A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett az SZTE

A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) partnereivel, az UBM Feed Kft.-vel és az ADEXGO Kft.-vel, a programot több mint 600 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A mintegy 940 millió forintos összköltségvetésű projekt célja tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása az állattenyésztés számára, ehhez kapcsolódóan kiegészítő takarmányok fejlesztése és azok fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata. Az új mérési technológia előnye, hogy a mérőrendszer felhelyezése a haszonállatokra semmilyen kockázattal nem jár. Az ivarzás során a nemi hormonok hatására…

Olvass tovább>>

Elkezdte a háztartási szilárdhulladék-égetés hatásait vizsgálni a Pannon Egyetem vezette nemzetközi konzorcium

Az első méréseket már elvégezte a háztartási szilárdhulladék-égetés hatásait vizsgáló, a Pannon Egyetem vezette nemzetközi konzorcium – mondta a konzorcium vezetője, az egyetem rektora. Gelencsér András hozzátette: a méréseket a lakossági fűtés csúcsidőszakában Budapesten, Veszprémben és Észak-Magyarországon végezték hulladékégetésre utaló vegyületek jelenlétét keresve a levegőben. Elmondta: a kutatásban részt vesz az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint egy-egy román, belga és német kutatóintézet. A kutatás a levegőből vett részecskék kémiai elemzésével állapítja meg a hulladékégetés becsült „hozzájárulását” több magyarországi és romániai település levegőszennyezéséhez – magyarázta. A műsorban elhangzott, a becslések szerint Magyarországon…

Olvass tovább>>

Gasztropszichológus: súlyos következményekkel jár a szelektív evés

A gyerekkori étkezési zavarok, illetve a szelektív evés súlyos következményekkel, betegségekkel járhat – hívta fel a figyelmet Forgács Attila gasztropszichológus. A szelektív evésnek – amikor valaki csak bizonyos ételeket fogyaszt – rengeteg oka lehet, többek között az evolúciós hagyományozódás, illetve a média befolyásoló hatása, a társadalmi változások. Szaporodnak a különféle evési hóbortok, amelyek általában kizárják bizonyos élelmiszerek fogyasztását. A szelektív evésnél súlyosabb az úgynevezett monofág evés, amikor csak egyfajta élelmiszert hajlandó enni valaki – tette hozzá Forgács.

Olvass tovább>>

Megújították a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképeit

Megújította a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképét az agrártárca megbízásából a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. – ismertette László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium (AM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A munkához a kormány hatszázmillió forintos támogatást nyújtott és további 150 millió forint állt rendelkezésre az önkormányzatok intézkedési terveinek megvalósításához – mondta. A helyettes államtitkár az egyik égető környezetvédelmi problémának nevezte a zajterhelést, amelynek vizuális megjelenési formái a zajtérképek. A stratégiai zajtérképek elkészítésére az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint a zajcsökkentési tervek, jogszabályok megalapozása érdekében volt szükség, illetve kutatási célokat is szolgál –…

Olvass tovább>>

A vendéglátóiparban dolgozó nők újszülöttjeinek egészsége javult a dohányzási tilalom hatására

kocsma

A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon, többek között nőtt az átlagos születési súlyuk, csökkent a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett – derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából. A kutatók azt vizsgálták, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Felidézik, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között…

Olvass tovább>>

Az EU több mint tízmilliárd eurót fektet innovatív, tiszta technológiákba

Az Európai Bizottság több mint tízmilliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében – közölte az uniós bizottság. Miguel Arias Canete (képünkön), az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős európai biztos elmondta, az Európai Unió által támogatott innovatív éghajlatváltozást megelőző intézkedések azonnali, kézzelfogható hatást gyakorolnak a környezetre, és számos előnnyel járnak az egészségre és a jólétre. A program keretében támogatni kívánt kezdeményezések – a zöld munkahelyektől, a városok hatékonyabb tömegközlekedési rendszerein át, a csökkentett…

Olvass tovább>>

A legnagyobb felbontású felvételeket küldte az Ultima Thule égitestről a NASA űrszondája

A lehető legélesebb, legrészletesebb felvételeket küldte el az Ultima Thule nevű égitestről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondája. A képeket a New Horizons akkor készítette, amikor január elsején elrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69, nem hivatalos nevén Ultima Thule kisbolygó mellett. Hat és fél perccel az előtt készült a felvétel, hogy az űrszonda a lehető legközelebb került január elsején az égitesthez – olvasható a NASA honlapján, amely bemutatta felvételeket. A képek pixelenként 33,5 méter felbontásúak. Ez a nagy felbontás lehetővé teszi az Ultima Thule felszíni…

