A szívverés energiájával működő pacemakert ültettek sertésekbe

Elem nélkül, a szívdobbanások energiájával működő szívritmusszabályzót ültettek sertésekbe amerikai és kínai tudósok – számolt be róla a Medicalxpress.com. A Nature Communications című szaklap friss számában közölt tanulmány szerint az új eszköz olyan, emberekbe ültethető pacemaker kifejlesztéséhez vezethet, amelyben sosem kell elemet cserélni. Szívbetegek milliói élnek a szívritmusukat szabályzó pacemakerrel, melyet a mellkasukba ültetnek. Az elem a műszer élettartama alatt többször is cserére szorulhat. A szervezet által küldött impulzusokból energiát nyerő eszközöket az elmúlt években már kipróbáltak, de csak kis testű állatokkal – többek közt patkányokkal -, valamint alacsony energiaigényű sejtmodellekkel. Amerikai…

Olvass tovább>>

A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet

A mediterrán étrend a túlevés ellen is hatásos lehet egy tanulmány szerint. Az Obesity című szaklapban ismertetett kutatás során a Wake Forest Orvostudományi Egyetem tudósai mediterrán étrenden élő majmokról megállapították, hogy nem fogyasztották el az összes táplálékot, pedig megtehették volna, így megőrizték a normális súlyukat – írta a Medicalxpress.com. „Ezzel szemben a nyugati étrenden élő állatok sokkal többet ettek, mint amennyire szükségük lett volna és el is híztak” – mondta Carol A. Shively, az egyetem patológusa, a tanulmány vezető szerzője. A különböző étrendek kalóriabevitelének korábbi kutatásai nagyrészt emberi populációk tanulmányozására…

Olvass tovább>>

Nyelvünk is érzékel szagokat

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket. A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a…

Olvass tovább>>

Rákkutató: a genetika csak öt-tíz százalékban felelős a daganatok megjelenéséért

Kutatások szerint a genetika csak öt-tíz százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta Gundy Sarolta (képünkön) kutató. Az örökletes rákszindrómák elmondása szerint jellemzően nagyon fiatal korban jelennek meg, a rákot gyermekkorban az ivarsejtek mutációja, fiatalkorban pedig hajlamosító gének okozzák. Elmondta: a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, és a legnépesebb munkavállalói korosztályba tartozók, a 40 és 59 év közöttiek közül többen halnak meg rákban, mint szív- és érrendszeri megbetegedésben. Gundy hangsúlyozta: a kutatások szerint rák kialakulásáért kilencven százalékban környezeti ártalmak okolhatók. A környezeti ártalmak egyik legveszélyesebbike a dohányzás – fűzte hozzá.

Olvass tovább>>

Ez is kiderült: az elektromos autók nem jelentenek megoldást a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére

Az elektromos járművekre átállás csak jelentéktelen mértékben járulhat hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint. Az ifo intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) közleménye megállapítja, hogy az elektromos járművek forgalomba állítása nem járul hozzá számottevő mértékben a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Ehelyett a közlekedésben sokkal inkább a földgáz, hidrogén és bio-metán üzemű belsőégésű motorok elterjesztésére kellene helyezni a hangsúlyt. Németországban az áramtermelési energia-mixet és az akkumulátorgyártás áramigényét is figyelembe véve az akkumulátor-üzemű teljesen elektromos járművek összesített járulékos szén-dioxid…

Olvass tovább>>

A luxori nekropolisz egyik legnagyobb, 3500 éves sírhelyét tárták fel Egyiptomban

Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén – írja az Egypttoday.com. A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek. Az egyiptomi régészcsoport 2018 augusztusában kezdte meg a munkálatokat a templomairól és ókori nemesemberek földi maradványait őrző sírjairól híres nekropoliszban.…

Olvass tovább>>

Gyorsan terjedhetnek észak felé a trópusi betegségeket terjesztő kórokozók

Gyorsan terjedhetnek Európa északi részei felé a trópusi betegségeket, köztük a csikungunya- és denguelázat, valamint kullancstól származó agyhártyagyulladást hordozó kórokozók a globális felmelegedéssel – állapította meg egy új kutatás. A tanulmányt a Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán ismertették, amely szombaton kezdődött Amszterdamban. A kutatók szerint a trópusi betegségeket terjesztő rovarok északra húzódását a felmelegedésen kívül a nemzetközi utazások és a kereskedelem is elősegíti. Korábban érintetlen területeken, a magasabb szélességi fokokon, így Észak-Európa egyes részein is megjelenhetnek a fertőzések, ha nem javítják a járványkitörések környezeti és éghajlati előjeleinek megfigyelését…

