Úgy tűnik, csak „minimális egészségi kockázatot” jelentenek az ivóvízben lévő műanyag mikroszemcsék – állapította meg az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése. A témában elsőként folytatott vizsgálatában a WHO arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb szemcsék és a kisebbek legtöbbje felszívódás nélkül halad át az emberi szervezeten – olvasható a BBC hírportálján. Hozzátették azonban, hogy az eredmények „kevés információn” alapulnak, ezért szükség van átfogóbb kutatásra. A kicsi kategóriába sorolt, 5 milliméteresnél kisebb műanyag mikroszemcsék megtalálhatók a folyókban, tavakban, az ivóvízhálózatban és a palackozott vizekben. Kutatásuk csak az elmúlt néhány évben kezdődött, tehát…
Olvass tovább>>Kategória: xSlide
Új komplexum épül a British Museum számára Londonon kívül a raktárban lévő kincsek bemutatására
Új komplexum épül London közelében a British Museum raktárban elhelyezett kincseinek bemutatására. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek. A frissen nyilvánosságra került tervről a The Times című brit napilap azt írta, hogy a Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King’s Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése, valamint a dohai brit nagykövetség épülete. A British Museum külső helyszíne három összekapcsolódó épületből áll majd, benne a tárolásra, a kutatásra és a…
Olvass tovább>>Fókuszban a múmiák címmel rendeznek konferenciát Budapesten
Az egyiptomi múmiák lesznek a középpontban az augusztus 27. és 30. között megrendezendő Fókuszban a múmiák című nemzetközi konferencián – közölte a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. Bernert Zsolt azt mondta, hogy Magyarországon viszonylag kevés egyiptomi múmia van, a konferencián viszont a nemzetközi tapasztalatok, eredmények megosztásával újabb információk ismerhetők meg. A konferencia célja emellett, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen fontosak a közgyűjtemények, azok ugyanis rengeteg tudást tárolnak – tette hozzá. Úgy fogalmazott, a múmia egy „időkapszula”, mert az egykori élet számos nyomát hordozza, amelyekkel a történelem hiányzó láncszemeit lehet kiegészíteni. Győry…
Olvass tovább>>Először figyelhették meg, ahogy egy feketelyuk „felfal” egy neutroncsillagot
Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk „felfal” egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit – adta hírül a space.com. Az első feltételezések és a további vizsgálatok nyomán a tudósok úgy vélik, hogy a hullámokat egy fekete lyuk és egy neutroncsillag egybeolvadása okozta. A tudósok azt megerősítették, hogy a LIGO és a Virgo egy gravitációshullám-jelöltet érzékelt – mondta Christopher Berry, a LIGO kutatócsoport tagja, az Északnyugati Egyetem fizikusa a space.com-nak. „Kezdeti becsléseink…
Olvass tovább>>Több mint 2300 tigris esett orvvadászok és orgazdák áldozatául az ezredforduló óta
Több mint 2300 tigris esett az orvvadászat és az illegális kereskedelem áldozatául az ezredforduló óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Évente átlagosan 120 illegálisan elejtett tigris maradványait – hetente több mint kettőt – foglaltak le 2000 óta egy kedden közzétett jelentés szerint, amely a nagymacskák szigorúbb védelmére szólított fel. A tanulmány szerzője, Kanitha Krisnaszami, a Traffic állatvédő szervezet délkelet-ázsiai vezetője szerint a számok nagy aggodalomra adnak okot. 1900-ban több mint 100 ezerre becsülték a világ tigriseinek számát. 2010-re mindössze 3200 maradt belőlük, ami negatív rekord. Azóta valamennyit nőtt a populáció, de…
Olvass tovább>>Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában
Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban – adta hírül a BBC. Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását. Kutatók a neonikotinoid és a fipronil tartalmú rovarirtó szerek használatával magyarázzák a tömeges pusztulást. Az ilyen hatóanyagú rovarirtókat Európában már betiltották, az Európai Uniótavaly áprilisában vetett ki tilalmat a neonikotinoidokra, mert súlyosan károsítják a méheket. Brazíliában azonban tavaly feloldották ezen rovarirtók tilalmát a környezetvédők tiltakozása ellenére. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint Brazíliában a mezőgazdaság…
Olvass tovább>>Élő mohával kezelnének gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket
Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén. Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni – közölte Palotás András, aki szerint ez nagy részben annak köszönhető, hogy a mai…
