Az Európai Bizottság innovatív kezdeményezések támogatását segítő tanács létrehozását sürgeti

Az Európai Bizottság fel kívánja gyorsítani az Európai Innovációs Tanács (EIC) létrehozását, ezzel segítve, hogy Európában megszűnjön az innovációs szakadék. A program keretében négy magyar kis- és középvállalat (kkv) is támogatást kap – közölte az uniós bizottság. A tájékoztatás szerint a cél megvalósítása érdekében az EIC azonosítani és finanszírozni fogja a legígéretesebb európai induló vállalkozásokat és kkv-kat. A kezdeményezés kísérleti szakaszban jár, az EIC a tervek szerint 2021-től – az új uniós kutatási és innovációs keretprogram, az Európai horizont égisze alatt – működik majd teljes körűen. Carlos Moedas kutatásért, innovációért…

Olvass tovább>>

Pomázi az SZTNH élén

Pomázi Gyula

Pomázi Gyula Zoltánt (képünkön) nevezték ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnökévé. Az erről szóló határozat a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A miniszterelnök rendelete szerint az új elnök megbízatása március 15-től szól. Az SZTNH előző elnökét Luszcz Viktor Stanislawot február 22-én mentették fel posztjáról, március 14-ei hatállyal. Pomázi Gyula Zoltán c.v. Születési hely, idő: Nyíregyháza, 1967. 08.21. Végzettség: Okleveles gépészmérnök (Budapesti Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki kar 1989) Szakmai tapasztalat: 2002-2016 ügyvezető igazgató – ForArea Gazdaságfejlesztő Kft. 2000-2002 OD vezérigazgató helyettes – E Group Magyarország Rt. 1997-1999 vezető projekt…

Olvass tovább>>

A kemény héjú tojás alig 200 millió éves evolúciós találmány

Kutatók részletes vizsgálatoknak vetették alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét, amelyből kiderült: a tojásrakó szárazföldi gerincesek evolúciójuk első 120 millió évében nagy valószínűséggel kizárólag lágy héjú tojásokat raktak, ami megmagyarázza a tojásmaradványok teljes hiányát ebben az időszakban, míg a szilárd tojáshéj megjelenése és elterjedése nagyjából 200 millió éve történt. A belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók részvételével készült tanulmányt a Nature Publishing Group Scientific Reports tudományos folyóirat közölte csütörtökön. A tojásrakó gerincesek 315 millió éves evolúciójának egyik legnagyobb rejtélye a tojásmaradványok teljes hiánya az első 120 millió évben. A földtörténet…

Olvass tovább>>

Magán-űrrepülőtér épülhet Oroszországban

Jurij Gagarin

Magán-űrrepülőtér építéséről állapodott meg az oroszországi Nyizsnyij Novgorod megye önkormányzata, fejlesztési vállalata és a KoszmoKursz elnevezésű magáncég – közölte az Interfax. A szuborbitális űrturizmusra szakosodó központ a tervek szerint 2,6 milliárd rubelből (egy rubel ~4,20 forint) épül fel. A magánbefektetésekből megvalósuló projekt keretében, amelyet Roszkoszmosz állami űripari vállalatnak még jóvá kell hagynia, hatfős csoportok számára 15 perces szuborbitális – a világűrt elérő, de a Föld körüli pályára nem álló – repüléseket fognak kínálni. Az űrturisták 200-250 ezer rubel kifizetésének fejében öt-hat percet tölthetnek majd a súlytalanság állapotában egy mintegy harminc…

Olvass tovább>>

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist

Antarktisz

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist – írta a BBC hírportálja. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley kutatóállomásának közelében keletkezett törésvonal labilis, valószínű, hogy a terület hamarosan a tengerbe szakad, ezért még a tél beállta előtt ismét bezárták a bázist. A személyzet elhagyta az állomást, a napfény nélküli sarkköri tél idején általában végzett kísérleteik mintegy 80 százaléka automatizáltan folytatódik. A BAS úgy véli, a törésvonal elég messze esik a bázistól, de a biztonság kedvéért jobbnak látták, ha kiürítik, mivel kockázatos lenne, ha az antarktiszi éjszakába kellene…

Olvass tovább>>

Megmérték a Tejútrendszer tömegét

Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg. A Tejútrendszer tömege az egyik legalapvetőbb mérés, amelyet a csillagászok elvégezhetnek a galaxissal kapcsolatban. Az évtizedeken át tartó intenzív próbálkozások ellenére azonban a tömegre vonatkozó legjobb becslések között is eltérések mutatkoznak. Most, az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia-missziója keretében az ESA és a NASA közös Hubble űrteleszkópjával végzett megfigyelések alapján a tudósok arra jutottak, hogy a Tejútrendszer a galaxis középpontjától mért 129 ezer…

