A korábbinál kétszer pontosabb vérvizsgálat jelzi előre az infarktus és stroke kockázatát

vérvétel

Egy új vérvizsgálat előre jelzi, hogy valakit komolyan fenyeget-e szívroham, stroke, szívelégtelenség vagy a következő négy évben ezek miatt bekövetkező halálozás kockázata. A vérben lévő fehérjék mérésén alapuló teszt nagyjából kétszer olyan pontos, mint a korábbi kockázatfelmérés. Segíthet annak megállapításában, hogy a betegek meglévő gyógyszerei hatékonyak-e, vagy más gyógyszerekre van-e szükségük a kockázat csökkentéséhez – ismertette a kutatást a The Guardian online kiadása. A kutatást vezető Stephen Williams, a coloradói Boulderben működő SomaLogic munkatársa kiemelte, hogy a teszt újabb lépés a személyre szabott gyógyításban. Az innováció új szív- és érrendszeri…

Olvass tovább>>

EPHA: több milliárd euró költséget ró az egészségügyre Európában a fűtés és a főzés okozta légszennyezés

por, légszennyezettség

Évente több mint 27 milliárd euró költséget ró az egészségügyre a fosszilis tüzelőanyagokkal és fával történő fűtésből és főzésből származó légszennyezés az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban – derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből. A legnagyobb terhet a fatüzelésű kályhák okozzák, amelyek európai szinten a többletköltségek 57 százalékáért – 17 milliárd eurórért – felelősek. A széntüzelésű berendezések a jelentés szerint 5 milliárd euró költséget jelentenek, míg az olajtüzelésű kályhák 3 milliárd, a gáz háztartási felhasználása pedig 2,3 milliárd euróba kerül az egészségügyi rendszereknek. Lebontva átlagosan…

Olvass tovább>>

Szervtámogató-kezelést nyújtó központot alakítanak ki Szegeden

SZTE kardiorespiratorikus

Hétmilliárd forintból, kormányzati támogatással szervtámogató-kezelést nyújtó kardiorespiratorikus kiválósági centrumot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a fejlesztés bejelentése kapcsán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, hogy az új központ minden bizonnyal újrapozicionálja majd az SZTE-t és a hozzá tartozó intézményeket is. Rovó László rektor hangsúlyozta, a centrum új utakat nyit meg a kutatás, a gyógyítás és az oktatás területén. Egyben a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számára is kiváló lehetőségként szolgál, ennek köszönhetően a jövőben még kiemelkedőbb ellátást…

Olvass tovább>>

A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban. Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője. A túlsúlyos és…

Olvass tovább>>

Bionikus szemimplantátum segítségével érzékeli a vizuális jeleket egy brit nő

szem implantátum

Elsőként kapott bionikus szemimplantátumot egy 88 éves nő Nagy-Britanniában, az úttörő eszköz lehetővé teszi, hogy megvakulása óta először észleljen vizuális jeleket. A Dagenhamból származó nő úgynevezett geográfikus atrófiában szenved. Ez az állapot az időskori száraz makuladegeneráció (AMD) leggyakoribb formája, amely világszerte emberek millióit sújtja, és a látás elvesztésével járhat – írja a The Guardian. A szakértők szerint az új eszköz reményt adhat az ebben szenvedőknek látásuk visszaállítására. A nő vak bal szeme mögé beültettek egy két milliméteres chipet. Csúcstechnológiájú kamerával ellátott szemüveget kapott, ez rögzítette az előtte lévő dolgokat, majd az…

Olvass tovább>>

Ötéves gyógyszerkutatási program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen

gyógyszer

Növényekből és gombákból kinyerhető daganat- és mikrobaellenes, illetve kardiovaszkuláris hatású vegyületeket vizsgáló ötéves kutatási program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Hohmann Judit, a projekt szakmai vezetője az eredményeket bemutató csütörtöki online konferencián elmondta, a 962 millió forintos összköltségvetésű programban vegyületeket szolgáltató, szerkezetkutatást, illetve bioaktivitást vizsgáló csoportok vettek részt az SZTE négy – orvos-, gyógyszerész-, fogorvos- és természettudományi – karáról. A szakemberek biológiailag aktív terpenoidokat vontak ki mohákból, magasabb rendű növényekből és gombákból, valamint félszintetikus vegyületeket állítottak elő, majd elvégezték ezek kémia és farmakológiai jellemzését, majd megtörtént az azonosított hatóanyagok…

