Energiatakarékossági és energiatudatossági programjaiért kapott díjakat az E.ON

Az E.ON fenntartható jövőért indított kezdeményezései kaptak elismerést a CSR Hungary Díj 2018 átadóján pénteken, Budapesten. A vállalat megnyerte a „Junior” és a „Felelős együttműködés” kategóriákat, emellé a Magyar Üzleti Felelősség Díjat és a védjegyhasználati jogot is megszerezte programjaival. Az „E.ON EnergiaKözösségek” címmel meghirdetett megtakarítási program és verseny 5-10 családból álló kis közösségek számára tűzte ki célul, hogy legalább kilenc százalékos energiamegtakarítást érjenek el egyszerű módszerekkel. Útmutatást is kaptak ahhoz, hogy mit tehetnek különösebb befektetés nélkül saját otthonaikban úgy, hogy közben megszokott életszínvonaluk se változzon. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó GreenDependent…

Olvass tovább>>

H2020 projektet nyert az ELTE

Az ELTE Természettudományi Karán 2018. november 27–29 között tartották meg az Európai Unió által támogatott ENeRAG projekt hivatalos nyitórendezvényét. Ezzel a projekttel első ízben nyert az egyetem konzorciunmvezetőként H2020 projektet. Az ELTE kutatócsoportja a Finn Földtani Intézettel és a Milánói Egyetemmel együttműködve, igen szoros versenyben 481 másik benyújtott pályázattal, maximális pontszámot elérve, egyetlen magyarként került a nyertesek közé a H2020-Widespread-Twinning program keretében. A projekt futamideje három év, a támogatás teljes összege közel 1 millió EUR, melyből az ELTE-re 475 250 EUR esik. Az október 1-jén indult Excellency Network Building for Comprehensive…

Olvass tovább>>

KSH: tavaly nőtt a kutatóhelyek és a K+F tevénységet végzők létszáma

tudós

Tavaly megfordult a kutatóhelyek és a K+F-tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája: 2017-ben az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével – derül ki a Központi Statsztikai Hivatal (KSH) Kutatás-fejlesztés, 2017 című összefoglaló kiadványából. A kutatással foglalkozók száma egy év alatt 6,3 ezerrel, 12 százalékkal nőtt, arányuk az összes foglalkoztatottból 0,91 százalék volt, ezzel újra elérte a 2014. évi szintet. Az év során a vállalkozásoknál működő kutatóhelyeken volt a legnagyobb létszámbővülés, közel 20 százalék, míg az államháztartási szektorban…

Olvass tovább>>

Először modellezték a mikroműanyagok természetben való mozgását

műanyag

Elsőként modellezte a műanyag mikroszálak természetben való mozgását a Washingtoni Állami Egyetem egyik kutatója. Az Advances in Water Resources című folyóiratban publikált tanulmány eredményei a jövőben segíthetik a közösségeket annak jobb megértésében, hogy miért jelentenek világszerte egyre súlyosbodó problémát a műanyaghulladékok és, hogy miért lenne fontos azok mennyiségének csökkentése – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe. Az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, amelyek legkevésbé tanulmányozott fajtái a mikroszálak. Ezek…

Olvass tovább>>

Először sikerült azonosítani a figyelemzavar kockázatát növelő géneket

Először sikerült azonosítaniuk a kutatóknak olyan genetikai variánsokat, amelyek növelik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kockázatát – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon. Az ember génjei meghatározó szerepet játszanak a különböző mentális rendellenességek kialakulásában. Az ADHD esetében a kockázat 75 százalékát a genetikai tényezők adják. Egészen mostanáig azonban nem sikerült egyértelműen azonosítani ezeket a géneket. A Psychiatric Genomics Consortium nevű nemzetközi szervezet kutatói összevetették a genetikai variánsokat több mint húszezer ADHD-val és 35 ezer anélkül élő ember teljes genomjában, és tizenkét olyan specifikus DNS-töredéket azonosítottak, amelyek a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra hajlamosítanak. „A…

Olvass tovább>>

GOKI: elvégezték a negyvenedik gyermek-szívtranszplantációt

kórház gyermek

Elvégezték a negyvenedik gyermek-szívtranszplantációt a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) Gyermekszív Központjában. Az intézmény közleménye szerint egy 16 éves fiún végezték el a beavatkozást, akinél – egy gyermekkorban ritka betegség miatt – először műszívet ültettek be, majd október közepén esett át a szívátültetésen. A fiú jól van, a karácsonyt már otthon töltheti. Mint írták, a fiatalt tavasszal néhány nap hányás, nehézlégzés, köhögés miatt vették fel a területileg illetékes kórházba. Állapota romlott, máj és veseelégtelenségre utaló tünetek jelentkeztek nála, ezért speciális májgyulladás gyanúja is felmerült. A Szent László kórház gyermekintenzív…

