Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték – ausztrál kutatók a kínai Csang’o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre. A Csang’o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian. A Science című tudományos lapban az eredményekről…

Olvass tovább>>

Jó ötlet használtan luxusautót venni?

new car sedan red color is parked autumn park

A címben feltett kérdésre a válasz: igen, de csak akkor, ha okosan csinálod. Megnéztük, mi kell egy használt luxusautó megvásárlásához, valamint megemlítünk néhány buktatót is, amit érdemes megjegyezned, majd messziről elkerülnöd. Kezdjük! Luxus használtan? Látszólag képzavar a kifejezés, hiszen akinek van pénze luxusautóra, az általában újat vesz a megálmodott modellből. Ez azonban nem feltétlenül igaz, mivel akár a legmagasabb kategóriájú kocsikból is találni használt, ám kiváló állapotú, az árát tekintve pedig könnyebben elérhető, jó befektetésnek számító modelleket, amelyekre nem feltétlenül kell legyinteni. Hogy miért nem? Mert a luxusautókat az esetek…

Olvass tovább>>

Műholdfelvételek segítségével számolják meg a rozmárokat

Populációjuk pontosabb felmérése érdekében műholdfelvételek segítségével akarják megszámolni az atlanti rozmárokat. Az adatok azért fontosak, hogy a tudósok meg tudják jósolni, milyen hatással lehet a klímaváltozás erre a sarkvidéken élő fajra. A rozmárok életmódja nagymértékben függ a tengeri jégtől, amely a globális felmelegedés miatt erősen visszaszorulóban van. Ezek az agyaras tengeri emlősök a jégtáblákra húzódnak ki, hogy ott pihenhessenek és nevelhessék fel kicsinyeiket, illetve hogy onnan induljanak táplálékszerző útjukra. Mindezt megnehezíti a szezonális tengeri jég olvadása. Mint Rod Downie, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezető sarkvidéki tanácsadója a BBC News-nak elmondta:…

Olvass tovább>>

Megalakult az alkalmazott kutatásokat támogató hálózat

tudós, laboratórium

Az alapító okirat aláírásával 2021. szeptember 20-án létrejött a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-Hálózat – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A hálózat az induláskor kutatás-fejlesztési és vállalkozási tevékenységük összehangolásával fokozhatja négy állami érdekeltségű intézmény piaci bevételtermelő képességét. Távlatosabb küldetése, hogy újabb csatlakozók bevonásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésére ösztönözzön. A szaktárca ismerteti: az alkalmazott kutatóintézet-hálózat a Bay Zoltán Nonprofit Kft. bázisán jött létre, további alapítói az Autóipari Próbapálya Zala Kft., az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet…

Olvass tovább>>

Először repül el a Merkúr mellett a BepiColombo európai-japán űrszonda

BepiColombo Merkúr

Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka. Az esemény greenwichi középidő (GMT) szerint 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre. Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl gyorsan mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon és egyenesen elrepül mellette. A Merkúr gravitációs erejének hatására azonban némiképp le fog lassulni és a következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil…

Olvass tovább>>

Egy aszteroida holdjával fog ütközni a NASA DART nevű missziójának űrszondája

Héra misszió

November végén útnak indítja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű misszióját a SpaceX Falcon-9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg űrbázisról. Az űrszonda 2022 szeptemberében szándékosan össze fog ütközni egy aszteroidával, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék azt a bolygóvédelmi rendszert, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet. A technológia tesztelésének célpontja a Dimorphos, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő kisméretű hold. Ez lesz az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés. Az űrszondát november 23-án indítják útnak – adta hírül a CNN honlapja. Földközeli objektumnak számítanak azok az aszteroidák és üstökösök, amelyeket…

Olvass tovább>>

Az eddigi legöregebb síléceket találták meg Norvégiában

régi norvég sí replika

Jó állapotban megőrződött, fából készült sílécekre bukkantak régészek egy norvég hegycsúcson, az 1300 éves leletek a legöregebb sílécek, amelyeket valaha feltártak. Az első sílécet 2014-ben találták meg a hegycsúcson, ahol mintegy 1300 éven át volt a jégben fagyva. Nemcsak a lécre bukkantak rá, hanem egy ép kötésre is, amely nyírfa fonatból és bőr szíjakból készült. Mivel a sílécet párban használják, a régészek elkezdték figyelni a nyári olvadás idején a térségben lévő jégfoltokat, hogy előkerül-e alóluk a másik. Hét évet kellett várniuk, szeptember végén az első síléc megtalálásának helyétől öt méterre…