Olvass tovább>>

Új meteorvadász kamerarendszert építenek ki Magyarországon

üstökös

A lehulló meteorok pályájának kiszámítását és a becsapódó meteoritok megtalálását segíti az a kamerarendszer, amelynek első elemét a szakemberek március elején telepítik Mátraszentimre közelében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumánál. Meteorcsillagászati fejlesztésekre még 2016-ban nyertek el egy négyéves futamidejű pályázatot. A Kozmikus hatások és kockázatok című projekt célja az, hogy a kutatók a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a földfelszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket monitorozzák. A több fejlesztést is magába foglaló projekt egyik eleme az a…

Olvass tovább>>

Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók

Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók, annak térbeli helyzetét is érzékelhetik a páciensek. A Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) kutatói szerint sikerük a robotika tízéves kutatásának eredménye. Tanulmányukat a Science Robotics című szaklapban mutatták be. A svájci szakértők a Pisai Egyetem és a római Gemelli Egyetemi Kórház kutatóival együttműködve fejlesztettek ki egy újgenerációs műkezet. „Lehetővé teszi az amputált kezű páciensek számára, hogy visszaszerezzék a természeteshez nagyon hasonló, kifinomult tapintás érzését” – olvasható az EPFL közleményében. „A kutatóknak sikerült reprodukálniuk a propriocepció érzetét, vagyis az agynak azon képességét, hogy azonnal és…

Olvass tovább>>

Csontvelőátültetéssel „fiatalították meg” öregedő egerek agyát

Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével „fiatalították meg” öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását. A Communications Biology című folyóiratban publikált kutatás eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy részben a csontvelő által termelt vérsejtek elöregedése a felelős a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hanyatlásáért. „Noha korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy fiatal egerek vérének átömlesztésével visszafordítható a kognitív hanyatlás idős egereknél, a folyamat mikéntje egyelőre nem nagyon ismert” – mondta Helen Goodridge, a Los Angeles-i Cedars-Sinai egészségügyi központ munkatársa, hozzátéve, a mostani eredményeik azt sugallják, hogy a válasz egy…

Olvass tovább>>

Neurodegeneratív betegségek lehetséges gyógyszereit kutatja az SZTE és az MTA SZBK

gyógyszer

Neurodegeneratív betegségek lehetséges gyógyszereit kutatja a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (MTA SZBK) egy mintegy 720 millió forintos uniós támogatással indult projekt keretében – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A 2020 végéig tartó program három fő területe: azonosítani az új gyógyszerjelölt-vegyületeket, felderíteni ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és hatásmechanizmusait, valamint megvizsgálni az új típusú nanorészecskék alkalmazásának módját a gyógyszerek bevitelére a központi idegrendszerbe. A kutatásoktól a gyógyszerfejlesztés eredményei mellett a technológiai színvonal emelkedését, a kutatócsoportok nemzetközi kiválósági programokban való sikeres részvételét, a hazai és a…

Olvass tovább>>

A drogtúladagolás miatti elhalálozás az Egyesült Államokban többszöröse a fejlett országokénak

Egy amerikai tanulmány szerint 3,5-szer magasabb a drogtúladagolás miatti elhalálozás az Egyesült Államokban, mint a fejlett országokban, a járványos méretű gyógyszer- és kábítószer-túladagolás miatt egyre nő a szakadék a várható élettartam tekintetében az Egyesült Államok és más fejlett országok között. A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének gerontológiai kutatói a Population and Development Review című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban az Egyesült Államok és 17 fejlett ipari ország mutatóit vetették össze. Azt találták, hogy a 2000-es évek eleje előtt Finnországban és Svédországban volt a legmagasabb arányú a drogtúladagolás miatti elhalálozás. Ma azonban az Egyesült…

Olvass tovább>>

Három milliárd forinttal támogat a kormány egy nemzetközi innovációs házépítő versenyt

