Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves „elveszett aranyvárost”, amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban. Sok külföldi expedíció kereste ezt a várost, de mind kudarcot vallottak – idézte fel Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész, egykori régiségügyi miniszter. A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt – olvasható az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű hírportálján. Havvász szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város. A egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó,…
Olvass tovább>>Kategória: Magazin
Bibliai tekercseket találtak a Júdeai-sivatag egyik barlangjában
Hatvan év után ismét bibliai szöveget tartalmazó tekercsek maradványaira és más jelentős régészeti leletekre bukkantak a Júdeai-sivatag barlangjaiban, a Holt-tenger közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói által feltárt egyik, több tucat apró darabkára szakadozott, csaknem kétezer éves pergamentekercs Zakariás próféta könyvének egyik részletét tartalmazza: „Ezeket tegyétek: Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerző ítéletet kapuitokban! Ne tervezzetek magatokban egymás ellen semmi rosszat, és ne szeressétek a hamis esküt! Mindezt gyűlölöm én – így szól az Úr.” (Zakariás 8,…
Olvass tovább>>Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy izraeli katona
Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy katona Észak-Izraelben – jelentette a ynet. Az i.sz. 138-tól 161-ig uralkodó Antoninus Pius római császár képmása látható a ritka bronzérmén, amelyet Haifától keletre, a Menasse-fennsíkon talált kiképzése közben a kövek között a kiskatona. Azonnal szólt feljebbvalójának, aki értesítette az Izraeli Régészeti Hivatalt (IAA). Az IAA érme szakértője szerint különlegesen ritka kincsre bukkantak, amelyet talán éppen egy római katona veszített el 1800 éve ezen a helyen. Eddig 11 hasonló érmére bukkantak Megiddótól és Ciporitól Tiberiásig és Harbelig Izrael területén. Egyik oldalán a császár profilja,…
Olvass tovább>>Szafariparkban találták meg a két elveszett 1800 éves szarkofágot
Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA). A római kori kőkoporsókat valójában már nagyjából 25 évvel ezelőtt feltárták, amikor egy parkolót építettek a területen – olvasható a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál. A szarkofágokat akkor a most épülő kórházzal szomszédos területre vitték, ahol aztán a növényzet benőtte őket és végül a feledés homályába merültek. Az új kórház munkálatainak múlt heti megkezdésekor azonban a munkások felfigyeltek a földből kiálló két méretes tárgyra.…
Olvass tovább>>Leölnék Hugó távoli rokonait: túlszaporodott a kolumbiai vízilóállomány
Az egykor Pablo Escobar drogbáró által Kolumbiába szállíttatott, túlszaporodott vízilovak leölését javasolják kutatók, akik szerint az elmúlt években alkalmazott sterilizással nem lehet kordában tartani a populációt. Mexikói és kolumbiai egyetemek szakemberei szerint a hírhedt drogbáró Hacienda Nápoles nevű birtokán működő magánállatkert vízilovainak utódai mára annyira megszaporodtak, hogy fenyegetést jelentenek a helyi környezetre, valamint az emberekre is – írja a CNN. Az 1980-as években, hatalma csúcsán Escobar egzotikus állatokat, köztük elefántokat és zsiráfokat is tartott magánállatkertjében. 1993-as halála után a még élő állatoknak általában új otthont kerestek, a vízilovakat azonban nagy…
Olvass tovább>>Először számoltak meg elefántokat a világűrből
Először sikerült megszámolni állatokat mesterséges intelligenciával összekapcsolt műholdkamerákkal nagy kiterjedésű földrajzi térségében, ami fontos lépés a veszélyeztetett fajok populációinak megfigyelése terén. A kutatók a 2014-ben felbocsátott Worldview 3 műhold nagy felbontású kameráit használták, hogy afrikai elefántok vándorlását figyeljék meg erdőkben és a szavannákon. Az automata rendszer ugyanolyan pontossággal érzékelte az állatokat, mint amilyen pontosságot emberi megfigyeléssel lehet elérni – idézte a Bathi Egyetem közleményét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő-hírportál. A projektet az Oxfordi Egyetem és a hollandiai Twentei Egyetem együttműködésében valósították meg. Az érzékelés folyamatát lehetővé tevő algoritmust a Bathi Egyetem számítógépes…
Olvass tovább>>A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Izraelben régészek
A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Észak-Izraelben, a Tibériás városban folytatott ásatásokon a régészek, amely mellett keresztény templom és zsinagóga is működött. Az iszlám korai terjedésének idején, a hetedik században számos, később különösen szent helynek számító mecsetet építettek a frissen meghódított közel-keleti területeken, ezek közül a legismertebbek Mekkában, Medinában, Jeruzsálemben, Kairóban, vagy a ma Irakhoz tartozó Bászra városában találhatóak. A közelmúltban a Kinneret, vagy Genezáreti-tó partjánál folytatott ásatások alapján arra a következtetésre jutottak az izraeli tudósok, hogy ezen városok sorába tartozott egykor Tibériás is, ahol a régi mecset alatt egy…
