A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában – állapította meg egy francia kutatócsoport. Az École Normale Supérieure, az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény kutatói találtak bizonyítékot arra, hogy a Jupiter mágneses mezeje futóáramlatokat okoz az Európa felszín alatti óceánjában – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nature Astronomy című szaklapban közölt tanulmányban Christophe Gissinger és Ludovic Petitdemange a Galileo űrszonda adatait elemezték és mutatták be eredményeiket. A tudósok észlelték, hogy a Jupiter különösen erős mágneses mezővel rendelkezik, amely elég erős ahhoz, hogy elérje és befolyásolja holdjait. Azt…
Olvass tovább>>Kategória: xHeadline
Új dinoszauruszfaj fosszíliáit fedezték fel Ausztráliában
Egy eddig ismeretlen növényevő dinoszauruszt azonosítottak a kutatók öt megkövesedett felső állkapocs alapján a délkelet-ausztráliai Victoria államban. A Journal of Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Galleonosaurus dorisae-nek elnevezett faj fosszíliáit a 125 millió évvel ezelőtti kréta időszakból származó kőzetekben fedezték fel a Gippsland régióban – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Az ausztráliai University of New England munkatársaként dolgozó Matthew Herne szerint a felfedezett állkapocs-maradványok fiatal és már kifejlett példányoktól származnak, ami azért különleges, mert ez az első alkalom, hogy korcsoportokat sikerült azonosítani egy ausztráliai dinoszauruszfajtól származó állkapocs-maradványok alapján.…
Olvass tovább>>Balogh: rohamosan nő az inzulinrezisztens gyermekek száma
Rohamosan nő az inzulinrezisztens gyermekek száma, amihez nagy mértékben hozzájárul a növekvő édesség- és cukrozottüdítőital-fogyasztás – hívta fel a figyelmet Balogh Illés endokrinológus. A szakember elmondta, hogy az inzulinrezisztencia (IR) kialakulásában sokszor genetikai tényezők is szerepet játszanak. Az IR esetén a sejtek felszíni receptorai megváltoznak, ezért az elfogyasztott cukor nem kerül be megfelelő időben a szervezetbe, ami az érpályák vércukorszintjének megemelkedéséhez vezet. Erre válaszul megemelkedik a szervezet inzulinszintje, de ennek ellenére sem jut be a cukor a sejtekbe, és a szervezet csak hosszú idő után tudja a vérpályából eltüntetni a…
Olvass tovább>>Szénné alakították vissza a szén-dioxidot ausztrál kutatók
Folyékony fém használatával szénné alakították vissza a szén-dioxidot ausztrál kutatók, akiknek a világon először sikerült ilyen áttörést elérniük, ami hatással lehet a légkörben lévő szén-dioxod befogásására, tárolására. A Melbourne-i RMIT Egyetem kutatócsoportja német, kínai és amerikai tudósokkal együttműködve egy olyan új technikát fejlesztett ki, amely hatékonyan átalakítja a gáznemű szén-dioxodot a szén szilárd részecskéivé. A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók javaslatot tettek olyan alternatívára, amely biztonságosan és maradandóan kivonja az üvegházhatású gázt a légkörből – ismertette az egyetem közleményét az Eurekalert tudományos hírportál. A jelenlegi szén-dioxid befogási és tárolási…
Olvass tovább>>Sakkban tartja a vérnyomást a rendszeres délutáni szunyókálás
A napi rendszerességgel szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit – állapították meg görög kutatók, akik az Amerikai Kardiológusok Társasága 68. éves tudományos tanácskozásán mutatták be tanulmányukat. „A délutáni alvás, úgy tűnik, ugyanolyan mértékben csökkenti a vérnyomást, mint más életmódváltoztatások. Például a só- és az alkoholfogyasztás mérséklése csökkentése három-öt higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást” – idézte Manolis Kallistratos kardiológust, a voulai Asklepieion Általános Kórház kardiológusát, a tanulmány társszerzőjét a Science Daily tudományos hírportál. A kis dózisú vérnyomáscsökkentők általában öt-hét higanymilliméterrel csökkentik a vérnyomás szintjét –…
Olvass tovább>>Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz szigeten
Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé. Az új fajokat főleg a Star Wars és az Asterix szereplőiről nevezték el, így kapta egy zöld fényes bogár a Yoda, egy gömbölyű pedig az Obelix nevet. Tudósokról is neveztek el néhányat: Charles Darvin mellett a DNS-kutatás úttörői, Francis Crick és James Watson is névadó lett – írta a BBC News. A bogarak mindössze néhány milliméter nagyságúak. Ebből a rovarcsoportból csupán egyet találtak 1885-ben Celebeszen.…
Olvass tovább>>Az akarat diadala: csak az MTA-n kívül maradhat egyben a kutatóintézet-hálózat
