A Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép készült

Először készült a Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép. Az új térképhez szükséges adatokat és felvételeket a New Horizons űrszonda gyűjtötte és készítette 2015-ben, amikor elrepült a Charon mellett. A New Horizons elegendő információt gyűjtött a holdfelszín egyharmadának feltérképezéséhez. Ezen a területen a tudósok 16 különböző típusú geológiai egységet, vagyis hasonló típusú területet azonosítottak, köztük tíz kilométer magas szirtekkel, több mint ezer árokkal és más hosszúkás, lineáris képződménnyel. A szirtek, árkok, kráterek és egyéb képződmények magasságának és mélységének megállapításához a kutatók azokat a felvételeket használták, amelyeket az űrszonda…

Olvass tovább>>

A legnagyobb felbontású felvételeket küldte az Ultima Thule égitestről a NASA űrszondája

A lehető legélesebb, legrészletesebb felvételeket küldte el az Ultima Thule nevű égitestről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondája. A képeket a New Horizons akkor készítette, amikor január elsején elrepült a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje, a 2014 MU69, nem hivatalos nevén Ultima Thule kisbolygó mellett. Hat és fél perccel az előtt készült a felvétel, hogy az űrszonda a lehető legközelebb került január elsején az égitesthez – olvasható a NASA honlapján, amely bemutatta felvételeket. A képek pixelenként 33,5 méter felbontásúak. Ez a nagy felbontás lehetővé teszi az Ultima Thule felszíni…

Olvass tovább>>

Új tudományos-ismeretterjesztő könyv jelent meg a kutyákról

Új tudományos-ismeretterjesztő könyv jelent meg A kutya – Az ember legjobb barátjának története címmel Miklósi Ádám akadémikus, egyetemi tanár, a Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) Etológia Tanszékének vezetője szerkesztésében a Libri Kiadónál. A kötet szerzői a tanszék és az ott működő Családi Kutya Program kutatói: Faragó Tamás, Claudia Fugazza, Gácsi Márta, Kubinyi Enikő, Pongrácz Péter és Topál József. „A kutyákról szóló könyvek egy része még ma is régi hiedelmekkel van teli, egy másik részük ugyanakkor tudományos kísérletekkel igyekszik bizonyítani, hogy a kutyák szőrös gyerekek. A kutya című, átfogó…

Olvass tovább>>

Új meteorvadász kamerarendszert építenek ki Magyarországon

üstökös

A lehulló meteorok pályájának kiszámítását és a becsapódó meteoritok megtalálását segíti az a kamerarendszer, amelynek első elemét a szakemberek március elején telepítik Mátraszentimre közelében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumánál. Meteorcsillagászati fejlesztésekre még 2016-ban nyertek el egy négyéves futamidejű pályázatot. A Kozmikus hatások és kockázatok című projekt célja az, hogy a kutatók a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a földfelszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket monitorozzák. A több fejlesztést is magába foglaló projekt egyik eleme az a…

Olvass tovább>>

Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók

Az érintés érzetét adó művégtagot fejlesztettek ki svájci kutatók, annak térbeli helyzetét is érzékelhetik a páciensek. A Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) kutatói szerint sikerük a robotika tízéves kutatásának eredménye. Tanulmányukat a Science Robotics című szaklapban mutatták be. A svájci szakértők a Pisai Egyetem és a római Gemelli Egyetemi Kórház kutatóival együttműködve fejlesztettek ki egy újgenerációs műkezet. „Lehetővé teszi az amputált kezű páciensek számára, hogy visszaszerezzék a természeteshez nagyon hasonló, kifinomult tapintás érzését” – olvasható az EPFL közleményében. „A kutatóknak sikerült reprodukálniuk a propriocepció érzetét, vagyis az agynak azon képességét, hogy azonnal és…

