Az egészségtelen étrend hosszú távon agresszívebbé teszi az immunrendszert

Az immunrendszer hasonlóan reagál a magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrendre, mint a bakteriális fertőzésekre, a szervezet védekező rendszere hosszú távon támadóvá válik a Bonni Egyetem kutatónak tanulmánya szerint. A német szakemberek azt is kimutatták, hogy az egészséges étrendre való áttérés után még hosszan jelentkezhet ez az immunválasz. Ezek a hosszú távú változások vezethetnek el az érelmeszesedés és a cukorbetegség kialakulásához, amelyek a nyugati társadalom étrendjével összefüggő betegségek. A Cell című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban a kutatók egereket fogtak „nyugati étrendre”, amely sok zsírt, cukrot és kevés rostot tartalmazott. Az…

Olvass tovább>>

Legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön

Már legalább kétszázmillió éve élnek lepkék a Földön – derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Felfedezésük feltárja, hogy a korábban véltnél hetvenmillió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon – adta hírül a BBC News. A porszem nagyságú kitinpikkelyek – más néven hímpor – a lepkék szárnyait borítják, innen kapta a rend latin nevét – Lepidoptera. Az ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok néhány olyan molylepke- és lepkefajé, amelyek még ma is élnek és hosszú pödörnyelvük van a nektár kiszívásához. „Felfedezésünk a szívószervvel bíró rovarok…

Olvass tovább>>

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században

Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a XVI. században. Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából nyolcvan százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. Az aztékok navatl nyelvén cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezett kór magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt és három-négy napon belül végzett az emberrel – írta a The Guardian. Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa,…

Olvass tovább>>

Intelligens szervokormányt fejleszt a Draspó-Tempo Kft.

Közel 400 millió forintból, 191 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással fejleszt nagyméretű haszongépjárművekbe beépíthető intelligens szervokormányt a Draspó-Tempo Kft. szigetszentmiklósi üzemében – közölte a társaság. A társaság tájékoztatása szerint egy olyan intelligens szervo-kormányművet fejlesztenek, amely figyelmezteti a vezetőt, ha járműve kisodródik a menetsávból, szükség esetén pedig képes a sáv elhagyására is. Emellett figyeli a járművezetőt is, alacsony aktivitási szint mellett a rendszer először figyelmeztető jelzést ad, majd ha azt érzékeli, hogy a vezető továbbra sem korrigál, akkor beavatkozik. A szervokormány tehergépkocsikba, nyerges vontatókba és járműszerelvényekbe, valamint autóbuszokba…

Olvass tovább>>

Megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények

Amerikai tudósok megfejtették, hogy hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki – számolt be a BBC. A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb. „A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogy hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon” – mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i…

Olvass tovább>>

Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között

Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi (képünkön) névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére – írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban. Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa szerint az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak rendkívül ritkák. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két különböző testalkat létezett…

Olvass tovább>>

Székelyhidi László matematikus elnyerte a 2018-as Leibniz-díjat

Székelyhidi László (képünkön) matematikus elnyerte a német „Nobel-díjnak” is nevezett Leibniz-díjat, amellyel 2,5 millió eurós (mintegy 750 millió forintos) pénzdíj is együtt jár – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A közlemény szerint a Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig. „A kutatási témám a parciális differenciálegyenletek területébe tartozik, ezen belül főleg a rugalmasságtani és a hidrodinamikai egyenletek matematikai elméletéhez. A díj indoklása kiemeli a hidrodinamikában különösen fontos szerepet betöltő Euler-egyenletrendszerrel kapcsolatos munkásságomat: 1949-ben Lars Onsager…

Olvass tovább>>

Brüsszel egymilliárd euróból fejlesztené az európai szuperszámítógép-kapacitást

Egymilliárd eurót fordítana az Európai Bizottság (EB) az európai szuperszámítógép-kapacitás fejlesztésére, a cél a világszínvonalú infrastruktúra mielőbbi kiépítése a kontinensen – jelentette be a brüsszeli testület. A tájékoztatás szerint az EU a jelenlegi költségvetési keretből 486 millió euróval fogja támogatni a nagyteljesítményű számítástechnikai kapacitás bővítését, és ehhez hasonló mértékű hozzájárulás várható az uniós tagállamoktól és a társult országoktól, így 2020-ig összesen egymilliárd eurós közbefektetésre lehet számítani. Leszögezték: a lépés döntő fontosságú az EU versenyképessége és adatgazdasági függetlensége szempontjából, az európai tudósok és cégek ugyanis az infrastruktúra elégtelensége miatt egyre inkább…