Olvass tovább>>Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi és déli sarki tengeri jég 2019 júliusában
Az eddigi legkisebb kiterjedésű volt az északi- és a déli-sarki tengeri jég 2019 júliusában, amely a valaha mért legmelegebb júliusi hónap volt a világon az időjárási feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA). A NOAA mérései szerint júliusban 0,03 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,95 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a XX. századi júliusi átlaghőmérséklet. Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése rekord alacsony volt, 19,8 százalékkal kisebb, mint a korábbi átlagos júliusi tengeri jégkiterjedés. Az antarktiszi tengeri jég…
Olvass tovább>>Brú na Bóinne: közel negyven újabb építményt fedeztek fel
Csaknem negyven újabb építmény maradványait fedezték fel kutatók az írországi Brú na Bóinne neolitikus lelőhelyen. Az új leletek az újkőkorszak (i.e. 4000), a bronzkor (i.e. 2500) és a kora középkor idejéről származnak – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Egy most felfedezett, a téli napfordulóhoz igazított építmény nagyjából kétszáz-háromszáz évvel lehet fiatalabb a leletegyüttes legjelentősebb megalitikus síremlékénél, a feltehetőleg i.e. 3200-ban épült Newgrange folyosós halomsírnál, amelytől csupán néhány méterre helyezkedik el. Az újonnan feltárt maradványok között korai neolitikus házak, fából épült, elkerített területek, bronzkori síremlékek és kora középkori tanyák is vannak.…
Olvass tovább>>Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble
Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble űrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringő felhők korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról. A Jupitert jellemző sávok a különböző vastagságú és magasságú ammónia jégfelhők eltéréseiből adódnak. A világosabb sávokban magasabban lévő és vastagabb felhők helyezkednek el, mint a sötétebbekben. A bizonyos szélességi körökön eltérő irányban áramló rétegek különböző légköri nyomásra vezethetők vissza. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA honlapján közzétett felvétel egyik legfontosabb látványosságai a…
Olvass tovább>>Új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt
Magyarok által kifejlesztett új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt — jelentette be a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója. Bózsik Béla Pál elmondta, eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, amikor is a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag meglétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni. A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt mutatják ki közvetlenül a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető – ismertette az igazgató. Hozzátette, a Lyme-fertőzés a…
Olvass tovább>>Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez
Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – olvasható az ELTE közleményében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az…
Olvass tovább>>Kolosszális hajóhoz tartozhatott az Égei-tengerben felfedezett ókori horgonydarab
A maga idejében kolosszálisnak számító hajóhoz tartozhatott az az i. e. VI. századból való horgonydarab, amelyet több ókori hajóronccsal együtt fedeztek fel az égei-tengeri Levitha sziget partjainak közelében. A gránitból készült, 400 kilogrammos horgonyrudat 45 méteres mélységből hozták a felszínre a görög tengeri régészeti hatóság irányításával zajló víz alatti régészeti kutatás első szakaszában, június 15. és 29. között – írja a greekreporter.com. A kutatók szerint a különleges lelet, amely feltehetőleg az i. e. VI. századból való, az Égei-tengerből előkerült eddigi legnagyobb archaikus kori vasmacskatöredék. Méretéből adódóan a szakemberek úgy vélik,…
Olvass tovább>>Az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatagi víztározó kora
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatag felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó kora. Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok 360 ezer évesre változtatták az eddig jóval fiatalabbnak vélt víztározó réteg korát – jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány segíti a globális klímaváltozás folyamatának megértését. A kutatócsoport a felszín alatt több száz méterrel összegyűlt esővizet tanulmányozta Izraelben, a Negev-sivatagban. A víz egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a…
