Több mint kétévnyi kutatómunkával új gént azonosított egy szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásának hátterében egy magyar kutatócsoport – közölte a Semmelweis Egyetem. A vizsgálat kiderítette, hogy az MSTO1 nevű gén hibája miatt alakultak ki a kutatásban résztvevő anyának és két gyermekének tünetei, amelyek egyrészt az izomzat sorvadása, másrészt a központi idegrendszer fejlődési rendellenessége következtében jöttek létre. A Nemzeti Agykutatási Program keretében elért eredményeket a Molnár Mária Judit vezette kutatócsoport az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikálta. Mindhárom résztvevő teljes géntérképét megvizsgálták, majd a talált…
Olvass tovább>>Kategória: Egészségügyi Innováció
Először próbálkoztak génszerkesztéssel élő ember szervezetében
Kaliforniai orvosok először próbálkoztak génszerkesztéssel segíteni egy ritka veleszületett betegségben szenvedő férfi sejtjeiben – tudósított a BBC. Brian Madeux 44 éves arizonai páciens DNS-én akarták kijavítani azt a hibát, ami a Hunter-szindrómát okozza. A férfi „a nap minden pillanatában szenved”, ezért vállalkozott, hogy részt vegyen az úttörő kezelésben. A Hunter-szindróma igen ritka, a mukopoliszacharidózis egy fajtája: a kórban szenvedők a hosszú cukormolekulák lebontásához szükséges enzim előállításának genetikai utasításai nélkül születnek. Ezek a molekulák, mukopoliszacharidok az enzim hibája miatt nem bomlanak le, hanem felhalmozódnak a szervekben és károsítják őket. Madeux véráramába…
Olvass tovább>>Engedélyezték az első, a testben nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok
Engedélyezték az első, a testben digitálisan nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok – írta a BBC.com. A tabletta, mely a skizofrénia és a mániás depresszió kezelésére szolgál, tartalmaz egy lenyelhető szenzort, amely regisztrálja, hogy a gyógyszert bevette a beteg. A páciensen lévő tapasz továbbítja az információt az okostelefonjára. Ez az információ eljuttatható a kezelőorvosnak, amennyiben a páciens ebbe beleegyezik. A szakértők remélik, hogy a fejlesztés növeli a gyógyszer hatékonyságát, az előállító cég szerint azonban ez nem bizonyított. Valós időben vagy vészhelyzetben nem lehet ellenőrizni, hogy a gyógyszert bevette-e a páciens,…
Olvass tovább>>Végre egy jó hír: a szex nagyon ritkán okoz hirtelen szívhalált
A szex nagyon ritkán okoz hirtelen szívhalált egy új amerikai kutatás szerint, amiről a BBC számolt be. A kutatók 4557 hirtelen szívhalál adatait elemezték. Azt találták, hogy csak 34 történt szexuális együttlét alatt vagy egy órán belül utána. Az utóbbiak közül 32 volt férfi. A kaliforniai Cedars-Sinai Kardiológiai Intézet munkatársa, Summet Chugh elmondta, tanulmánya volt az első, amelyik a szexuális tevékenységet mint a hirtelen szívhalál lehetséges kiváltó okát vizsgálta volna. A kutatást az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) konferenciáját mutatták be. Szívleállás az, amikor a szív valamilyen működési zavar miatt nem…
Olvass tovább>>Sajnos makacsabb betegség a mellrák, mint gondolták
Visszatérhet a mellrák a sikeres kezelés befejezése után 15 évvel – állapította meg egy hosszú távú, több tízezer esetet elemző tanulmány. A mellrák visszatérésének kockázata azoknál a pácienseknél a legnagyobb (40 százalék), akiknek nagy tumoruk volt és a rák átterjedt a nyirokcsomókra is – írták a kutatók a New England Journal of Medicine folyóirat aktuális számában publikált tanulmányukban. A kutatók 63 ezer nő kórtörténetét követték húsz éven át. Minden páciens a mellrák leggyakoribb formájában szenvedett. A kórnak ez a típusa a fokozott ösztrogénhormon-termeléssel mutat kapcsolatot, mert a hormon serkentő hatással…
Olvass tovább>>Genetikailag módosított bőr átültetésével mentették meg egy kisfiú életét
