Kategória: „Brit tudósok”

Vicces kutatások, marhaságok az innováció világából

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló játékszabályait japán kutatók

~

Csimpánzoknak tanították meg a kő-papír-olló nevű játék szabályait japán kutatók. A Kiotói Egyetem emberszabásúakkal foglalkozó kutatóintézetének szakértői mutatták be eredményeiket. A kísérletben hét csimpánz vett részt, amelyeknek monitoron mutattak be kettőt a játékhoz használt három kézmozdulatból. E három mozdulat a követ jelképező ökölbe zárt kéz, a papírt jelképező nyitott tenyér és a két ujj által megformált olló. Ha a győztes kézre mutattak, a csimpánzok jutalmul ételt kaptak. A kísérletet naponta mintegy 140 alkalommal ismételték. A kutatók kiemelték: átlag száz nap után a hét majomból öt az esetek több mint kilencven…

Olvass tovább>>

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről neveztek el egy őskori krokodilfajt

~

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel. A krokodil több mint 145 millió évvel ezelőtt élt Nagy-Britannia tengerpartjain. Koponyája több mint egyméteres volt, hosszú, tompa fogaival kiválóan törte össze a csontokat és a teknősök páncéljait. Az ötlet, hogy Lemmyről nevezzék el az állatot, Lorna Steeltől, a Természettudományi Múzeum kurátorától érkezett, aki egyébként nagy Motörhead-rajongó. „Bár Lemmy 2015 végén meghalt, biztosan emelte volna…

Olvass tovább>>

Ilyen volt a világ első virága

~

Egy új kutatás során tudósok rekonstruálták a virágok 140 millió éves evolúcióját, és közben elkészítették a világ első virágának modelljét is. Az eFlower elnevezésű projektben 13 ország 36 tudósa vett részt, tanulmányuk a Nature Communications tudományos lapban jelent meg. Eredményeik közül az egyik legmeglepőbb, hogy az első virág új modellje nem hasonlít egyetlen korábban készített modellhez sem. Az új kutatás szerint a virágok őse erősen szimmetrikus és kétivarú volt, vagyis mind női (termőlevél), mind hím (porzószál) ivarlevelekkel, valamint több koncentrikus kört alkotó sziromhármassal rendelkezett. Ma a virágok mintegy húsz százalékának van hasonlóan…

Olvass tovább>>

A kánaániakból lettek a mai libanoniak a genetika alapján

~

A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint – közölte a Háárec című izraeli újság. Mivel papiruszra jegyzett írásaik nem maradtak fenn, mindeddig keveset tudtak az ókorban kánaániaknak nevezett nép sorsáról, noha jelentős volt a hatásuk a bronzkortól az i. e. 2-3. századig és a Biblia mellett sokszor említették őket a korabeli görög és egyiptomi szövegek is. Kutatóknak egy amerikai genetikai szakfolyóiratban (American Journal of Human Genetics) közölt tanulmánya szerint mégis sikerült rekonstruálni az egykori nép genetikai állományát…

Olvass tovább>>

Riasztóan elterjedt az elhízás az iparilag fejlett országokban

~

Riasztóan elterjedt az elhízás az iparilag fejlett országokban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Izlandon és Görögországban a felnőtt férfiak több mint 90 százaléka túlsúlyos – hívták fel a figyelmet kutatók a Frontiers in Public Health folyóiratban közzétett tanulmányukban. Az angol nyelvű országokban a legsúlyosabb a helyzet az Egyesült Államokban: a férfiak 91,4, a nők 81,9 százaléka túlsúlyos. Új-Zélandon 91,4 és 80, Izlandon 93,6 és 80,9, Görögországban pedig 91,4 és 71,1 százalék az arány. A túlsúlyosság fogalmába beletartozik a testzsír kóros jelenléte, amely károsítja az egészséget, és még normál súlyú, nem elhízott…

Olvass tovább>>

Fénykép alapján megmondja a mesterséges intelligencia, milyen alapanyagokból készült az étel

