Vízjeget észleltek a Hold felszínén

Vízjeget észleltek a Hold felszínén tudósok, akik azt állítják, hogy felfedezésük határozott bizonyítékokkal támasztható alá. A vízjeget, amely valószínűleg ősi eredetű, a Hold északi és déli sarkán figyelték meg a kutatók, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban publikálták tanulmányukat – számolt be a BBC News. A kutatás eredményeit az indiai Csandrajáan-1 űrszonda egy műszerének adataira alapozták. Az első Hold-körüli pályára állított indiai űrszonda 2008-2009-es küldetése alatt a Hold ásványtani feltérképezését végezte. A tudósok szerint a Holdon megfigyelt vízjég foltokban helyezkedik el. A Hold déli pólusán…

Olvass tovább>>

Kiderült, mi lehetett az oka a dinoszauruszok sokféleségének

A nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét – állítják az angliai Kent Egyetem szakemberei. Darren Griffin professzor és kollégái matematikai módszereket alkalmazva azonosították a legelső dinoszauruszok lehetséges genetikai jellemzőit, méghozzá úgy, hogy az őslények legközelebbi modern kori rokonaitól, a madaraktól és a teknősöktől haladtak visszafelé az időben – írja a BBC News. Eredményeik azt sugallják, hogy a dinoszaurusz DNS feltehetőleg számos kromoszómába rendeződött. A madaraknak nagyjából 80 kromoszómájuk van – csaknem háromszor annyi, mint az embernek -, és ők alkotják…

Olvass tovább>>

A teknősök páncéljának evolúciójához nyújt magyarázatot egy új lelet

teknős

Egy 228 millió éves csaknem teljes, megkövesedett teknőscsontvázlelet azt bizonyítja, hogy a teknősöknek evolúciójuk korai szakaszában nem volt páncélja. A délnyugat-kínai ásatáson előkerült fosszilis csontváz nagyobb, mint egy franciaágy. „Úgy néz ki, mint egy teknős, de a páncélja a hasán és a hátán is hiányzik” – írta le Nicholas Fraser, az edinburghi Skót Nemzeti Múzeum természettudományi részlegének vezetője. A páncél váza a helyén van, de maga a páncél még nem alakult ki. Emellett nagyon jellegzetes csőre van az őshüllőnek – tette hozzá. A BBC News cikke szerint az ősteknős a…

Olvass tovább>>

Újabb sikeres műtétet végeztek el a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásán dolgozó magyar orvosok

műtét

Újabb sikeres műtétet végeztek el a fejüknél összenőtt bangladesi ikerpár szétválasztásán dolgozó magyar orvosok, Csókay András, Hudák István és Pataki Gergely – közölte a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány. A szervezet tájékoztatása szerint az orvostudományi áttörést jelentő agyi érszakasz-szétválasztás második lépésére augusztus 19-én került sor Bangladesben: újabb eret zártak el, megkönnyítendő a kétéves ikrek, Rabia és Rukia koponyájának végleges szétválasztását. Az első műtét február végén volt. Akkor választották szét a fő agyi szállítóér-hálózatot. A rendhagyó operációt endovaszkuláris úton, vagyis a combok fővénájából az érfalon belüli megközelítéssel végezték. A hátralévő beavatkozásokra való magyarországi…

Olvass tovább>>

Kétszáz év után egy macska domborművével gazdagodott az egyik londoni katedrális

Kétszáz év után gazdagodott új domborművel az egyik londoni katedrális, ráadásul nem is akármilyennel: a templomban élő macskát örökítették meg. Doorkins Magnificat egy évtizede él a Southwark-katedrálisban, előszeretettel vesz részt az esti imán az oltár alatt megbújva. A döntést, miszerint a hozzávetőleg 13 éves macskát örökítsék meg, helyi diákok hozták – közölte a hírt a macskák nemzetközi napja alkalmából a brit sajtó. A dombormű a London belvárosában álló székesegyház északi falára készült. Andrew Nunn esperes a BBC-nek azt mondta: reméli, hogy az embereket elgondolkoztatja, miként kerül egy macska domborműve a katedrálisba…

Olvass tovább>>

És még ez is: a Trump-adminisztráció engedélyezné az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának növelését

A Trump-adminisztráció újraszabályozná az erőművek szén-dioxid-kibocsátását. A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) napokban terjesztette elő az erről szóló tervezetet, amellyel megszüntetné az előző amerikai elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet. Az EPA új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre, sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére. A javaslat ismét jelentősen megnövelné az Obama-kormányzat által megállapított szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé…