Egyben maradhat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózata, az MTA elnöke ugyanakkor tudomásul veszi a kormány szándékát, hogy az akadémia szervezetén kívül kívánják azt működtetni. Ez is szerepel abban a közös szándéknyilatkozatban, amelyet Lovász László elnök és Palkovics László miniszter írt alá. Az MTA közleménye szerint a felek a következő hetekben dolgozzák ki a részleteket, az így születő javaslat az akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül. A szándéknyilatkozatban szerint a tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózata 2020. január 1., az új struktúra kialakulása után egyben marad,…
Olvass tovább>>Kihirdették a MŰKÖDJ! Pályázat győzteseit
Hulladékgyűjtő távvezérelt hajó, versmondó robot és elektromos gördeszka is volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által meghirdetett MŰKÖDJ! pályázat pályaművei között. Az ország különböző részeiről, számos szakképző intézményből, közel negyven kreatív, műszaki területen tanuló diák ötleteit részesítette elismerésben március 8-i ünnepélyes díjátadóján az Egyesület. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal együttműködésben 2018-ban ismét útjára indította a Működj! pályázatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, melynek ünnepélyes díjátadójára március 8-án került sor. A tehetségkutató program egyik célja, hogy a középiskolások bemutathassák az elektrotechnika, az elektronika és az…
Olvass tovább>>Mehetnek az it-fejlesztők a földekre
A mezőgazdaság legtöbb területén kézzelfogható hatékonyságjavulást hoz az informatikai megoldások alkalmazása, ahol pedig kevésbé, ott a szemlélet elsajátítása céljából érdemes már most is áldozni rá – állapították meg az agrárium termelői és rendszerbeszállítói oldaláról érkező szakemberek a Codecool Programozóiskola Meetupján. Nem pár év alatt lezajló folyamat lesz a digitalizáció, hanem várhatóan sokkal hosszabb távon gyakorol majd jelentős hatást a mezőgazdaságra – így a programozók iránti igény sem csak átmeneti. A Codecool immár rendszeres meetupjain az informatika különböző iparágakra gyakorolt hatását mutatják be meghívott előadók Ezúttal valódi példákon keresztül bizonyosodhattak meg…
Olvass tovább>>Összefüggést találtak a alacsony szénhidráttartalmú étrend és a szívritmuszavar között
A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata – állapították meg kínai kutatók. Az Amerikai Kardiológusok Társaságának éves tudományos ülésén bemutatott tanulmányukban a szakemberek csaknem 14 ezer ember több mint két évtizedet felölelő egészségi adatait elemezték, ez az első és legnagyobb léptékű tanulmány, amely a szénhidrátfogyasztás és a pitvarfibrilláció közötti kapcsolatot mérte fel. A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar. Ez olyan szívritmuszavar, amikor a szív…
Olvass tovább>>Számos leletet találtak a régészek Kunszentmiklós határában
Egy középső bronzkori központ, valamint szarmata, avar és Árpád-kori házak részleteit is sikerült feltárniuk a régészeknek Kunszentmiklós határában – jelentette be Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke 2014 óta ismert régészeti lelőhely. A négy évvel ezelőtti mentő feltárás ugyan csak egy kis területet érintett, de a régészeti emlékek jelentősége már akkor sejthető volt. A korábbi kutatások során a középső bronzkorra tehető, az úgynevezett Vatya kultúra egy településrészletére leltek. A mostani, mintegy tízezer négyzetméter nagyságú területen, Kunszentmiklós határában november óta dolgoznak a szakemberek.…
Olvass tovább>>Elkezdte a háztartási szilárdhulladék-égetés hatásait vizsgálni a Pannon Egyetem vezette nemzetközi konzorcium
Az első méréseket már elvégezte a háztartási szilárdhulladék-égetés hatásait vizsgáló, a Pannon Egyetem vezette nemzetközi konzorcium – mondta a konzorcium vezetője, az egyetem rektora. Gelencsér András hozzátette: a méréseket a lakossági fűtés csúcsidőszakában Budapesten, Veszprémben és Észak-Magyarországon végezték hulladékégetésre utaló vegyületek jelenlétét keresve a levegőben. Elmondta: a kutatásban részt vesz az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint egy-egy román, belga és német kutatóintézet. A kutatás a levegőből vett részecskék kémiai elemzésével állapítja meg a hulladékégetés becsült „hozzájárulását” több magyarországi és romániai település levegőszennyezéséhez – magyarázta. A műsorban elhangzott, a becslések szerint Magyarországon…
Olvass tovább>>Gasztropszichológus: súlyos következményekkel jár a szelektív evés
A gyerekkori étkezési zavarok, illetve a szelektív evés súlyos következményekkel, betegségekkel járhat – hívta fel a figyelmet Forgács Attila gasztropszichológus. A szelektív evésnek – amikor valaki csak bizonyos ételeket fogyaszt – rengeteg oka lehet, többek között az evolúciós hagyományozódás, illetve a média befolyásoló hatása, a társadalmi változások. Szaporodnak a különféle evési hóbortok, amelyek általában kizárják bizonyos élelmiszerek fogyasztását. A szelektív evésnél súlyosabb az úgynevezett monofág evés, amikor csak egyfajta élelmiszert hajlandó enni valaki – tette hozzá Forgács.
