Sopronban és Szegeden az erdők megmentésén dolgoznak

gomba

A világszerte erdőpusztulásokat és fakárosításokat okozó Armillaria, vagyis tuskógomba fajokat kutatják 2020-ig Sopronban és Szegeden – közölte a konzorciumvezető Soproni Egyetem. A kutatásra 676 millió forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében, amelyre még Nyugat-magyarországi Egyetem néven pályázott konzorciumvezetőként a Soproni Egyetem. A kutatásban részt vesz a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja. A tájékoztatás szerint az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, de bizonyos fajaik a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak és jelentős erdőpusztulásokat okoznak. Megtámadják és elpusztítják az ellenálló képességükben…

Olvass tovább>>

Nemzetközi innovációs díjat nyert a HungaroControl

A „Felelős és a környezet fenntarthatóságára irányuló innovációk” kategóriában Nemzetközi Minőség-Innováció díjat nyert a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. Az Európai Minőségügyi Szervezet elismerését a magyarországi szabad légtérhasználat megtervezéséért és bevezetéséért ítélték oda a HungaroControlnak. A közlemény szerint a Minőség-Innováció pályázatot 2007-ben indította útjára Finnország elnöke a finn minőségügyi partnerszervezet kezdeményezésére, amelyhez azóta csatlakozott Svédország, Lettország, Észtország, Csehország, Magyarország, Izrael, Kazahsztán, Litvánia és Spanyolország (Baszkföld), valamint legutóbb Kína és Thaiföld. Magyarország a nemzetközi pályázatba az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának közreműködésével kapcsolódott be. Innovatív fejlesztéseiért két magyar szervezet is…

Olvass tovább>>

Biztonságos szalagkorlátot fejlesztett egy magyar cég

Biztonságos, a járműveket az ütközés után az útra visszaterelő szalagkorlátot szabadalmaztatott a DAK Acélszerkezeti Kft., amellyel díjat nyert a Nemzetközi Minőség-Innováció 2016 pályázaton — nyilatkozta Tarány Gábor, a cég ügyvezető igazgatója. A veronai buszbalesetre utalva elmondta, ha ilyen típusú korlátokat telepítenek, akkor nem valószínű, hogy megtörténhetnek hasonló balesetek. A szabadalom lényege, hogy ütközéskor a szalagot tartó oszlop leválik a szalagról, és a szalag visszairányítja a járművet az útra – fejtette ki. Bakos József, a pályázaton szintén díjazott HungaroControl Kft. főosztályvezetője elmondta, hogy bevezették a szabad légtérhasználatot, a repülőgépek a legrövidebb…

Olvass tovább>>

Személyre szabott tumorterápia: egymilliárd forint komponensek tárházára

Több mint egymilliárd forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap azt a kutatást, amelynek célja a személyre szabott tumorterápiában alkalmazható, könnyen változtatható szerkezetű gyógyszerjelölt vegyületek kifejlesztése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezette konzorcium kutatásában arra vállalkozott, hogy olyan vegyületeket állít elő, amelyek egyes komponensei az elérni kívánt hatás és a kezelendő tumor típusa szerint könnyen változtathatók. Ez a célzott terápiás eljárás lehetővé teszi a rákos betegek hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó kezelését. A projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,2 milliárd forinttal támogatja, amelyből az ELTE részesedése…

Olvass tovább>>

Pusztít az „olajfák ebolája”

Az „olajfák ebolájának” nevezett gyógyíthatatlan növénybetegség terjedése miatt mintegy kétezer fát kellett elpusztítani a spanyolországi Baleár-szigeteken, ahol emiatt korlátozták bizonyos növényfajták exportját is – írták spanyol napilapok. Az Olaszországban tavaly egymillió olajfa pusztulását okozó Xylella fastidiosa baktérium jelenlétét még a múlt ősszel azonosították először Mallorca szigetén cseresznyefákon és leandereken. Az akkor tett megelőző intézkedések ellenére most újabb eseteket találtak Mallorca mellett már Ibizán is. A baktérium az olajféléken kívül a gyümölcsfákra és a dísznövényekre is veszélyes. A fertőzés a szúró-szívó rovarok, például kabócák, szúnyogok révén terjed. Ezeken keresztül jut fel a fák…