Olvass tovább>>

Gyógyászatban használható fémvegyületeket vizsgáltak Szegeden

gyógyszer

Fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét, gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy csaknem ötéves kutatási programban, amely uniós támogatással valósult meg – jelentette be a felsőoktatási intézmény. A közlemény szerint a kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyületet fejlesztettek ki, gyakran zöld – a korábban alkalmazottaknál kisebb környezeti terhelést jelentő – szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő hibridmolekula. Így sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket, tanulmányozták azok hatását. Vizsgálták egy fehérjealapú…

Olvass tovább>>

Magyar vezetésű kutatócsoport vizsgálja a tompalátás okát

tompalátás

Három éven át tartó nemzetközi kutatási projekt indul a tompalátást előidéző neurobiológiai folyamatok feltárására. A projekt 2022 elején indul a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Vizuális Rendszerek Neurobiológiája csoport vezetésével. Célja, hogy a kutatók a legmodernebb technológiák segítségével feltárják, milyen agyi mechanizmusok okozhatják az egyik leggyakoribb szembetegséget – közölte az TTK. A közlemény szerint a kutatási projekt európai uniós pályázati támogatásból valósul meg. Mint a közleményben írják, a tompalátás az egyszemes vakság leggyakoribb oka. A betegeknek csak egy kis hányada jut időben kezeléshez, azonban még a legjobb kezelés is csak mérsékelni tudja…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok tesztelésével segítik új antibiotikumok keresését az ÖK kutatói

mesterséges intelligencia

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. Napjainkban nagy közegészségügyi veszélyt jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, így az új antibiotikumok keresése az egyik legfontosabb orvosbiológiai kutatási irány. Mivel az antibiotikum-rezisztencia kialakulása jelenleg is zajló…

Olvass tovább>>

Magyarországon egyedülálló kettős műtétet hajtottak végre Szegeden

műtét

Egy páciensen két szív-érrendszeri műtétet hajtottak végre a Szegedi Tudományegyetem orvosai — közölte az intézmény. Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek – közölték. Egy 85 éves férfin transzkatéteres aortabillentyű-beültetést és – hasi artériás értágulat miatt – fedett stentbeültetést hajtottak végre. A beavatkozás teljes egészében metszés nélküli technikával történt. A közlemény idézi Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvost, aki elmondta, hogy a technika és a személyi feltételek fejlődése révén napjainkra megvalósulhatott egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt műtét. Ezt a beavatkozást…

Olvass tovább>>

Egyedülálló gégeműtéti eljárást dolgoztak ki Szegeden

Rovó László fül-orr-gégész professzor

Egyedülálló, gyermekeknél az öröklött vagy szerzett, fulladással járó felső légúti szűkületek kezelésére alkalmas, egy lépésben végrehajtható gégeműtéti eljárást dolgozott ki munkatársaival Rovó László (képünkön) fül-orr-gégész professzor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a szűkület okozta, jelentős nehézlégzés korábban gyakran légcsőmetszést igényelt, ez azonban megnehezíti, hogy a kisgyermekek teljes értékű életet élhessenek. Rovó hosszú évtizedek óta dolgozik munkacsoportjával egy kedvezőbb életminőséget eredményező műtéti megoldáson. A lépésről lépésre fejlesztett eljárást – amelyhez a rohamosan fejlődő technika, technológia és tudomány is nagyban hozzájárult –…

Olvass tovább>>

Agyi pacemakert ültettek be egy Parkinson-kórban szenvedő betegnek

agy

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a mély agyi stimuláció során egy apró, pacemakerszerű eszközt, neurostimulátort ültetnek a mellkas bőre alá, hogy az vékony elektródákon keresztül jeleket küldjön az agy betegségért felelős területére. A beavatkozás a már gyógyszeres kezelésre kevéssé vagy egyáltalán nem reagáló, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros betegek állapotának jelentős javítását szolgálja. A terápia éppen akkor segíthet a betegeknek, amikor még a legapróbb…

Olvass tovább>>

A Viagra hasznos lehet az Alzheimer-kór ellen

Viagra

Amerikai agykutatók szerint az impotencia elleni Viagra tabletta hatásos kezelés lehet az Alzheimer-kórban szenvedők számára. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány szerint a clevelandi kutatók a Viagra hatását vizsgálták az agyban. A sejtek tesztelése kimutatta, hogy a gyógyszer néhány olyan proteint vesz célba, amelyek közrejátszanak a demencia e formájának kialakulásában. A kutatók egy mintegy hétmillió beteg hat évet átfogó adatait tartalmazó adatbázist is elemeztek, és kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik Viagrát szedtek, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. A Nature Aging című folyóirat friss számában megjelent tanulmányukban jelezték, hogy további…

