A mozgás erősíti a szervezet védekező mechanizmusát

sport

A mozgás erősíti a szervezet védekező mechanizmusát, de szükséges mellette a vitaminpótlás is – közölte Gödény György fitneszedző. Mint mondta, a mozgás mellett a táplálékkiegészítőket tudatosan kell szedni. Meg kell nézni, hogy a táplálkozása alapján mi az, amire az adott ember szervezetének szüksége van. A C- és a D-vitamin alapvető fontosságú a szervezetnek – emelte ki, hozzátéve a D-vitamin az anyagcsere-folyamatokban játszik nagy szerepet, a C-vitamin pedig szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint infarktusos halálozások megelőzője lehet. Ismertette, ennek ellenére a magyar lakosság 80-90 százaléka D-vitamin-hiányos a tél végére. Kitért arra is, minden…

Olvass tovább>>

Eltűnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól a globális felmelegedés miatt

Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is. Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak –…

Olvass tovább>>

A dalszövegek dühösebbek és szomorúbbak lettek az elmúlt évtizedekben

A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nem csak a zene lett más, egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak: dühösebbek és szomorúbbak lettek. A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent. A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két…

Olvass tovább>>

Antibiotikum-rezisztens géneket találtak az Északi-sarkvidéken

baktérium

Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet. A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is. David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

Traumatológus: új módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt

Új műtéti módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt – mondta el Gáspár Szabolcs traumatológus. A baleseti sebész, főorvos elmondta, a térdízületben két keresztszalag van. Gyakrabban – sokszor síelés közben – az elülső sérül. Az elszakadt elülső keresztszalag nem tud meggyógyulni, így instabilitás marad a térdízületben. Ezért a szalag helyére inakat ültetnek be. Gáspár kifejtette: az új eljárás a rögzítésében különbözik, külső rögzítőt nem is alkalmaznak a térden. Eddig a műtét után három hétig csak mankóval járhatott a beteg, az új eljárásban viszont már a műtét másnapján saját lábán járhat –…

Olvass tovább>>

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

neandervölgyi (fotó: npr.org)

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember – állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt „unokatestvére” okosabb lehetett, mint eddig vélték. A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár húsz méterre is célba találtak – írja a BBC hírportálja. „Korábban úgy vélték, a neandervölgyiek vadászatát korlátozta, hogy lándzsáikkal csak egész közelről tudták a zsákmányt megölni. Ha viszont 15-húsz méterre is el tudták hajítani, az többféle vadászati stratégiát is lehetővé tett” – mondta Annemieke…

Olvass tovább>>

Kalandos utat járt be az egyik Holdon talált kőzetminta

holdutazás

A Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozó ausztrál kutatócsoport szerint az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földön képződött. Véleményük szerint elképzelhető, hogy a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelőtt. Korábban találtak már vélhetően aszteroida-becsapódás révén a Földre került holdkőzetet, az ellenkezőjét azonban eddig nem figyelték meg. A nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem kutatói az 1971-es Apollo 14 holdmisszió által gyűjtött és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták a Svéd Természettudományi Múzeum, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a…

Olvass tovább>>

A várandósok magas vércukorszintje és gyerekeik elhízása összefüggést mutat

A várandósság alatti magas vércukorszint összefügg a 10-14 évesek elhízásával egy új tanulmány szerint. A várandósok akár húsz százalékánál is kialakul a terhességi cukorbetegség, azonban eddig nem volt információ arról, hosszú távon hogy hat a kór a gyerekekre – írta a medicalxpress.com. A maga nemében első tanulmány a várandósság alatti magas vércukorszint hosszú távú következményeit elemezte. Azt találták, hogy a terhességi cukorbetegségen átesett nők gyerekeinél 10-14 éves korukra nagyobb valószínűséggel alakul ki prediabéteszük – a cukorbajt megelőző állapot, inzulinrezisztencia -, és inkább híznak el, mint azok a kortársaik, akiknek édesanyja nem…

Olvass tovább>>

Ilyen komfortról nem is álmodhatott Tutanhamon fáraó

Szellőztető és légszűrő rendszerrel szerelték fel a híres egyiptomi fáraó, Tutanhamon luxori sírját egy csaknem tíz évig tartó korszerűsítés keretében, amely során helyreállították és megtisztították a sírhely falfestményeit, valamint változtattak a látogatótér kialakításán is – közölte a héten a munkálatokat végző Los Angeles-i Getty Conservation Institute (GCI) kutatóintézet, amely az egyiptomi műemlékvédelmi minisztériummal dolgozott együtt a projekten. Tutanhamon sírját a dúsgazdag Lord Carnarvon és Howard Carter brit régész tárta fel 1922-ben. A következő évtizedben a sírhely kincseinek többségét elvitték, mára mindössze néhány tárgy, köztük Tutanhamon múmiája, egy szarkofág, valamint egy…