Olvass tovább>>

A kutatóhálózatot irányító közös tudós testületről egyeztet az MTA és az ITM

Folytatódtak a tárgyalások, a kutatóhálózatot irányító közös tudós testületről egyeztet az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – közölte az MTA. A közleményben felidézik, hogy az MTA elnöksége legutóbbi rendkívüli ülésén, július 25-én határozott az ITM-mel való további egyeztetésről. Akkor az elnökség nagy többséggel elfogadott határozatában felkérte az akadémia vezetőjét, hogy a kutatóhálózat irányítási rendszerének módosításáról tárgyaljon a szaktárcával. Az MTA csütörtöki közleménye szerint „a tárgyalások olyan irányban haladnak, hogy az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy, a kormányzattal közösen felállított tudós testület…

Olvass tovább>>

Bronzérem a 33. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Innovációs Versenyen

Idén Chongqing-ban került megrendezésre a 33. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Innovációs Verseny, ahol Magyarországot Laufer Tamás Jónás képünkön), a 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny harmadik helyezettje képviselhette, aki a MATEHETSZ támogatásával, a Nemzeti Tehetség Program keretében utazott ki a versenyre. A magyar versenyző az „Egyensúly befolyásolásának kutatása 2.0, avagy balesetek megelőzése okostelefonnal” című pályamunkájával, a Spirisense-zel, ami az alkohol, egyensúlyra kifejtett hatását mérő balesetmegelőző mobil alkalmazás, bronzérmet nyerte el a nemzetközi projektek közül, valamint elnyerte a CASTIC csapat legnépszerűbb versenyző különdíját is. A rendezvényen Laufer meghívást kapott…

Olvass tovább>>

Törött köcsögben találtak ősrégi sajtot

Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor. 1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány ével később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság…

Olvass tovább>>

Már több mint száz éve figyelmeztettek a globális felmelegedésre

A Föld felmelegedésének veszélyére figyelmeztetett egy 106 éve megjelent új-zélandi újságcikk, amely a világ szénfelhasználásáról írt. „A világ kohói most évi kétmilliárd tonna szenet égetnek el. Amikor ez elég, egyesülve az oxigénnel évi hétmilliárd tonna szén-dioxidot bocsát a légkörbe. Ez által a levegő egy hatékonyabb takaróvá válhat a Föld számára és a bolygó hőmérséklete is emelkedhet. A hatás néhány évszázadon belül jelentős lesz” – idézte a The Rodney and Otamatea Times című napilap tudományos rovatában 1912. augusztus 14-én megjelent írást a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Az egy bekezdésnyi figyelmeztetés eredetileg…

Olvass tovább>>

„Biológiai drónokat” vetnek be a rákos sejtek az immunrendszer elleni harcukban

„Biológiai drónok” kibocsátásával segítik legyőzni az immunrendszert a rákos sejtek – állapították meg a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban amerikai és kínai kutatók. Ezek a biológiai drónok a vérben cirkuláló exoszómák, kicsiny vezikilulomok, amelyek fel vannak fegyverkezve a PD-L1 fehérjével és kifárasztják az immunválaszért felelős T-sejteket, mielőtt azoknak lehetőségei lennének arra, hogy elérjék a daganatot és megkezdjék harcukat. A Pennsylvaniai, a Texasi és a Vuhani Egyetem kutatói tanulmányukban az áttétes melanomára összpontosítottak elsősorban, de azt találták, hogy a mell- és a tüdődaganat is bocsát ki PD-L1-fehérjét szállító exoszómát. A…

Olvass tovább>>

Az epesav okozta megbetegedések terápiájának új irányait mutatták be magyar kutatók

Az epesav okozta megbetegedések – köztük a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és vastagbélrák – terápiájának új irányait mutatta be Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE-ÁOK) professzora. Kutatótársaival erről a napokban számoltak be a Physiological Reviews nevű szaklapban. A pécsi egyetemen 2016 óta működő Transzlációs Medicina Központ vezetője elmondta: az epesavak élettani és klinikai tulajdonságairól eddig is számos közleményt publikáltak, azonban olyan összefoglaló, amely ezt a két területet együttesen, transzlációs megközelítésében tárgyalja, eddig még nem született. Mint kifejtette, az emberi szervezet által termelt epesav 95 százaléka a vékonybélből…

Olvass tovább>>

Növeli az autizmus kockázatát egy rovarölőszer

Nagyobb valószínűséggel születik autista gyereke azoknak a nőknek, akiknek a terhesség ideje alatt magas DDT-szintet (erős rovarméreg) mérnek a vérében – derült ki egy új tanulmányból, amely több mint egymillió finn kismamától vett vérminták elemzésére épült. Korábbi tanulmányok már a DDT-t (diklór-difenil-triklóretán) és a PCB-ket (poliklórozott bifenilek) is összefüggésbe hozták a rák kockázatával és azt sugallták, hogy a vegyi anyagok hatással lehetnek az agy fejlődésére és a kognitív funkciókra a gyermekkor elején. Ezeknek a tanulmányoknak a többsége a szennyezett helyekhez való fizikai közelség alapján becsülte meg az alanyok kitettségének mértékét…