Olvass tovább>>

Bioaktív üveg segíthet az E. coli-fertőzés ellen

baktérium

A középkori ólomüvegkészítés mintájára előállított bioaktív üveg segíthet az E. coli-fertőzés elleni küzdelemben – ezt állapította meg egy új kutatás, amelyet az Astoni Egyetem tudósai végeztek. A tudósoknak sikerült egy olyan bioaktív üveget létrehoznia, amely órákon belül megöli a kólibaktériumot. Az Astoni Egyetem kutatói szerint a bioaktív üveget műtét alatt lehet a testbe helyezni – ismertette a kutatást a BBC News. A testben a bioaktív üveg képes feloldódni, és lassan kifejtve hatását, megakadályozza a baktériumok szaporodását, elkerülve az antibiotikumok szükségességét. Richard Martin szerint az új eljárás megváltoztathatja a fertőzések elleni védekezést…

Olvass tovább>>

A CERN kizárta soraiból a nőket becsmérlő olasz kutatót

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) csütörtökön úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot azzal az olasz tudóssal, aki a szervezet egy nemzetközi konferenciáján a nőket becsmérlő kijelentéseket tett. Alessandro Strumia, a Pisai Egyetem professzora egy szeptemberben Genfben rendezett esélyegyenlőségi konferencián beszélt arról, hogy a fizikában a nők kevésbé jártasak és az esélyegyenlőség nevében vindikálnak maguknak jogot az ilyen munkahelyekre. A CERN illetékesei csütörtöki döntésüket azután hozták meg, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben. „A tisztázó vizsgálat nyomán a CERN úgy döntött, hogy végleg visszavonja a tudós vendégprofesszori megbízását” – olvasható közleményükben. A…

Olvass tovább>>

MISZ közgyűlés: az ITM kiemelten számít a MISZ segítségére

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elnöke (j) beszél, mellette Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a szervezet tisztújító közgyűlésén az Aquincum Hotel Budapest szálloda konferenciatermében 2019. március 7-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A tagszervezetek elfogadták a 2018. évről szóló beszámolót, és új elnökséget választottak. A Magyar Innovációs Szövetség 2018. évi Média Díjában az M5 csatorna részesült. 2019. március 7-én került sor Budapesten, a Hotel Aquincumban a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 2018. évet záró, tisztújító közgyűlésére. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2018. évről szóló beszámolót, és új elnökséget választott. Az elnöknek – Szabó Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem kutató professzorának – és az általános elnökhelyettesnek – Greiner Istvánnak, a Richter K+F igazgatójának – ugyanakkor újra bizalmat szavaztak. Szigeti Ádám, az ITM helyettes államtitkára −…

Olvass tovább>>

Csökkentheti a sertésfertőzések terjedését egy magyar fejlesztésű eljárás

malac

Csökkentheti a sertésfertőzések terjedését egy magyar fejlesztésű, uniós támogatással létrejött diagnosztikai eljárás – közölte a Galen Bio Diagnosztikai és Biotechnológiai Kft. Az 553,87 millió forint összértékű projekt 337,44 millió forint támogatást nyert a Széchenyi 2020 program keretében. A fejlesztés a Galen Bio mosonmagyaróvári és konzorciumi partnerként közreműködő Carlsbad Kft. újrónafői telephelyén valósult meg. A közlemény szerint a februárban zárult projekt keretében kidolgozott eljárás a betegségek hatékony felismerésén túl a háttérben álló okok feltárását is lehetővé teszi, és egyebek között kimutatja a fertőzött sertéshús minőségváltozását. Az új módszer jobb diagnosztikai eredményeket…

Olvass tovább>>

Őssejt beültetésével kezeltek sikeresen egy HIV-fertőzöttet

Őssejt-beültetésével kezeltek egy londoni HIV-fertőzöttet, ő a második beteg, akinél a módszer tartósan kimutathatatlanná tette a vírust – írta a BBC. A meg nem nevezett férfi betegnél 2003-ban állapították meg a HIV-fertőzést, 2012-ben pedig az előrehaladott Hodgkin-kórt, a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését. A tumor kezelésére kemoterápiát kapott, emellett egy HIV-rezisztens donor őssejtjeit ültették a páciensbe, 18 hónap elteltével sem a rák, sem a HIV nem volt kimutatható nála, pedig már HIV-gyógyszereket sem szed. A kutatók szerint azonban még túl korai lenne azt mondani, hogy a beteg meggyógyult. A gyógyításban a University College…

Olvass tovább>>

Gyéríteni kell a Tisza-tavon fészkelő nagy kárókatonák állományát

Hamarosan megkezdődik a nagy kárókatonák állományának gyérítése a Tisza-tavon, amire a fenntartható halgazdálkodás érdekében van szükség – közölte a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ökológusa. Papp Gábor elmondta: idén háromszáz madár kilövésére kaptak engedélyt. A ritkítást az Abádszalóki-medencében újonnan létesült kárókatona-telepen kezdik. Az ökológus emlékeztetett arra, hogy korábban riasztással próbálkoztak, de az nem volt hatékony, mert sok esetben nem sikerült távol tartani a madarakat a fészküktől. Az egyetlen eredményes út a lőfegyveres gyérítés, amelyet fészkelési időben végeznek 2013 óta. Akkor még csak 76 példány kilövésére volt engedélyük – tette hozzá. A…

