Az aszteroidákról 24 órában a NASA-val és Stephen Hawkinggal

Június 30-án az aszteroidák egy történelmi párbeszéd részei lehetnek, amit világszerte követhetünk az űrről és az aszteroidák naprendszerben betöltött szerepéről szóló 24 órás közvetítésnek, az Asteroid Day LIVE-nak köszönhetően. Tudósok szerint több mint egymillió potenciális aszteroida van az űrben, ami a Földnek ütközhet, ám ezeknek ma csupán alig egy százalékát tudjuk beazonosítani. A SES és partnerei Stephen Hawking közreműködésével most éppen azért készítették el 24 órás programjukat, hogy így közösen hívják fel a figyelmet a Föld sebezhetőségére. Az Aszteroida Világnapot 2015 óta minden évben az 1908-as tunguszkai események évfordulóján, június…

Olvass tovább>>

Az űrben hódít az ABB

Az ABB az űrkutatási berendezések tervezésében és gyártásában szerzett szakértelmével továbbra is hozzájárul olyan rendszerek kifejlesztéséhez, amelyek idejében figyelmeztethetik az emberiséget a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra. Az ABB számos területen játszik aktív szerepet az űrkutatásban. Berendezései helyet kapnak az összes, jelenleg fejlesztés alatt álló európai időjárási műhold fedélzetén, összesen kilenc műholdra telepített optikai rendszerben. Ezzel párhuzamban a Kanadai Űrügynökséggel kötött szerződés keretében az ABB egy Mars-kutató programhoz már megtervezte azokat a készülékeket, amelyekkel a molekuláris élet jelenlétét lehet majd észlelni. Az ABB részvétele az űrtechnológiák fejlesztésében az 1980-as évek közepén kezdődött.…

Olvass tovább>>

Lehet még egy bolygó a Naprendszer Plutón túli részén

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer tizedik bolygója. Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet – olvasható a Space.com hírportálon. 2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering – becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint…

Olvass tovább>>

Rogozin ajánlatott tett az indiai űrhajósok oroszországi kiképzésére

Ajánlatot tett az indiai űrhajósok oroszországi kiképzésére Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes. Rogozin ezt a két ország tudományos-technikai együttműködési bizottságának ülésén vetette fel. Mint mondta, Moszkva nagy perspektívát lát a két ország űrkutatási kooperációjában, mind az embert szállító űrrepülésben, mind az űrhajók új nemzedékének létrehozásában. A miniszterelnök-helyettes májusban közölte, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat utasítást kapott annak tanulmányozására, hogy a BRICS-tömörülésen belül hozza létre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) alternatíváját. A BRICS-csoport neve a tagjai közé tartozó, feltörekvő gazdaságú országok angol nevének kezdőbetűiből (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) áll össze. Rogozin…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok megmérték az Aranyjános kisbolygó forgási periódusát

Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel kedden. Az égitest forgási periódusa félórányi bizonytalansággal 3,5 óra, ami a kisbolygók átlagosan nyolcórás forgási idejéhez képest igen gyorsnak számít – írták. A fényessége alapján egy-két kilométer átmérőjű égitest 3,3 év alatt kerüli meg a Napot, átlagos naptávolsága 330 millió kilométer, a Nap-Föld távolság több mint kétszerese. Kedvező körülmények között sem fényesedik 18,5 magnitúdó fölé, vagyis csak fotografikus úton észlelhető. Ám ekkor is nagyon…

Olvass tovább>>

Nemzetközi földmegfigyelési konferenciát rendeznek a pécsi egyetemen

Nemzetközi földmegfigyelési konferenciát rendeznek június 16. és 23. között a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán (PTE-TTK) rangos előadók részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t. Közlésük szerint a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA), a prágai Károly Egyetem és a PTE földrajzi intézetének közreműködésével több mint huszonöt ország csaknem száz szakembere értekezik arról, hogy a műholdak segítségével milyen információk gyűjthetőek a bolygó környezeti állapotáról. Az írásos összegzés kiemelte: a tanácskozás keretében Jeff Masek, a NASA Lansdsat elnevezésű földmegfigyelési programjának tudományos igazgatója tart előadást a projekt jövőbeli terveiről; Francesco Sarti, az ESA…