Olvass tovább>>

No para: már megint kilyukadt a Föld mágneses pajzsa

A Föld mágneses pajzsának kilyukadásáról rögzítettek adatokat indiai csillagászok, akik eredményeikről a Physical Review Letters című szaklap legfrissebb számában számoltak be. A Föld mágneses mezején keletkező rések nem szokatlanok, de ritkán adódik lehetőségük a tudósoknak a folyamat megfigyelésére – írja a BBC hírportálja. Az indiai Ootyban lévő Kozmikus Sugárzás Laboratórium (CRL) GRAPES-3 teleszkópja 2015. június 22-én rögzítette a mintegy 20 gigaelektronvoltos (GeV) erejű galaktikus kozmikus sugárkitörést. „Ebben az esetben a mágneses pajzs csak két órán át volt nyitva, majd visszatért a normális állapotába. Ereje csak két százalékkal csökkent” – közölte Szunil…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: Európa vizes élőhelyeinek kétharmada eltűnt

Az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka elpusztult a WWF adatai szerint. Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét. Vizesélőhelyeink hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben – olvasható a WWF Magyarországnak a február másodikai Vizes élőhelyek világnapja alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében. „A vizes élőhelyek természetes testőreink: elsimítják az árhullámokat, védve az embert a katasztrofális áradásoktól; magukba szívják és tárolják a tavasszal érkező vizeket, majd a nyári csapadékhiányos időszakban biztosítják a vizet a növényeknek” – fejtette ki Siposs…

Olvass tovább>>

Új ivóvízellátó technológiát fejlesztett az Aquaprofit

Világszerte rengeteg ember ivóvízellátását oldhatja meg az Aquaprofit Zrt. legújabb fejlesztése, az Intelligent Water Aid Technology (IWAT), amely az áramot és vízvezetéket nélkülöző területek, vízhiányos térségek, katasztrófa sújtotta övezetek vagy menekülttáborok vízellátását is képes biztosítani – közölte a cég az MTI-vel. Ismertették: az IWAT prototípusa a 2016-os budapesti Fenntartható Vízipari Megoldások Szakkiállításának egyik legjelentősebb innovációja volt, létrehozásához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kétszázmilliós támogatást biztosított. A berendezés naponta akár tízezer ember ivóvízszükségletét is képes hosszú távon, fenntartható módon kielégíteni az arzén és más szennyező anyagok kiszűrésével, működéséhez pedig napenergiát…

Olvass tovább>>

Magyarországon egyedülálló örökségtudományi laboratóriumot épít ki az MTA Atomki

Magyarországon egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot épít ki a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki). Szikszai Zita tudományos főmunkatárs az MTI-nek elmondta: a debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból. A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot. Ezen fog segíteni az MTA Atomki új AirSEM berendezése, amely mintakamra nélkül,…

Olvass tovább>>

A SES nagy felbontású televíziózás (HDTV) fejlesztésének élvonalában

A SES S.A. a legnagyobb HD és Ultra HD (UHD) platformként továbbra is vezető szerepet tölt be a nagy felbontású televíziózás (HDTV) fejlesztésében. A SES HDTV fejlesztéseinek fő mozgatórugója a HDTV európai térnyerésének folytatódó trendje volt. A kontinensen a HDTV csatornák száma 14 százalékkal nőtt, ami összességében így már több mint 750 elérhető HD csatornát jelent. Ezt a teljesítményt egészíti ki a HDTV Amerikában tapasztalható fejlődése. A SES-9 működésbe lépése és a SES HD, valamint Ultra HD tevékenységeinek folyamatos fejlesztése szintén hozzájárult a jelentős terjeszkedéshez az ázsiai piacokon, ahol a vállalat…