Genetikailag módosított bőrrel borították be egy ritka betegségben szenvedő kisfiú testének nyolcvan százalékát több életmentő műtét során. A kísérleti eljárás sikere nyomán a kilencéves fiú ma már normális életet élhet – számolt be róla a BBC News. A Szíriából származó, ma Németországban élő Hasszánnak születése óta hólyagok és sebek borították a testét, mivel egy ritka bőrbetegséggel, epidermolízis bullózával (EB) jött világra. Az ilyen gyerekeket pillangógyermekeknek is nevezik, arra utalva, hogy bőrük olyan érzékeny, akár a pillangó szárnya, a legkisebb traumára is felhólyagosodik, kisebesedik. A betegséget egy fehérje hiánya okozza, amely…
Olvass tovább>>Kalciumion-függő, membránkötő fehérjecsalád titkára derült fény
Az amerikai Structure szakfolyóiratban jelent meg a TTK Biokémiai Tanszék munkatársainak legutóbbi közleménye, amelyben egy kalciumion-függő, membránkötő fehérjecsalád, az annexin egyik tagjának molekuláris szintű szabályozását tárták fel. A szerkezeti biológia egyik legtekintélyesebb folyóiratának hasábjain először jelentek meg az ELTE kutatói által elért eredmények, a kutatás hazai és svéd együttműködés során valósult meg. A Nyitray László egyetemi tanár vezette kutatócsoport elsősorban fehérje–fehérje kölcsönhatások kialakulását és szabályozását vizsgálja. Korábban már beszámoltunk a kutatócsoport eredményeiről, amelyeket a tumor metasztázisok és a melanómák kialakulásában szerepet játszó S100A4 fehérjék szerkezeti vizsgálata terén értek el. A most megjelent…
Olvass tovább>>Életet menthet a magyar fejlesztésű okos óra: előre jelzi a szívinfarktust
A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, a WHO adatai szerint éves szinten közel 18 millió ember életéért felelősek a kardiovaszkuláris problémák. A MAP Health Watch nevű, magyar fejlesztésű okosóra azonban forradalmasíthatja a szív- és érrendszeri problémák elleni küzdelmet, hiszen előrejelzi a szívinfarktust. Pulzusmérő okosórából már több tucatnyi típus elérhető a piacon, illetve számos olyan nyakba akasztható, vagy karpántként viselhető eszköz is kapható, melyek segítségével idős emberek egy gombnyomással tudják jelezni az egészségügyi szolgálatoknak, ha orvosi segítségre szorulnak, rosszul érzik magukat, vagy rohamuk van. Már több mint nyolcmillió…
Olvass tovább>>Nobel-díj: a cirkadián órával lehetett nyerni
Jó úton járunk, hogy elismerjük a cirkadián órának a meglehetősen erős hatását a humán élettanra – mondta Kozma-Bognár László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmukatársa annak kapcsán, hogy a cirkadián ritmust, azaz a „napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért kapta három amerikai tudós az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. „Jó úton járunk annak irányában, hogy elismerjük a cirkadián órának a meglehetősen erős hatását a humán élettanra, miután megismertük a cirkadián óra szerkezetét, vagyis, hogy milyen óragének és órafehérjék alkotják, illetve működtetik. A Nobel-díjasok azonosították az első óragént, a per gént,…
Olvass tovább>>Bolygóideg-stimulálással visszanyerte eszméletét egy 15 éve vegetatív állapotban lévő féri
A bolygóideg stimulálásával részben visszanyerte eszméletét egy 15 éve vegetatív állapotban lévő francia férfi. Az orvosok a 35 éves férfit, aki egy gépkocsibaleset miatt került tartósan eszméletlen állapotba, egy kísérleti gyógymóddal kezelték, mellkasába idegi ingerlőkészüléket ültettek be. Egy hónap múlva a férfi már reagált az egyszerűbb instrukciókra, képes volt elfordítani fejét és szemeivel követni tudott tárgyat – adta hírül a BBC News honlapja. A bolygóideg stimulálás (VNS) nem minden agysérülésnél alkalmazható hatékonyan. Angela Sirigu, a lyoni Marc Jeannerod Kognitív Tudományok Intézetének szakembere egy igen súlyos állapotban lévő betegnél próbálta ki…