Olvass tovább>>

Eljárást indítottak az orosz Távol-Kelet „cetbörtönének” üzemeltetői ellen

Eljárást indított az orosz Távol-Keleten „cetbörtönt” üzemeltető több vállalkozás ellen a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A gyanú szerint a cégek tengeri emlősöket fogtak be és szállítottak külföldi delfináriumoknak. A halászatra vonatkozó szabályok megsértése címén elindított eljárásról csütörtökön tett bejelentést a határőrizetért is felelős FSZB sajtószolgálata. A szakvéleményre hivatkozó indoklás szerint 11 kardszárnyú és 87 fehér delfint (beluga) „nem megfelelő körülmények között” tartanak fogva Tengermellék régióban, a Vlagyivosztok és az észak-koreai határ között található Szrednyaja öbölben. A csendes-óceáni partvidéken létrehozott „cetbörtön” ügyében 2018 utolsó hónapjaiban kongatták meg a vészharangot az állatvédők.…

Olvass tovább>>

Egy új kutatás derítette fel, hová menekültek a pompeji túlélők

A Vezúv kitörése Kr. e. 79-ben csaknem kétezer ember halálát okozta a közeli Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmenekültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol telepedtek le az után, hogy az otthonuk hamuvá lett. Steven Tuck, az ohiói Miami Egyetem professzora szerint nem mentek messzire. Legtöbben Itália déli partvidékén maradtak, és Cumaeban, Nápolyban, Ostiában, Puteoliban telepedtek le – állítja a LiveScience.com tudományos portálon ismertetett tanulmányban, amely tavasszal jelenik meg az Analecta Romana folyóiratban. A pusztító vulkánkitörés elől elmenekültek felkutatása nagy feladat volt, mivel a történelmi feljegyzések hiányosak…

Olvass tovább>>

Az EU több mint tízmilliárd eurót fektet innovatív, tiszta technológiákba

Az Európai Bizottság több mint tízmilliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében – közölte az uniós bizottság. Miguel Arias Canete (képünkön), az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős európai biztos elmondta, az Európai Unió által támogatott innovatív éghajlatváltozást megelőző intézkedések azonnali, kézzelfogható hatást gyakorolnak a környezetre, és számos előnnyel járnak az egészségre és a jólétre. A program keretében támogatni kívánt kezdeményezések – a zöld munkahelyektől, a városok hatékonyabb tömegközlekedési rendszerein át, a csökkentett…

Olvass tovább>>

A legnagyobb felbontású felvételeket küldte az Ultima Thule égitestről a NASA űrszondája

A lehető legélesebb, legrészletesebb felvételeket küldte el az Ultima Thule nevű égitestről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondája. A képeket a New Horizons akkor készítette, amikor január elsején elrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69, nem hivatalos nevén Ultima Thule kisbolygó mellett. Hat és fél perccel az előtt készült a felvétel, hogy az űrszonda a lehető legközelebb került január elsején az égitesthez – olvasható a NASA honlapján, amely bemutatta felvételeket. A képek pixelenként 33,5 méter felbontásúak. Ez a nagy felbontás lehetővé teszi az Ultima Thule felszíni…

Olvass tovább>>

Új meteorvadász kamerarendszert építenek ki Magyarországon

üstökös

A lehulló meteorok pályájának kiszámítását és a becsapódó meteoritok megtalálását segíti az a kamerarendszer, amelynek első elemét a szakemberek március elején telepítik Mátraszentimre közelében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumánál. Meteorcsillagászati fejlesztésekre még 2016-ban nyertek el egy négyéves futamidejű pályázatot. A Kozmikus hatások és kockázatok című projekt célja az, hogy a kutatók a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a földfelszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket monitorozzák. A több fejlesztést is magába foglaló projekt egyik eleme az a…

Olvass tovább>>

Juhász: fogynak a földi élet alapjai

Egyre kevesebb az óceánokban a fitoplankton, ezzel a földi élet egyik alapja gyengül – állítja Juhász Árpád (képünkön) geológus. A fitoplanktonok, az óceánok felső rétegeiben napfényből élő növényi jellegű algák. A világtengerek melegedése és a vízszint emelkedése negatívan hat ezekre az élőlényekre, amelyek a tápláléklánc alapját alkotják – figyelmeztetett a szakember. A többnyire zöld színű, fényelnyelő fitoplanktonok mennyiségének csökkenésével egyébként az óceánok színe kékebbé válhat. A tudósok szerint hosszú folyamatról van szó, a jóslat ötven-száz év alatt válhat valóra – mondta Juhász.

Olvass tovább>>

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában – írja a The Guardinan. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány. Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban. „Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas…

Olvass tovább>>

A széndioxid-kibocsátás 140 év múlva elérheti a Föld legszélsőségesebb globális felmelegedési eseményének szintjét

Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve – figyelmeztettek amerikai tudósok. Az Amerikai Geofizikai Társaság Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratában megjelent tanulmányukban a Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe , mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt. Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások…

Olvass tovább>>