Olvass tovább>>

Annyi az idiopátiás tüdőfibrózisnak

cápa, Otodus megalodon

Ausztrál kutatók reményei szerint az idiopátiás – nem eredeztethető – tüdőfibrózis kezelését segítheti az a cápavérben lévő ellenanyag által inspirált új gyógyszer, amelynek jövőre kezdődnek a klinikai próbái. A melbourne-i La Trobe Egyetem kutatói és az AdAlta biotechnológiai vállalat szakemberei által kifejlesztett szer az AD-114 nevet viseli – írta a BBC News. Mick Foley, az egyetem munkatársa szerint a cápa-antitest formáját utánzó, mesterségesen előállított emberi fehérje már sikerrel szerepelt az előzetes teszteken. „A fibrózis egy sor különböző betegség és sérülés végeredménye lehet” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a szer képes…

Olvass tovább>>

Útonálló drón és forgó hordó is lesz idén a robotautók versenyén

Idén is megrendezik a RobonAUT elnevezésű versenyt február 11-én a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), ahol a robotautóknak idén újdonságként egy útonálló drónnal és egy forgó hordóval is meg kell majd „küzdeniük”. A RobonAUT az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának mesterképzésében résztvevő villamosmérnök és mechatronikus hallgatók számára kiírt robotépítő verseny, amelynek célja, hogy olyan önállóan működő, a környezetet érzékelő szenzorokkal ellátott robotautókat építsenek, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek végighaladni egy gyorsasági és egy akadálypályán a legtöbb részfeladatot teljesítve – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében. A feladatok között újdonság szerepel egy…

Olvass tovább>>

Óriáscsillagoktól származik a Naprendszer bolygóit létrehozó kozmikus por

Óriáscsillagoktól származnak azok a porszemcsék, amelyek egykor a Naprendszer bolygóit létrehozó csillagközi felhőt alkották – állapították meg a kutatók a Nature Astronomy című folyóiratban ismertetett tanulmányukban. A közepes tömegű, a Napnál nagyságrendileg hatszor nehezebb csillagok – úgynevezett aszimptotikus óriásági, röviden AGB-csillagok – az életük során „levedlik” a külső rétegüket, létrehozva egy gáz és porszemcsék alkotta csillagközi felhőt – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Naprendszer is egy ilyen csillagközi felhőből alakult ki nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt. Az eredeti porszemek többsége elpusztult – új porszemekké, kődarabokká, majd bolygókká állt össze,…

Olvass tovább>>

Na még ez is: egy zsákszerű tengeri lény volt az ember legrégibb ismert őse

Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyről feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus őse lehetett, a zsákszerű élőlény mintegy 540 millió éve élt. A Nature című tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmányukban saccorhytusnak nevezték el az új fajt zsákhoz (latinul saccus) hasonló jellegzetességei – elliptikus formájú teste és nagy szája – miatt. A szakemberek szerint a lény a legprimitívebb példája az úgynevezett újszájúaknak, ebbe a széles biológiai kategóriába tartoznak például a gerincesek is. Ha a tanulmány következtetései helyesek, a saccorhytus számos faj közös őse…

Olvass tovább>>

Tizennégy új fejlődési zavart azonosítottak brit genetikusok

Tizennégy új fejlődési rendellenességet azonosítottak gyerekeknél brit genetikusok – írta a Science Daily tudományos portál. A Nature brit tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői több mint négyezer írországi és nagy-britanniai család génjeit vizsgálták meg, a családokban legalább egy gyerek szenvedett fejlődési rendellenességben. A Wellcome Trust Sanger kutatóintézet kétszáz klinikai genetikus bevonásával végezte az elemzést. A kutatócsoport figyelmének középpontjában azok a spontán új génmutációk álltak, amelyekkel a szülők nem rendelkeznek, csak a gyerek. Megállapították, hogy a vizsgált gyerekek nagyjából negyedének olyan új génmutációi voltak, amelyeket már összefüggésbe hoztak fejlődési rendellenességekkel. Ezenkívül azonosítottak 14 új fejlődési…

