Bejczy Antal, (képünkön) a NASA Jet Propulsion Laboratory magyar származású vezető kutatójának, a nemzetközi űrkutatás és robotika kiemelkedő személyiségének gazdag életpályáját bemutató kiállítás nyílt Budapesten, az Óbudai Egyetem bécsi úti kampuszán – közölte az egyetem. A közlemény szerint Bejczy Antal, az Óbudai Egyetem díszdoktoraként még életében felajánlotta egyedülálló, különleges hagyatéka egy részét az intézménynek kiállítási célból, valamint nevét adta az egyetemen működő robottechnikai központhoz. Az űrkutató és az egyetem kapcsolata és tudományos együttműködése több évtizedre nyúlik vissza, Bejczy professzor megkapta az egyetem Doctor Honoris Causa kitüntető címét, január 16-i születésnapját…
Olvass tovább>>Kategória: xHeadline
Ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius császár mellszobrára bukkantak Felső-Egyiptomban
Egy ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius római császár mellszobrára bukkantak régészek Egyiptom déli részén, Luxorban és Kom Ombo városánál. A túlvilág és a halottak istenének szokatlan tájolású templomát Luxorban találták a karnaki templomok tízedik pülonjától délre. A későkori (Kr.e 664-525), igen jó állapotban megőrződött templomnak megtalálták a bejáratát, alapjainak maradványait, oszlopait, a belső falakat és a harmadik csarnok romjait – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja. Essam Nagy, az egyiptomi régészeti misszió vezetője szerint nagyon fontos leletre bukkantak, mivel a szenthely nem az Ámon-Ré templom keleti vagy északi oldalán…
Olvass tovább>>Új német-magyar innovációs kiírásra jelentkezhetnek a vállalkozásoknak
A magyar vállalkozások kutatóintézetekkel és német partnereikkel együttműködésben megvalósuló innovációs projektjei is támogatást nyerhetnek a nemzetközi EUREKA program részeként megjelent, 750 millió forint keretösszegű pályázaton, a felhívásra május 30-ig lehet jelentkezni. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) keddi közleményében felidézte, a magyar EUREKA programban való részvételt segítő, márciusban megjelent pályázat része a német-magyar bilaterális együttműködés támogatása is. Az EUREKA együttműködés keretében megvalósuló közös pályázat megjelentetéséről tavaly júniusban állapodott meg Pálinkás József, az NKFIH elnöke és Georg Schütte, a német Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára. Németország korábban csak a…
Olvass tovább>>Szárny alakú terelő nyert az E.ON és a Design Terminál madárvédelmi ötletversenyén
Izgalmas és újszerű ötleteket hoztak az E.ON Vigyázz a madárra! című 24 órás madárvédelmi innovációs ötletversenyén az egyetemista és start-up csapatok. Gumiból készült pulikutyával és intelligens madárgyűrűvel is próbálkoznának a fiatal egyetemisták a madarak védelme érdekében. Az energiavállalat több ötlet megvalósíthatóságát kezdi vizsgálni a közeljövőben. Az E.ON és a Design Terminál közös szervezésű 24 órás hackathonján, vagyis innovációs ötletversenyén nyolc csapat mérte össze a tudását és ötleteit, hogy hatékony, újszerű megoldást találjanak a villamos hálózatokhoz kapcsolódó madárvédelmi problémákra. A rendkívül összetett problémát az állatvilág megóvásáért küzdő szakemberek, a sajtó és…
Olvass tovább>>Több mint 500 milliárd dollárt költöttek már az AIDS kezelésére, megelőzésére
2000 és 2015 között 562,6 milliárd dollárt költöttek globálisan a HIV/AIDS kezelésére, megelőzésére – mutatták ki a The Lancet című orvostudományi folyóirat aktuális számában megjelent tanulmány szerzői 188 ország adatainak elemzésével. Az adott időszakban éves átlagban 2013-ban költötték a legtöbbet, 49,7 millió dollárt a betegségre, 2015-ben 48,9 milliárd dollárt. A kiadásokhoz a legnagyobb forrást, 29,8 milliárd dollárt 2015-ben a kormányok biztosították, ez az összkiadás 61 százaléka. A magánadományok tették ki a legkisebb összeget, 2015-ben 1,5 milliárd dollárt. A HIV/AIDS kezelésére, megelőzésére fordított kiadások 30 százalékát a fejlett országoknak a kevésbé fejlettek…
