Kategória: xSlide

Közeleg a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny beadási határideje

~
innováció

Ötmillió forint jutalmat osztanak ki azon legeredményesebb kreatív fiatalok között, akik 2021. november 25-ig beadják nevezésüket. A kidolgozandó vagy megoldandó természettudományi ötlet, feladat legfeljebb kétoldalas vázlatával lehet nevezni. A felkészítő tanárok és középiskolák szintén kiemelt támogatásban részesülhetnek. A Magyar Innovációs Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával meghirdetett 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny beadási határideje 2021. november 25-én, 15 órakor lejár. A Versenyen 14-19 éves fiatalok indulhatnak önálló projekttel. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is.…

Olvass tovább>>

Az Óbudai Egyetem és a Magnus Aircraft közösen fejleszt elektromos repülőgépeket

~
Magnus Aircraft

A piaci igényekhez igazodva az Óbudai Egyetem és a MAGNUS Aircraft Zrt. innovatív együttműködésről állapodott meg túrautakra alkalmas elektromos hajtású repülőgépek fejlesztésére – közölte az egyetem. Kovács Levente rektor szerint eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy növeljék a légiipar elvárásaihoz illeszkedő mérnöki kompetenciákat, repülőmérnöki, -technológusi, illetve különböző szintű pilótaképzési programokat is tervbe vettek. Az új szakok – akkreditációt követő – indítása már a jövő tanévévtől is megkezdődhet. A közlemény szerint a Magnus Aircrafttal négy-hat üléses hibrid, és elektromos repülőgépek fejlesztését tervezik. A munkában az új típusú légijármű létrehozása…

Olvass tovább>>

Év végére elkészül a zalaegerszegi tesztpálya

~
ZalaZONE

Év végére elkészül a zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, jövőre vagy legkésőbb két év múlva pedig már a teljes kapacitása le lesz kötve – jelentette be Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter a ZalaZONE sorrendben harmadik innovációs napján beszélt arról, hogy az önvezető és elektromos járművek vizsgálatára is alkalmas tesztpálya építésével együtt kezdték el fejleszteni a „tudáskörnyezetet” is. Egyetemi és céges kutatóintézetek épületei állnak már és épülnek még a létesítmény környezetében, de az egyelőre üresen álló telkeket is járműfejlesztésben érdekelt világcégeknek értékesítették. Palkovics kifejtette: magán kutatóintézet épült elsőként a tesztpálya…

Olvass tovább>>

Névre szóló ülőhelyeket találtak a pergamoni amfiteátrumban

~
Pergamon amfiteatrum

A társadalom elitjének névre szóló ülőhelyeit tárták fel a törökországi Pergamon – ma Bergama – városának amfiteátrumában. Az ásatások 2018 óta folynak az 1800 éves amfiteátrumban, amely azért olyan vonzó a régészeknek, mert nagyon hasonlít a római Colosseumra (Amphiteatrum Flavium). A felfedezést a Német Régészeti Intézet és a Berlini Műszaki Egyetem építészeti intézete TransPergMicro projektje részeként tették, amelyet a török kulturális és turisztikai minisztérium is támogat – írta a livescience.com. Az amfiteátrumban galdiátori és állatviadalok folytak a Kr. u. II. században, de kivégzéseket is hajtottak végre, valamint újrajátszottak tengeri ütközeteket. A…

Olvass tovább>>

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta

~
Föld hőtérkép

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta – számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian. Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt megvizsgáló szerzők. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz. Egy korábbi, 2013-as felmérés szerint…

Olvass tovább>>

Két új dinoszauruszfaj maradványait tárták fel az angliai Wight-szigeten

~
Ceratosuchops inferodios

Két új dinoszauruszfaj kövületeire bukkantak fosszíliavadászok az angliai Wight-szigeten, a húsevő spinosauridák 125 millió éve éltek a térségben. Az egyik faj a Ceratosuchops inferodios (képünkön) nevet kapta, mivel a kutatók a pokol gémjeként írták le, vadászstílusa ugyanis hasonlíthatott a gázlómadáréra. Homlokán kicsiny szarvak és koponyadudorok voltak. A másikat Riparovenator milnerae-nak nevezték el a közelmúltban elhunyt Angela Milner paleontológus tiszteletére. Az évek alatt feltárt mintegy ötven megkövült csont alapján a dinoszauruszok kilenc méter hosszúak lehettek, egy méter hosszú koponyával – olvasható a BBC News honlapján. A fosszíliavadászok a két koponya egyes…