Olvass tovább>>

Karcsúméheket szedtek ki egy nő szeméből Tajvanon

Méh

Négy apró karcsúméhet szedett ki egy tajvani nő szeméből egy orvos, a szigeten először találkoztak ilyen esettel – írta a BBC. A Ho néven említett 28 éves nő szemébe gyomlálás közben repülhettek be a kis rovarok. Hung Cse-ting szemészorvos döbbenten húzta ki lábuknál fogva a négy milliméteres karcsúméheket a nő szeméből – mesélte a BBC-nek. A nő hazamehetett a kórházból, nem szenvedett maradandó sérülést. A Kansasi Rovartani Társaság tanulmánya szerint a karcsúméheket (Halictidae) vonzza az izzadság, de a könnyet is megisszák magas fehérjetartalma miatt. Ho rokonai sírjai körül gyomlált, amikor a…

Olvass tovább>>

Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről

Föld

Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről Makra László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorának részvételével, a kutatások szerint a felmelegedéssel nemcsak a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is. A közlemény szerint a Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus irányításával végzett kutatásokról a Lancet Planetary Health-ben jelent meg cikk. Makra, a tudományos közlemény második szerzője kifejtette, az volt a céljuk, hogy megvizsgálják, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Három kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat.…

Olvass tovább>>

Őskőkorszaki barlangrajzokra bukkantak régészek Horvátországban

Az őskőkorszakból származó, harmincezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban – közölte a helyi média. Darko Komso, a pulai archeológiai múzeum munkatársa elmondta: ez az első ilyen lelet Horvátországban, és a második a Balkánon. Hasonló rajzokat eddig csak Franciaországban és Spanyolországban fedeztek fel – hangsúlyozta. Az első rajzra 2010-ben lett figyelmes a horvát archeológus, de csak hét évvel később jött létre egy nemzetközi tudóscsoport, amely megállapította az ősi alkotások korát. Az isztriai felfedezésről szóló tanulmány szerdán jelent meg az Antiquity című…

Olvass tovább>>

A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot német kutatók

A barna törpék keletkezésére és fejlődésükre találhattak magyarázatot német kutatók. A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik. A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre. Felfedezték, hogy az Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki ugyanúgy, ahogy általában a bolygók. A tudósok eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című szaklapban számoltak be.…

Olvass tovább>>

Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkantak Dél-Koreában

Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkant a dél-koreai Csindzsu városa közelében a helyi egyetem kutatója, először találtak a világon ilyen leletet. Paleontológusok általában dinoszaurusz csontok és lábnyomok megtalálásáról adnak hírt, a puha szövetek, mint az izmok vagy a bőr maradványai nagyon ritkák és általában nem jó állapotban őrződnek meg. Az eddig megtalált dinoszaurusz lábnyomok mint egy százalékán találtak bőrmaradványokat. Kim Kjong Szo, a Csindzsu Egyetem Ph.D hallgatója, a páratlan lelet megtalálója koreai, kínai és amerikai kutatókkal írt közös tanulmányban számolt be a felfedezésről a Nature tudományos lapcsoporthoz tartozó Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Csúcstechnológia az Semmelweis Egyetemen üzembe helyezett ultrahangkészülék

A legmodernebb technológiát képviseli a Semmelweis Egyetem (SE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján üzembe helyett ultrahangkészülék. Merkely Béla, az egyetem rektora kiemelte, az új berendezés nagyban fogja segíteni a mindennapi oktató, kutató és gyógyító munkát. Mint mondta, az egyetem ambiciózus tervei között szerepel, hogy 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb egyeteme közé, és ehhez megfelelő infrastruktúrára, eszközökre és kiváló szakemberekre van szükség. Ács Nándor, a klinika igazgatója arról beszélt, hogy SE szülészeti és nőgyógyászati klinikája a régió legnagyobb ilyen intézménye, és büszkék arra, hogy a gyártó cég az egyetemre helyezte ki…