Olvass tovább>>

Juhász: fogynak a földi élet alapjai

Egyre kevesebb az óceánokban a fitoplankton, ezzel a földi élet egyik alapja gyengül – állítja Juhász Árpád (képünkön) geológus. A fitoplanktonok, az óceánok felső rétegeiben napfényből élő növényi jellegű algák. A világtengerek melegedése és a vízszint emelkedése negatívan hat ezekre az élőlényekre, amelyek a tápláléklánc alapját alkotják – figyelmeztetett a szakember. A többnyire zöld színű, fényelnyelő fitoplanktonok mennyiségének csökkenésével egyébként az óceánok színe kékebbé válhat. A tudósok szerint hosszú folyamatról van szó, a jóslat ötven-száz év alatt válhat valóra – mondta Juhász.

Olvass tovább>>

Csontvelőátültetéssel „fiatalították meg” öregedő egerek agyát

Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével „fiatalították meg” öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását. A Communications Biology című folyóiratban publikált kutatás eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy részben a csontvelő által termelt vérsejtek elöregedése a felelős a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hanyatlásáért. „Noha korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy fiatal egerek vérének átömlesztésével visszafordítható a kognitív hanyatlás idős egereknél, a folyamat mikéntje egyelőre nem nagyon ismert” – mondta Helen Goodridge, a Los Angeles-i Cedars-Sinai egészségügyi központ munkatársa, hozzátéve, a mostani eredményeik azt sugallják, hogy a válasz egy…

Olvass tovább>>

Neurodegeneratív betegségek lehetséges gyógyszereit kutatja az SZTE és az MTA SZBK

gyógyszer

Neurodegeneratív betegségek lehetséges gyógyszereit kutatja a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (MTA SZBK) egy mintegy 720 millió forintos uniós támogatással indult projekt keretében – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A 2020 végéig tartó program három fő területe: azonosítani az új gyógyszerjelölt-vegyületeket, felderíteni ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és hatásmechanizmusait, valamint megvizsgálni az új típusú nanorészecskék alkalmazásának módját a gyógyszerek bevitelére a központi idegrendszerbe. A kutatásoktól a gyógyszerfejlesztés eredményei mellett a technológiai színvonal emelkedését, a kutatócsoportok nemzetközi kiválósági programokban való sikeres részvételét, a hazai és a…

Olvass tovább>>

Bemutatják a pécsi mamut maradványait

A kilencven évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílik kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán – tájékoztatta a közgyűjtemény. A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa – írták a közleményben. A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg. Az ősállat…

Olvass tovább>>

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában – írja a The Guardinan. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány. Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban. „Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas…

Olvass tovább>>

A drogtúladagolás miatti elhalálozás az Egyesült Államokban többszöröse a fejlett országokénak

Egy amerikai tanulmány szerint 3,5-szer magasabb a drogtúladagolás miatti elhalálozás az Egyesült Államokban, mint a fejlett országokban, a járványos méretű gyógyszer- és kábítószer-túladagolás miatt egyre nő a szakadék a várható élettartam tekintetében az Egyesült Államok és más fejlett országok között. A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének gerontológiai kutatói a Population and Development Review című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban az Egyesült Államok és 17 fejlett ipari ország mutatóit vetették össze. Azt találták, hogy a 2000-es évek eleje előtt Finnországban és Svédországban volt a legmagasabb arányú a drogtúladagolás miatti elhalálozás. Ma azonban az Egyesült…

Olvass tovább>>

A széndioxid-kibocsátás 140 év múlva elérheti a Föld legszélsőségesebb globális felmelegedési eseményének szintjét

Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve – figyelmeztettek amerikai tudósok. Az Amerikai Geofizikai Társaság Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratában megjelent tanulmányukban a Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe , mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt. Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások…

Olvass tovább>>

Három milliárd forinttal támogat a kormány egy nemzetközi innovációs házépítő versenyt

