A világon elsőként azonosították a terhességi toxémia korai kórfolyamatait

A világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia (terhességi toxémia) kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat a Than Nándor Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa által vezetett csoportnak – olvasható az MTA közleményében. A hat ország kutatóinak együttműködésében megvalósult kutatás eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, valamint terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő. A közlés szerint a terhességek hetven százaléka, a klinikailag felismert terhességek 15 százaléka végződik vetéléssel és a kihordott terhességek 25 százalékánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét…

Olvass tovább>>

A Föld visszafordíthatatlanul veszélyes üvegházzá válhat

Vénusz

Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban. Az „üvegház Föld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan négy-öt Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban – olvasható a tanulmányban, amelynek szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság…

Olvass tovább>>

És még ez is: a nagy melegben könnyebben belobban a gyulladt fog

A krónikus gyulladásban lévő fogak a nagy melegben belobbannak, könnyebben feldagad az ember arca – mondta Joób-Fancsaly Árpád osztályvezető egyetemi docens. A Semmelweis Egyetem fogászati klinikájának osztályvezetője elmondta: ha a begyulladt fog panaszokat okoz, el kell távolítani, de a nagy melegre tekintettel fokozottan figyelni kell a hűtésre. A szakértő szólt arról is, hogy a fogszuvasodás továbbra is népbetegség, fontos lenne a rendszeres kontroll, mert azzal megelőzhető lenne a gyökértömés és a fogeltávolítás.

Olvass tovább>>

Éghajlatkutató: melegrekordok évről évre lesznek

Melegrekordokra számítani kell évről évre, csak azt nem lehet pontosan tudni, hogy melyik országban fordulnak majd elő – mondta Mika János (képünkön) éghajlatkutató. Az éghajlatkutató, akit a Nagy-Britanniában tapasztalható szárazságról és hőhullámról kérdeztek, azt mondta: egy adott hely szélsőséges időjárásáért nem felel a klímaváltozás, de azért igen, hogy ezekből egyre több van és egyre erősebbek. Mika kifejtette: a globális klímaváltozás önmagában csak körülbelül egy Celsius-fokot tesz hozzá mindenhez, de egy-egy helyen sokkal többet. Ugyanis az északi területek gyorsabban melegszenek, csökken a hőmérsékletkülönbség dél és észak között, csökken a nyugati szelek…

Olvass tovább>>

Már a díjátadón ellopták a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet az egyik kitüntetettől

Már a brazíliai díjátadó helyszínén ellopták a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet az egyik kitüntetettől, Caucher Birkartól. A Cambridge-i Egyetem professzoraként dolgozó Birkar, három másik matematikussal – Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh – megosztva vette át az elismerést szerdán, a Nemzetközi Matematikai Unió Rio de Janeiró-i nemzetközi kongresszusán – írta a BBC News. Mindössze néhány perccel a díj átvételét követően azonban Birkar felfedezte, hogy a 14 karátos aranyérmének nyoma veszett. A brazil TV Globo beszámolója szerint a matematikus egy asztalon hagyta az aktatáskáját, benne a díjjal, a pénztárcájával…

Olvass tovább>>

Majdnem annyira meleg a Balti-tenger, mint a Földközi-tenger

Továbbra sem enyhül a kánikula Németországban, csütörtökön már a Földközi-tenger vízének hőmérsékletét is megközelítette a Balti-tenger vize az északnémet partoknál. A szövetségi tengerhajózási és vízrajzi hivatal (BSH) adatai szerint az egyik legnépszerűbb fürdőhelyen, a Rostock mellett Warnemündénél 24 Celsius-fokos a tengervíz hőmérséklete. A Lübeck térségében fekvő Timmendorfnál 25 fokot, a lengyel határnál fekvő Ueckermündénél pedig az Észak-Európa helyett a francia Riviérára jellemző 27 fokot mértek, szemben a Balti-tenger németországi partvidékén július végén, augusztus elején megszokott 17-19 Celsius-fokkal. Ebben az időszakban mind a 16 tartományban iskolai szünet van, így a fürdőhelyeken…