Olvass tovább>>

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő 50-100 évben Elon Musk

Mars

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő ötven-száz évben Elon Musk – derül ki az amerikai milliárdos, a SpaceX vállalat vezetője által papírra vetett tervekből, amelyet a New Space folyóirat ismertetett. Musk múlt év őszén egy nemzetközi űrhajózási kongresszuson már beszélt a Mars kolonizációjának terveiről, most részletesen leírta, miként képzeli megvalósítani nagyszabású elképzeléseit. A vörös bolygó betelepítésének víziója az újrahasználható rakéta és űrhajó kombinációján alapul, amelyet Musk bolygóközi közlekedési rendszernek (Interplanetary Transport System, ITS) nevez. Mind a rakétát, mind az űrhajót a SpaceX Raptor hajtóműve fogja működtetni, amelyet most…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók eredménye is segíteni fogja a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak közreműködésével készített színképadatbázis fogja segíteni a csillagászokat a 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső számára kitűzött tudományos célok megvalósításában. Sokévnyi előkészület után 2018-ban kezdi meg működését az űrcsillagászat történetének legnagyobb tükörátmérőjű teleszkópja, a James Webb űrtávcső – olvasható az mta.hu-n. Az infravörös tartományban érzékelő eszköz, amelyet a Hubble űrteleszkóp utódjaként tartanak számon, számos kutatási területen nyit új lehetőségeket. A korábbi műszereknél jóval nagyobb érzékenység lehetővé teszi a világegyetem első néhány száz millió évében kialakult csillagok és galaxisok vizsgálatát. Az új…

Olvass tovább>>

Az amerikai űrkutatási hivatal kiválasztotta a tervezett Mars-utazás asztronautáit

Mars

Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrhajózási Hivatal (NASA) bejelentette: kiválasztotta azokat az asztronautákat, akiket a tervezett Mars-utazásra készítenek fel. A texasi Houstonban, a NASA központjában szerdán ünnepélyes ceremóniával mutatták be azt a hét férfit és öt nőt, akik közül a nagyon kemény és évekig tartó kiképzés után várhatóan kikerülnek a Marsra lépő első űrhajósok is. Több mint 18 ezren – köztük orvosok, mérnökök, geológusok – nyújtották be jelentkezésüket, s közülük választották ki a kiképzésre alkalmas űrhajósjelölteket. A jelölteknek kétéves intenzív kiképzésen kell részt venniük, hogy egyáltalán utazásra alkalmasnak minősítsék őket,…

Olvass tovább>>

Magyar űrkutatót is díjazott a Nemzetközi Asztronautika Szövetség

Először részesült magyar tudós a Nemzetközi Asztronautika Szövetség (IAF) legrangosabb, fiatal kutatóknak adható elismerésében. Az IAF Young Space Leadership Awardot öten kapták meg, köztük Bacsárdi László, a Soproni Egyetem docense, intézetigazgatója – jelentette be a Magyar Asztronautikai Társaság (MAT). A kitüntetést minden évben öt, 35 évnél nem idősebb űrkutató szakembernek ítélik oda, akik egyrészt kiváló szakmai munkát végeznek, másrészt munkásságukkal példát mutatnak a diákok és a fiatal szakemberek számára. A díjra február elejéig lehetett javaslatot tenni, a magyar jelölt Bacsárdi volt. „Idén nagyon sok jelölést kaptunk, de Bacsárdi László munkássága és…

Olvass tovább>>

Érdekességek a műholdakról

Hogyan működnek a szatellitek, miért van rájuk szükségünk, és mire jók a távközlési műholdak? A távközlés világnapjának alkalmából a világ vezető műholdas szolgáltatója, a SES Astra összegyűjtött néhány érdekességet a műholdas kommunikációról, a multimédiás tartalomszórásról, a műholdak Föld körüli pályára állításáról, a videós tartalomközvetítésről és további különleges funkciókról. Miért van szükség a műholdakra? Kezdetben a műholdakat kizárólag katonai feladatokra használták, azonban ahogy a technológia és az ipar fejlődött, egyre inkább civil kommunikációs problémák megoldására is alkalmassá váltak. Egy műhold elsődleges feladata tulajdonképpen üzenetek közvetítése, illetve továbbítása több száz kilométeren át erre…