Olvass tovább>>Megújították a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképeit
Megújította a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképét az agrártárca megbízásából a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. – ismertette László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium (AM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A munkához a kormány hatszázmillió forintos támogatást nyújtott és további 150 millió forint állt rendelkezésre az önkormányzatok intézkedési terveinek megvalósításához – mondta. A helyettes államtitkár az egyik égető környezetvédelmi problémának nevezte a zajterhelést, amelynek vizuális megjelenési formái a zajtérképek. A stratégiai zajtérképek elkészítésére az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint a zajcsökkentési tervek, jogszabályok megalapozása érdekében volt szükség, illetve kutatási célokat is szolgál –…
Olvass tovább>>MTA-felmérés: a többség büntetné a hálapénz utólagos elfogadását is
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének egyik kutatócsoportja 2018 októberében 1200 ember részvételével végzett az egész országra kiterjedő, a teljes felnőtt lakosságot reprezentáló kérdőíves felmérést – olvasható az Akadémia közleményben. A kérdőív a mindennapi életben, illetve a médiában gyakrabban előforduló eseteket tartalmazott, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények büntethetőségi korhatárára vagy a közhivatalnoknak adott…
Olvass tovább>>A Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép készült
Először készült a Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép. Az új térképhez szükséges adatokat és felvételeket a New Horizons űrszonda gyűjtötte és készítette 2015-ben, amikor elrepült a Charon mellett. A New Horizons elegendő információt gyűjtött a holdfelszín egyharmadának feltérképezéséhez. Ezen a területen a tudósok 16 különböző típusú geológiai egységet, vagyis hasonló típusú területet azonosítottak, köztük tíz kilométer magas szirtekkel, több mint ezer árokkal és más hosszúkás, lineáris képződménnyel. A szirtek, árkok, kráterek és egyéb képződmények magasságának és mélységének megállapításához a kutatók azokat a felvételeket használták, amelyeket az űrszonda…
Olvass tovább>>Új tudományos-ismeretterjesztő könyv jelent meg a kutyákról
Új tudományos-ismeretterjesztő könyv jelent meg A kutya – Az ember legjobb barátjának története címmel Miklósi Ádám akadémikus, egyetemi tanár, a Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) Etológia Tanszékének vezetője szerkesztésében a Libri Kiadónál. A kötet szerzői a tanszék és az ott működő Családi Kutya Program kutatói: Faragó Tamás, Claudia Fugazza, Gácsi Márta, Kubinyi Enikő, Pongrácz Péter és Topál József. „A kutyákról szóló könyvek egy része még ma is régi hiedelmekkel van teli, egy másik részük ugyanakkor tudományos kísérletekkel igyekszik bizonyítani, hogy a kutyák szőrös gyerekek. A kutya című, átfogó…
Olvass tovább>>Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók
Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók, annak térbeli helyzetét is érzékelhetik a páciensek. A Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) kutatói szerint sikerük a robotika tízéves kutatásának eredménye. Tanulmányukat a Science Robotics című szaklapban mutatták be. A svájci szakértők a Pisai Egyetem és a római Gemelli Egyetemi Kórház kutatóival együttműködve fejlesztettek ki egy újgenerációs műkezet. „Lehetővé teszi az amputált kezű páciensek számára, hogy visszaszerezzék a természeteshez nagyon hasonló, kifinomult tapintás érzését” – olvasható az EPFL közleményében. „A kutatóknak sikerült reprodukálniuk a propriocepció érzetét, vagyis az agynak azon képességét, hogy azonnal és…
Olvass tovább>>Csontvelőátültetéssel „fiatalították meg” öregedő egerek agyát
Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével „fiatalították meg” öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását. A Communications Biology című folyóiratban publikált kutatás eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy részben a csontvelő által termelt vérsejtek elöregedése a felelős a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hanyatlásáért. „Noha korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy fiatal egerek vérének átömlesztésével visszafordítható a kognitív hanyatlás idős egereknél, a folyamat mikéntje egyelőre nem nagyon ismert” – mondta Helen Goodridge, a Los Angeles-i Cedars-Sinai egészségügyi központ munkatársa, hozzátéve, a mostani eredményeik azt sugallják, hogy a válasz egy…
Olvass tovább>>Bemutatják a pécsi mamut maradványait
A kilencven évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílik kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán – tájékoztatta a közgyűjtemény. A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa – írták a közleményben. A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg. Az ősállat…
Olvass tovább>>