Szerző: ~

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt

~

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában – számolt be a BBC egy új kutatásról. A vörös mókus, a vadmacska, a szürke hosszúfülű-denevér is szerepel a 12 faj között, melyek a vadon élő emlősök első brit „vörös listájára” kerültek. Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget. A jelentés szerint elmúlt húsz évben csaknem hetven százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak…

Olvass tovább>>

Lovász garanciát kér arra, hogy az akadémia függetlensége nem fog csorbulni a jövőben sem

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége pénteki rendkívüli ülésén meghatározta azokat a legfontosabb pontokat, amelyeket aggályosnak tart a szerdán benyújtott költségvetési tervezetben, és felhatalmazta a testület elnökét, hogy ez alapján folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel – mondta Lovász László (képünkön), az MTA elnöke a köztestület rendkívüli elnökségi ülését követően. Az ülés témái a 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítási javaslata voltak. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is. Palkovics László a kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: az…

Olvass tovább>>

Drámaian csökken számos főemlős élőhelye

~

Számos főemlős élőhelyének akár 78 százaléka eltűnhet világszerte 2100-ig – figyelmeztettek főemlőskutatók a Peer Journal folyóiratban közzétett tanulmányukban. Az erdők kiirtása, mezőgazdasági területté alakítása számos fajt veszélyeztet, amelyek ezáltal elvesztik élőhelyüket. A vadászat, a vadállathús-kereskedelem szintén számos populáció tömeges és gyors hanyatlását idézi elő – írták tanulmányukban a szakemberek, akik Brazíliában, Madagaszkáron, Indonéziában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban vizsgálták az emberi tevékenység hatását a vadon élő főemlősökre. A főemlősök főként Afrika, Dél-Amerika, Ázsia és Madagaszkár trópusi és szubtrópusi területein élnek. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint jelenleg 439 faj él a…

Olvass tovább>>

Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking hamvait

~

A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking, a március 14-én 76 évesen elhunyt világhírű elméleti fizikus hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban. A gyászszertartáson az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudóst Benedict Cumberbatch angol színész búcsúztatta, aki Hawkingot alakította a BBC egyik 2004-es televíziós drámájában, de megemlékezett az elhunytról Tim Peake brit űrhajós, Martin Rees királyi csillagász és Kip Thorne Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus is. A családtagokon és a barátokon kívül szerte a nagyvilágból a nagyközönség ezer, sorsoláson kiválasztott tagja vehetett részt a gyászszertartáson,…

Olvass tovább>>

Idiocracy: és tényleg csökken az emberiség intelligenciája

~

Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott eredményeik szerint nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények, ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától. Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja. A…

Olvass tovább>>

Háromezer éves királyfej-szobrocskát találtak Izraelben

~

Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben – jelentette a Háárec című napilap. A fején diadémot viselő, öt centiméteres nagyságú alkotás különlegesen ritka figurális ábrázolás, és a szakemberek szerint egy korabeli uralkodó vonásait hordozhatja. A régészek szerint a lelet az i.e IX. századból való, és eddig soha nem került elő hasonló, a bibliai királyok korának valamely szakállas uralkodóját mintázó szobrocska, amely ráadásul kiváló állapotban maradt fenn, noha szakállának egy töredéke hiányzik. A régészek abban bizonyosak, hogy királyt ábrázol a festett figura, de abban meglehetősen bizonytalanok, hogy melyik…

Olvass tovább>>

28,1 milliárd forint kerül az ITM-hez az MTA-tól

~

Magyarországon egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jön létre, ennek érdekében meg kell szüntetni a költségvetési forrásgazdálkodás széttagoltságát – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közleményben kiemelték, Magyarország 2020-ra a GDP legalább 1,8 százalékát tervezi fordítani kutatás-fejlesztésre, innovációra, amelyre a hazai költségvetésben és a következő európai uniós költségvetési ciklusban is jelentős forrás áll rendelkezésre. Hangsúlyozták, az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladatai közé tartozik a források lehető leghatékonyabban használásának felügyelete, ezért született döntés arról, hogy az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, mintegy hetvenmilliárd forint forrás allokálását a jövőben az innovációs…