Olvass tovább>>Biztonságos az otthon szülés
Nem talált klinikailag fontos vagy statisztikailag eltérő kockázatot az otthon és a kórházban szülés között az alacsony kockázatú várandós nőknél egy nagy nemzetközi kutatás, amelyet a kanadai McMaster Egyetem kutatói vezetésével végeztek. A The Lancet’s EClinicalMedicine című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók a szülőhelyek biztonságát vizsgálták a születéskor vagy az azt követő négy héten belül fellépő halálozási kockázatot jelző adatok alapján. Kimutatták, hogy azon alacsony kockázatú várandós nők esetében, akik otthon szülnek, nincs megnövekedett kockázata a gyermek születéskori vagy újszülött kori elhalálozásának összevetve a kórházban szülő, hasonlóan alacsony kockázatú várandós…
Olvass tovább>>Törvény által biztosított jogokat követelnek a jaguároknak környezetvédők Dél-Amerikában
„Nem embereket” megillető alapvető jogokat követelnek a dél-amerikai jaguároknak argentin környezetvédők. Az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléjének természetes élőhelye egykor egészen a Grand Canyonig terjedt, mára azonban a nyugati félteke egészén csökken a populáció. Argentínában egyenesen a kihalás szélére került a jaguár, mivel élőhelyein szójaföldeket és szarvasmarha-telepeket alakítottak ki. A helyi nemzeti parkokért felelős hatóság szerint mára kevesebb mint 250 egyed maradt az országban, és mindössze húsz állat él a Gran Chaco vidék argentínai részén. A Greenpeace környezetvédő szervezet argentínai részlegét képviselő ügyvédek július közepén amellett érveltek az argentin legfelsőbb bíróságon,…
Olvass tovább>>Szakértő: nem tanácsos etetni a vízimadarakat
Nem tanácsos etetni a vízimadarakat, mert a beszórt silány minőségű táplálék hiánybetegségeket okozhat és a madarak pusztulását eredményezheti – figyelmeztetett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Orbán Zoltán közölte: a nyári időszakban a növényevő vízimadarak mintegy ötvenféle növényt fogyasztanak, ehhez képest a beszórt kenyérre rászokott egyedeknél hiánybetegségek, a fiókák esetében akár röpképtelenség is kialakulhat. A pár hétig emberek által etetett vízimadarak elhagyják a téli túlélést szavatoló „vonulási viselkedést”, ami a hideg évszakban tömeges jégbe fagyásukat okozza – ismertette. A szakértő jelezte, hogy a vízimadarak etetésének kedvezőtlen közegészségügyi következményei…
Olvass tovább>>Az Egyesült Királyságban 2002 óta jegyezték fel a tíz legmelegebb évet
Az Egyesült Királyságban eddig mért tíz legmelegebb évet mind 2002 óta jegyezték fel – mutatta ki a brit meteorológiai szolgálat szerdán ismertetett új elemzése. A jelentés szerint a mérések 1884-es kezdete óta a 2014-es év volt a legmelegebb a szigetországban. A tavalyi év – a nyári nagy kánikula ellenére – a hetedik legmelegebb volt a sorban. A leghűvösebb tíz évből a legutóbbi 1963-ban volt. Szakértők szerint a meleg és a hideg évek alakulásának mintái az éghajlatváltozás egyértelmű jelei. A brit meteorológiai szolgálat hétfőn közölte, hogy a Nyugat-Európát múlt héten sújtó hőhullámban megdőlt…
Olvass tovább>>Deloitte: tovább drágulhatnak a szén-dioxid-kvóták
Tovább csökkenhet a kínálat az uniós szén-dioxid piacon, erősítve a kvótaár növekedési tendenciáját, és fokozva ezzel az érintett cégek pénzügyi kitettségét a Deloitte szerint. A tanácsadó cég elemzése alapján tavaly csökkent ugyan a kvótakereskedelmre kötelezett magyar cégek szén-dioxid-kibocsátása, ám a kvótaárak olyan mértékben nőttek, hogy a vállalatok költségei jelentősen emelkedtek. Magyarországon a 176 kvótakereskedelemre kötelezett vállalkozás körében 2018-ban megszakadt az utóbbi évek kibocsátás-növekedési trendje: a 2017-ben mért 22,6 millió tonnás CO² kibocsátás tavaly 22,3 millió tonnára csökkent. Ennek megfelelően mérséklődött a kvótavásárlási igény, 13,6 millió tonnáról 13,2 millió tonnára, ám…
Olvass tovább>>Vigyázzunk az ernyősvirágzatú növényekkel
Bőrgyulladást okozhatnak az ernyősvirágzatú vadon élő és termesztett növények is, amelyek sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő, ezért fokozott óvatosságra int a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján megjelent közleményben. A vadon termő ernyősök közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa és az édeskömény többszöri érintése is bőrgyulladást okozhat. A Magyarországon néhány helyen megtalálható kaukázusi medvetalp és Sosnowsky-medvetalp (képönkön) pedig súlyos bőrgyulladást képes kiváltani, miután már egyszeri érintésük után…
Olvass tovább>>