Olvass tovább>>

Követendőt lépett az anglikán egyház

Több mint 5500 brit templom tért már át megújuló energiaforrások használatára, beleértve az Egyesült Királyság leghíresebb katedrálisai közül is néhányat, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az anglikán egyház, a katolikus egyház, a baptisták, a metodisták, a kvékerek és az Üdvhadsereg imahelyei álltak át száz százalékban megújuló energiaforrásokra, az anglikán egyház 15 katedrálisa is zöld energiát használ már, köztük a salisbury vagy épp a liverpooli. Egyházi vezetők sürgetik, hogy még többen kövessék a példájukat. Az éghajlatváltozás „korunk egyik nagy erkölcsi problémája”, amely a szegényeket sújtja leginkább – fogalmaztak a The…

Olvass tovább>>

Világszerte évente 820 ezer gyermek halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya

A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejes táplálással lehet megalapozni, az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a kizárólagos szoptatás aránya, emellett az újszülötteknek majdnem a fele nem jut időben az egészséget megalapozó előtejhez – olvasható az Első 1000 Nap nevű tájékoztató program közleményében. Felmérések szerint a világon évente több mint 820 ezer öt év alatti gyermek és húszezer kismama halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya – áll a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a változáshoz szakszerű edukációs rendszer kialakítása szükséges, amely világszerte segíti a kismamákat a szoptatási nehézségek…

Olvass tovább>>

A HIV-fertőzés megduplázza a szívbetegség kockázatát

A HIV-vírussal diagnosztizált embereknél megduplázódik a szívbetegség kockázata – derült ki egy új tanulmányból. A globális adatok elemzése azt mutatta, hogy a HIV-fertőzöttséggel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek aránya több mint megháromszorozódott az elmúlt húsz évben, mivel a vírussal diagnosztizált emberek ma már tovább élnek. Mindezek hatása a fekete-afrikai és ázsiai-csendes-óceáni térségben, legfőképp Szváziföldön, Botswanában és Lesothóban érezhető a legerősebben. A kutatók szerint a mostani eredmények segíthetik a szükséges kezelések kidolgozását az olyan emberek számára, akik a legnagyobb kockázattal néznek szembe – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei…

Olvass tovább>>

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart – írja a BBC. A geológusok időegységekre tagolják fel bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes „szelet” valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez. Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az…

Olvass tovább>>

A HIV-fertőzés megduplázza a szívbetegség kockázatát

A HIV-vírussal diagnosztizált embereknél megduplázódik a szívbetegség kockázata – derült ki egy új tanulmányból. A globális adatok elemzése azt mutatta, hogy a HIV-fertőzöttséggel összefüggő szív- és érrendszeri betegségek aránya több mint megháromszorozódott az elmúlt húsz évben, mivel a vírussal diagnosztizált emberek ma már tovább élnek. Mindezek hatása a fekete-afrikai és ázsiai-csendes-óceáni térségben, legfőképp Szváziföldön, Botswanában és Lesothóban érezhető a legerősebben. A kutatók szerint a mostani eredmények segíthetik a szükséges kezelések kidolgozását az olyan emberek számára, akik a legnagyobb kockázattal néznek szembe – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei…

Olvass tovább>>

Életre keltek a több tízezer éve megfagyott orsógiliszták

Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között. A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok. A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy háromszáz pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket…

Olvass tovább>>

A kelet-antarktiszi gleccsereket is súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás

Antarktisz

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne. Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az UCI szakemberei egyebek között az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdjai által szolgáltatott adatok, valamint…

