Airbnb-ezők figyelem: virtuális kulccsal nyitható okos zár kapható Magyarorstzágon

Már Magyarországon is kapható az ISEO, zárrendszereket gyártó cég legújabb fejlesztése, amivel anélkül küldhetünk virtuális kulcsot, és engedhetünk be valakit a lakásunkba biztonságos és követhető módon, hogy egy pillanatra is találkoznánk vele. A HOGE Kft. által forgalmazott, bluetooth technológiára épülő Libra zárak nyitásához nincs szükség másra, mint egy okostelefonra. A biztonságtechnikai termékeket forgalmazó HOGE Kft. által mostantól hazánkban is elérhető ISEO Libra okos zárakkal lehetőségünk van arra, hogy a világ bármely pontjáról, bármikor beengedjünk, vagy épp kizárjunk valakit lakásunkból. A Libra okos zár működtetéséhez mindössze egy ingyenesen letölthető applikációra van…

Olvass tovább>>

Emberre is veszélyes nyugat-nílusi láz vírusával fertőzött szúnyogok jelentek meg Csehországban

szúnyog

Az emberekre is veszélyes nyugat-nílusi láz vírusával fertőzött szúnyogokat azonosítottak Csehországban – írta kedden a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. A nyugat-nílusi láz ellen egyelőre nem létezik semmiféle ellenszer, nincs oltóanyag, és a fertőzés az emberek életét is veszélyezteti – mutatott rá a népszerű cseh újság. A fertőzött szúnyogokat az elmúlt hetekben Dél-Morvaországban azonosították a szakemberek. „Nem kizárt, hogy már az ország más területein is megtalálhatóak” – mondta a lapnak Oldrich Sebesta, a brünni regionális higiéniai intézet szakkutatója. Az életveszélyes vírust az elsősorban a halastavak környékén élő Culex modestus…

Olvass tovább>>

Veszélyezteti a vadvilágot némely LED-lámpa fénye

Némelyik LED-lámpa fénye veszélyezteti a vadvilágot — figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik megvizsgálták, hogyan hatnak a modern fénykibocsátó diódák egyes fajokra. Azt találták, hogy a kék és fehér fényt kibocsátók a legrosszabbak, míg a sárga, a borostyánszínű és a zöld fényt kibocsátók kevésbé károsak. A tengeri teknősök és a rovarok különösen sebezhetők általuk – írták a kutatók a Journal of Experimental Zoology Part A: Ecological and Integrative Physiology című tudományos folyóiratban. A nagyvárosok és ipari létesítmények olyan erősen világítják meg éjszaka az eget, hogy a Föld nagy része egy hatalmas, világító…

Olvass tovább>>

Bővítik a CERN nagy hadronütköztetőjének a kapacitását

Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét – közölte a CERN. A nagy hadronütköztetőben 2010 óta ütköztetnek részecskéket. A Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométer hosszúságú, 3 méter átmérőjű alagútban működő LHC nagy kísérleteiben a csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat ütköztetnek, aminek eredményeként új elemi részecskék keletkeznek. Ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait,…

Olvass tovább>>

Lovász garanciát kér arra, hogy az akadémia függetlensége nem fog csorbulni a jövőben sem

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége pénteki rendkívüli ülésén meghatározta azokat a legfontosabb pontokat, amelyeket aggályosnak tart a szerdán benyújtott költségvetési tervezetben, és felhatalmazta a testület elnökét, hogy ez alapján folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel – mondta Lovász László (képünkön), az MTA elnöke a köztestület rendkívüli elnökségi ülését követően. Az ülés témái a 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítási javaslata voltak. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is. Palkovics László a kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: az…

Olvass tovább>>

Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking hamvait

A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking, a március 14-én 76 évesen elhunyt világhírű elméleti fizikus hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban. A gyászszertartáson az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudóst Benedict Cumberbatch angol színész búcsúztatta, aki Hawkingot alakította a BBC egyik 2004-es televíziós drámájában, de megemlékezett az elhunytról Tim Peake brit űrhajós, Martin Rees királyi csillagász és Kip Thorne Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus is. A családtagokon és a barátokon kívül szerte a nagyvilágból a nagyközönség ezer, sorsoláson kiválasztott tagja vehetett részt a gyászszertartáson,…

Olvass tovább>>

Háromezer éves királyfej-szobrocskát találtak Izraelben

Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben – jelentette a Háárec című napilap. A fején diadémot viselő, öt centiméteres nagyságú alkotás különlegesen ritka figurális ábrázolás, és a szakemberek szerint egy korabeli uralkodó vonásait hordozhatja. A régészek szerint a lelet az i.e IX. századból való, és eddig soha nem került elő hasonló, a bibliai királyok korának valamely szakállas uralkodóját mintázó szobrocska, amely ráadásul kiváló állapotban maradt fenn, noha szakállának egy töredéke hiányzik. A régészek abban bizonyosak, hogy királyt ábrázol a festett figura, de abban meglehetősen bizonytalanok, hogy melyik…