Olvass tovább>>

Hamarosan megsemmisül a Cassini űrszonda

Küldetésének utolsó szakaszához érkezett a Cassini űrszonda, amely a Szaturnuszba csapódva hamarosan megsemmisül. Az eredetileg négy évesre tervezett küldetést már kétszer meghosszabbították, szerdán azonban végérvényesen utolsó fázisába lép a program és a pályamódosításokkal megkezdődik a Cassini nagy fináléja, amely során a szonda többszöri pályamódosítás után végül szeptember közepén a Szaturnuszba csapódik – olvasható az mta.hu-n. A Cassini-küldetés vezetői azért választották a szonda megsemmisítésének ezt a módját, hogy a Szaturnusz holdrendszerét még véletlenül se tegyék ki emberi eredetű szennyezésnek. Amennyiben ugyanis a szonda műszereit egyszerűen csak kikapcsolják, akkor előfordulhat, hogy az…

Olvass tovább>>

Orosz és amerikai űrhajóssal indult az űrállomásra egy újabb Szojuz

Két űrhajóssal a fedélzetén újabb űrhajót bocsátottak fel a Nemzetközi Űrállomásra a kazahsztáni Bajkonurból – közölte a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat. Az orosz Fjodor Jurcsihin és az amerikai Jack Fischer mellé a Szojuz MSZ-04-es szabadon maradt harmadik ülésére ezúttal egy hetven kilogrammos teherkonténert rögzítettek. Az eredeti tervek szerint csütörtökön két orosz űrhajósnak kellett volna felszállnia, ám a Roszkoszmosz 2017 tavaszától a Nauka labormodul 2018 őszén tervezett csatlakoztatásáig háromról kéttagúra csökkentette az űrállomás orosz személyzetét. Ebben az időszakban az állomáson háromról négyre nőhet a más országokat képviselők száma. A Szojuz MSZ-04-en…

Olvass tovább>>

A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold

Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján – tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a riasztást, ha egy tűzhányó „nyugtalankodni kezd”. A Föld mintegy 1500 tűzhányójáról vélik úgy, hogy működésbe jöhet, ám csak néhány tucatot tartanak komoly megfigyelés alatt. Mielőtt egy vulkán kitörne, a Föld mélyéből magma, vagyis forró, olvadt kőzet kezd feltörni, ami megemeli a talajt. Ez…

Olvass tovább>>

Egyedülálló magyar-orosz műholdas űrkísérlet indul

Egyedülálló magyar-orosz műholdas űrkísérlet indul, amely a tervek szerint hatalmas lendületet fog adni a földi élet és civilizáció számára létfontosságú űridőjárás kutatásának. Magyarország és Oroszország idén február 2-án megerősítette, hogy folytatni kívánja az évtizedek óta sikeres együttműködést a világűr békés célú felhasználásának terén – tájékoztatta az MTI-t az ELTE Űrkutató Csoport. Az együttműködés keretében Magyarország lehetőséget kap rá, hogy kulcsfontosságú műszereket és fedélzeti egységeket biztosítva egyedüli nemzetközi partnerként vegyen részt az Orosz Tudományos Akadémia (RAS) és az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) most induló űrmissziójában. A program keretében a kifejlesztésre kerülő…