Olvass tovább>>Az EP újrahasznosítást javító és az élelmiszerpazarlást csökkentő jogszabályt fogadott el
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jogszabálycsomagot szavazott meg az újrahasznosítás növelése, a hulladékok lerakásának és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében – közölte az uniós parlament. Az elfogadott jogszabály előírja, hogy 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. A rendelkezésre álló adatok szerint az újrahasznosítás Európában jelenleg 44 százalékos. A szöveg szerint a cél, hogy 2030-ra 60 százalék, 2035-re 65 százalékos legyen a hulladékok újrahasznosítása az unióban. Mint írták, a csomagolóanyagoknál 2030-ra hetven százalékos arányt kell elérni – ahol később külön célszámok lesznek a papírra és kartonra, műanyagra,…
Olvass tovább>>Megműtötték Igort, a tigrist
Megműtötték Igort, a Szegedi Vadaspark szibériai tigrisét, a macskaféle csípőízületi betegségét saját őssejtjeivel kezelték, ilyen nagyragadozónál ez volt az első hasonló beavatkozás. Veprik Róbert, az állatkert igazgatója elmondta, hogy a 13 éves szibériai tigrist csaknem egy évtizede gondozzák testvérével együtt Szegeden. Néhány éve egyik csípőjénél duzzanatot vettek észre, az állat húzta a lábát, láthatóan fájdalommal küzdött. A betegséget megpróbálták hagyományos módszerekkel – gyulladáscsökkentővel és fájdalomcsillapítóval – kezelni, de nem értek el jó eredményt. Veres József, az eljárás hazai kereskedelmi partnere, a Medropolitan Consulting Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a regeneratív sejtkultúrával…
Olvass tovább>>A Nyugat-Balkán folyóira tervezett vízierőművek 11 őshonos halfaj kihalását eredményeznék
Szinte minden tizedik európai halfajt a kihalás szélére sodorják a nyugat-balkáni térség folyóira tervezett vízierőművek a Grazi Egyetem kutatói vezetésével készült nagyszabású tanulmány szerint. A térségbeli államok kutatónak részvételével összeállított tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Balkánon élő 113 édesvízi halfaj közül 11 őshonos faj kihalna, hét a kihalás szélére kerülne, négy súlyosan veszélyeztetetté, 24 pedig veszélyeztetetté válna, ha elkészülne a térségbe tervezett vagy már épülő, mintegy 2800 vízi erőmű, amelyek több mint egyharmada Natura 2000 területen lenne. Elemzésük szerint Európa 531 édesvízi halfaja közül 49 kihalna vagy kihalás…
Olvass tovább>>Elhunyt Knoll József farmakológus, az MTA rendes tagja
Életének 93. évében, kedden elhunyt Knoll József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének professor emeritusa – közölte az MTA. A magyar gyógyszerkutatás kiemelkedő alakjának nevéhez több gyógyszer kifejlesztése is köthető. Knoll 1925-ben született Kassán. 1951-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Már orvostanhallgatóként elkezdett dolgozni, a kezdetektől fogva a gyógyszerkutatás érdekelte. Az egyetem elvégzése után tanársegédként folytatta pályáját a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében. 1958-tól docens, 1962-től tanszékvezető, majd 1963-tól 1992-ig tanszékvezető egyetemi tanár. Fő kutatási területe a neuropszichofarmakológia volt. A hajtóerőn…
Olvass tovább>>A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki erdélyi magyar kutatók
A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kutatói. A Balog Adalbert, a Sapientia EMTE professzora és Domokos Erzsébet, a MOGYE adjunktusa vezetésével folyt kutatás eredményeit a világ egyik legidézettebb tudományos folyóiratában, a Frontiers in Plant Science-ben közölték – számolt be a Sapientia Egyetem. Az összegzés felidézi, hogy a malária gyógyítására alkalmazott legfontosabb hatóanyag, az artemisinin felfedezéséért Tu Ju-ju kínai tudós 2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A marosvásárhelyi kutatók annak a lehetőségét vizsgálták, hogy miként lehetne…
