Kategória: K+F+I

Az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a SeqOmics Kft.

~
mezőgazdaság

A vetőmagoknál és a palántáknál egyaránt alkalmazható, az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a mórahalmi székhelyű SeqOmics Kft., a projekt mintegy 212 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán – közölte a társaság. A közlemény szerint az elmúlt évtizedekben az aszályos időszakok száma és intenzitása drámaian emelkedett Európában. Az előrejelzések szerint Magyarországon a nyarak egyre melegebbek lesznek, és a csökkenő nyári csapadékmennyiség mind gyakrabban okoz vízhiányos időszakokat. A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek mérséklésére, megelőzésére elsősorban a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló növényfajták nemesítése, valamint új termesztéstechnológiai…

Olvass tovább>>

Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport

~
csillag

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…

Olvass tovább>>

Magyar innováció a rákdiagnosztikában

~
Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki - ismertette Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója.

Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki – ismertette Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója. A fejlesztéshez vezető projektre – többek között a PSMA-specifikus nyomjelzők (radiofarmakonok) kutatásához és előállításához – a cég több mint 385 millió forint forrást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A 2023 februárjában záródó projekt összköltsége…

Olvass tovább>>

Húsz év után először helyeztek üzembe termonukleáris berendezést Oroszországban

~
tokamak

Húsz év után először helyeztek üzembe új termonukleáris berendezést Oroszországban, a moszkvai Kurcsatov Intézetben beindították a T-15MD kísérleti fúziós reaktort. „Óriási jelentőségű ez az esemény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára. Különleges infrastruktúra jött létre a tudományos kutatások számára, hogy – miként a tudósok mondják – az irányított termonukleáris fúzió révén kiapadhatatlan energiaforrást hozzanak létre. Ez sokak álma” – jelentette ki Mihail Misusztyin a tokamak (képünkön) üzembe helyezésekor. Az orosz kormányfő reményei szerint a tokamak üzembe helyezése nagy lendületet ad az olyan ágazatok fejlődésének, mint az anyagismeret, az orvostudomány,…

Olvass tovább>>

A Nap koronakidobódásait rögzítette a Solar Orbiter

~
Nap koronakidobás

A Solar Orbiter űrszonda elkészítette első felvételeit a Nap koronakidobódásairól – tette közzé hétfőn honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). A kitöréseket (CME) még februárban rögzítette az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája, melyet az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelnek. 2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek. Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján a Solar…

Olvass tovább>>

A hosszú távú űrutazás agyműködésre gyakorolt hatását vizsgálták a TTK kutatói

~
Mars

Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt. A kutatók legújabb eredményeikről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be májusban. Mint a közleményben írják, annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat az emberiség számára a Mars meghódítása, arról nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható hosszúságú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire. A kutatócsoport elsőként mutatott…

Olvass tovább>>

Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók

~
cement

Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók, ennek segítségével a jövőben húszemeletes betonépítmények tárolhatják az energiát. A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósai mutatták be vizsgálataik eredményét. Emma Zhang és Luping Tang munkatársaikkal a jövő építőanyagait kutatták. Közösen dolgozták ki a világ első tölthető, cementalapú akkumulátorának koncepcióját. A cementalapú keverék kis mennyiségű, rövid karbonszálakat tartalmaz a vezetőképesség és a hajlítószilárdság növelése érdekében. Fémbevonatú, karbonszálas hálót is elhelyeztek a keverékben, melyben a vas az anód, a nikkel pedig a katód – írja a TechExplore.com tudományos portál. A tudósok hosszas kísérletezés után alkották meg…

Olvass tovább>>

Harmadszor szerepel az OTP LAB a világ legjobb innovációs központjai között

~
OTP Bank

Az OTP Bank innovációs központja, az OTP LAB 2019 és 2020 után harmadszor is elnyerte a Global Finance Magazine „Best Financial Innovation Labs” díját – közölte a pénzintézet. A kiadvány idén is azokat a pénzügyi innovációs központokat ismerte el a díjjal, amelyek folyamatosan új utakat keresnek és új megoldásokat alkalmaznak a pénzügyek világában, és a jövő banki szolgáltatásait és termékeit fejlesztik – közölte az OTP Bank. Hozzátették, hogy a rangos nemzetközi mezőnyben a szakmai bírálóbizottság mintegy 60 világcég innovációs központja között díjazta az OTP LAB-et. Ezek között szerepel a Barclays,…

Olvass tovább>>

Új eredmények a mesterségesintelligencia-alapú biológiai képelemzés területén

~
dns

A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében. A Lendület Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport munkatársai Horváth Péter vezetésével kifejlesztették a korábbi Advanced Cell Classifier (ACC) szoftverük legújabb verzióját – olvasható a Nature Communications című folyóiratban. Mint a közleményben írják, a legtöbb képelemző szoftver a biológiai folyamatokat csak szakaszokra bontva képes vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az egyes szakaszokon belüli átmeneteket és különbségeket. Horváth…