Olvass tovább>>

A génekben is nyomot hagy a szegénység

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a…

Olvass tovább>>

A háromujjú szkink egyre jobban szül

A világon először figyelték meg kutatók, hogy egy háromujjú szkink tojást rak, majd három héttel később elevenszüléssel utódot hoz világra. A Sydney-i Egyetem kutatói megfigyelték, amint a hüllő három tojást rak, és hetekkel később megszüli kicsinyét – adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja. „Ez volt az első eset, hogy bárki elevenszülést figyelt meg és ugyanabból a terhességből tojásrakást egy gerinces állat esetében, ez igen-igen szokatlan” – mondta Camilla Whittington, a Biology Letters folyóiratban közzétett kutatás vezetője. Whittington szerint a kutatók tudatában vannak annak, hogy e fajok kissé…

Olvass tovább>>

A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki Szegeden

A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszerének felhasználásával, az erről szóló szándéknyilatkozatot írták alá Szegeden, Párizsban és Los Angelesben. A Kaliforniában tartózkodó Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – videokonferencián keresztül – bejelentette, a magyar kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja. A miniszter hangsúlyozta, az atomenergia fontos eleme a magyar energiamixnek. Az országnak van működő atomerőműve, újabb blokkokat épít és rendelkezik a szükséges oktatási és kutatási kapacitással. A szegedi ELI-ALPS kutatóközpont alkalmas arra, hogy ott kidolgozzák a módszert az…

Olvass tovább>>

Nagy reményekre jogosít egy magyar repülőgép-karbantartó technológia

Egy magyar fejlesztésű, kiterjesztett valóságon alapuló repülőgép-karbantartó technológiát is beválogattak az MRO Americas konferencia szervezői a tíz legígéretesebb innováció közé. Az AerinX közleménye szerint a repülőgépipar és légi közlekedés világszinten legjelentősebb szaklapja, az Aviation Week által szervezett MRO Americas konferencián 800 cég, összesen 15 ezer képviselője vesz részt Atlantában. Ezen az rendezvényen mutatkozhat be az AerinX magyar gépkarbantartó megoldás. A cég kiterjesztett valóság alapú rendszert fejleszt, amellyel a repülőgépek és más légi közlekedési eszközök külső felületi átvizsgálása, és az ehhez kapcsolódó karbantartási munka lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá és precízebbé válhat. Ez…

Olvass tovább>>

Megjelentek az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer első pályázatai

Birkner Zoltán

Megjelentek az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer első pályázatai pénteken. Az új konstrukciók közül elsőként az OTKA kutatói kiválósági pályázatok felhívásait írta ki a hivatal. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke (NKFIH) elmondta: összességében nagyobb keretösszeget, rugalmasabb forrásfelhasználást és csökkenő adminisztrációt jelent a pályázóknak a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok megújuló struktúrája, amely a hatékonyságot és a versenyképesség növelését célzó projektekre helyezi a fő hangsúlyt. Jelezte: a kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne. Az a cél, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok ne eredmény nélkül…

Olvass tovább>>

Lehet, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

Valószínű, hogy krátert robbantott a Hajabusza-2 (vándorsólyom) japán űrszonda a Ryugu aszteroida felszínén pénteken – írta a BCC. Az űrszondának az volt a feladata, hogy mesterséges krátert hozzon létre a Ryugún. Ha sikerült, májusban visszatér a kráterhez, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetnek a tudósoknak a Naprendszer kialakulásának kutatásában. A japán Kyodo hírügynökség szerint csak április végén erősítik meg, hogy sikerrel járt-e a robbantás. A kicsiny kúpformájú eszköz (Small Carry-on Impactor, SCI), amelynek egy részét rézzel vontak be, pénteken indult el az űrszondából a Ryugu felé, amikor a Hajabusza-2 500 méter távolságra…

Olvass tovább>>

Kutatók hálózatelemzés segítségével mutatják be a túlhalászat problémáját

hal

Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatójának vezetésével magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik hal mennyire „fontos” a tengeri életközösség számára. A Föld lakosságának jelentős része sok halat fogyaszt, így a túlhalászat a bolygó egyik legégetőbb ökológiai problémája. A nemzetközi együttműködés célja az, hogy olyan halak fogyasztását szorgalmazza, amelyek hiánya a lehető legkevésbé árt az ökoszisztémának, vagyis amelyek a táplálék-hálózatban betöltött szerepükből kiindulva kevésbé hatnak a többi fajra – olvasható az MTA…

Olvass tovább>>