Olvass tovább>>

A globális élelmiszergondok megoldását keresi 130 tudományos akadémia

A mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, valamint klímavédelmi intézkedések bevezetését sürgeti a globális élemiszerproblémák megoldására a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP) – közölte az MTA. A 130 ország tudományos akadémiájának közreműködésével elkészített IAP-jelentés megállapítja, hogy a globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, és gyorsítja a klímaváltozást. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült. A kutatás és az innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság,…

Olvass tovább>>

Országszerte károsít a spanyol csupaszcsiga

Nagy területen károsít a spanyol csupaszcsiga Magyarországon, irtása hosszú távon nem elég hatékony, a legeredményesebbnek a biológiai védekezés, az indiai futókacsa „alkalmazása” bizonyult – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) növényvédelmi intézete. A kerttulajdonosok változatosan lépnek fel a károkozók ellen, de ezek az eljárások nem elég hatékonyak. A kémiai védekezésben pedig az egyes háziállatokra veszélyes metaldehid tartalmú csigaölő szerek mellett egyéb technológiák kifejlesztésére és használatára is szükséges lenne – írták. Az MTA intézete a Magyar Természettudományi Múzeummal és az agroinform.hu mezőgazdasági portállal közösen készített internetes felmérést a kártékony állatfaj elterjedéséről…

Olvass tovább>>

Ornitológus: nem szabad etetni a vízimadarakat

A vízimadarakat nem tanácsos etetni, mivel a pár hétig emberek által etetett vízimadarak elhagyják a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza – hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Hozzátette: ez a nyári időszakra is érvényes, mivel sok esetben a fiókák a hosszan tartó kenyérrel etetés miatt röpképtelenné válnak, nem fejlődik ki rendesen a csontozatuk, illetve izomzatuk. Kiemelte: az énekes madarakat viszont lehet, de nem szükséges etetni. Elmondta: az etetőre járó összes madárfaj igényeinek megfelel a víz és fekete napraforgómag,…

Olvass tovább>>

Magyar cégek fejlesztettek újszerű csőfektetési technológiát

Az eddig ismert rendszereknél sokkal kompaktabb és gyorsabb csőfektetési eljárást fejlesztett ki két magyar vállalkozás. A két évvel ezelőtt elkezdett projekt idén decemberben fejeződik be. Az összesen 372,62 millió forint támogatást kapott a program legfontosabb innovációja, hogy a csőfektetés során a fejrésznél irányíthatóvá vált a csőrakat eleje. A projekt befejezésével sikeresen lezárult egy merőben új csőfektetési technológia kifejlesztése. A program során egy kompakt, mobilis, könnyen mozgatható, vízöblítéses alapokon nyugvó fúróberendezést épített meg két magyar vállalkozás, a Geohidroterv Kft. és a Tam-Bau Kft. Az elvégzett kísérletek alapján az eddigi eljárásoknál jelentősen…

Olvass tovább>>

12,5 milliárd forintos beruházással épül kutatás-fejlesztési központ Érden

Kutatás-fejlesztési központot épít Érden az osztrák AVL Autókut Mérnöki Kft., a beruházás értéke 12,5 milliárd forint, ehhez a kormány hárommilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ad. Az Érden felépülő központ a második lesz a grazi után az autóipari világcég bázishálózatában, megelőzve a kínai, koreai és japán központokat. A beruházással Érden 350 munkahely jön létre, közülük 250-et mérnökök fognak betölteni. Dirk Janetzko, az AVL Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a cég Érden 5,7 hektáros területet vásárolt a fejlesztésekhez, ahol új központját és járműipari tesztbázisát építi ki. Az első irodaépületet a tervek…

Olvass tovább>>

Végre ez is kiderült: a hűvös éghajlaton élők hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra

sör

A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra – derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból. A Pittsburghi Májkutató Központ vezető munkatársaként dolgozó Ramon Bataller és kollégái 193 ország adatait felhasználva mutatták ki, hogy az éghajlat világszerte szerepet játszik a fokozottabb alkoholfogyasztásban és a májzsugorodás gyakoribb előfordulásában – írja a BBC hírportálja. Az alkohol fogyasztása összefüggésben áll a depresszióval, amely jóval gyakoribb kevés napsütés idején. A Hepatology című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatainak felhasználásával készült.…

Olvass tovább>>

A hőhullámok drasztikusan csökkentik a hím rovarok nemzőképességét

Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját és csaknem teljesen terméketlenné tehetik őket – állítják a Kelet-angliai Egyetem kutatói. A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány szerint az öt napig tartó hőhullámnak kitett kukorica-kislisztbogarak (Tribolium castaneum) spermatermelése 75 százalékkal csökkent, míg a nőstény egyedekre hatástalan volt a laboratóriumban végzett kísérlet. Az első hőhullám nyomán felére csökkent a hímek által nemzett utódok száma, majd egy második – tíz nappal későbbi – hőhullám gyakorlatilag sterilizálta a rovarokat – írja a BBC News. „A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a hőhullámok felére csökkentik a…