György László

Három milliárd forintos támogatást nyújt a kormány a jelen és a jövő házait bemutató Solar Decathlon Europe 2019 nemzetközi házépítő verseny megrendezésére – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László (képünkön) kifejtette, hogy a Solar Decathlon Europe 2019 elnevezésű nemzetközi rendezvényen a világ minden tájáról érkező innovatív fiatalok, tapasztalt mentorok segítségével olyan házakat építenek, amelyek a jelen és a jövő házépítészetét tükrözik: energiatakarékosak, olcsók, gazdaságosak, fenntarthatóak, energia-hatékonyabbak és kényelmesebbek. Az államtitkár beszélt arról, hogy a verseny keretében megépülő házakból a kormány kiállítóközpontot szeretne…

Olvass tovább>>

Több kárt okozhat hosszú távon a környezetnek a laboratóriumi hús, mint a marhatenyésztés

tehén szarvasmarha

A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói. Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték azt, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés. A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a…

Olvass tovább>>

Rendszeres időjárás-jelentést küld a Marsről az Insight űrszonda

Mars

Időjárás-jelentést küld kedd óta a Marsról az Insight űrszonda, amely nemcsak a vörös bolygó hőmérsékletéről, hanem a széljárásról és a légnyomásról is naponta küld adatokat – közölte az amerikai űrkutatási hivatal honlapján. Mérései szerint az űrszonda körzetében – az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében, ahol novemberben az Insight landolt – vasárnap tipikusan késő télies idő volt, a napi maximum elérte mínusz 17 Celsius-fokot, a minimum mínusz 95 Celsius-fok volt. A délnyugati szél sebessége elérte az óránkénti 65 kilométert. Az időjárást érzékelő, jegyző és az adatokat továbbító készüléket…

Olvass tovább>>

Először kezeltek génterápiával makuladegenerációt

Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt – számolt be róla a BBC. Az Oxfordi Egyetem tudósai a szintetikus gént egy idős helyi lakos szemfenekébe fecskendezték, hogy megakadályozzák a további retinasejtek elhalását. Ez az első eljárás, amely az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) genetikai okát gyógyítja. Nagyjából 600 ezer embert sújt az AMD az Egyesült Királyságban, többségüknek erősen károsodott a látása. A műtétet helyi érzéstelenítésben hajtotta végre Robert MacLaren szemész az Oxfordi Egyetem szemklinikáján. „Hatalmas áttörést jelentene a szemészet tudományában, ha az időben adott genetikai terápiával megóvhatnánk…

Olvass tovább>>

A térd- és csípőprotézisek zöme 25 évig kitart egy új kutatás szerint

Tízből nyolc térdprotézis, illetve hat csípőprotézis akár 25 évig is kitart – állapította meg a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya. A kutatók szerint az újabb fejlesztésű térd- és csípőprotézisek sokkal hosszabb ideig működnek, ami az orvosoknak és a pácienseknek is segíthet annak mérlegelésében, hogy mikor érdemes elvégezni a műtétet. Jelenleg még viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az új térdprotézisekről és csípőprotézisekről, de a The Lancet című folyóiratban publikált tanulmányban több mint félmillió ember protézis-beültetését vizsgálták visszamenőleg hat ország – Ausztrália, Finnország, Dánia, Új-Zéland, Norvégia és Svédország – adatai alapján – emlékeztetett…

Olvass tovább>>

Csillagfolyamot fedeztek fel a déli égbolton

csillagatlasz

A déli égboltot szinte teljesen elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai. A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el és legalább négyezer csillagból áll, melyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve. A Földhöz való közelsége miatt ez az áramlat tökéletes lehetőséget nyújt a csillaghalmazok széthullásának tanulmányozására, a Tejútrendszer gravitációs mezőjének vizsgálatára és a Naprendszeren kívüli, azonos korú bolygópopulációk megismerésére, mely utóbbi segítséget jelent a jövőbeli bolygókereső missziók során. Kutatásaik során a szakértők az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű műholdját használták – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Galaxisunk,…

Olvass tovább>>

Károsodott idegsejteket javítottak ki állatkísérletekben

Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást – számolt be róla a BBC. A kutatást az amerikai AAAS (American Association for the Advancement of Science) tudományos egyesület éves konferenciáján mutatták be. A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják. Az agyban mások az erek, mint a szervezet…

Olvass tovább>>

Megújítják a LIGO-t, a gravitációs hullámokat elsőként észlelő detektort

LIGO

Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordít a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére. A részleteket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS – American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén ismertették. Sheila Rowan, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a…

Olvass tovább>>