik együtt csoportokban – vélik amerikai kutatók. A Nature Neuroscience című szakfolyóirat online kiadásában vasárnap közzétett tanulmányhoz 58 önkéntes agyát tapogatták le képalkotó eljárással. Megállapították, hogy az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amigdala annál nagyobb volt a vizsgálatba bevont embereknél, minél több baráttal és családtaggal álltak az önkéntesek rendszeres kapcsolatban. Mint Lisa Feldman Barrett, a közlemény egyik szerzője elmondta, eredményük nem meglepő, mert az amigdala a központja azoknak az agyi hálózatoknak, melyek…

Olvass tovább>>

A NASA kidob 500 millió dollárt az ablakon

Bár az Obama-kormány már tíz hónapja leállította az Holdra szállást, és az ehhez szükséges űrjárművek és technológiák kifejlesztését célzó Constellation űrprogramot , a NASA-nál lassan megy a projekt lelövése, különösen, ha a kongresszus is bénázik egy sort, és az elnöki rendelettel ellentétes dolgokra utasítja az űrhivatalt. A floridai Orlando Sentinel című lap nyomozása során ugyanis kiderült, hogy a NASA márciusig köteles folytatni az Ares-1 rakéta fejlesztését, nagyjából havi 95 millió dolláros költséggel, úgy, hogy a rakétát valószínűleg sosem fogják használni, ahogyan a már elkészült, 500 millió dolláros, 110 méter magas…

Olvass tovább>>

A vártnál gyorsabban forog a Föld

A kutatók meglepetten tapasztalták, hogy 2010-ben a Föld egy parányival gyorsabban forgott a megjósoltnál. Bár, mint minden évben, a bolygó forgó mozgása most is lassabbnak bizonyult az előző évinél, de nem annyival, mint a legutóbbi években. A hosszú távú trend egyértelmű: a Föld egyre lassabban forog, ezer nap alatt átlagosan egy másodpercet veszít forgási sebességéből. Ezt atomórákkal pontosan meg lehet mérni. Azért, hogy a csillagászati nap és az órák által mért nap ne térjen el egyre inkább egymástól, minden második vagy harmadik évben beiktatnak Újévre virradóan egy úgynevezett szökőmásodpercet. 2010…

Olvass tovább>>

Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésű nanofertőtlenítőszer

A nanotechnológia újabb vívmánya került a polcokra: magyar kutatók parányi ezüstrészecskékből álló fertőtlenítőszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertőzések egyre égetőbb problémájának leküzdésében is. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelőre keveset tudunk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a fejlett országokban a kórházba került betegek 5-10 százaléka kap valamilyen fertőzést, a fejlődő országokban ez az arány meghaladhatja a 25 százalékot is. Az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) adatai alapján az európai kórházakban összesen ötmillióan fertőződnek meg évente, az esetek egy százalékában a fertőzés halálos kimenetelű, további…

Olvass tovább>>

Ötzi gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók

Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók, a tudósok reményei szerint e kutatások új antibiotikumok kifejlesztését teszik majd lehetővé. A jégember múmiáját, amelyet a bolzanói régészeti múzeumban őriznek, november 8-án több ország kutatói vizsgálták órákon keresztül. E kutatók egyike Lars Engstrand, a Karolinska Intézet bakteriológusprofesszora volt, akinek fő kutatási területe a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori – olvasható a Svenska Dagbladet svéd napilap angol nyelvű változatában Lars Engstrand német és francia kutatókkal együtt először egy endoszkópot kísérelt meg levezetni Ötzi gyomrába, ám miután próbálkozásaik kudarcot vallottak, egy 10 centiméter…

Olvass tovább>>

Egy új fagyöngyfajtát azonosítottak

Angolszász hagyomány, hogy karácsonykor a felakasztott fagyöngy alatt bárkit bárki megcsókolhat, így érdekes egybeesés, hogy a Kew-i Királyi Botanikus Kert szakemberei épp az ünnep előtt jelentették be a növény új fajtájának felfedezését. Az intézmény közlése szerint a Helixanthera schizocalyx-nek elnevezett növényt Mozambik északi részén, a Mabu-hegyen, a csúcs közelében fedezték fel a Kew-i Királyi Botanikus Kert 2008-as expedíciója során. A növényre Colin Congdon lepkeszakértő figyelt fel, mivel a fagyöngy különbözött mindentől, amit a tudós Malawi és Mozambik hegyeiben látott. Az expedíció a fagyöngynek csupán öt példányát gyűjtötte be, ezek mindegyike…

Olvass tovább>>

Hatékonyan gátolja a HIV-vírus szaporodását egy kísérleti szer

A vírusok szaporodását képes hatékonyan meggátolni a betegség korai fázisában egy kis német magáncég által kifejlesztett HIV-gyógyszer. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg 33,3 millió a HIV-fertőzöttet tartanak számon a világban, s a betegség 1980-as évekbeli megjelenése óta majd 30 millió áldozatot követelt a gyilkos kór. Jelenleg hatékony gyógyszerkoktélokkal már jelentősen lelassítható a vírus szaporodása, ezáltal a fertőzés krónikus betegséggé vált. A VIRO Pharmaceuticals VIR-576 nevű készítményét 18 olyan frissen diagnosztizált önkéntes HIV-hordozón tesztelték, akiknél ez volt az első alkalmazott gyógyszer. Tíz napon keresztül a VIR-576 különböző dózisait injekció…

Olvass tovább>>