Olvass tovább>>

Robotok az egészségiparban

orvos

A robotika és automatizáció olyan iparágak széles körében került már sikeresen bevezetésre, ahol jól definiált folyamatokkal és termékekkel dolgoznak, mint például a gyártóipar, az FMCG-ipar, az autóipar, és az egészségipar. Az egészségügynek rendkívül sok kihívással kell szembenéznie. Az egyik legnagyobb probléma az adatok pontatlan, hibás, vagy duplikált rögzítése, valamint a páciensek dokumentumainak nem megfelelő tárolása. Mivel egy nem-automatizált környezetben az emberi hiba tényezője magas, ennek következménye a növekvő ügyintézési és adminisztrációs feladatok száma, amely korlátozza az alkalmazottak munkahelyi mozgáskörét és kapacitását. Rengeteg feladatra képes azonban megoldást nyújtani az automatizáció, többek…

Olvass tovább>>

Dietetikus: a rostfogyasztás krónikus betegségeket előzhet meg

A rostfogyasztás megelőzheti a krónikus, nem fertőző betegségek kialakulását – közölte a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára. Erdélyi-Sipos Aliz (képünkön) azt mondta, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás egyik oka a nem megfelelő mennyiségű rostfogyasztás. Naponta 24-30 gramm rost ajánlott, ezt azonban Magyarországon a legutóbbi reprezentatív táplálkozási felmérés szerint sem a nők, sem a férfiak nem érik el, bár a férfiak megközelítik az alsó határt – tudatta. Ismertette, a hazai táplálkozási ajánlás alapján napi négy adag gyümölcsöt vagy zöldséget és egy adag teljes kiőrlésű gabonát kell enni ahhoz,…

Olvass tovább>>

Két és félt tonna golflabdát távolítottak el a kaliforniai Monterey-öböl vízéből

A tengeri élővilágot károsító újabb forrásra bukkantak kutatók és önkéntesek a kaliforniai Monterey-öbölben lévő tengeri természetvédelmi területen és partvidékén, ahonnan mintegy két és fél tonnányi golflabdát távolítottak el két év alatt. A szakemberek számításai szerint a golflabdákból mintegy 28 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódott az öböl vízébe. Matthew Savoca, a Stanford Egyetem tengerbiológusának figyelmét kaliforniai középiskolások hívták fel arra, hogy az öbölben végzett merüléseik során nagy mennyiségű golflabdára bukkantak a óceán mélyén, és elkezdték kihalászni a tengeri élővilágra káros labdákat három part menti golfpálya közeléből. 2016 májusától 2018 közepéig csaknem negyvenezer golflabdát…

Olvass tovább>>

Romlott a Bledi-tó vízminősége a turizmus hatására

Romlott a Bledi-tó ökológiai állapota a növekvő turizmus, a fürdőzők és a horgászok számának gyarapodása miatt – figyelmeztettek kedden szlovén limnológusok. A Bledi tó Szlovénia második legnagyobb tava Júliai-Alpokban, vízének minősége hosszú ideig közepes vagy jó volt. Spela Remec Reka limnológus, a szlovén környezetvédelmi ügynökség munkatársa, aki évek óta figyelemmel kíséri a Bledi-tó vízminőségét, elmondta, hogy 1994 és 2016 között 260 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Bledben, 2017-ben ez a szám pedig további 160 százalékkal emelkedett. A megfelelő infrastruktúra kiépítése nehezen tudja követni a gyorsan növekvő turizmus elvárásait – tette…

Olvass tovább>>

Közeleg a 27. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje

innováció

Az Innovációs Nagydíjon kívül, összesen hat innovációs díj kerül átadásra, március 28-án az Országházban, azon társaságok számára, melyek 2019. február 13-ig beadják pályázatukat. A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje hamarosan, 2019. február 13-án, 15 órakor lejár. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2018. évben kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el. Az év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket további, összesen hat kategóriában is díjazzuk: Ipari,…

Olvass tovább>>

A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának azonnali megkezdésével elérhető a párizsi klímacél