Olvass tovább>>

A testedzés gátolhatja a daganat növekedését

sport

Ágynyugalom helyett a testgyakorlást ajánlja a rákos betegeknek egy ausztrál egyetem kutatása. A testedzés hatására az izmok úgynevezett miokineket – a fehérjék egy fajtája – választanak ki a véráramba. Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) tudósai kimutatták, hogy a miokinek gátolhatják a tumor növekedését, sőt segíthetik a rákos sejtek elleni harcot is. Klinikai vizsgálatuk során elhízott prosztatarákos betegek végeztek 12 héten át rendszeres testmozgást. A program előtt és után is vért vettek tőlük. A vérmintákat közvetlenül élő prosztatarákos sejtekre helyezték. A kutatást felügyelő Robert Newton professzor szerint az eredmények segítenek magyarázatot adni…

Olvass tovább>>

A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

Manabe-Hasselmann-Parisi

A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság, hozzátéve, hogy Manabe és Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket…

Olvass tovább>>

Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót

Lupus csillagkép

Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót. A Las Vegas-i Nevadai Egyetem (UNLV) tudósai a chilei Atacama sivatagban található ALMA obszervatórium segítségével vizsgálták a GW Orions csillagrendszert. Az ebben lévő három csillag körüli három porgyűrűt elemezték, amelyek kulcsfontosságúak a bolygóképződés szempontjából – írja a PhyOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Eközben bukkantak egy jelentős, de titokzatos résre a hármas csillaglemezen. A szakértők a jelenség több különböző, lehetséges okát megvizsgálták, köztük annak lehetőségét is, hogy a rést a három csillag gravitációs ereje hozta létre. Elemzéseik szerint azonban jóval valószínűbb és izgalmasabb magyarázat, hogy…

Olvass tovább>>

Használni tudja az érintőképernyőt, de nem érti a virtuális és a valós közti különbséget a kea

Nestor notabilis - kea

Használni tudja az érintőképernyőt az új-zélandi papagáj, a kea, de nem képes különbséget tenni a virtuális és a való világ képei között – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói. A kea (Nestor notabilis) különösen intelligensnek és kíváncsinak ismert új-zélandi madár. A faj arról is hírhedtté vált, hogy előszeretettel támadja meg a hegyekbe látogatók autóinak gumi ablaktörlőit. De azért is cikkeztek róluk, mert turisták táskáiból vittek el dolgokat. A gazdákat pedig a juhok megtámadásával haragították magukra. Amalia Bastos, Patrick Wood és Alex Taylor kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, képesek-e különbséget tenni…

Olvass tovább>>

Szünetelteti marsjárói földi irányítását a NASA

Mars

Október közepéig szüneteltetni fogja a kommunikációt a vörös bolygón lévő marsjáróival a NASA a bolygók együttállása miatt, amikor a Nap a Föld és a Mars között tartózkodik – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Bár a mérnökök nem fognak utasításokat küldeni, a missziók folytatják az adatgyűjtést a Marson a bolygók együttállása idején is, amely kétévente következik be. A bolygók együttállása idején a Napból kilövellt gázok zavarhatják a rádiójeleket, amikor a mérnökök megpróbálnak kommunikálni a marsjárókkal. Ez elronthatja az utasításokat és az űreszközök „váratlan magatartását” eredményezheti – közölte a NASA bolygókutató…

Olvass tovább>>

Az Adriai-tenger védelmére szólítottak fel tudósok Horvátországban

Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlementhez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez – írta a helyi sajtó. Mint mondták, az Adriai-tenger szakmai és tudományos kutatása évek óta folyik, de hiány van rendszerszintű interdiszciplináris kutatásokban, amelyek megmagyaráznák a „vágtató változásokat”. A horvát tudósok azt állítják: a változások visszafordíthatatlanok, az Adriai-tenger hőmérsékletének emelkedése a tengerszint és a sótartalom növekedéséhez vezet, valamint fokozott rétegződést eredményez, ami közvetlen hatással van a tengeri…

Olvass tovább>>

Kamerák segítségével vizsgálják a vadmacskákat

vadmacska

Kamerák segítségével vizsgálják a szakemberek a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Budai-hegyekben élő vadmacska-populáció nagyságát és a hibridizáció mértékét a Vadmacska Fajmegőrzési Program részeként – közölte a Budakeszi Vadaspark. A vadmacskák jelenlétének igazolásán túl a program első lépései közé tartozik a genetikai vizsgálathoz szükséges minták gyűjtése – közölték. A vadmacska (Felis silvestris) Európában, Ázsiában és Afrikában is jelen lévő faj, a Kárpát-medencében és a hazai erdőkben az európai vadmacska alfaj (Felis silvestris silvestris) éli rejtőzködő életét. Mint írják, a kisragadozó a korábban már ismert előfordulási helyeken túl felbukkant a főváros környéki,…