Olvass tovább>>

Új eszköz segítségével szüntették meg a koronavírus fertőzőképességét Pécsett

koronavírus

A koronavírus fehérjéinek károsítása nélkül sikeresen szüntették meg a világjárványt okozó kórokozó wuhani és delta variánsának fertőzőképességét pécsi kutatók saját fejlesztésű eszközük segítségével, ezzel szélesebb körben válik kutathatóvá a megbetegedés kórokozója – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A közlemény szerint a Virológiai Nemzeti Laboratórium és a RoLink Biotechnology Kft. kutatói a pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban saját fejlesztésű UV-kamrában határozták meg azt az UV-C besugárzási dózist, amely megszünteti a vírus fertőzőképességét úgy, hogy a vírus fehérjéit nem károsítja. Az egyetem azt írta, az eredmény új lehetőségeket nyit a Covid-kutatásokban, hiszen az…

Olvass tovább>>

Új megközelítéssel próbálják kezelni az Alzheimer-kórt

Alois Alzheimer

Egy új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok. Mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói a Molecular Psychiatry című folyóiratban ismertették eredményeiket. A kutatók az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkokban lévő béta-amiloid fehérje egy oldódó formájára összpontosítottak mind az antitestalapú kezelés, mind az oltóanyag esetében. „Klinikai kísérletekben az amiloid plakkokat az agyban felbontó egyetlen potenciális kezelés sem igazán…

Olvass tovább>>

Koronavírus: a magzat immunrendszerének fejlődését befolyásolja az anya fertőzése

koronavírus

A magzat immunrendszerének fejlődését befolyásolja az anya koronavírussal való megfertőződése a várandósság során – állapították meg a brit King’s College London kutatói. A szakértők a Nature Immunology című tudományos lapban bemutatott kutatásuk során olyan babák immunrendszerét vizsgálták, akiknek anyja a terhesség különböző fázisaiban megfertőződött a vírussal – írja a MedicalXpress.com. Arra jutottak, hogy a fertőzésen a várandósság alatt átesett vagy szüléskor még fertőzött anyáktól születő babáknál magasabb az úgynevezett cirkuláló mediátorok száma, valamint az olyan sejtek százalékos aránya, amelyeknek a fertőzésre adott gyors válaszban van szerepük. Az immunsejtek mediátorképző képessége megnövekedett…

Olvass tovább>>

Modellezték a koronavírus-fertőzés kockázatát irodákban és iskolákban

iskola

Mivel a pandémia miatti karantén feloldása után egyre több munkavállaló és diák tér vissza az irodákba és iskolákba, brit kutatók új modellt dolgoztak ki a levegőben terjedő koronavírus-fertőzés kockázatának előrejelzésére az ilyen környezetben. A Cambridge-i Egyetem, az Imperial College London és a Leeds-i Egyetem kutatói által kifejlesztett modell a levegő szén-dioxidtartalmából és a jelenlévők létszáma alapján jósolja meg, hogy hány embert fertőzhet meg egy tünetmentes, de fertőző kolléga. A modell szerint a jól szellőző, csendes irodákban a legtöbb dolgozó nem valószínű, hogy a levegőben terjedő részecskék révén megfertőzné egymást, a…

Olvass tovább>>

Állítólag vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa

DNS

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével készült elemzés a PLOS Computational Biology című szaklapban jelent meg – közölte az MTI-vel az Eötvös Loránd Tudományegyetem…

Olvass tovább>>

A testedzés gátolhatja a daganat növekedését

sport

Ágynyugalom helyett a testgyakorlást ajánlja a rákos betegeknek egy ausztrál egyetem kutatása. A testedzés hatására az izmok úgynevezett miokineket – a fehérjék egy fajtája – választanak ki a véráramba. Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) tudósai kimutatták, hogy a miokinek gátolhatják a tumor növekedését, sőt segíthetik a rákos sejtek elleni harcot is. Klinikai vizsgálatuk során elhízott prosztatarákos betegek végeztek 12 héten át rendszeres testmozgást. A program előtt és után is vért vettek tőlük. A vérmintákat közvetlenül élő prosztatarákos sejtekre helyezték. A kutatást felügyelő Robert Newton professzor szerint az eredmények segítenek magyarázatot adni…

Olvass tovább>>