Az eddig azonosított legközelebbi fekete lyuk nem is létezik

Dietrich Baade

Azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy „csillagvámpír”. A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül…

Olvass tovább>>

A Csendes-óceánban végzi a Nemzetközi Űrállomás

Nemzetközi űrállomás ISS

A Csendes-óceánba zuhan 2030 után a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a többi leselejtezett műhold és űrszemét mellé – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az ISS folytatja működését 2030-ig, mielőtt elindul vízi temetőjébe, a Csendes-óceán civilizációtól legtávolabb eső pontjára – idézte a The Guardian online kiadása a NASA közleményét. Több mint harminc évvel 1998-as fellövése után az űrállomást 2031 januárjában letérítik pályájáról. Ahogy a pályáját elhagyta, megkezdődik látványos zuhanása, melynek végén vízbe csapódik a Nemo-pontnál, amely nagyjából 2700 kilométerre van a szárazföldtől, és kiszolgált űrállomások, régi szatellitek és más ember alkotta…

Olvass tovább>>

Az űr rossz hatással van a vörösvérsejtekre

vér

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás – írta a BBC hírportálja. Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből…

Olvass tovább>>

Egy fiatal csillagrendszerbe hatoló idegen égitest nyomaira bukkantak a csillagászok

csillag

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével. A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban – közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK). A kutatásban a CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt. A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető. Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak,…

Olvass tovább>>

Szuperóriás robbanással végződő haláltusáját követték Hawaiin

csillaghalál

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált. Két Hawaiin lévő teleszkóp segítségével végezte egy szakértői csoport a fiatal szupernóvákat vizsgáló kutatást (Young Supernova Experiment – YSE). Ennek során megfigyelhették a vörös szuperóriást utolsó 130 napját, mely a halálos detonációban végződött – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. „Ez valódi áttörés annak megértésében, hogy mi történik a nagytömegű csillagokkal a haláluk előtti pillanatokban” – mondta Wynn Jacobson-Galán, a kutatásról a The Astrophysical Journal című tudományos…

Olvass tovább>>

A Perseverance marsjáró megtalálhatta a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit

Perseverance marsjáró

A NASA Perseverance marsjárója megtalálhatta leszállási helyszíne, a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit. A vulkáni eredetű kőzet valószínűleg ősi lávafolyam terméke. Ez fontos mérföldkő a misszió számára, mivel segíthet megérteni nemcsak a leszállási helyszín, de általában a Mars, sőt a szélesebb Naprendszer történetét is. A minták a következő évtizedben érkeznek le a Földre, akkor lehet meghatározni a korukat – írja a BBC hírportálja. A Perseverance februárban érkezett meg a kráterbe. Azért választották a szakemberek ezt a helyszínt, mert a műholdas felvételeken úgy tűnt, van benne egy folyódeltának látszó képződmény. Az ilyen geológiai…

Olvass tovább>>

A NASA lelkészeket és teológusokat vesz fel

Andrew Davison

A NASA, az amerikai űrkutatási és űrrepülési kormányzati ügynökség lelkészeket és teológusokat vesz fel, hogy segítsenek megértetni, hogyan reagálhatnak az emberek arra az esetleges bejelentésre, hogy más bolygókon is találtak intelligens élet nyomaira – jelentette a The Western Journal című amerikai hírportál. A portál arról tudósít, hogy az ügynökség az ausztrál származású Andrew Davison lelkészt vette fel, továbbá 23 teológust vett állományba. Davison lelkész – akinek Asztrobiológia és keresztény doktrína című könyve 2022-ben jelenik meg – a teológusokkal együtt részt vesz a NASA és a Princeton Egyetem közös projektjében, amely a…

Olvass tovább>>

Japán űrhajósokat akar küldeni a Holdra a 2020-as évek második felében

Japán űrhajó

Japán űrhajósokat akar küldeni a Holdra a 2020-as évek második felében – jelentették be a japán űrkutatási hivatalban (Jaxa)egy tanácskozáson, amelyen jelen volt Kisida Fumio kormányfő és Kobajasi Takajuki tudományos és technológiai miniszter is – jelentette az NHK japán televízió. A tanácskozáson nyilvánosságra hozták a felülvizsgálat után átdolgozott űrkutatási program „alaptervét”. Ebből kiderül, hogy az űrhajózási hivatal most először szabott meg határidőt a holdutazáshoz. Japán részt vesz az Egyesült Államok irányította Artemis-programban, amelynek az a célkitűzése, hogy űrbázist állítson Hold körüli pályára, és onnan indítsanak űrhajósokat a Holdra. Tokió e program…