Elérhető a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott globális hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása, ha azonnal megkezdődik a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása – mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes modellezéssel. A Leedsi Egyetem szakemberei által vezetett tudóscsoport azt vizsgálta, hogyan alakul a globális hőmérséklet, ha a fosszilis tüzelőanyagokra alapuló infrastruktúrát elkezdték volna megszüntetni 2018 végétől. Feltételezett forgatókönyvük szerint a fosszilis üzemanyagú erőműveket, gépjárműveket, repülőgépeket, hajókat és ipari infrastruktúrát – amelyek a globális szén-dioxid-kibocsátás 85 százalékért felelősek – szenet egyáltalán nem használó alternatívákkal válják fel élettartamuk végeztével, akkor, amikor nagyobb mértékű felújításokra lenne szükségük.…

Olvass tovább>>

MTA: megkezdődött az akadémiai kutatóintézet-hálózat átvilágítása

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) teljes kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, amelyet nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végeznek, a nemzetközi normáknak megfelelően – tájékoztatta az MTA kedden közleményben az MTI-t. A kormány kezdeményezésére indított átvilágítást legkésőbb március 31-ig kell végrehajtani. A közlemény szerint az átvilágítás „rendkívül szoros menetrenddel”, nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy az MTA kutatóközpontjainak és – intézeteinek finanszírozása továbbra sem megoldott, ami „egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében”. Az MTA a kormány kezdeményezésére…

Olvass tovább>>

Liska-Mohai: a hanyag testtartás szinte népbetegség

A hanyag testtartás szinte népbetegség, de az ezzel járó tünetek egyszeri kezeléssel megszűnnek – hívta fel a figyelmet Liska-Mohai Marianna (képünkön) testtartás-specialista. Elmondta: nyak szabad mozgását általában éveken át tartó rossz testtartás nehezíti, ilyenkor az izomzat feszessége fenntartja a fej csigolyához képesti elcsúszását, amit – a vállficamhoz hasonlóan – egyszeri kezeléssel vissza lehet tenni. A műsorban elhangzott, a magyarok napi öt órát görnyednek a számítógép előtt átlagosan. A rossz fejtartás nagyon megterheli a gerincet, hiszen görnyedésnél olyan, mintha negyven-ötven kilogrammos súlynak megfelelő erő nehezedne a nyakra.

Olvass tovább>>

Új technológiát vetnek be tavasztól a balatoni iszapeltávolításban

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással – közölte a cég vezérigazgatója. Kollár József elmondta: a Balaton-parti önkormányzatok visszajelzései szerint jelentős probléma a strandokon keletkező lágyiszap időnkénti eltávolítása, és ezt az új, uszályra szerelt technológiával a korábbiaknál sokkal hatékonyabban, komplex módon lehet majd megtenni. A cégvezető beszélt arról is, hogy várhatóan pár hétig tart majd egy-egy strand…

Olvass tovább>>

Vénába ültetett szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait

vér

Vénába ültetett kicsin, 3D nyomtatású szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait, többek között a hajhullást és a hányingert. Az eddig állatokon tesztelt eszköz klinikai próbáit tervezik amerikai tudósok – írta a BBC. A szivacsdarabka kivonja a vérből a daganat elpusztítására bejuttatott gyógyszer maradványait, miután az kifejtette hatását a tumoron – írták a tudósok az ACS Central Science című szaklap aktuális számában. A csőszerű eszközt 3D nyomtatással állítják elő, tehát testre szabottan lehet a páciensek számára gyártani. Hálószerű belsejét speciális anyag borítja, amely kivonja a gyógyszert, miközben átfolyik rajta a vér. Sertéseken végzett…

Olvass tovább>>

Titokzatos rádiókitöréseket észleltek a mélyűrből

Egy távoli galaxisból érkező titokzatos rádiókitöréseket észleltek csillagászok egy kanadai teleszkóp segítségével, ám a rádióhullámok pontos természetét és eredetét egyelőre nem sikerült meghatározni – írja a BBC hírportálja. Az észlelt 13, úgynevezett gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB) között egy nagyon szokatlan, ismétlődő jelet is azonosítottak a kutatók, akik szerint utóbbi ugyanabból, a Földtől nagyjából 1,5 milliárd fényévnyire lévő forrásból származik. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint ilyen jelenséget mostanáig mindössze egyetlen egyszer, egy másik teleszkóppal észleltek. „Tudva, hogy létezik még egy ilyen, arra enged következtetni, hogy több is…

Olvass tovább>>