Olvass tovább>>

Szojuz űrhajó állítja pályára az új SES műholdat

A SES bejelentette, hogy SES-15 műholdja megérkezett a kourou-i Európai Űrközpontba, Francia Guyanába, hogy felkészítsék az áprilisban tervezett fellövésére a Szojuz fedélzetén. A Boeing által tervezett és gyártott SES-15 egy hibrid műhold, Ku-sávos széles nyalábokkal és Ku-, valamint Ka-sávos nagy teljesítményű műholdas (HTS) kapacitással. A műholdat ionhajtóműve segíti a pályára állásban és a további manőverek végrehajtásában. A szatelliten megtalálható még az úgynevezett Wide Area Augmentation System (WAAS) is, az Amerikai Egyesült Államok kormánya által támogatott műholdas alapú kiegészítő rendszer a GPS-rendszerek hatékonyságának növelésére, illetve kiterjesztésére. A SES-15 az első fellövésre…

Olvass tovább>>

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön

üstökös

Soha nem látott jelenséget figyelt meg az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön, ahol az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport – melynek tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa is – kedden a Nature Astronomy folyóiratban számolt be eredményeiről – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény emlékeztet arra, hogy az üstökösmagok szinte változatlanul őrzik a Naprendszer mintegy ötmilliárd éves, ősi anyagát. Tanulmányozásukkal bepillantás nyerhető a Naprendszer kialakulásakor végbement fizikai folyamatokba. Az üstökösök gázból és porból álló…

Olvass tovább>>

A SpaceX hordozórakétáján állítják föld körüli pályára a a SES-10 műholdat

Az ASTRA műholdas hálózata már több mint húsz éve biztosít megbízható televíziós, valamint rádiós közvetítéseket és multimédia szolgáltatásokat Európa-szerte a telített földfelszíni és kábel TV-s, valamint internetes piacokon. Nemrég ezen műholdak üzemeltetője, a SES bejelentette, hogy legújabb műholdjuk, a SES-10 a tervek szerint márciusban pályára áll a SpaceX Falcon 9-es újrafelhasználható hordozórakétájának segítségével, hogy geostacionárius pályáján növelje a SES kapacitását Latin-Amerikában. A SES-10 lesz az első olyan műhold, melyet a Falcon-9 segítségével állítanak geoszinkron pályára. A SES-10 feladata A SES-10 multifunkciós műhold az első olyan SES műhold, amely teljes mértékben a…

Olvass tovább>>

Megkezdődött a holdutazásra is alkalmas orosz Fegyeracija űrhajók építése

holdutazás

Megkezdődött a Fegyeracija (Szövetség) típusú, a Föld-közeli pályán való repülésre és holdutazásra is alkalmas új orosz űrhajó építése – közölte pénteken Koroljovban Vlagyimir Szolncev, az Energija űrrakéta-építő vállalat vezérigazgatója. „A munka aktív szakaszába lépett. Elkészült az egész tervdokumentáció, most az egyes részegységeket építjük meg” – mondta. Emlékeztetett, hogy az első, a tervek szerint 2021-re elkészülő Fegyeraciját Föld-közeli pályán való repülésre tervezték. A négyfős legénység szállítására alkalmas űrhajót nyolcvan százalékban kompozit anyagokból, a leszálló egységét pedig 1570C típusú, új alumíniumötvözetből fogják megépíteni. Az űrhajó önállóan repülve harminc napig, egy űrállomás részeként pedig egy…

Olvass tovább>>

Űrhajósokat toboroz a holdutazáshoz a Roszkoszmosz

holdutazás

Nyílt pályázaton keres űrhajósokat a holdutazáshoz a Roszkoszmosz – jelentette be az orosz űrkutatási vállalat igazgatóhelyettese, Alekszandr Ivanov keddi moszkvai sajtótájékoztatóján. A már kedden elkezdődött és az év végéig tartó válogatáson átjutó jelentkezők a Fegyeracija típusú űrhajó első repülésein vesznek majd részt, és indulhatnak útra később a Hold felé. A Roszkoszmosz honlapján közölt felvételi feltételek szerint a feladatra olyan, 35 évnél fiatalabb orosz állampolgárok jelentkezést várják, akik mérnöki, tudományos vagy repülési szakdiplomával rendelkeznek, valamint tapasztalatokat szereztek a repülőgép- és a rakétagyártásban, illetve az űriparban. Viktor Szadovszkij, a Lomonoszov Moszkvai Állami…

Olvass tovább>>