Kategória: xSlide

A floridai Tampa repterén át kellett festeni a kifutópályák végén található jelöléseket, mert az északi mágneses pólus három foknál többet mozdult el ezen a területen. A hasonló újraszámozás ritka, de néha előfordul: 2009-ben például a londoni Stansted reptéren volt szükség hasonlóra. Az északi mágneses pólus – amely nem esik egybe a földrajzi Északi-sarkkal – folyamatosan változtatja a pozícióját, évente körülbelül 64 kilométerrel vándorol el korábbi helyéről. A mágneses sark a 16. század végén a földrajzi Északi-sarktól 10 fokkal keletre volt, a 19. század elején viszont már 25 fokkal nyugatra. Jelenleg…

Olvass tovább>>

Az amerikai űrkutatási hivatal nem csak azzal foglalkozik, hogy mi található a kozmoszban: a NASA mérnökei olyan számítógépes programot fejlesztettek, amely az időjárási adatokat feldolgozva segíti a földeken dolgozók munkáját. A Treehugger zöld technológiával és környezetvédelemmel foglalkozó weboldal értesülései szerint a Terrestrial Observation and Prediction System (TOPS) segítségével a közeli jövőben a gazdaságokban akár egy okostelefon, vagy egy táblagép segítségével is megszemlélhetik a gazdák földjeik állapotát. A rendszer továbbfejlesztésével az sem elképzelhetetlen, hogy az egyenlőtlen csapadékeloszlást látva a gazda egyetlen kattintással beindítsa az öntözőrendszert a szántóföld adott részein. A technológia…

Olvass tovább>>

Bolygónk külső magjában egy új zónát azonosított a Bristol Egyetem kutatócsoportja. A földmagot az eddigi ismeretek alapján két fő részre tagolták, a belső, illetve a külső magra. A Bristol Egyetem vizsgálatai alapján azonban a külső réteg nem teljesen homogén: a köpeny felé eső határán feltételezhető egy vékonyabb héj, amelynek a mágneses mezőhöz kapcsolódóan tulajdonítanak nagy jelentőséget. A földmag anyagát főként vas és nikkel alkotja, emellett kisebb arányban előfordulnak könnyebb elemek is (főképp oxigén és kén). A belső mag (5150-6378 km mélységben) szilárd halmazállapotú, míg az ezt körbeölelő maghéj vagy külső…

Olvass tovább>>

A kutatók meglepetten tapasztalták, hogy 2010-ben a Föld egy parányival gyorsabban forgott a megjósoltnál. Bár, mint minden évben, a bolygó forgó mozgása most is lassabbnak bizonyult az előző évinél, de nem annyival, mint a legutóbbi években. A hosszú távú trend egyértelmű: a Föld egyre lassabban forog, ezer nap alatt átlagosan egy másodpercet veszít forgási sebességéből. Ezt atomórákkal pontosan meg lehet mérni. Azért, hogy a csillagászati nap és az órák által mért nap ne térjen el egyre inkább egymástól, minden második vagy harmadik évben beiktatnak Újévre virradóan egy úgynevezett szökőmásodpercet. 2010…

Olvass tovább>>

Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók, a tudósok reményei szerint e kutatások új antibiotikumok kifejlesztését teszik majd lehetővé. A jégember múmiáját, amelyet a bolzanói régészeti múzeumban őriznek, november 8-án több ország kutatói vizsgálták órákon keresztül. E kutatók egyike Lars Engstrand, a Karolinska Intézet bakteriológusprofesszora volt, akinek fő kutatási területe a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori – olvasható a Svenska Dagbladet svéd napilap angol nyelvű változatában Lars Engstrand német és francia kutatókkal együtt először egy endoszkópot kísérelt meg levezetni Ötzi gyomrába, ám miután próbálkozásaik kudarcot vallottak, egy 10 centiméter…

Olvass tovább>>

Angolszász hagyomány, hogy karácsonykor a felakasztott fagyöngy alatt bárkit bárki megcsókolhat, így érdekes egybeesés, hogy a Kew-i Királyi Botanikus Kert szakemberei épp az ünnep előtt jelentették be a növény új fajtájának felfedezését. Az intézmény közlése szerint a Helixanthera schizocalyx-nek elnevezett növényt Mozambik északi részén, a Mabu-hegyen, a csúcs közelében fedezték fel a Kew-i Királyi Botanikus Kert 2008-as expedíciója során. A növényre Colin Congdon lepkeszakértő figyelt fel, mivel a fagyöngy különbözött mindentől, amit a tudós Malawi és Mozambik hegyeiben látott. Az expedíció a fagyöngynek csupán öt példányát gyűjtötte be, ezek mindegyike…

Olvass tovább>>

Az elméleti és alkalmazott kémiatudományok nemzetközi szervezete, az IUPAC most úgy döntött, változásokat kell felvezetni a táblázatba, ugyanis abban több elemnél pontatlanul van megadva az atomtömeg. Egy konkrét érték helyett mostantól egy intervallum lesz megadva, az adott atom tömegének minimum és maximum értékeivel – ez ugyanis a tudomány mai állása szerint pontosabb képet ad a valóságról, mint a középérték. Az érintett elemek a hidrogén, a lítium, a bór, a szén, a nitrogén, az oxigén, a szilícium, a kén, a klór és a tallium. A változtatás ugyan merőben elméletinek tűnik, valójában…

Olvass tovább>>

Amerikai kutatók egy elektronmikroszkópban létrehozták a világ legkisebb akkumulátorát. Anódja egyetlen 100 nanométer átmérőjű ónoxid-nanodrótból áll. A miniatűr akku értékes ismeretekkel szolgálhat a jövő lítium-ion-akkumulátorai számára. Jian Yu Huang, a Sandia National Laboratories kutatója és csapata egy jelentős meglepetésről is beszámolt a Science című folyóiratban: a várttal ellentétben a töltés során nem csupán megvastagodott a nanodrót, hanem kétszer olyan hosszúra is nyúlt – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. A nanodrótok elektródként történő felhasználása ígéretes kezdeményezés a lítium-ion akkuk energia- és teljesítménysűrűségének fokozására, és ezzel azok kompaktabb…

Olvass tovább>>