Olvass tovább>>Kutatás-fejlesztési megállapodást kötött a MÁV és a Dunaújvárosi Egyetem
Határozatlan időre szóló, húszmillió forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési megállapodást kötött a MÁV-csoport és a Dunaújvárosi Egyetem hétfőn a HÉV-motorvonatok műszaki rendszereinek felújítására és korszerűsítésére. A MÁV hétfői közleménye a szerződést azzal indokolta, hogy több szerelvény korszerűsítése gazdaságilag indokolt lehet, mivel még húsz évig is üzemelhetnek. A szakértők a legfontosabb feladatnak az utastér fűtés-szellőzésének átalakítását, a motorvonatok levegős hálózatának korszerűsítését, a kerék-sín kapcsolat javítását és a diagnosztikai rendszerek kiépítését nevezték. A közlemény szerint András István (képünkön Dávid Ilonával) rektor a megállapodás alkalmából az együttműködés kiterjesztését szorgalmazta a duális képzésre.
Olvass tovább>>Hatásos lehet a depresszió gyors kezelésére a ketamin
Ígéretesnek mutatkozott a súlyos depresszió és az öngyilkos gondolatok gyors kezelésében a ketamin. Bár a szer elsősorban partidrogként ismert, érzéstelenítőként is engedélyezett a használata. Egy amerikai tanulmány szerint orrsprayként való használata nyomán a pácienseknél jelentősen javultak a depressziós tünetek az első 24 órában – írja a BBC. A brit pszichiáterek kollégiuma (Royal College of Psychiatrists) szerint tanulmányuk révén a szer egy lépéssel közelebb kerülhet ahhoz, hogy a közegészségügyi rendszerben felírható gyógyszerré váljon. A Janssen kutatóközpont, a Johnson and Johnson nevű cég és a Yale School of Medicine által végzett kutatás eredményeit…
Olvass tovább>>Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők
Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők – állapították meg amerikai és brit kutatók. A brit Surrey-i Egyetem és a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói 430 ezer, 38 és 73 év közötti személy részvételével végezték kutatásukat. Eredményeik szerint az éjszaka szélsőségesen aktívaknál a 6,5 évnyi kutatási idő alatt mintegy tíz százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a korai kelőknél. „Ez a közegészségügy egyik olyan problémája, amelyet nem lehet ignorálni” – mondta Malcolm Schantz, a Surrey-i Egyetem kutatója. Úgy véli, az éjszakai baglyoknak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy későbbre halaszthassák…
Olvass tovább>>Simonyi Konferencia: ipar 4.0-tól a blockchain-en át a sztratoszférába és tovább…
A legújabb villamosmérnöki és informatikai fejlesztésekkel ismerkedhet meg az, aki ellátogat a XV. Simonyi Konferenciára április 18-án. A mindenki számára könnyen érthető és élvezhető előadásoknak a BME I épülete ad otthont. A rendezvény ingyenes. Az évente megrendezésre kerülő Simonyi Konferencia rendszeresen ízelítőt ad a világ technológiai fejlesztéseiből. „A rendezvény kiemelt célja, hogy a látogatók a száraz előadások helyett érdekes élményekkel gazdagodjanak és kedvet kapjanak elmélyülni adott szakterületekben”- mondta Tóth Bence főrendező. Idén a 17 előadást párhuzamosan két teremben tartják a szervezők. Az érdeklődők olyan előadókat hallhatnak, mint Somlai-Fischer Ádámot, a…
Olvass tovább>>Saját bőréből és csontjából növesztettek új állat egy nőnek brit orvosok
Saját bőréből és csontjából növesztettek új alsó ajkat és állat brit orvosok egy nőnek – számolt be róla a BBC hírportálja. Van Blundennek (képünkön) több mint két éve kellett eltávolítani az állát és az alsó ajkát. Az 55 éves nő azóta nem tud enni, inni és beszélni, munkáját is be kellett fejeznie. Nottinghami és wolverhamptomi sebészeknek új eljárással sikerült rekonstruálniuk az arc alsó részét: a páciens saját bőrét és csontját „húzták rá” egy keretre. A disztrakciós oszteogenezisnek nevezett eljárás már sok éve ismert, ám soha nem alkalmazták ilyen módon – magyarázta a…