~

Amerikai kutatók kifejlesztettek egy mesterséges intelligenciát, amely az ételről készült fotó tanulmányozásával megmondja, milyen alapanyagokat használtak fel készítéséhez. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereinek célja, hogy az algoritmus segítsen megállapítani, mennyi kalóriát fogyasztunk az adott étellel. Nick Hynes és kollégai több tucat gasztronómiai honlap egymillió receptjével ismertették meg az algoritmust, mindegyikhez párosították a végeredmény illusztrációját. Jelen állapotában az AI 65 százalékos pontossággal kiválasztja a megfelelő receptet. A fotó alapján azt is meg tudja mondani, mi van az ételben: ha lát egy tálca süteményt, azt tudja, hogy valószínűleg lisztből, tojásból és…

Olvass tovább>>

Sarkkutató pár kötötte az első hivatalos brit házasságot az Antarktiszon

~
Antarktisz

Két brit sarkkutató kötött elsőként hivatalosan házasságot a brit antarktiszi területen egy tavaly hozott új törvénynek köszönhetően. Julie Baum és Tom Sylvester 11 éve él együtt, három éve jegyezték el egymást. A világjáró és sarki expedíciókat is vezető pár lett az első, amely egy 2016-os törvény nyomán házasságot köthetett a brit antarktiszi területen. A törvény megkönnyíti, hogy Nagy-Britanniában hivatalosan elismert házasságot kössenek az Antarktisz brit területén. A ceremóniát a hétvégén a britek által fenntartott Rothera Kutatóállomáson tartották meg, amely az Adelaide-szigeten fekszik. A szertartást a kutatóállomás vezetője és elöljárója végezte. A…

Olvass tovább>>

Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte

~

Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte – derült ki az amerikai Stanford Egyetem elemzéséből, amely szerint a magyarországi átlag 5300-5500 lépés között van. A kutatók több mint hétszázezer ember okostelefonjáról gyűjtöttek be adatokat: egy Argus nevű alkalmazás mérte a felhasználók mozgását. Ebből kiszámították, hogy a hongkongiak teszik meg naponta átlagosan a legtöbb, 6880 lépést, az indonéziaiak pedig a legkevesebb, mindössze 3513 lépést – írta a BBC News. „Ez a kutatás ezerszer nagyobb, mint az emberek mozgásmennyiségével foglalkozó bármely korábbi vizsgálat” — nyilatkozta Scott Delp, a Nature című tudományos folyóiratban…

Olvass tovább>>

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

~
laboratórium, kémcső

Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő partnerük 30 év alatti – ezt állapította meg egy amerikai tanulmány. A Harvard Egyetem kutatói majdnem 19 ezer mesterséges megtermékenyítéses (IVF) eset vizsgálata alapján közölték tanulmányukat a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) kiadványában. Megállapításaik rácáfoltak arra az elméletre, hogy a férfiak termékenysége örökké tart. A tanulmány szerint a természetes vagy mesterséges megtermékenyítésnél az idősebb férfiaknál jelentkező…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszok kihalásának köszönhető a békák elterjedése

~
béka

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta – állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány – írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. Evolúciójuk történetét azonban a genetikai adatok hiányában mindeddig nem sikerült még feltárni. Amerikai és kínai kutatók új tanulmánya a mai békák három fő, nagyjából egy időben megjelent ősét írja le, ezek az élő békafajok 88 százalékát jelentik.…

Olvass tovább>>

Transzneművé válnak a halak a szennyvizekbe kerülő vegyi anyagok miatt

~
hal

Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt – derült ki egy brit tanulmányból. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres. A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért. Charles Tyler, az Exeteri Egyetem professzora, aki a brit halászati társaság…

Olvass tovább>>

A tűzhányók segíthették „egyeduralomra” a dinoszauruszokat

~

A szélsőséges, nagyjából egymillió éven át tartó vulkáni tevékenység okozhatta a földtörténet egyik legnagyobb tömeges fajpusztulását, mely lehetőséget teremtett a dinoszauruszok elterjedésére – írta a BBC hírportálja. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői ősi kőzeteket elemeztek és kétszázmillió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitörések nyomaira bukkantak. Ezek a kitörések vezethettek az egyik legnagyobb, úgynevezett tömeges kihalási eseményhez. „A dinoszauruszok képesek voltak kihasználni az állatvilágban előállt hiányt, amit a kihalt fajták hagytak maguk mögött” – magyarázta Lawrence Percival, az Oxfordi Egyetem földtudományi tanszékének kutatója. A tudósok négy kontinens kétmillió éves kőzetmintáit…

