A kiskutyák az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek tanulni

kutya

A nyolchetes kölyök kutyák egy új feladat megoldását az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek megtanulni – mutatták ki az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói. Az egyetem csütörtöki közleménye szerint a kutatók jutalomfalatot rejtettek el egy probléma-dobozban, majd megmutatták a különböző fajtából származó kutyakölyköknek, hogy miképpen kell azt kinyitni. A feladat megoldását a kísérletvezetők vagy egy előre betanított felnőtt kutya mutatta be, majd a kölykökre bízták, hogy mit tesznek. „Azok a kölyökkutyák, akiknek volt lehetőségük megtekinteni, amint egy ember vagy egy kutya kinyitja a probléma-dobozt, sokkal gyorsabban…

Olvass tovább>>

A Közel-Kelet első jelentős természettudományi múzeuma nyílt meg Tel-Avivban

A világ minden tájáról származó növény- és állatfajok 5,5 millió példányát mutatja be a hétfőn Tel-Avivban megnyílt Steinhardt Természettudományi Múzeum, hangsúlyozva a Szentföld és a Közel-Kelet sajátos élővilágát – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A Tel-Avivban, az egyetemi negyedben felépített múzeum az evolúció elméletének hangsúlyozásával is szolgálja a tudományos ismeretterjesztést, noha az intézményben bemutatott tanok ellentmondásba kerülhetnek a szélsőségesen vallásosok vélekedésével a világ teremtéséről – írja a hírportál. A Noé bárkájára emlékeztető, és negyvenmillió dollárba (több mint 11 milliárd forintba) került intézmény nagyrészt Michael Steinhardt amerikai…

Olvass tovább>>

Vau: Balin élő kutyák személyiségét vizsgálták az ELTE etológusai

A Balin szabadon és családban élő kutyákat összehasonlító vizsgálat tanulságairól közöltek tanulmányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban. Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák, a sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott élő emberek sem háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat – közölte az egyetem. Ez az új szokás jó…

Olvass tovább>>

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt Hawaii szigetén

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet „brutális” körforgásáról van szó. A nagy sziget Puna kerületének erdőségei korábban fontos élőhelyként szolgáltak az őshonos fák, madarak és rovarok számára – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. „A kitöréseket megelőzően valószínűleg ez volt a legnagyszerűbb erdő Hawaii államban” – mondta Patrick Hart, a Hawaii Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy az erdőnek voltak részei, ahol…

Olvass tovább>>

Veszélyezteti a vadvilágot némely LED-lámpa fénye

Némelyik LED-lámpa fénye veszélyezteti a vadvilágot — figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik megvizsgálták, hogyan hatnak a modern fénykibocsátó diódák egyes fajokra. Azt találták, hogy a kék és fehér fényt kibocsátók a legrosszabbak, míg a sárga, a borostyánszínű és a zöld fényt kibocsátók kevésbé károsak. A tengeri teknősök és a rovarok különösen sebezhetők általuk – írták a kutatók a Journal of Experimental Zoology Part A: Ecological and Integrative Physiology című tudományos folyóiratban. A nagyvárosok és ipari létesítmények olyan erősen világítják meg éjszaka az eget, hogy a Föld nagy része egy hatalmas, világító…

Olvass tovább>>

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában – számolt be a BBC egy új kutatásról. A vörös mókus, a vadmacska, a szürke hosszúfülű-denevér is szerepel a 12 faj között, melyek a vadon élő emlősök első brit „vörös listájára” kerültek. Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget. A jelentés szerint elmúlt húsz évben csaknem hetven százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak…

Olvass tovább>>

Drámaian csökken számos főemlős élőhelye

Számos főemlős élőhelyének akár 78 százaléka eltűnhet világszerte 2100-ig – figyelmeztettek főemlőskutatók a Peer Journal folyóiratban közzétett tanulmányukban. Az erdők kiirtása, mezőgazdasági területté alakítása számos fajt veszélyeztet, amelyek ezáltal elvesztik élőhelyüket. A vadászat, a vadállathús-kereskedelem szintén számos populáció tömeges és gyors hanyatlását idézi elő – írták tanulmányukban a szakemberek, akik Brazíliában, Madagaszkáron, Indonéziában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban vizsgálták az emberi tevékenység hatását a vadon élő főemlősökre. A főemlősök főként Afrika, Dél-Amerika, Ázsia és Madagaszkár trópusi és szubtrópusi területein élnek. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint jelenleg 439 faj él a…