Olvass tovább>>

Az első cigarettát elszívók kétharmada naponta rá fog gyújtani

Az első cigarettát elszívók kétharmada naponta rá fog gyújtani, ha csak ideiglenesen is – állapította meg egy új tanulmány. Brit, amerikai, ausztrál és új-zélandi adatok elemzésével azt találták, hogy az emberek 60.3 százaléka kipróbálta a dohányzást, közülük 68,9 százalékra becsülték azok arányát, akiknél napi szokássá vált a cigarettázás – olvasható a BBC híroldalán. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a cigaretta „jelentős vonzerővel” hat a fogyasztóra már egyetlen alkalom után is. A Nicotine and Tobacco Research című szaklapban közölt metaanalízis eredényei 2000 és 2016 között végzett felméréseken alapulnak, ezekben mintegy…

Olvass tovább>>

Tavaly okoztak a legtöbb kárt a természeti katasztrófák Amerikában

Föld hőtérkép

Tavaly okoztak a legnagyobb anyagi kárt a természeti katasztrófák az Egyesült Államokban az Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) friss adatai alapján. A 2017-es rekordmagas anyagi veszteség 360 milliárd dollárra (93 ezer milliárd forint) rúgott, ami több mint kilencvenmilliárddal több az előző rekordév, 2005 kárainál – idézte a BBC hírportálja. Tavaly 16 olyan esemény volt, köztük a Harvey és az Irma hurrikán érkezése, melyek egyenként egymilliárd dollárnál nagyobb veszteséget okoztak. A NOAA megerősítette, hogy 2012 és 2016 után a tavalyi volt a harmadik legmelegebb év az Egyesült Államokban a meteorológiai mérések 1895-ös…

Olvass tovább>>

Túlélte a szétválasztást a Gázai övezetben született sziámi ikerpár

Sikeres szétválasztó műtét hajtottak végre szaúdi orvosok egy Gázai övezetben született palesztin sziámi ikerpáron. A hasuknál és a medencéjüknél összenőtt lányokat, Faraht és Hanínt, a rijádi Abdallah királyi Gyermekkórházban vetették alá az életmentő beavatkozásnak. A műtétet megelőzően az ikreknek egy-egy saját és egy összenőtt lába, de külön szíve és tüdeje volt – írta a BBC News. A tavaly októberben világra jött kislányokat először Jordániába, majd decemberben Szaúd-Arábia szállították az édesapjukkal együtt, mivel Gázában nem lett volna lehetőség a szétválasztásukra. A Saudi Press Agency (SPA) állami hírügynökséghez eljuttatott közleményükben az orvosok sikeresnek…

Olvass tovább>>

A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai

búza

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA közleménye szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során. Azonban, mint írják, a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy…

Olvass tovább>>

Kerékpározzunk nyugodtan, nincs veszélyben a férfiasságunk

A kerékpározás nem károsítja a férfiak szexuális egészségét egy új tanulmány szerint, amelyben futók, úszók és kerékpárosok adatait hasonlították össze. A kutatás eredményei ellentmondanak a korábbi tanulmányoknak, melyek szerint a kerékpározás negatívan hat a férfiak szexuális és húgyúti egészségére – írta a BBC hírportálja. A kutatók szerint „az előnyök számosabbak a hátrányoknál”, a kerékpáros munkába járás például „felére csökkenti a rák kockázatát”. A kutatók 2774 brit, kanadai, ausztrál és új-zélandi kerékpáros, valamint 539 úszó és 789 futó adatait vizsgálták meg kérdőívek alapján, melyekben szexuális és húgyúti egészségükről számoltak be. A három…

Olvass tovább>>

Mészáros: az EESZT bevezetése az egészségügyi ellátás új dimenzióját nyitotta meg

A novemberben elindított elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) rendszer az egészségügyi ellátás egy új dimenzióját, és ezzel együtt az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és az ezzel kapcsolatos lehetőségek tárházát nyitotta meg – közölte az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár. Mészáros János a Demográfia és egészségpolitika című tudományos programon elmondta: az e-recept bevezetése egy olyan komfortfokozó intézkedést célzott meg, amely a gyógyszerfelírás és -kiadás folyamatát új funkciókkal bővíti. Az e-beutalóval pedig lehetővé válik a befogadó intézmény kiválasztása. A digitális képtovábbítás és távkonzílium, az eseménykatalógus, az e-profil kapcsán megjegyezte, mind olyan intézkedés,…

Olvass tovább>>

Egy haldokló csillagot ábrázolhatnak hatezer éves kőkarcolatok Kasmírban

Egy szupernóva valaha felfedezett legrégebbi ábrázolása lehet egy 6000 éves himalájai kőkarcolat, amelyről négy évtizeden át úgy vélték, hogy egy vadászjelenetet ábrázol. A rajzon látható két égi objektum azonban felkeltette indiai csillagászok érdeklődését. Az Indian Journal of History of Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók kifejtették elméletüket, amely szerint a Himalája kasmíri térségében talált kőkarcolat egy szupernóva, vagyis egy haldokló csillag utolsó robbanásának ábrázolása. A régészek csaknem fél évszázada találták a kőbe vésett rajzolatot a Kasmírban lévő Burzahama lelőhelyen, ahol időszámítás előtt 4300 körülre tehető a legrégebbi település léte.…