Olvass tovább>>

Egy Velociraptor-modellel bővül a szegedi dinoszauruszkiállítás

Egy Velociraptort ábrázoló modellel bővül a szegedi Móra Ferenc Múzeumban látható dinoszauruszkiállítás. Hegedűs Anita sajtóreferens elmondta, a ragadozó őshüllőt a feltételezett méretének kétszereseként ábrázoló, négyméteres modell kedden érkezett meg a Tisza-parti városba. A modellt a Jurassic Park második részében láthatta a közönség, a közelmúltban pedig használták a Jurassic World 2 forgatása során is. A Velociraptorok a késő kréta kor végén, 71-75 millió évvel ezelőtt éltek. A megtalált fosszíliák alapján a kifejlett példányok két méter hosszúak, fél méter magasak voltak, tömegük megközelíthette a húsz kilogrammot. Állkapcsuk két oldalát 26-28, egymástól távol álló…

Olvass tovább>>

Szokatlanul magasan fészkelő gólyacsaládot regisztráltak Erdélyben

Szokatlanul magasan, a tengerszint fölötti 1110 méteres magasságban fészkelő gólyacsaládot regisztráltak Romániában, a Kolozs megyei Jósikafalván. Kósa Ferenc biológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója, a romániai gólyafelmérések koordinátora elmondta, hogy a Kolozs megyei gólyafészkek idei felmérése során a közelmúltban jártak annál a jósikafalvi villanyoszlopnál, amelyen már tavaly is fészekrakási kísérlet nyomait látták. A fészek most áll és a benne lakó fehérgólyapár három fiókát nevel. Kósa elmondta: a jósikafalvi a legmagasabban fekvő ismert romániai gólyafészek. Az eddigi csúcsot a Hargita megyei Bélbor gólyái tartották. Ott az egykori határőr laktanya épületének a…

Olvass tovább>>

Csoportos drónvezérlést alkotottak az ELTE kutatói

Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói, akik a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repüléséről címlapfotós közleményt adtak közre a Science Robotics tudományos folyóirata júliusi számában. A világban mára több millió drón repked az égen, és szinte mindegyikhez tartozik egy pilóta is a földön. Az ELTE kutatói most olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokba csapódva megszabadulhattak földi irányításuktól: a drónok egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, csoportosan kerülve el az akadályokat, akárcsak a madarak – olvasható az intézmény közleményében. Az ELTE Biológiai…

Olvass tovább>>

A kolumbiai békemegállapodás veszélyezteti a dél-amerikai ország esőerdőit

őserdő

Tömeges erdőirtáshoz vezetett Kolumbiában a mintegy félévszázados erőszakot lezáró kolumbiai történelmi békemegállapodás a dél-amerikai ország és brit kutatók tanulmánya szerint. Négy éven át tartó tárgyalások után írta alá 2016-ban a kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) a békemegállapodást, amely 52 évnyi polgárháborút zárt le hivatalosan, amelyben mintegy 220 ezer ember halt meg és több mint hétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. A polgárháború idején Kolumbia egy ökológiailag jelentős térsége, amelyet a kutatók Andok-Amazonas biodiverzitás hídnak neveztek el, a FARC gerillái által ellenőrzött veszélyes terület volt, ahová ember ritkán tévedt…

Olvass tovább>>

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az összegzés felidézi, hogy a DQ Tau rendszerben két fiatal csillag kering egymás körül elnyúlt pályán, 16 napos periódussal. Mindkét csillag tömege mintegy fele a Napénak. A rendszer a Bika csillagképben található egy tőlünk 450 fényév távolságban levő csillagkeletkezési területen. „A csillagok nagyon fiatalok, mintegy egymillió évvel ezelőtt alakultak ki és körülöttük még megtalálható a por-…

Olvass tovább>>

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok

Föld

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart – írja a BBC. A geológusok időegységekre tagolják fel bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes „szelet” valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez. Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az…

Olvass tovább>>

Holnap hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási ponthatárokat

Szerdán este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyek hagyományosan elsőként a www.felvi.hu oldalon lesznek elérhetők. Idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra, a diákoknak a fővárosban és az ország több városában ponthatárváró rendezvényeket tartanak. A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, az OH informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja. Minél többen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra, annál magasabb lesz az adott…

Olvass tovább>>