Olvass tovább>>

Felesleges körök: a kutatóhálózatot irányító közös tudós testületről egyeztet az MTA és az ITM

Folytatódtak a tárgyalások, a kutatóhálózatot irányító közös tudós testületről egyeztet az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – közölte az MTA. A közleményben felidézik, hogy az MTA elnöksége legutóbbi rendkívüli ülésén, július 25-én határozott az ITM-mel való további egyeztetésről. Akkor az elnökség nagy többséggel elfogadott határozatában felkérte az akadémia vezetőjét, hogy a kutatóhálózat irányítási rendszerének módosításáról tárgyaljon a szaktárcával. Az MTA közleménye szerint „a tárgyalások olyan irányban haladnak, hogy az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy, a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná.…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi sajtját találták meg egy egyiptomi sírban

Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor. 1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány ével később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében.…

Olvass tovább>>

Végre feltárták a búza genetikai állományát

Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta a búza genetikai állományát, ami megnyitotta az utat jóval táplálóbb és az éghajlathoz jobban alkalmazkodó búzafajták nemesítése, a gabonaallergiában szenvedők életminősége javítása előtt. A mintegy 2400 tagú Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorcium (IWGSC) a Science című tudományos folyóiratban mutatta be kutatási eredményeit. A kenyérbúza genomja mintegy 16 milliárd bázispárból áll, ami azt jelenti, hogy nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé. A kutatók a 21 kromoszómáján 107 ezer gént azonosítottak. A kenyérbúza genomjának szekvenálása nagy kihívást jelentett a kutatók számára annak összetettsége miatt, mivel az három algenomból áll és genomjának több…

Olvass tovább>>

A káposzta fogyasztása csökkenti a bélrák kockázatát

Egy speciális vegyület révén képesek csökkenteni bizonyos zöldségek, köztük a káposzta, a brokkoli és a kelkáposzta a bélrák kialakulásának kockázatát. A keresztesvirágú zöldségekről már régen kimutatták, hogy jótékony hatással vannak a belekre, az azonban eddig nem volt egyértelmű, hogy ezt pontosan milyen módon fejtik ki. A londoni Francis Crick Intézet kutatói azonban most kimutatták, hogy a zöldségek emésztése során rákellenes vegyületek termelődnek – írja a BBC hírportálja. A kutatók egereken és laboratóriumi körülmények között növesztett miniatűr beleken vizsgálták, hogy a zöldségek milyen hatással vannak a belek falára. A bőrhöz hasonlóan a…

Olvass tovább>>

Kaniscseva: a labdarúgásra van pénz, a futótüzekre nincs

Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) két műholdja mintegy tízezer „forró pontot” mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig – ismertette a The Daily Telegraph című újság. A brit napilap a birtokába került adatok alapján arról írt, hogy ez a legmagasabb szám a megfigyelések első teljes éve, 2003 óta. „Az éghajlatváltozás miatt olyan helyeken is tűz üt ki, amelyek korábban túl hidegek vagy túl nedvesek voltak ehhez, ahol korábban nem voltak emberek, de most már vannak” –…

Olvass tovább>>

Afrika majmainak létét fenyegethetik az olajpálma-ültetvények

gorilla

Afrika veszélyeztetett majmainak létét tehetik kockára az olajpálma-ültetvények egy új tanulmány szerint – írta a BBC. Az olajpálma termesztésére alkalmas területek többsége az emberszabásúak élőhelye a kutatók szerint, akik az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették eredményeiket. Azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja az élővilág sokszínűségét, ha Afrikában is elterjednek az olajpálma-ültetvények. Véleményük szerint a fogyasztók is tehetnek az állatokért azzal, hogy fenntartható módon termelt pálmaolajat tartalmazó árucikkeket választanak. Ezt azt is jelentheti, hogy többet fizetnek ezekért a élelmiszerekért, kozmetikumokért és tisztítószerekért. A pálmaolajat a Nyugat-Afrikában őshonos olajpálmafából nyerik, a legtöbb ültetvény azonban jelenleg…

Olvass tovább>>

„Abnormálisan meleg” lesz az időjárás 2022-ig

A kutatók előrejelzése szerint szokatlanul meleg lesz 2022-ig, nagyobb lesz az esély a szélsőséges hőmérsékletek kialakulására – figyelmeztettek francia és brit kutatók egy új előrejelzési rendszer adatai alapján. Nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő öt évben – írták a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmányukban a franciaországi Országos Tudományos Központ (CNRS) szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói. A kutatók nem hagyományos szimulációs technikákat használtak előrejelzésük elkészítéséhez, hanem elkészítettek egy számítógépes statisztikai módszert a XX. és XXI.…

Olvass tovább>>