Olvass tovább>>A világ legrégebbi barlangi állatfestményét találták meg Indonéziában
A világ legősibb barlangi állatfestményét fedezték fel Indonéziában. A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett – számolt be róla a BBC. Az életnagyságú celebeszi disznót sötétvörös és okker festékkel készítették a barlang falára egy jelenet részeként. A képet a Szulavézi-szigeten (Celebeszen) találták egy eldugott völgyben, a Leang Tedongnge barlangban. A barlangfestmény a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések. „Azok az emberek, akik a festményt készítették már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában voltak minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt…
Olvass tovább>>Tárolóedényekben eltemetett emberi koponyákat őrző sírokat tártak fel Délnyugat-Kínában
Tárolóedényekben eltemetett emberi koponyákat őrző, több mint kétezer éves sírokat tártak fel a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A szakértők szerint a mintegy 2300 évvel ezelőttről fennmaradt, 25 sírban lekerekített formájú tárolókban – egyebek mellett bronzból és vasból készült dobokban és edényekben – temették el az emberi koponyákat. Az 1970 óta folyó ásatás során továbbá bronz- és vastartókban elhelyezett emberi lábfejcsontokra is akadtak a régészek. A Hszinhua a tartomány régészeti intézetének egyik kutatójára hivatkozva arról számolt be, hogy a sírokat a Hadakozó Fejedelemségek (i.e. 475…
Olvass tovább>>Olajmécses-készítő műhely maradványaira bukkantak Izraelben
A korai iszlám korából származó olajmécseseket, mécsesformákat és égetőkemencét, egy olajmécseseket készítő műhely maradványait találták meg Észak-Izraelben, a Kinneret-tó partjánál fekvő Tibériásban folytatott ásatáson. Az ásatások egyik fontos lelete tíz, teljesen épen megőrződött mécsesforma, egy kemence és több ép, fel nem használt olajmécses, melyeket különféle geometriai és virágmintákkal díszítettek. A feltárás során megtalált formák rávilágítanak a korabeli kézművesség módszereire. Az egyik formába arabul az Istent jelentő Allah szót vésték. Az Izraeli Múzeum laboratóriumaiban konzerválták, és a múzeumban az olajlámpások ókori csodájára is emlékeztető hanuka ünnepén közszemlére teszik ezekben a napokban…
Olvass tovább>>Halvány esély: talán fennmaradhat a világ legritkább főemlősfaja
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel, a pár új reményt jelent a világ legveszélyeztetettebb főemlősfajának fennmaradására – írta a BBC. Az erőirtás és az orvvadászat a kihalás szélére sodorta a fajt, mely ma már csak a kínai Hajnan-szigeten él vadon. Az 1950-es években kétezerre becsülték a számukat, az 1970-es évekre már csak kevesebb mint tíz maradt belőlük. A legutóbbi egyedszámlálás szerint populációjuk megháromszorozódott, a több mint harminc állat öt különböző családi közösségben él. A törékeny populáció a hongkongi Kadoorie Farm és Botanikus…
Olvass tovább>>Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kisfiú Jeruzsálemben
Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kilencéves kisfiú Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post. Az aranyból készített kicsiny gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak. A gyöngy négy rétegben egymáshoz illesztett kicsi, virág alakú aranylapokból áll. Az önkéntes munkában segítő gyerek a Templomhegyről származó föld átszitálásánál bukkant az első szentély korában, a babiloni fogság előtti királyság idején készített különleges aranygyöngyre. A Templomhegynél ez az első aranygyöngy, ami előbukkant, de a Katef Hinom nevű ősi temetkezőhelyen…
Olvass tovább>>Több mint háromezer éves bronzkori sírokat találtak a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán
Körülbelül 3000-3500 éves, a bronzkorból származó sírokat tártak fel a Jósa András Múzeum régészei a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán – közölte a kastélyt fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Glázer Tamás elmondta, hogy az ásatás a kastély parkjában zajló felújítási és parkosítási munkálatok miatt indult el, a sírokra a vízvezeték új nyomvonalának kialakításakor bukkantak a szakemberek. Jelenleg három csontvázas és egy urnás, hamvasztásos sír, valamint néhány hulladékgödör került elő a földből. A sírok és telepobjektumok a középső bronzkori füzesabonyi kultúra hagyatékához sorolhatók. A csontvázas sírok bal oldalukra zsugorított…
Olvass tovább>>Vár állott, most kőhalom: 3000 éves várromot találtak a Golán-fennsíkon