György László

Három milliárd forintos támogatást nyújt a kormány a jelen és a jövő házait bemutató Solar Decathlon Europe 2019 nemzetközi házépítő verseny megrendezésére – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László (képünkön) kifejtette, hogy a Solar Decathlon Europe 2019 elnevezésű nemzetközi rendezvényen a világ minden tájáról érkező innovatív fiatalok, tapasztalt mentorok segítségével olyan házakat építenek, amelyek a jelen és a jövő házépítészetét tükrözik: energiatakarékosak, olcsók, gazdaságosak, fenntarthatóak, energia-hatékonyabbak és kényelmesebbek. Az államtitkár beszélt arról, hogy a verseny keretében megépülő házakból a kormány kiállítóközpontot szeretne…

Olvass tovább>>

Több kárt okozhat hosszú távon a környezetnek a laboratóriumi hús, mint a marhatenyésztés

tehén szarvasmarha

A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói. Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték azt, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés. A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a…

Olvass tovább>>

Megállapították a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét

Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra. A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget. „Felfedezésünk…

Olvass tovább>>

Lezárult a 27. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat

Magyar Innovációs Nagydíj

A 2018. évi Magyar Innovációs Nagydíjat az Országházban, március 28-án adják át. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és néhány kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 43 pályázatot nyújtottak be különböző magyar cégek. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók 2018-ban elért többleteredmény vagy többlet árbevétel, valamint az egyéb műszaki, gazdasági előnyök alapján választja ki a 2018. évben legnagyobb jelentőségű és már az üzleti életben is sikeres innovációkat. A pályázatra a gazdaság különböző ágazataiból különösen az egészségügy, agrár és informatikai területről érkeztek, kreatív és kiemelkedő…

Olvass tovább>>

Rendszeres időjárás-jelentést küld a Marsről az Insight űrszonda

Mars

Időjárás-jelentést küld kedd óta a Marsról az Insight űrszonda, amely nemcsak a vörös bolygó hőmérsékletéről, hanem a széljárásról és a légnyomásról is naponta küld adatokat – közölte az amerikai űrkutatási hivatal honlapján. Mérései szerint az űrszonda körzetében – az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében, ahol novemberben az Insight landolt – vasárnap tipikusan késő télies idő volt, a napi maximum elérte mínusz 17 Celsius-fokot, a minimum mínusz 95 Celsius-fok volt. A délnyugati szél sebessége elérte az óránkénti 65 kilométert. Az időjárást érzékelő, jegyző és az adatokat továbbító készüléket…

Olvass tovább>>

Először kezeltek génterápiával makuladegenerációt

Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt – számolt be róla a BBC. Az Oxfordi Egyetem tudósai a szintetikus gént egy idős helyi lakos szemfenekébe fecskendezték, hogy megakadályozzák a további retinasejtek elhalását. Ez az első eljárás, amely az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) genetikai okát gyógyítja. Nagyjából 600 ezer embert sújt az AMD az Egyesült Királyságban, többségüknek erősen károsodott a látása. A műtétet helyi érzéstelenítésben hajtotta végre Robert MacLaren szemész az Oxfordi Egyetem szemklinikáján. „Hatalmas áttörést jelentene a szemészet tudományában, ha az időben adott genetikai terápiával megóvhatnánk…

Olvass tovább>>

A periódusos rendszer nemzetközi éve alkalmából előadással várják a középiskolásokat az MTA-n

Periódusos rendszer extrákkal címmel középiskolás diákok hallgathatnak ismeretterjesztő előadást február 26-án a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az elemek periódusos rendszerének nemzetközi éve alkalmából. Az előadást Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára tartja az MTA Dísztermében. A 2019-es évet az ENSZ Közgyűlése és az UNESCO több nemzetközi tudományos szervezet kezdeményezésére a periódusos rendszer nemzetközi évévé nyilvánította, ezzel megemlékezve az orosz Dmitrij Mengyelejev által írt első, a periódusos rendszer logikáját ismertető tudományos cikk megjelenésének 150. évfordulójáról. Ennek alkalmából 2019-ben világszerte számos tudományos rendezvényt tartanak a periódusos rendszerről. Az ismeretterjesztő programot a kémia…

Olvass tovább>>