Olvass tovább>>

Betegellátásba is beépíthető eredményekkel járt a pécsi és a debreceni egyetem kutatási programja

orvos

A gyógyítás és a diagnosztika terén is születtek új – a betegellátásba is beépíthető – eredmények a debreceni és a pécsi egyetem szakemberei által megvalósított, négy és fél évig zajló, 1,3 milliárd forintos kutatási programnak köszönhetően — közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A PTE hétfői közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében biztosított, 1,3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással a baranyai felsőoktatási intézmény és a Debreceni Egyetemen (DE) tizenkét kutatócsoportja tett olyan felfedezéseket, amelyek a későbbiekben „sok ember életminőségét javíthatják Magyarországon és a világon egyaránt”. A kutatások…

Olvass tovább>>

Az „óceán Amazonasára” bukkantak a Fülöp-szigetek térségében

szuper korall

Az „óceán Amazonasára” bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban, a térségben ugyanis olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére. Bayani Cardenas, a Texasi Egyetem hidrológusa 2019-ben azt kutatta a Luzon és Mindano szigeteket elválasztó Verde Island-szorosban, hogy az ember által kibocsátott káros anyagok a talajvízen keresztül eljuthatnak-e a tengerben elterülő törékeny korallzátonyok térségébe. Cardenas és nemzetközi kutatócsoportja a tengervízben lévő szén-dioxid és más gázok, valamint tápanyagok forrását a talajvíznek tulajdonította. A kutatók szerint felfedezésük megmutatta, hogy a tengerben élő korallzátonyok sebezhetőek a közösségek kibocsátotta szennyvíz,…

Olvass tovább>>

Egymilliárd forintos támogatás ösztönzi a nemzetvédelmi kutatómunkát

ITM

Védelmi kutatás-fejlesztést célzó alprogrammal bővül a fiatal magyar kutatókat támogató Kooperatív Doktori Program (KDP). Az egymilliárd forint keretösszegű felhívás célja a magasan képzett, tudományos ismeretekkel rendelkező munkavállalók számának növelése a nemzetstratégiai ágazatban – jelentette be kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból meghirdetett Kooperatív Doktori Program (KDP) speciális ösztöndíjprogramként az ipari és szolgáltatói szektorok igényeihez igazodva támogatja a tehetséges magyar fiatalok pályakezdését. A kezdeményezés idén az egymilliárd forintos keretösszegű Nemzetvédelmi Alprogrammal (NVKDP) bővül – tették hozzá a közleményben. Az NVKDP pályázatra a felsőoktatási…

Olvass tovább>>

BAKONYI 100 EMLÉKKONGRESSZUS

Bakonyi 100

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Balatoni Szövetség, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság, Keszthely Város Önkormányzata, Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata, Csopak Község Önkormányzata és a Da Bibere Zalai Borlovagrend és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége nevében nagy tisztelettel meghívjuk Bakonyi Károly, világhírű szőlőnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. november 4-én (csütörtökön) kerül megrendezésre a Bakonyi 100 Emlékkongresszus c. rendezvény. További információk és regisztráció: http://bakonyi100.hu/ Az esemény facebook oldala: https://www.facebook.com/events/529656798397981 Programtervezet: 10:00 Ünnepélyes mamutfenyő-ültetés Keszthely, Várkert (Google…

Olvass tovább>>

Okosabbá vált Pepper robot

pepper robot

Egy hazai fejlesztésnek köszönhetően okosabbá vált Pepper robot. A humanoid robot eddig csak a „megtanult” információs készletéből tudott válaszokat adni, ám mostantól az olyan valós idejű információkkal is képes segíteni, amelyek a folyamatos változó adattartalmú, élő információs rendszerekből származnak, mint például a pillanatnyi árukészlet. A Pepper bevethető már áruházi eladóként is, igaz, a terméket még nem tudja a vásárlóknak átnyújtani. Az itthon főként ügyélszolgálati munkákban, egyszerű kérdések megválaszolására, információadásra alkalmazott Pepper robottal lassan kiskereskedelmi boltok ügyélterében is találkozhatunk, hiszen egy új fejlesztésnek köszönhetően még több helyen segíthet hús-vér kollégáinak. Az…

Olvass tovább>>

Nyolcezer évesek is lehetnek a Szaúd-Arábiában talált tevefaragványok

teve

Akár hét-nyolcezer évesek is lehetnek azok a dromedárokat ábrázoló sziklafaragványok, amelyekre néhány éve bukkantak régészek Szaúd-Arábiában – állapította meg egy új tanulmány. Az egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat Szaúd-Arábia északnyugati részén fedezték fel 2016-17-ben, és a felfedezésről szóló tanulmányukban, 2018-ban kétezer évesre becsülték a korukat. A természetes erózió erősen megrongálta az alkotások egy részét. Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. A régészek a faragványok korának első becslését a jordániai…

Olvass tovább>>