Olvass tovább>>

A gödöllői program segíti az agrárkutatás megújítását

~

A múlt héten meghirdetett gödöllői program segíti az agrárkutatás megújítását, az az agrár-felsőoktatás modernizációját és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadó rendszer kiépítését – mondta Gyuricza Csaba (képünkön), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója. A főigazgató elmondta, nagyon gyors fejlődés zajlik a világon a mezőgazdaságban, ezért fontos, hogy összehangolják a különböző irányokat. Magyarországon három kiemelt területe van ennek a fejlődésnek, amelyekkel növelni lehet a versenyképességet, a precíziós technológiák kialakítása, a klímaváltozással kapcsolatos feladatok, mint például az öntözés, és a kedvezőtlenebb adottságú termőhelyek fejlesztése. Jelenleg az látszik, növelhetőek az öntözés alá vont…

Olvass tovább>>

Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben

~

Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben – jelentette a The Times of Israel. A Kinneret – vagy másik nevén Genezáreti – tó partjánál fekvő Tibériás város közelében, egy építkezésen bukkantak az értékes régészeti leletre, amikor egy új épület alapozásakor furcsa módon mindent betont elnyelt a föld, mint utóbb kiderült, a barlang egyik temetkezési kamrája. Izraelnek ezen a vidékén, a Tiberius római császár tiszteletére i. sz. 18-ban, Heródes Antipász zsidó fejedelem által alapított város környékén korábban csak egy hasonló barlangot találtak, noha az i. e. I., és az i.sz. II. század között…

Olvass tovább>>

Mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát

~

Behurcolt mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát egy új genetikai kutatás szerint. Az ázsiai közönséges varangy (Duttaphrynus melanostictus) mérgével megöli vetélytársait, az őshonos fajok elől pedig eleszi a táplálékot – közölte egy állatokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban. A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére – írta a ScienceDaily.com „Ausztráliában az óriásvarangyok megjelenése nagy felfordulást okozott több ökoszisztémában azzal, hogy a helyi táplálékhálózatból a varangyok mérgének hatására kikerültek kulcsszerepet játszó ragadozók” – mondta Wolfgang Wüster, nagy-britanniai Bangor Egyetem munkatársa. „Hasonló hatás várható Madagaszkáron…

Olvass tovább>>

„Drónernyőt” fejlesztettek ki Japánban

~

Drónhajtású napernyőt fejlesztett ki egy japán cég, amely szerint a speciális ernyő a fej felett lebegve óvja meg használóját a napsugaraktól. Az Asahi Power Service vállalat már jövőre szeretné piacra dobni a fejlesztést, amelyet első körben olyanoknak szán, akiknek a hagyományos fejfedőknél nagyobb kiterjedésű, de kéz nélkül működő árnyékolóra van szükségük: egyszóval a golfozóknak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A cég szerint a drónnal való esetleges ütközések okozta fejsérülések és az önműködő repülőgépekre vonatkozó szabályozások miatt a speciális ernyőt eleinte csak elzárt magánterületeken – például golfpályákon – lehetne használni.…

Olvass tovább>>

Jedlik Ányos nevét vette fel a szegedi Elektrotechnikai Múzeum

~

Az első villanymotor megalkotója előtt tisztelegve Jedlik Ányos (képünkön) Elektrotechnikai Múzeumként működik tovább az elektrotechnikatörténeti kiállítás, amelyet 15 éve a Nemzeti Közművek áramszolgáltatójának jogelődje, a DÉMÁSZ és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Szervezete hozott létre a Tisza-parti városban – közölte a szolgáltató. A közlemény szerint a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Múzeumban 2003 óta gyűjtik az elektrotechnika 20. századi tárgyi emlékeit és dokumentumait. Az alapítók szándéka az volt, hogy az utókor számára megőrizzék és megismerhetővé tegyék az elektromos energia használatával és az energiaszolgáltatással kapcsolatos berendezéseket. A folyamatos gyűjtőmunkának köszönhetően a látogatók nemcsak…