Olvass tovább>>A traumás agysérülések növelhetik a demencia kockázatát
A traumás agysérülést elszenvedő embereknél magasabb a kockázata a demencia, vagyis időskori elbutulás kialakulásának – derült ki egy nagyszabású új tanulmányból. A 2,8 millió, Dániában élő ember egészségi adatainak elemzésére épült vizsgálat eredményei szerint az egy, vagy több traumás agysérülést elszenvedett embereknél 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezett demencia, mint azoknál, akiknek nem volt agysérülésük – írta a BBC News. A legmagasabb kockázati csoportba azok tartoztak, akik a húszas éveikben szenvedtek traumás agysérülést: esetükben 63 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia az életük későbbi szakaszában. A demencia, amelynek leggyakoribb formája az…
Olvass tovább>>Tovább terjed a kanyaró Romániában
Több mint kétszáz kanyarós megbetegedést és újabb halálesetet regisztráltak a héten Romániában, ahol így 46-ra emelkedett a fertőző betegségben az elmúlt két évben meghalt emberek száma – derült ki az országos tisztiorvosi szolgálat (INSP) jelentéséből. A 46. áldozat egy Konstanca megyei kilenc hónapos, a kora miatt még beoltatlan csecsemő. Az INSP szerint egy 47., Braila megyei halálesetnél is kanyarós fertőzést gyanítanak, de ennek laboratóriumi igazolása még folyamatban van. Romániában a napokban éri el a 12 ezret a kanyarós esetek száma a betegség két évvel ezelőtt kezdődött újbóli elterjedése óta, a…
Olvass tovább>>Magyarország csatlakozott az uniós Mesterséges Intelligencia Nyilatkozathoz
Magyarország csatlakozott az uniós Mesterséges Intelligencia Nyilatkozathoz, a Digital Day rendezvényen április 10-én több uniós ország képviselőivel együtt Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke írta alá Brüsszelben Magyarország csatlakozását az EU mesterséges intelligencia együttműködéséhez. Az NKFIH közleménye szerint a tagországok koordináltan lépnek fel a mesterséges intelligencia kutatása, alkalmazása, jogi szabályozása érdekében. A nyilatkozathoz kapcsolódva a visegrádi tagországok külön állásfoglalást is közzétettek, hangsúlyozva, hogy a területet érintő fejlesztéseket, együttműködéseket célzottan ösztönzik a jövőben. Az NKFIH már 2018 januárjában közzétette a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatásokat támogató, egymilliárd…
Olvass tovább>>A vikingek napkövei nagyon pontosan segítették a hajósokat
Nagyon pontosan segítette az égbolt-polarizációs viking navigáció a hajósokat még felhős meteorológiai viszonyok között is – mutatták ki számítógépes szimulációkkal az ELTE kutatói. A Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban Horváth Gábor és Száz Dénes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának munkatársai mutatták be a vikingek tengeri navigációjáról mintegy másfél évtizede folyó kutatásuk legújabb eredményeit. A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthették a vikingeket a tengeri navigációban, az ELTE kutatói egy tavaly közzétett tanulmányukban már bizonyították, hogy felhős idő esetén is…
Olvass tovább>>Új űrszonda kutatja majd a Naprendszeren kívüli bolygókat
A tervek szerint április közepén indítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) exobolygó-kereső űrszondát a NASA, amelynek mérései alapján több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek – közölte az Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A hamarosan felbocsátandó kutatószonda az egész égboltot vizsgálja majd, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjon – olvasható Szabados László csillagász cikkében, amely az MTA honlapján jelent meg. A csillagász ismertetése szerint az idegen bolygók…
Olvass tovább>>