Olvass tovább>>

Ókori erotikus freskót tártak fel Pompejiben

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben – adta hírül a BBC News. A freskó feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszíthette a pompeji városközpont közelében. A falfestményt pénteken találták meg az ősi város épületeit megerősítő munkálatok közben, amelyre azért volt szükség, mert az esőzések és az elmaradt karbantartási munkák miatt összeomlott néhány korábban feltárt rom. Massimo Osanna, a pompeji régészeti helyszín igazgatója elmondta: a freskó különlegessége, hogy bárki lép a szobába, úgy tűnik, mintha őt nézné az istennő. A mitológia…

Olvass tovább>>

Magyarország egyik legjobb munkahelye az SAP

Elnyerte az „ Aon Legjobb Munkahely” címet az SAP Hungary Kft. Az Aon tanácsadó cég felmérésében több mint 62 ezer munkavállaló vett részt, akik anonim számoltak be arról, miként érzik magát a munkahelyükön. Ennek alapján alakult ki a legjobbak listája, amelyen az ezer fő feletti vállalatok kategóriájában egyedüli it-cégként szerepel a magyar leányvállalat. Az üzleti szoftvercég duplázott e díjjal: korábban már megkapta e címet a 250-1000 fő közötti vállalat kategóriájában. Ilyen egy legjobb munkahely A vállalat erős növekedési pályán van, az elmúlt években több mint duplájára növelte munkatársai létszámát és…

Olvass tovább>>

Keresik azokat, akik idén jelentős innovációs tevékenységet folytattak

Magyar Innovációs Nagydíj

Keresik azokat a gazdasági társaságokat, szervezeteket, amelyek 2018-ban jelentős innovációs tevékenységet folytattak. Az Országházban átnyújtásra kerülő innovációs díjakra, köztük az Innovációs Nagydíjra, 2019. február 13-ig lehet jelentkezni. 2018. november 21-én, az MTA Klubjában hirdette meg a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a 27. Magyar Innovációs Nagydíjat. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, illetve szervezetek vehetnek részt, amelyek a 2018. évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. A találkozón Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke ismertette a jelentkezés feltételeit, az eddigi…

Olvass tovább>>

A Nobel-díjas Gérard Mourou-t köszöntötték Szegeden

A Nobel-díjas Gérard Mourou-t (képünkön), az ELI-projekt kezdeményezőjét köszöntötték Szegeden, a francia fizikus október elején elnyert elismerésének tiszteletére bővítették az épületkomplexum előtt elhelyezkedő, a lézer kifejlesztésének mérföldköveit bemutató lézertörténeti idővonalat. Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az intézmény főbejáratához vezető sétányon kialakított lézertörténeti idővonalon másodjára szerepel a francia tudós neve: először az lézerimpulzus-erősítés forradalmi módszerének kidolgozásáért, majd az évtizedes munkájáért odaítélt Nobel-díja okán. Gérard Mourou beszédében kitért a magyar lézerkutatókkal folytatott évtizedes közös munkájára, és felidézte az ELI-projekt megvalósításához vezető, 2005-ben indult folyamatot. Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna…

Olvass tovább>>

Palkovics: március végén tesz javaslatot az MTA átalakítására a felkért testület

Az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága jövő év március végéig tesz javaslatot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének átalakítására – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Elmondta, a testület pénteken megtartotta alakuló ülését. A bizottságba hét tagot ő, hét tagot az MTA elnöke kért fel, a szervezet saját ügyrendje szerint dolgozik, feladata áttekinteni az MTA jövőbeni működését. A miniszter hangsúlyozta, várja az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottságának javaslatát, addig az ügyben nincs teendő.

Olvass tovább>>

Nemzeti díjat nyert a Miskolci Egyetem a Minőség-Innováció pályázaton

Nemzeti díjat nyert a Miskolci Egyetem a Minőség-Innováció 2018 című nemzetközi pályázat hazai fordulójában – közölte az intézmény. A zsűri döntése alapján az oktatási szférában működő szervezetek kategóriájában egyedüliként a Miskolci Egyetem kapta meg a díjat a Teljes hallgatói életciklust lefedő tanulástámogatási rendszer a régió szolgálatában elnevezésű pályázattal – közölték. Ezzel az intézmény pályázata bekerült a nemzetközi döntőbe. A teljes hallgatói életciklust az intézménybe belépéstől a kilépésig vizsgáló oktatási modell középpontjában a hallgató áll, vizsgálják a motivációját és az elégedettségét kari és intézményi szinten is. Az egyetem folyamatosan gyűjti, elemzi…

Olvass tovább>>

Mintegy 2,4 millióan halhatnak meg szuperbaktériumok miatt 2050-ig

baktérium

Mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéséből. Négy halálesetből három azonban megelőzhető lenne, ha évente fejenként csak két dollárnyi (560 forint) összeget költenének az országok olyan egyszerű dolgokra, mint a kézmosás vagy a szükségtelen antibiotikum-felírás megállítása – áll az elemzésben. A becslések szerint Dél-Európa országaiban a legnagyobb a kockázat: Olaszország, Görögország és Portugália lesz az élen az OECD-országok között a fertőzések okozta halálozási arányok toplistáján. A modern…

Olvass tovább>>