Olvass tovább>>

Rendkívüli dolog derült ki a szabókról

~

Rendkívül jó sztereoszkópikus látással, vagyis térlátással rendelkeznek a szabók – derült ki amerikai és svájci kutatók közös tanulmányából. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Genfi Egyetem kutatói számítógépes tesztek révén vizsgálták meg a különböző foglalkozású emberek térlátását – írta a medicalxpress.com honlap. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a szabók nyolcvan százalékkal pontosabban mérik fel a köztük és az általuk szemlélt tárgy közötti távolságot, és 43 százalékkal jobban a különböző tárgyak közötti távolságot, mint az egyéb foglalkozások űzői. A tudósok egyelőre nem tudják, hogy vajon a varrás élesíti-e…

Olvass tovább>>

Egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberiség az állatvilágra

~

A világnépesség növekedése és az élelem, az ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt ötven éven belül „soha nem látott” mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai – figyelmeztetnek a szakértők. A Nature Insight című folyóirat aktuális számában közölt tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis a világ biológiailag legsokszínűbb régióiban él – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Miután a modern Afrikából kirajzottak, egymást követték a különböző fajokat érintő kihalási hullámok. Háromezer évvel ezelőttre a Föld elvesztette nagy méretű…

Olvass tovább>>

Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak

~

Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat. A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák – vagy púpos bálnák – életének első néhány hónapjáról – írja a BBC News. A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet. „Nagyon meglepődtünk, mivel a hosszúszárnyú bálnák előszeretettel éneklik…

Olvass tovább>>

A munkába biciklizés csökkentheti a rák és a szívbetegségek kockázatát

~

A munkába biciklizés jelentősen csökkentheti a rákos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát – állítják a kutatók a British Medical Journal (BMJ) című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmányukban. A Glasgow-i Egyetem szakemberei a UK Biobank elnevezésű egészségügyi tanulmány több mint 264 ezer – átlagosan 53 éves – önkéntesét vonták be a kutatásukba. (A projektet annak idején azért indították, hogy a krónikus betegségek, így a szívbetegségek, a rák vagy a diabétesz megelőzését, diagnózisát és kezelését javíthassák.) A résztvevőket arra kérték, hogy jegyezzék fel milyen módon – sétálva, kerékpárral,…

Olvass tovább>>

Ősemberek nyomai helyett a brit katonák viszkis üvegeire bukkantak az izraeli régészek

~

Első világháborús katonák több száz üres alkoholos üvegére bukkantak őskori leletek után kutató régészek Izrael középső részén – értesült csütörtökön a Háárec című újság honlapja. Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) szakemberei a helyi előírásoknak megfelelően a Ramle város melletti út építése előtt rutinfeltárást végeztek néhány hete, mivel a környéken korábban negyedmillió éves, a középső kőkorszakból származó kovakő szerszámokat találtak. Legnagyobb meglepetésükre azonban ezúttal mindössze százéves maradványokra bukkantak, az első világháborúban errefelé szolgáló brit katonák nyomaira. A harcosokat a törökök idején átmenetileg egy mezőgazdasági munkálatokhoz használt épületben helyezték…

Olvass tovább>>

Kiderült, mennyi ideig kell napon tartózkodni a kellő D-vitaminszinthez

~

Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez: míg tavasszal és nyáron elegendő tíz-húsz perc, addig télen legalább két óra szükséges. A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit. Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitaminhiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében — mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője. Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást…

Olvass tovább>>

Stresszel, ha nincs nálunk a mobiltelefonunk

~

Az ELTE TTK Etológia Tanszék Computers in Human Behaviour rangos nemzetközi szakfolyóiratban közölt vizsgálata szerint az emberekben az embertársaikhoz hasonló kötődés alakulhat ki mobiljaik felé. Azt gondolja, hogy Önt nem stresszeli a mobil hiánya? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói rácáfolnak erre: legfrissebb kutatásukban arról számolnak be, hogy ha az emberektől akár csak egy rövid időre is elveszik a mobiljukat, viselkedésük és szívritmusuk elárulja idegességüket, még akkor is, ha ezt nem is veszik észre magukon. „A kutatásban 18-26 év közötti egyetemisták vettek részt, akik viselkedését videóra vettük, és folyamatosan mértük a…

Olvass tovább>>