Olvass tovább>>Kétmilliárd forintból modern implantátumok fejlesztését kezdte el egy konzorcium
Csont- és ízületpótló implantátumok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik a következő négy évben két társaság, valamint a Debreceni és a Nyíregyházi Egyetem alkotta konzorcium, amely a kétmilliárd forint összköltségvetésű projekthez jelentős hazai és európai uniós forrást nyert el – közölte a Nyíregyházi Egyetem. A digitális gyártást támogató eszközökkel és szolgáltatásokkal, a prototípus gyártással és 3D nyomtatással, valamint a térinformatikai rendszerintegrációval foglalkozó Varinex Informatikai Zrt. által vezetett konzorciumban a két egyetem mellett a kecskeméti Kereken-Pálya Kft. vesz részt. A program során az úgynevezett Additive Manufacturing (AM) technológiával olyan implantátumok előállítása a cél,…
Olvass tovább>>Egyetemek együttműködése sportegészségügyi kutatásokban
A sport- és egészséggazdaság területéhez kapcsolódó ökonómiai alapkutatásokra nyert európai uniós forrásokat a Debreceni Egyetem (DE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), valamint a Széchenyi István Egyetem konzorciuma – jelentette be a sportért felelős államtitkár. Szabó Tünde kiemelte: Magyarország kormánya ezzel is támogatja a felsőoktatási intézmények együttműködését az oktatás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén. Hozzátette, a Sport-, Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása című pályázaton csaknem 941,5 millió forintot nyert a konzorcium, a programot három év alatt kell megvalósítani. A projekt célja a hazai kutatói kapacitások kutatói hálózatba történő…
Olvass tovább>>Hatékonyabb rákkezelést alapozhatnak meg magyar kutatók kísérletei
Az emlőrákos betegek életkilátásait javítaná az az új terápia, amelynek állatkísérletei már sikeresnek bizonyultak. A kezeléssel azt szeretnék elérni a kutatók, hogy a gyógyszerekkel szemben ne alakuljon ki ellenállás a daganatokban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben és a kezelés ellenére tovább növekednek. Ennek a problémának a megoldására Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és munkatársai olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét – olvasható az MTA összegzésében, amelyben a Journal of…
Olvass tovább>>Diagnosztikai és terápiás eljárásokat fejlesztő projektet indított a négy orvosképző egyetem
Több, sok embert érintő betegségcsoport diagnosztikáját és gyógyítását fejlesztő kutatási projektet indított 1,47 milliárd forintos uniós támogatással a négy orvosképző egyetem – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem közkapocslati igazgatósága. A közlemény szerint a kutatási program fő céljai a gyomor-bélrendszer, a szív-, ér- és vázizomeredetű betegségekben szenvedő páciensek életkörülményeinek javítása és élethosszának növelése. A projekt a molekuláris biológiai kutatásoktól egészen az új technológiákon alapuló gyógyító tevékenységig igyekszik átfogni az orvostudományi kutatások csaknem teljes vertikumát. Erre kitűnő lehetőséget ad a négy orvosképző egyetem között megvalósuló együttműködés, valamint az egyes intézményekben már ma is…
Olvass tovább>>Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberrel élő mikrobákban
Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben – bélrendszerben, bőrön, szájban – élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a tudósok jobban megismerjék, milyen szerepet játszik a több trillió mikroorganizmus az ember egészségében és betegségeiben – írta a ScienceDaily.com. Az új kutatás segítségével megérthetik, hogyan változik idővel a mikrobák összetétele, valamint azt is, milyen különbségek vannak az egyes emberek mikrobáinak egyéni összetételében. „Minél többet tudunk ezekről a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy az egészségi állapotunk javítása érdekében képesek leszünk manipulálni őket” – mondta Owen White, a…