Háromezeréves várromot találtak a Golán-fennsíkon, az erőd a Bibiában is szereplő Gesúr királysághoz tartozhatott – jelentette a Háárec. A hatalmas erődítményre egy hónappal ezelőtt bukkantak, amikor a fennsíkon lévő Hispin falu bővítése előtt régészeti feltárásba kezdtek. A feltárásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezeti. A nagyjából egyhektáros területen, egy domb tetején, az El-Al patak gázlója fölé emelt ókori várat hatalmas bazaltsziklákból építették, falai 1-1,5 méter vastagok voltak. Egykori urai a magaslatról ellenőrizhették a környező vidéket és az édesvízforrásokat. Az ásatáson két gyűrűt és egy doboló, valószínűleg termékenységistennőt ábrázoló szobrot is…
Olvass tovább>>Kincset találtak Simontornyán
A török hódoltság kezdetén elrejtett éremleletet találtak Simontornyán, a több mint ezerhatszáz darabos kincs nagy hányada ezüstérme, de vannak köztük Hunyadi Mátyás és Szapolyai János által veretett aranyforint is – közölte a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum. A múzeumnak még szeptemberben jelentették be helybeli lakosok azt, hogy egy ház udvarán a véletlennek köszönhetően bukkantak a kerámia edénybe rejtett érmékre. A kis méretű, füles korsó a talajfelszínhez közel, az oldalán feküdt. Az éremleletet a múzeumban laboratóriumi körülmények között restaurátorok és régészek bontották ki numizmata részvételével; a lelet legalább 1625 érmét tartalmaz –…
Olvass tovább>>Az ausztrál őslakosok már több mint 2000 éve termesztettek banánt
Az ausztrál őslakosok már több mint kétezer éve termesztettek banánt egy új régészeti kutatás szerint. A 2145 éves leleteket – banán-mikrokövületeket, kőszerszámokat, faszenet és támfaltöredékeket – az ausztrál kontinenstől északra, a Torres-szoros egy kicsiny szigetén tárták fel ausztrál régészek. „Kutatásunk azt mutatta meg, hogy a Mabuyag-szigeti őslakosok bonyolult és sokoldalú növénytermesztést folytattak legalább 2000 évvel ezelőtt” – mondta el a BBC News hírportálnak Robert Williams, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Sydney-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport vezetője szerdán. Történelmi szempontból eddig úgy tekintettek a Torres-szorosra, mint a növénytermesztő új-guineai őslakosok…
Olvass tovább>>Shakespeare utolsó drámájának ritka kiadását találták meg Spanyolországban
Shakespeare utolsó drámájának egy ritka kiadását találták meg Spanyolországban. A Két nemes rokon című, 1634-ben kiadott színművet Shakespeare John Fletcherrel együtt írta. A darabot az egykori madridi Skót Katolikus Kollégium könyvtárában egy kutató találta Adam Smith skót közgazdász munkái után nyomozva – számolt be róla a BBC News. A XVII. században a madridi szeminárium fontos tárháza volt az angol nyelvű irodalomnak a spanyol értelmiség számára. A Két nemes rokon című darab egy olyan kötetben szerepelt, amely számos, 1630 és 1635 között kinyomtatott angol nyelvű drámát tartalmazott. John Stone, a Barcelonai Egyetem…
Olvass tovább>>Mégis Rembrandt festhette a hamisítványnak elkönyvelt szakállas portrét
Rembrandt műterméből származik, és valószínűleg maga a mester festette azt a kisméretű, szakállas férfiportrét, amelyet korábban hamisítványnak tartottak és egy oxfordi múzeum raktárába száműztek. A The Guardian vasárnapi beszámolója szerint az oxfordi Ashmolean Múzeum a héten állítja ki az 1630 körül készült Szakállas férfiportré című festményt. A szomorú, idős férfit ábrázoló portréról 1981-ben állapították meg a Rembrandt-műveket hitelesítő szakértők, hogy nem a művész festette. An Van Camp, az Ashmolean észak-európai művészeti kurátora felidézte, hogy a kérdésben döntő Rembrandt Research Project szakértői úgy vélték, feltehetően egy Rembrandt stílusát másoló festőtől származik…
Olvass tovább>>Iránytű lehet a kutyák fejében
A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák – derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából. A prágai Cseh Élettudományi Egyetem, a Virginiai Műszaki Egyetem és a floridai Barry Egyetem szakemberei az eLife című tudományos lapban közölték eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a kutyák általában az észak-déli tengely mentén helyezkedve vizelnek, ami azt sugallja, hogy képesek lehetnek a Föld mágneses mezejének érzékelésére. A kutatók ezúttal két alapvetően egyforma kísérlettel vizsgálták, hogy a kutyák valóban képesek-e érzékelni a mágneses teret és hogy használják-e azt…
Olvass tovább>>Gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája
Gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája. Egy tökéletesen fennmaradt, jégkorszaki kutyaszerű állat vizsgálatakor fedezték fel a gyomrában valószínűleg az egyik utolsó gyapjas rinocérosz maradványait. Orosz kutatók 2011-ben tárták fel a szibériai Tumatnál lévő lelőhelyen a kutyaféle – kutya vagy farkas – maradványait. Az állat gyomrában szőrös bőrszövetdarabot találtak. Először az enyhén sárgás szőr alapján a szakértők úgy vélték, barlangi oroszlántól származik – írja a CNN. A stockholmi Svéd Természettudományi Múzeumban végzett vizsgálatok azonban más eredményre jutottak. Love Dalen, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi…
Olvass tovább>>