Olvass tovább>>

Talajminőség-kutató kiválósági központot hoz létre az ELTE TTK és az MTA ATK

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara (ELTE TTK) és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK) több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai K+F+I műhelyt hoz létre a Széchenyi 2020 program keretében. Az Európában egyedülálló talajbiomerőforráskutató-műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz ki. A Kiválósági Központ száz százalékos támogatási intenzitással, 537,5 millió forint Európai Uniós támogatásból valósul meg – közölte az MTI-vel hétfőn az ELTE TTK. A kedvezményezett Eötvös Loránd Tudományegyetem részesedése 272,5 millió forint, a konzorciumi partner MTA ATK 265 millió forintból gazdálkodhat. A…

Olvass tovább>>

Spanyol-magyar együttműködés az európai uniós pályázatokban

A közép-, és kelet-európai régióban, hét országra kiterjedő képviseleti partnerszerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Központ (MFK), és a spanyol Inspiralia nevű projektfejlesztő cég csütörtökön Madridban, amelynek célja az európai uniós pályázatokban való közös részvétel. „Spanyolország számára Kelet-Európa, Közép-Európa szürke folt, ezt szeretnénk feloldani azzal, hogy azt a fajta tudást, képességet, amely a régióban, a Kárpát-medencében van, megpróbáljuk egyként képviselni és közvetíteni a sikeres spanyol projektfejlesztők felé” – fogalmazott Kiss Antal a központ ügyvezető igazgatója, miniszteri biztos az MTI-nek. Mint mondta, Spanyolország rendkívül eredményes az uniós pályázatok elnyerésében, amelyben nagy…

Olvass tovább>>

Töretlenül folytatja útját a Hold felé a Puli Space

Annak ellenére, hogy már nem vesz részt a világ egyik legjelentősebb technológiai versenye, a Google Lunar Xprize fődíjáért vívott harcban, a Puli Space magyar űrprojekt töretlenül folytatja útját a Hold felé: a jelenlegi állás szerint a Puli 2019-ben indul útnak az Astrobotic nevű amerikai vállalat Peregrine leszállóegységén. Az XPrize Alapítvány a héten jelentette be, hogy öt csapat maradt versenyben a fődíjért. Az izraeli SpaceIL, az amerikai Moon Express, a nemzetközi Synergy Moon, az indiai Team Indus és a japán Hakuto csapatoknak 2017. december 31. előtt kell elindulniuk a Holdra – idézte…

Olvass tovább>>

Rendkívüli követet neveztek ki a szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak nemzetközi hasznosításáért

A szegedi ELI lézerközpont a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással; a nemzetközi konzorcium szervezésével és a kapacitások hasznosításával kapcsolatos kormányközi egyeztetések lefolytatására kapott rendkívüli követi megbízást Fülöp Zsolt fizikus — jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). Mint írták, a lézerközpont a 2014-2020-as ciklusban európai uniós forrásból megvalósuló ötödik legnagyobb beruházás. Az európai lézerkutatási infrastruktúra létrehozása a szegedi berendezés megépítésével és üzembe helyezésével párhuzamosan az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciummá (ERIC) szervezésével – a prágai és bukaresti berendezésekkel együtt – válik teljessé.…

Olvass tovább>>

Ismét tudományfesztivál és robotprogramozási verseny lesz Debrecenben

Második alkalommal rendezik meg Debrecenben a Science No Fiction Tudományfesztivált, és annak részeként a First Lego League nemzetközi robotprogramozási versenysorozat kelet-európai elődöntőjét, amelynek február 4-én és 5-én a Kölcsey központ ad otthont – jelentették be a szervezők pénteken sajtótájékoztatón. Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. (NI) ügyvezetője, a National Instruments a Virtuális Műszerezésért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: cégük azért kapta meg a verseny rendezési jogát, mert évek óta eredményesen vesz részt a First Lego League versenysorozat szervezésében, és egyre sikeresebb a vállalat 2009 óta működő mentorprogramja, amely a robotprogramozást…

Olvass tovább>>