Olvass tovább>>

Idiocracy: és tényleg csökken az emberiség intelligenciája

Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott eredményeik szerint nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények, ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától. Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja. A…

Olvass tovább>>

Háromezer éves királyfej-szobrocskát találtak Izraelben

Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben – jelentette a Háárec című napilap. A fején diadémot viselő, öt centiméteres nagyságú alkotás különlegesen ritka figurális ábrázolás, és a szakemberek szerint egy korabeli uralkodó vonásait hordozhatja. A régészek szerint a lelet az i.e IX. századból való, és eddig soha nem került elő hasonló, a bibliai királyok korának valamely szakállas uralkodóját mintázó szobrocska, amely ráadásul kiváló állapotban maradt fenn, noha szakállának egy töredéke hiányzik. A régészek abban bizonyosak, hogy királyt ábrázol a festett figura, de abban meglehetősen bizonytalanok, hogy melyik…

Olvass tovább>>

Nem volt könnyű a tengeri hüllőknek sem: tuberkulózis-szerű betegsége lehetett egy 245 millió éve élt példánynak

Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket. A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is…

Olvass tovább>>

Asztúria hercegnője-díj: svéd biológus a tudományos kutatás és technológia kategória nyertese

Svante Pääbo (képünkön) svéd biológus nyerte idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában. „Felfedezései köteleznek minket fajunk történetének átírására” – írta méltatásában a zsűri Pääboról, aki az ősi DNS kutatásának úttörője. A 63 éves svéd kutató a lipcsei egyetem evolúciós molekuláris biológia professzora, 1997 óta a neves Max Planck Evolúciós Antrolpológia Intézet igazgatója, a paleogenetika egyik alapítója. Ő vezette a neandervölgyi ősember genomjának szekvenálását, a kutatás nyomán azonosságot találtak a mai modern ember genomjaival, amely óriási tudományos áttörést jelent. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, 2007-ben…

Olvass tovább>>

Példátlan mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt

Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből. A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, hogy milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések. Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy…

Olvass tovább>>

Megfejtették Michael Jackson egy látványos táncmozdulatának titkát

Orvosok találtak magyarázatot arra a fizikai képtelenségnek tűnő táncmozdulatra, amellyel Michael Jackson kápráztatta el a közönséget a Smooth Criminal című számának videoklipjében. Az 1987-ben forgatott klipben a sztár bokából 45 fokos szögben hajlik előre, miközben teste teljesen egyenesen feszül. Ezt az ikonikus mozdulatot nagyon sokan próbálták meg utánozni. A BBC News szerint indiai gerincspecialisták egy tudományos folyóiratban most magyarázattal szolgáltak a lehetetlennek tűnő táncelemre. A mozdulathoz egy különlegesen kiképzett cipő és Jackson elképesztő fizikai felkészültsége kellett. Az orvosok ugyanakkor óva intettek Jackson utánzásától, mivel az sérüléshez vezethet. Mandzsul Tripathi a…

Olvass tovább>>

Százhuszonnégy új fajt találtak a bolíviai Madidi Nemzeti Parkban

őserdő

Befejeződött a világ egyik emberi beavatkozástól legkevésbé érintett térsége, a bolíviai Madidi Nemzeti Park két és fél éven át tartó tudományos felmérése, a szakemberek 124 új, eddig ismeretlen növény- és állatfajra bukkantak a latin-amerikai ország északnyugati részén elterülő természetvédelmi térségben. A New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society (WCS) bolíviai tudóscsoportja 30 hónap alatt a nemzeti park valamennyi ökoszisztémáját felmérte az amazonasi esőerdőktől az Andok 6044 méter magas Chaupi Orco hegycsúcsának gleccservidékéig. A 1,89 millió hektár nemzeti park 15 térségében végeztek részletes felmérést – adta hírül a WCS honlapja. A nemzeti…

Olvass tovább>>

Kiderítették a halspermiumok sikeres célba érésének titkát: nem kell sietni

hal

Svájci tudósok kiderítették, milyen bonyolult trükkök segítik a halspermiumok célba érését. A Berni Egyetem ökológiai és evolúciókutató Intézetének kutatói a Tanganyika-tóban élő bölcsőszájúhal-félék szaporodási taktikáit tanulmányozták, eredményeiket a Science Advances tudományos lap tette közzé. Sok állatfaj hímjei követnek alternatív taktikákat a petesejtek megtermékenyítéséért folytatott versenyben. A kutatók által vizsgált faj üres csigaházban végzi az ikra megtermékenyítését, ami igen eltérő taktikákat tesz lehetővé – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók megállapították, hogy egyazon faj egymástól különböző hímjei kétféle spermiumot termelnek, van, amelyik a hosszú élettartamra, van, amelyik a sebességre specializálódott.…