Olvass tovább>>

Bemutatta a NASA az új űrhajósjelöltjeit

NASA űrhajósjelöltek

A NASA bemutatta az új űrhajósjelöltjeit, akikre kétéves kiképzés vár, mielőtt feladatot kapnának a Nemzetközi Űrállomáson vagy részt vehetnének a tervezett Hold-missziókban. A tíz jelöltet 12 ezer jelentkező közül válogatták ki. A csoport kétéves alapkiképzést kap, amelyben egy elkövetkező űrutazáshoz szükséges felkészültségüket szerezhetik meg. A felkészítés keretében katonai vízi túlélési gyakorlatokon vesznek rész, a NASA T-38-as gyakorlógépével repülnek, és a houstoni Johnson Űrközpont medencéjében teljesített búvárkiképzéssel készülnek az űrsétára. A végső válogatásban a kiképzésen elért eredményeik döntenek. A kiképzést eredményesen teljesítő űrhajósjelöltek a Nemzetközi Űrállomásra vagy akár a Holdra is repülhetnek majd.…

Olvass tovább>>

Eiffel-torony méretű kisbolygó haladt el a Föld közelében

kisbolygó

Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre haladt el mellettünk, így nem jelent veszélyt bolygónkra. A csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikk szerint az Eiffel-torony méretéhez hasonló, a NASA által potenciálisan veszélyesnek tekintett égitest december 11-én, szombaton, magyar idő szerint 14 óra 51-kor közelítette meg a Földet. Ekkor 3,93 millió kilométerre (0,0263 CSE-re) lesz bolygónk középpontjától, ami a Föld-Hold közepes távolságának (384 ezer kilométer) mintegy 10-szerese. A (4660)…

Olvass tovább>>

A Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta a CSFK kutatóprofesszora

Stephen Mojzsis, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora

A Drake-egyenlet 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis (képünkön), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora legújabb cikkében, amely a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni. Mint a CSFK közleményében olvasható, idén novemberben 60 éves a Földön kívüli élet lehetőségét leíró Drake-egyenlet. Mivel az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk…

Olvass tovább>>

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyről

kisbolygó

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról – írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében. Az aszteroidákat kollégáival fölfedező szakember kifejtette, hogy a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. Ezt követően tíz év áll a felfedező rendelkezésére,…

Olvass tovább>>

Szakmányban észlelik a gravitációs hullámokat

gravitációs hullám

Egy nemzetközi kutatócsoport gravitációs hullámok rekordszámú, 35 új észleléséről számolt be, a felfedezés új fényt vethet az univerzum evolúciójára, a csillagok életére és pusztulására – számolt be a The Guardian. Az új észlelésekkel együtt 2015 óta már 90-re nőtt a detektált gravitációs hullámok száma. A gravitációs hullámok hasonló változásokat keltenek a téridőben, mint a vízbe dobott kő a víz felszínén. Einstein relativitáselmélete szerint nagy tömegű objektumok mozgásakor keletkeznek. Minél nagyobb a tömeg és a mozgás sebessége, annál nagyobbak a hullámok. A hullámokat a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) észlelte az Egyesült Államokban,…

Olvass tovább>>

Univerzális űrhajót fejleszt ki a Roszkoszmosz az új űrállomás számára

Dmitrij Rogozin

Olyan univerzális, újrafelhasználható űrhajót fog létrehozni Oroszország az új orbitális állomás számára, amely űrhajósok és rakomány szállítására is egyaránt képes lesz – jelentette ki Dmitrij Rogozin (képünkön), a Roszkozmosz állami vállalat vezérigazgatója. Az Interfax hírügynökség idézte Rogozint, aki kijelentette: az új űrállomás kiépítéséhez a kezdeti szakaszban a már rendelkezésre álló űrhajókat – az emberes Szojuzokat és a teherszállító Progresszeket – fogják használni. Az Interfax emlékeztetett rá: Oroszország fontolóra vette saját űrállomást megépítését és a Nemzetközi Űrállomás-projektből történő kilépést, az állomás orosz szegmensének romló műszaki állapota miatt. Rogozin korábban azt mondta,…