Olvass tovább>>

Keresztes lovag 900 éves kardját találták meg Izraelben

~
keresztes kard

Egy keresztes lovag 900 éve tengerbe ejtett kardját találta meg egy izraeli amatőr búvár Haifa tengerparti város közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a kard megtalálásának helye, a Haifától délre fekvő öböl már a keresztes hadjáratok korában, a 11-14. században is kikötőként szolgálhatott. Az Atlit városban élő Slomi Katzin múlt szombaton az öbölben búvárkodott, amikor a tenger mélyén meglepetésére régiségeket vett észre, amelyek a hullámok és áramlatok hatására előbukkantak a homok alól. Az amatőr búvár kőből és vasból készült horgonyokat,…

Olvass tovább>>

A világ legrégibb csillagtérképét állítják ki a British Museumban

~

A British Museumban állítják ki a Nebrai korongot, amelyet a világ legrégibb csillagtérképeként is emlegetnek – közölte a BBC News. A bronzkorból származó, 3600 éves korong, amelyet a németországi Nebra közelében találtak, egyes tudósok szerint asztronómiai eszköz lehetett, mások szerint az égbolt legkorábbi ábrázolása. Az 1999-ben megtalált korongot azonban mindenképpen a XX. század legfontosabb régészeti leletei között tartják számon. A kékeszöld patinájú Nebrai korong körülbelül 30 centiméter átmérőjű, arany színű díszítő szimbólumai a Napot, a Holdat, a csillagokat, a napfordulókat és más kozmikus jelenségeket ábrázolnak. Az UNESCO világemlékezet listáján is…

Olvass tovább>>

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

~
elefánt

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ember „szó szerint megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját” – idézte a tudósokat a The Guardian online kiadása. A Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az agyar hiányát okozó, korábban ritka génváltozat nagyon elterjedt az afrikai elefántok egyes csoportjaiban, miután rengeteg állatot öltek meg az agyaruk miatt. A kutatók azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és…

Olvass tovább>>

Emberfélétől származó hatmillió éves lábnyomokat találtak Kréta szigetén

~
Krétai lábnyom

Hatmillió éves, emberfélétől (hominidától) származó lábnyomokat találtak Kréta szigetén. Ezek a legrégebbi ilyen ismert nyomok – közölte a német, svéd, görög, egyiptomi és angol kutatókból álló szakértői csoport. A fosszilizálódott tengerparti üledékben talált lábnyomokra a krétai Trakhilosz falu közelében bukkantak, erről először 2017-ben számoltak be a tudósok. Geofizikai és mikropaleontológiai módszerekkel sikerült most megállapítani a korukat: 6,05 millió évben határozták meg. Ezzel ez a több mint ötven lábnyom a legrégebbi ismert bizonyítéka annak, hogy emberihez hasonlatos lábat járásra használtak – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatást a Tübingeni Egyetem…

Olvass tovább>>

Állítólag vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa

~
DNS

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével készült elemzés a PLOS Computational Biology című szaklapban jelent meg – közölte az MTI-vel az Eötvös Loránd Tudományegyetem…

Olvass tovább>>

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték

~

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték – ausztrál kutatók a kínai Csang’o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre. A Csang’o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian. A Science című tudományos lapban az eredményekről…

Olvass tovább>>

Először repül el a Merkúr mellett a BepiColombo európai-japán űrszonda

~
BepiColombo Merkúr

Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka. Az esemény greenwichi középidő (GMT) szerint 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre. Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl gyorsan mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon és egyenesen elrepül mellette. A Merkúr gravitációs erejének hatására azonban némiképp le fog lassulni és a következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil…

Olvass tovább>>

Az eddigi legöregebb síléceket találták meg Norvégiában

~
régi norvég sí replika

Jó állapotban megőrződött, fából készült sílécekre bukkantak régészek egy norvég hegycsúcson, az 1300 éves leletek a legöregebb sílécek, amelyeket valaha feltártak. Az első sílécet 2014-ben találták meg a hegycsúcson, ahol mintegy 1300 éven át volt a jégben fagyva. Nemcsak a lécre bukkantak rá, hanem egy ép kötésre is, amely nyírfa fonatból és bőr szíjakból készült. Mivel a sílécet párban használják, a régészek elkezdték figyelni a nyári olvadás idején a térségben lévő jégfoltokat, hogy előkerül-e alóluk a másik. Hét évet kellett várniuk, szeptember végén az első síléc megtalálásának helyétől öt méterre…