Olvass tovább>>

Már ezt is tudjuk: ritkán mondunk köszönetet a hozzánk legközelebb állóknak

Kézfogás

Az emberek ritkán mondanak köszönetet a hozzájuk legközelebb álló személyeknek – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Royal Society Open Science című szaklapban publikálta az eredményeit. Azt mondani, hogy „köszönöm”, amikor valaki segítséget kap egy másik személytől, a hála kifejezésének egy módja, amelyet általában el is várnak az embertől az udvarias viselkedés jegyében – mindez azonban leginkább csak a nyilvános beszélgetésekre érvényes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Annak érdekében, hogy többet megtudjanak a hála kifejezésének módjairól a különböző társadalmi érintkezésekben, a szakemberek mikrofonokat szereltek fel a kutatásban részt…

Olvass tovább>>

A déli félteke legnagyobb hullámát mérték Új-Zélandon

A déli félteke vélhetően legnagyobb, 28,8 méteres hullámát mérték kutatók Új-Zélandon. A hullám méretét egy bója rögzítette az új-zélandi Campbell-szigetnél a Csendes-óceán déli részén a héten – közölte a meteorológiai szolgálat. Ezzel megdőlt az eddigi 22,03 méteres rekord, amelyet 2012-ben Tasmániában mértek. Az északi féltekén ennél nagyobb hullámokat is regisztráltak. Az Új-Zélandi Meteorológiai Szolgálat márciusban üzemelte be napelemmel működtetett bójáját. A Campbell-sziget környéki terület heves viharairól ismert, eddig azonban bonyolult volt mérni a hullámok méretét. A nyolcemeletnyi hullámot a térségben uralkodó mély alacsonynyomású rendszer és a mintegy óránkénti 120 kilométeres szél okozta…

Olvass tovább>>

Kelet-Ázsiából származik a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának – derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett. A szakemberek azt már korábban megállapították, hogy a több kontinenst érintő tömeges béka-, gőte- és szalamandra-pusztulásért a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kitridgomba (képünkön) a felelős – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum közleményében. A kitridgombák világszerte elterjedtek, de mostanáig nem volt világos, hogy a kórokozó gyilkos változata honnan indult és terjedt szét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány…

Olvass tovább>>

Hawaii: pusztít a Kilauea

A Hawaii Nagy Szigetén lávafolyamokat kilövellő Kilauea vulkán helyi idő szerint vasárnap estig mintegy harminc házat pusztított el és csaknem kétezer embert kényszerített otthona elhagyására. A CBS televízió helyszíni tudósítása szerint a kitelepítetteknek azzal kell számolniuk, hogy nagyon hosszú ideig, vagy talán soha nem is térhetnek vissza otthonaikba. A csütörtökön kitört vulkánból vasárnap este már tíz lávahasadékból ömlött a magma, az újabb lávahasadékok a vulkáni krátertől 19 kilométernyire, az egyik településen nyíltak meg, és az amerikai földtani intézet (USGS) előrejelzései szerint további hasadékok várhatók. Hawaii polgári védelmi vezetője, Talmadge Magno…

Olvass tovább>>

Putyin új világatlasz megalkotását indítványozta

Olyan új világatlasz megalkotását indítványozta Vlagyimir Putyin, amelyen helyreállítanák az eredetileg orosz felfedezők által adott, de utóbb megváltoztatott helyneveket. Putyin az Orosz Földrajzi Társaság (RGO) pénteki szentpétervári tanácskozásán a társaság szakembereit, a Szövetségi Állami Regisztrációs Szolgálatot (Roszreesztr) és az orosz védelmi minisztériumot bízta meg a feladattal (az RGO elnöke Szergej Sojgu védelmi miniszter.) Az államfő szerint a katonai tárca sok térképének titkosítása „elavult és archaikusnak tűnik”, ezeket rendelkezésre kell bocsátani az utazók és autósok által online is hozzáférhető atlasz megalkotásához. Putyin hangsúlyozta, hogy a földrajzi objektumok elnevezésére külön figyelmet kell…

Olvass tovább>>