Olvass tovább>>

Elhunyt Ötvös László Széchenyi-díjas vegyész

laboratórium, kémcső

Életének 89. évében elhunyt Ötvös László professzor, Széchenyi-díjas vegyész, a szerves kémia kutatója, a hazai bioorganikus kémia egyik megalapozója – közölte a II. kerületi önkormányzat. Ötvös 1929-ben született Pécsett. 1953-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek szerveskémiai intézetében aspiráns, majd adjunktus. 1958-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet osztályvezetője, majd tudományos igazgatóhelyettese és tanácsadója volt. 1960-ban megkapta a kémiai tudományok kandidátusa, majd 1966-ban a kémiai tudományok doktora fokozatot. 1966 és 1968 között az MTA Sztereokémiai Kutatócsoport igazgatójaként dolgozott. Tudományos munkásságát 1952-ben kezdte. Kifejlesztette a radioaktív vegyületek szerves kémiáját Magyarországon. Felismerte…

Olvass tovább>>

Az idén 61 milliárd forinttal támogatja az NKFI Alap a vállalkozásokat és a kutatóműhelyeket

Forint

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2018-ban a vállalkozások innovációs, kutatási és fejlesztési tevékenységét összesen harmincmilliárd forint, a kutatói-ipari együttműködéseket 31 milliárd forint keretösszegű pályázatokkal támogatja – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal). A tájékoztatás szerint az innovációs tevékenység tízmilliárd forintos keretösszegéből mikro- és kisvállakozások nyerhetnek projektenként 30-100 millió forintot, a beadási határidő március 12. A vállalkozások kutatási és fejlesztési tevékenységet összesen húszmilliárd forinttal – projektenként 100-500 millió forinttal – támogatják, a beadási határidő május 15. A vállalkozásoknak szóló két felhívásra csak fővárosi és Pest megyei…

Olvass tovább>>

Csaknem 12 milliárd forinttal támogatja idén a felfedező kutatásokat az NKFI Hivatal

Forint

Csaknem 12 milliárd forinttal támogatják a felfedező kutatásokat az NKFI Hivatal idei pályázatai a természeti és társadalmi jelenségek megismerése, új módszerek és eljárások kidolgozása érdekében, emellett kutatói életpályák indulását és kutatási programok kezdeményezését is ösztönzik – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal). A közlemény szerint a kutatási témapályázat önálló kutatócsoporttal rendelkező, nemzetközileg is elismert kutatók projektjeit támogatja, a fiatal kutatók által kezdeményezett kutatási témapályázat pedig azokat a 40 év alatti kutatókat segíti, akik önálló kutatócsoportot létrehozva saját kutatási témát indítanak. A pályázatok összesített keretösszege 9,4 milliárd…

Olvass tovább>>

Kevesebb nő halna meg szívroham után, ha azt kezelést kapnák, amit a férfiak

A szívrohamon átesett nők közül kevesebb halna meg, ha ugyanazt a kezelést kapnák, mint a férfiak – idézett a BBC hírportálja egy hosszú távú, nagy létszámmal végzett tanulmányt.  A kutatók 180 368 svéd páciens adatait elemezték, minden résztvevő szívrohamot szenvedett. A vizsgálat tíz évet ölelt fel. A szívroham egy típusa esetében a nők kétszer nagyobb eséllyel haltak meg egy éven belül, mint a férfiak. A brit Szív Alapítvány szerint a színrohamot gyakran tekintik a férfiak egészségi problémájának, azonban több nő hal meg szívbetegségben, mint mellrákban. Az angol Leedsi Egyetem és a svéd Karolinska…

Olvass tovább>>

Félmillió éves kőeszközöket tártak fel Izraelben

Félmillió évvel ezelőtt készített kőeszközöket találtak Izrael Dzsaldzsulia nevű településének bővítésekor – jelentette a Háárec. A régészek több száz kovakőből készült tárgyat találtak egy mintegy tízezer négyzetméteres területen, amely csodálatosan megőrződött. A helyszínről hatalmas mennyiségű lelet került napvilágra – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Az írásbeliség előtti, prehisztorikus korszakhoz, az Acheulean-kultúrához tartozó maradványok feltárását közösen végezte a tel-avivi egyetem és az IAA. A homo sapiens megjelenése előtti Acheulean-kultúrában többféle előember is élt. Ennek a mintegy egymillió évig tartó korszaknak a legfontosabb jellemzője a kőeszközök, főként kovakőből készített vadászeszközök használata. Az…

Olvass tovább>>