Olvass tovább>>A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint
Nincs rá semmiféle bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől – fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely javaslatokat is megfogalmazott, egyebek között a homeopátiás készítmények összetételének feltüntetésére. Európa-szerte sokan élnek homeopátiás termékekkel, amelyek a betegségek széles skálájára ígérnek gyógyulást. Jóllehet a homeopátiás készítmények egyes országokban igen népszerűek, a tudósokban felmerül a kérdés, hogy vajon hasznosak, vagy inkább ártalmasak-e ezek a termékek – olvasható az mta.hu-n. Az Európai Akadémiák…
Olvass tovább>>Almacukor: magyar világszám a legújabb természetes édesítőszer
Közel egy évtizedes kutatómunka után sikerült elkészíteni az almából kivont édesítőt, az almacukrot, mely természetes alapanyagból készült, alacsony a glikémiás indexe, nem utolsó sorban pedig kellemes ízélményt nyújt. „Sok évvel ezelőtt Franciaországban meséltek nekem a szőlőből természetes úton kivont édesítőt, ami azért keltette fel az érdeklődésem, mert magas az L fruktóz tartalma. Később kiderült, hogy az almáé még magasabb, ezért elkezdtük kutatni: miként tudnánk természetes almacukrot készíteni. Közel egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy megtaláljuk a tökéletes eljárást, a legsokoldalúbb felhasználáshoz szükséges állagot, valamint a legkiválóbb ízélményt. Tudomásunk szerint ez…
Olvass tovább>>Asztmásokon segít a magyar diákok telefonos alkalmazása
Asztmásokon segít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Kara diákjainak Pulmoment nevű telefonos alkalmazása, mely egyedüli magyarként száll versenybe a University Startup World Cupon. Az innovatív alkalmazást az ELTE Informatikai Karán tanuló Eke Dániel, Bernáth Levente és Szücs András fejlesztette. Ez az első olyan magyar applikáció, ami közvetlenül kapcsolja össze az asztmás betegeket a saját orvosával. A program a rendszeres, kötelező viziteket gyorsítja fel úgy, hogy a rutinkérdéseket már a vizit előtti időszakban felteszi, a páciensek néhány gombnyomással megválaszolhatják – ismertette a részleteket a közlemény. Ezzel a több órás rendelői…
Olvass tovább>>Tíz másodperc alatt mutatja ki a rákos szövetet egy új „toll”
Tíz másodperc alatt azonosítja a rákos szövetet egy toll formájú kézi műszer, amelyet a Texasi Egyetem tudósai fejlesztettek ki – tudósított a BBC. A kutatók szerint a műszer „gyorsabbá, biztonságosabbá és pontosabbá” teheti a daganat eltávolítását. Azt remélik, használatával elkerülhető, hogy a beteg szövet maradványai a szervezetben maradjanak – írták a Science Traslational Medicine című szaklapban. A tesztek szerint a toll az esetek 96 százalékában pontosan diagnosztizált. A MasSpec Pen nevű eszköz a rákos sejtekre jellemző anyagcsere felismerésével működik: szaporodási és növekedési ütemük miatt kémiájuk nagyon eltér az egészséges szövetek anyagcseréjétől.…
Olvass tovább>>Közelebb a rák megértéséhez
A daganatos és az autoimmun megbetegedések mechanizmusainak jobb megértéséhez, illetve a gyógyuláshoz vezető terápiák kifejlesztéséhez járulhat hozzá az ELTE, Kacskovics Imre professzor által vezetett kutatócsoportja egy speciális új műszer révén. A jelenlegi terápiás, diagnosztikai és kutatási ellenanyagok fejlesztése a sejtfelszíni molekulákra (pl. ioncsatornák, G-protein kapcsolt receptorok: GPCR) fókuszál. E molekulák tanulmányozására a monoklonális ellenanyagok a legalkalmasabbak, bár előállításuk jelentős kihívást jelent. Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszékét vezető professzor munkatársaival együtt az elmúlt években olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel jelentősen fokozni tudták az ilyen típusú ellenanyagok fejlesztésének hatékonyságát. Ehhez ugyanakkor…
Olvass tovább>>