Olvass tovább>>

28,1 milliárd forint kerül az ITM-hez az MTA-tól

Magyarországon egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jön létre, ennek érdekében meg kell szüntetni a költségvetési forrásgazdálkodás széttagoltságát – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben kiemelték, Magyarország 2020-ra a GDP legalább 1,8 százalékát tervezi fordítani kutatás-fejlesztésre, innovációra, amelyre a hazai költségvetésben és a következő európai uniós költségvetési ciklusban is jelentős forrás áll rendelkezésre. Hangsúlyozták, az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladatai közé tartozik a források lehető leghatékonyabban használásának felügyelete, ezért született döntés arról, hogy az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, mintegy hetvenmilliárd forint forrás allokálását a jövőben az innovációs…

Olvass tovább>>

A gödöllői program segíti az agrárkutatás megújítását

A múlt héten meghirdetett gödöllői program segíti az agrárkutatás megújítását, az az agrár-felsőoktatás modernizációját és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadó rendszer kiépítését – mondta Gyuricza Csaba (képünkön), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója. A főigazgató elmondta, nagyon gyors fejlődés zajlik a világon a mezőgazdaságban, ezért fontos, hogy összehangolják a különböző irányokat. Magyarországon három kiemelt területe van ennek a fejlődésnek, amelyekkel növelni lehet a versenyképességet, a precíziós technológiák kialakítása, a klímaváltozással kapcsolatos feladatok, mint például az öntözés, és a kedvezőtlenebb adottságú termőhelyek fejlesztése. Jelenleg az látszik, növelhetőek az öntözés alá vont…

Olvass tovább>>

Mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát

Behurcolt mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát egy új genetikai kutatás szerint. Az ázsiai közönséges varangy (Duttaphrynus melanostictus) mérgével megöli vetélytársait, az őshonos fajok elől pedig eleszi a táplálékot – közölte egy állatokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban. A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére – írta a ScienceDaily.com „Ausztráliában az óriásvarangyok megjelenése nagy felfordulást okozott több ökoszisztémában azzal, hogy a helyi táplálékhálózatból a varangyok mérgének hatására kikerültek kulcsszerepet játszó ragadozók” – mondta Wolfgang Wüster, nagy-britanniai Bangor Egyetem munkatársa. „Hasonló hatás várható Madagaszkáron…

Olvass tovább>>

Jedlik Ányos nevét vette fel a szegedi Elektrotechnikai Múzeum

Az első villanymotor megalkotója előtt tisztelegve Jedlik Ányos (képünkön) Elektrotechnikai Múzeumként működik tovább az elektrotechnikatörténeti kiállítás, amelyet 15 éve a Nemzeti Közművek áramszolgáltatójának jogelődje, a DÉMÁSZ és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Szervezete hozott létre a Tisza-parti városban – közölte a szolgáltató. A közlemény szerint a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Múzeumban 2003 óta gyűjtik az elektrotechnika 20. századi tárgyi emlékeit és dokumentumait. Az alapítók szándéka az volt, hogy az utókor számára megőrizzék és megismerhetővé tegyék az elektromos energia használatával és az energiaszolgáltatással kapcsolatos berendezéseket. A folyamatos gyűjtőmunkának köszönhetően a látogatók nemcsak…

Olvass tovább>>

Nem volt könnyű a tengeri hüllőknek sem: tuberkulózis-szerű betegsége lehetett egy 245 millió éve élt példánynak

Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket. A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is…

Olvass tovább>>

Asztúria hercegnője-díj: svéd biológus a tudományos kutatás és technológia kategória nyertese

Svante Pääbo (képünkön) svéd biológus nyerte idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában. „Felfedezései köteleznek minket fajunk történetének átírására” – írta méltatásában a zsűri Pääboról, aki az ősi DNS kutatásának úttörője. A 63 éves svéd kutató a lipcsei egyetem evolúciós molekuláris biológia professzora, 1997 óta a neves Max Planck Evolúciós Antrolpológia Intézet igazgatója, a paleogenetika egyik alapítója. Ő vezette a neandervölgyi ősember genomjának szekvenálását, a kutatás nyomán azonosságot találtak a mai modern ember genomjaival, amely óriási tudományos áttörést jelent. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, 2007-ben…

Olvass tovább>>

Példátlan mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt

Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből. A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, hogy milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések. Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy…