Olvass tovább>>

Újabb űrkutatási megállapodást kötött a Kormány

Nemzetközi Űrállomás

A magyar kormány újabb stratégiai megállapodást kötött az űrkutatási együttműködésről, ezúttal a világ egyik vezető űripari vállalatának számító, francia-olasz Thales Alenia Space-szel – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a franciaországi Cannes-ban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a megállapodás keretében közös kutatás-fejlesztési projekteket indítanak, illetve a cég biztosítani fogja magyar űripari szakemberek képzését, valamint segít a magyar vállalatoknak abban, hogy részt vegyenek Európa, sőt a világ legnagyobb műholdprogramjaiban. Rámutatott, hogy a Nemzetközi Űrállomáson található eszközök mintegy fele a Thales Alenia Space-től származik,…

Olvass tovább>>

A Földön lévő települések fejlődését térképezik fel a világűrből

muholdkep

A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti. A világ lakossága 2050-re eléri a 9,7 milliárdot az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának adatai szerint. Városokban él ma már az emberiség 55 százaléka, ez az arány 2050-re 68 százalékra nő. A gyors és nem tervezett urbanizáció a klímaváltozás kihívásaival párosulva a légszennyezés növelését, a katasztrófák általi sebezhetőséget, az erőforrásokkal – a víz, alapanyag és energia…

Olvass tovább>>

A Roszkoszmosz űrhajóst készít fel arra, hogy amerikai űrhajón jusson el a Nemzetközi Űrállomásra

Crew Dragon űrhajó

A Roszkoszmosz orosz és a NASA amerikai űrhivatal arra készül, hogy felújítsa a szerződést, amelynek értelmében űrhajóikon helyet biztosítanak egymás űrhajósai számára, az orosz fél négy kozmonautát már ki is választott arra a feladatra, hogy a Crew Dragon fedélzetén jusson el a Nemzetközi Űrállomásra – írta az Interfax hírügynökség. Az Interfax szerint az elvi megállapodás még hivatalos megerősítésre vár. Az Egyesült Államok 2020 tavasza óta indít ismét emberes űrrepülést a saját területéről, a SpaceX amerikai magánvállalat járművein. Korábban, az űrsiklók használatból történt kivonása után, az amerikai asztronauták kilenc éven át a…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencia segítheti az exobolygók felfedezését

csillag

A mesterséges intelligenciára alapuló képfelismerő módszer segítheti a tudósokat az exobolygók felfedezésében. A Genfi és a Berni Egyetem tudósai az Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóiratban ismertették a Diasitek vállalattal közösen kidolgozott módszert. Az exobolygók többségét tranzit módszerrel fedezték fel eddig – ez a csillagfény parányi elhalványulásain alapul, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Ám sok bolygórendszerben a bolygók közötti kölcsönhatás megváltoztatja ezt az ismétlődést, és lehetetlenné teszi a bolygók észlelését. Ezért használták a svájci tudósok a mesterséges intelligenciát a képfelismeréshez. Megtanították a számítógépet arra, hogy a bolygók…

Olvass tovább>>

Szabados László csillagász kapta idén a Kulin György-díjat

Szabados László csillagász Kulin György-díja

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnöksége idén Szabados László csillagásznak ítélte oda a Kulin György-díjat – közölte az egyesület. Szabados professzor emeritus csillagász, az MTA doktora, az MCSE volt elnöke tudományos munkásságának, illetve közzösségszervező és ismeretterjesztő tevékenységének elismeréseként vehette át az életműdíjat és a vele együtt járó, teleszkópot ábrázoló bronzplakettet Mizser Attila főtitkártól az egyesület alapításának 75. évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Szabados ötven éve dolgozik a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetben. A tudóst a Svábhegyi Csillagvizsgáló távcsövével végzett mérései tették a cefeida-típusú változócsillagok világszinten is elismert kutatójává.…

Olvass tovább>>

A Lucy űrszonda megfigyelései pontosabb képet adhatnak a Naprendszer keletkezéséről

csillagatlasz

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák – erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat. A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját…

Olvass tovább>>