Olvass tovább>>

Nem csökkenti a halálozást a petefészekrák szűrése

~
orvos

Nem sikerült csökkenteni rendszeres éves szűréssel a petefészekrák miatti elhalálozást – derült ki a University College London kutatóinak a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányából. A szakemberek több mint 200 ezer nő adatait elemezték, akik 50-74 év közöttiek voltak a kutatás kezdetén, és akiket mintegy 16 éven át követtek a petefészekrák-szűrés egyesült királyságbeli klinikai vizsgálatairól (UKCTOCS) készült tanulmányban. A nőket véletlenszerűen osztották három csoportra: az első csoportot nem szűrték, a második ultrahangos szűrésen vett részt évente, a harmadik csoport esetében teljes körű szűrést, azaz vérvizsgálatot, majd ultrahangvizsgálatot alkalmaztak. A kutatók…

Olvass tovább>>

Új terápiával bővülhet a vérképzőszervi daganatos betegségek kezelése

~
sejt

Megkezdődött a legkorszerűbb sejtterápiás eljárás, az úgynevezett CAR-T kezelés szakmai feltételeinek kialakítása, az új terápia egyes vérképzőszervi daganatos betegségek gyógyításában lehet eredményes – közölte a projektben részt vevő Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet. Az Európai Unió támogatásából a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló kétéves projekt célja, hogy a CAR-T technológiához szükséges eszközök és szakmai tudás hamarosan Magyarországon is rendelkezésre álljon. Azt írták, a CAR-T kezelés a sejtterápiát és az immunterápiát ötvöző innovatív eljárás, amely bizonyos hematológiai daganatos betegségek kezelésében – így a gyermekkori akut limfoblasztos leukémia és…

Olvass tovább>>

Második mélyűrkutató antennáját építi Ausztráliában az Európai Űrügynökség

~
ESA deep space network

Még egy 35 méter átmérőjű tányérantennát épít az Európai Űrügynökség (ESA) Ausztráliában. A mélyűrt kutató új antennát Perthtől 140 kilométerre északra állítják fel. A 620 tonnás antenna kiegészíti majd a helyszínen már álló másik mélyűrkutató antennát, de ez egy újabb modell, amely új funkciókkal rendelkezik és további kommunikációs frekvenciákon dolgozik majd – közölte honlapján az ESA. A legfrissebb kommunikációs technológiával lesz felszerelve, köztük mínusz 263 Celsius-fokra hűtött tápegységgel, amely 40 százalékkal képes növelni az adatátvitelt. Az antenna olyan érzékeny lesz, hogy a sokkal gyengébb jeleket is képes érzékelni, akár egy mobiltelefon…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligenciával kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát a CSFK-kutatói

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait. Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramján keresztül támogatott NEMESIS (Novel Evolutionary Model for the Early Stars with Intelligent Systems – azaz a csillagfejlődés korai szakaszának újszerű modellezése intelligens rendszerekkel) elnevezésű projekt elsődleges célja, hogy létrehozza az eddig ismert fiatal csillagokat tartalmazó legnagyobb adatbázist. Emellett a…

Olvass tovább>>

Már azt is tudjuk milyen hosszú egy nap a Vénuszon… nagyon

~
Vénusz

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. Ráadásul a Vénusz forgási sebessége állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd…

Olvass tovább>>

A NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját

~
Mars

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án – adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal. A videofelvételen jól látszik a napelemmel működő Ingeniuty repülése, amelyet felvett a marsjáró kamerája, és halkan hallható a rover SuperCam lézereszközének mikrofonján keresztül a helikopter hangja. A Perseverance 80 méterre parkolt a helikopter felszállóhelyétől, a marsjáró földi irányítói azonban nem voltak biztosak abban, hogy a mikrofon felveszi a repülés hangját. A…

Olvass tovább>>

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

~
nagy mocsári csiga

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint harminc éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan…

Olvass tovább>>

Meglepő felfedezéseket tett a Marson lévő szeizmométer

~
Mars

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint ötszáz rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap. Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan beszámolt az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről. A marsrengések számos dologban különböznek a földrengésektől – fejtette ki Ceylan. Először is: jóval kisebbek, mint a Föld…

Olvass tovább>>

Genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól

~
Kávé, koffein

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak. Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon. A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki. Megállapították, hogy a magas…

Olvass tovább>>

Putyin: Moszkva kész a nemzetközi együttműködésre a világűrben

~
Jurij Gagarin

Oroszország kész folytatni a nemzetközi együttműködést a világűrben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az űrágazat fejlesztéséről hétfőn, az első űrhajós, Jurij Gagarin űrrepülésének 60. évfordulóján rendezett videokonferencián. „Tovább fogjuk fejleszteni a nemzetközi programokat, készek vagyunk partnereinkkel az együttműködésre a világűrben” – mondta. „Ezzel együtt következetesen haladni kell előre, új feladatokat kell megoldani az alapkutatásban, a világűr, a Földön kívüli tér gyakorlati hasznosításában, előnyünket fel kell használni az ország védelmi képességeinek megerősítése érdekében, gyorsítani kell az ország tudományos-technikai és gazdasági fejlesztésének ütemét” – tette hozzá. Putyin azt hangoztatta,…

Olvass tovább>>

A „szennyező elit” életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez

~
repülőgép

A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb egy százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb ötven százalék együttvéve. A legtehetősebb öt százalék – az úgynevezett „szennyező elit” – 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között – írja a BBC News. A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig –…

Olvass tovább>>