Olvass tovább>>

Az Európai Bizottság javaslatot tett a beporzó rovarok védelme érdekében

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy megállítsa és visszaszorítsa a vadon élő beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlását. Az uniós bizottság pénteki tájékoztatása szerint az intézkedés azért különös jelentőségű, mert a beporzó rovarok körében tízből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. A kezdeményezés keretében meghozni tervezett új intézkedések közé tartozik egy, a nyomon követést és az adatgyűjtést javítani hivatott mutató kidolgozása, valamint az uniós intézkedések ágazatokon és szakpolitikákon átívelő összehangolásának javítása. Célja, hogy mérsékelni…

Olvass tovább>>

Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek aránya az Európai Unióban

Az Európai Unió tagállamai közül továbbra is Magyarországon volt a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek aránya a halálos kimenetelű daganatos betegségeken belül – írta az uniós statisztikai hivatal a dohányzásmentes világnap alkalmából. Az Eurostat arról számolt be friss értékelésében, hogy a daganatos betegségek 1,3 millió ember halálát okozták 2015-ben az EU-ban, s ezek közül is a tüdőrák volt a vezető halálok, amely több mint 273 ezer áldozatot követelt, ami az összes rákos haláleset 21 százalékát jelenti. A férfiaknál kétszer magasabb a tüdőrák kockázata, mint a nőknél: a vizsgált évben az áldozatok…

Olvass tovább>>

Hol jósolnának meg egy új egzotikus elemi részecskét, ha nem Japánban?

Atom

Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján. A Riken intézet szakemberei más egyetemek kutatóival együttműködve számították ki a hat kvarkból álló részecske, a dibarion egy új típusának létezését, amelyet diomegának neveztek el. Az ilyen részecskék kialakulásának tanulmányozása segíti a tudósokat az elemi részecskék közötti kölcsönhatás megértésében olyan extrém környezetben, mint a neutroncsillagok belseje, vagy a korai univerzum pillanatai az ősrobbanás után. A hadronok közé tartozó barionok – köztük a protonok és a neutronok – három…

Olvass tovább>>

Súlycsökkentő műtét után kisebb a melanóma kockázata

műtét

A testsúlycsökkentő műtét a gyors és tartós fogyás és egy sor más egészségügyi előny mellett a tudósok szerint 61 százalékkal mérsékli a bőrrák egy gyakori, agresszív formája, a melanóma kockázatát is. A kutatás – amelynek eredményeit a napokban mutatják be Bécsben, az Európai Elhízástudományi Kongresszuson – azt is megállapította, hogy a műtéttel összefüggésben nemcsak a melanóma, de általában a bőrrák kockázata is csökkent 42 százalékkal – írja a medicalexpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatásban 2007 svéd önkéntes vett részt, akiken úgynevezett bariátriai műtétet hajtottak végre, majd átlagosan 18 éven át kísérték őket…

Olvass tovább>>

Kevés pozitív hatása van legnépszerűbb étrend-kiegészítők szedésének kanadai kutatók szerint

A leggyakrabban használt vitamin- és ásványianyag-étrendkiegészítők nem javítják, de nem is károsítják az egészséget – vélik kanadai kutatók az amerikai kardiológustársaság folyóiratában közzétett tanulmányukban. A torontói St. Michael’s Kórház és a Torontói Egyetem kutatói áttekintették a 2012 januárja és 2017 október között a témáról angol nyelven megjelent adatokat és klinikai vizsgálatokról közzétett tanulmányokat, és azt találták, hogy a multivitaminok, a D-vitamin, a kalcium és a C-vitamin – a leggyakrabban használt étrend-kiegészítők – szedésének semmilyen haszna nincsen, ugyanakkor semmilyen kockázattal nem járnak a szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham, a stroke,…

Olvass tovább>>

Másfélszeresére nőtt az elektromos autók száma tavaly a világon

Tavaly rekordszámú, több mint egymillió elektromos autót értékesítettek a világon és ennek is több mint felét Kínában. Világszerte már több mint hárommillió elektromos autó rótta az utakat 2017-ben, ami ötven százalékos növekedés az előző évihez képest – derül ki a nemzetközi energiaügynökség, az IEA szerdán közzétett jelentéséből. Az IEA (International Energy Agency) statisztikái szerint forgalomban lévő hárommillió elektromos autóból 1,23 millió Kínában állt szolgálatba, 760 ezer az Egyesült Államokban és 820 ezer Európában van forgalomban, míg a világ fennmaradó részén háromszázezer. Az elektromos autók forgalomba helyezésében Norvégia érte el a legmagasabb…

Olvass tovább>>