Olvass tovább>>

A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

~
Manabe-Hasselmann-Parisi

A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság, hozzátéve, hogy Manabe és Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket…

Olvass tovább>>

Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót

~
Lupus csillagkép

Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót. A Las Vegas-i Nevadai Egyetem (UNLV) tudósai a chilei Atacama sivatagban található ALMA obszervatórium segítségével vizsgálták a GW Orions csillagrendszert. Az ebben lévő három csillag körüli három porgyűrűt elemezték, amelyek kulcsfontosságúak a bolygóképződés szempontjából – írja a PhyOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Eközben bukkantak egy jelentős, de titokzatos résre a hármas csillaglemezen. A szakértők a jelenség több különböző, lehetséges okát megvizsgálták, köztük annak lehetőségét is, hogy a rést a három csillag gravitációs ereje hozta létre. Elemzéseik szerint azonban jóval valószínűbb és izgalmasabb magyarázat, hogy…

Olvass tovább>>

Az Adriai-tenger védelmére szólítottak fel tudósok Horvátországban

~

Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlementhez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez – írta a helyi sajtó. Mint mondták, az Adriai-tenger szakmai és tudományos kutatása évek óta folyik, de hiány van rendszerszintű interdiszciplináris kutatásokban, amelyek megmagyaráznák a „vágtató változásokat”. A horvát tudósok azt állítják: a változások visszafordíthatatlanok, az Adriai-tenger hőmérsékletének emelkedése a tengerszint és a sótartalom növekedéséhez vezet, valamint fokozott rétegződést eredményez, ami közvetlen hatással van a tengeri…

Olvass tovább>>

Betegellátásba is beépíthető eredményekkel járt a pécsi és a debreceni egyetem kutatási programja

~
orvos

A gyógyítás és a diagnosztika terén is születtek új – a betegellátásba is beépíthető – eredmények a debreceni és a pécsi egyetem szakemberei által megvalósított, négy és fél évig zajló, 1,3 milliárd forintos kutatási programnak köszönhetően — közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A PTE hétfői közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében biztosított, 1,3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással a baranyai felsőoktatási intézmény és a Debreceni Egyetemen (DE) tizenkét kutatócsoportja tett olyan felfedezéseket, amelyek a későbbiekben „sok ember életminőségét javíthatják Magyarországon és a világon egyaránt”. A kutatások…

Olvass tovább>>

Nyolcezer évesek is lehetnek a Szaúd-Arábiában talált tevefaragványok

~
teve

Akár hét-nyolcezer évesek is lehetnek azok a dromedárokat ábrázoló sziklafaragványok, amelyekre néhány éve bukkantak régészek Szaúd-Arábiában – állapította meg egy új tanulmány. Az egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat Szaúd-Arábia északnyugati részén fedezték fel 2016-17-ben, és a felfedezésről szóló tanulmányukban, 2018-ban kétezer évesre becsülték a korukat. A természetes erózió erősen megrongálta az alkotások egy részét. Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. A régészek a faragványok korának első becslését a jordániai…

Olvass tovább>>

Borostyán őrizte meg a 99 millió évvel ezelőtt élő és utódait óvó pókot

~
borostyán pók

Borostyánba ragadva maradt fenn egy már kihalt pókcsalád egy nőstény példánya utódaival. A pókot és tojásait 99 millió éve ejtette csapdába egy fáról lecsöppenő gyanta. A kihalt Lagonomegopidák családjába tartozó, fosszilizálódott kifejlett példányra egy burmai borostyánban bukkantak. A tanulmány szerzője, Paul Selden, a Kansasi Egyetem emeritus professzorának leírása szerint a borostyánban „egy nőstény Lagonomegopida pók látható, amely egy tojászsákot szorongat, melyben a kikelés előtt álló tojások vannak” – idézte a CNN online kiadása. A borostyán más részén egy csoport apró, éppen kikelt pókfióka látható. Ez arra utal, hogy a nőstény pók…

Olvass tovább>>