Olvass tovább>>

Először izolálták a víz két különböző formáját

~

Először sikerült izolálni cák két különböző formáját. A vízmolekulákról ismert, hogy két különböző izomer (vagy típus) formájában léteznek és ez a különbözőség atomi szinten enyhén eltérő tulajdonságaikon alapszik. Azzal, hogy elkülönítették a két izomert, a kutatók képesek voltak annak megmutatására, milyen különbözően viselkednek kémiai reakciók hatására – írja a BBC.com. A svájci kutatók eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be. A vízmolekulák alapvetően egyetlen oxigénatomból állnak, amely két hidrogénatomhoz kapcsolódik. Ugyanakkor tovább oszthatók a hidrogénatom magjának egyik tulajdonsága, a spin alapján, amely a részecskék saját, belső impulzusmomentuma, vagyis perdülete. Bár ez nem…

Olvass tovább>>

Nem volt könnyű a tengeri hüllőknek sem: tuberkulózis-szerű betegsége lehetett egy 245 millió éve élt példánynak

~

Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket. A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is…

Olvass tovább>>

Átadták az Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny díjait

~

Átadták a 27. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny díjait kedden Budapesten, a bírálóbizottság három első, négy második, három harmadik helyet, és két különdíjat ítélt oda, tíz pályázat kiemelt dicséretben, további harminchárom dicséretben részesült. A Magyar Innovációs Szövetség a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalának főtámogatásával, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és az M5 csatornával közösen tavaly ősszel hirdette meg a versenyt 14 és 20 év közötti fiataloknak. A 2017/2018-as tanévre kiírt verseny első fordulójába 106 pályázat érkezett, ebből a zsűri 69 pályázatot javasolt kidolgozásra, 57 határidőre elkészült. Pálinkás József, a Nemzeti…

Olvass tovább>>

Asztúria hercegnője-díj: svéd biológus a tudományos kutatás és technológia kategória nyertese

~

Svante Pääbo (képünkön) svéd biológus nyerte idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában. „Felfedezései köteleznek minket fajunk történetének átírására” – írta méltatásában a zsűri Pääboról, aki az ősi DNS kutatásának úttörője. A 63 éves svéd kutató a lipcsei egyetem evolúciós molekuláris biológia professzora, 1997 óta a neves Max Planck Evolúciós Antrolpológia Intézet igazgatója, a paleogenetika egyik alapítója. Ő vezette a neandervölgyi ősember genomjának szekvenálását, a kutatás nyomán azonosságot találtak a mai modern ember genomjaival, amely óriási tudományos áttörést jelent. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, 2007-ben…

Olvass tovább>>

Lakóházakat építenek háromdimenziós nyomtatóval Eindhovenben

~

A hollandiai Eindhovenben épülnek a világ első olyan lakóházai, amelyek felhúzásához háromdimenziós nyomtatót használnak. Az új technológia a kőműves munkát váltja fel – adta hírül a The Guardian. Az ingatlanpiacon jövőre megjelenő öt ház közül a legkisebb – egy két hálószobás otthon – iránt már húsz család érdeklődött az után, hogy a lakóházak látványterveit bemutatták. A Van Wijnen holland építőipari cég az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel közös Mérföldkő programnak nevezett fejlesztése megoldást kínál a szakképzett kőművesek hiányára az országban, csökkenti az építési költségeket és a környezeti károkat is a kevesebb cement…

Olvass tovább>>

Példátlan mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt

~

Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből. A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, hogy milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések. Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy…

Olvass tovább>>

Másfél fokban lehetne korlátozni a felmelegedést hétköznapi változtatásokkal

~
hőmérő

Másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, a házak fűtése és hűtése – állapította meg egy új nemzetközi kutatás. Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, hogyan lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül. Ezek közül a tudósok többek között a szén-dioxid-leválasztást és tárolást (CCS, carbon capture and storage) említik, amikor a légkörből vegyi eljárással kivonják a szén-dioxidot és tárolóba sajtolják – írta a ScienceDaily.com. Az…

Olvass tovább>>

Az Európai Bizottság javaslatot tett a beporzó rovarok védelme érdekében

~

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy megállítsa és visszaszorítsa a vadon élő beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlását. Az uniós bizottság pénteki tájékoztatása szerint az intézkedés azért különös jelentőségű, mert a beporzó rovarok körében tízből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. A kezdeményezés keretében meghozni tervezett új intézkedések közé tartozik egy, a nyomon követést és az adatgyűjtést javítani hivatott mutató kidolgozása, valamint az uniós intézkedések ágazatokon és szakpolitikákon átívelő összehangolásának javítása. Célja, hogy mérsékelni…

Olvass tovább>>