Új élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja, a madagaszkári barátréce 21 példánya a szigetország északi részén egy tónál – írta a BBC. A madagaszkári barátrécét (Aythya innotata) kihaltnak vélték, miután 15 éven keresztül egyetlen példányát sem látták. 2006-ban egy kisebb csoportot – a faj utolsó élő 25 példányát – fedeztek fel egy félreeső krátertónál. A szigetország lápi élőhelyeit addigra annyira tönkretette az emberi tevékenység, hogy a faj maroknyi maradéka erre az utolsó érintetlen területre szorult vissza. Rob Shaw, a The Wildfowl and Wetlands Trust (WWT) természetvédelmi programjának vezetője szerint azonban a…
Olvass tovább>>Szerző: ~
Új fejezet kezdődött a Mars kutatásában
A kutatók szerint új fejezet kezdődött a Mars kutatásában, miután az InSight amerikai űrszonda elhelyezte első mérőműszerét a marsi talajon. Kiss László csillagász-fizikus a műsorban kiemelte, hogy a marsi vizsgálatok arra a fontos kérdésre adhatnak választ, hogy volt-e élet a Marson. Egész világegyetemünk, világképünk fontos kérdése, hogy a Föld annyira különleges hely-e, hogy csak itt fejlődhettünk ki mint gondolkodó lények, vagy az élet bárhol máshol kifejlődik, ahol erre lehetőséget kap – fejtette ki. Emlékeztetett, hogy az űrszonda november 26-ai landolása óta a kutatók azon dolgoznak, hogy a Mars felszínén érzékeny műszereket…
Olvass tovább>>A kormány támogatja a nemzetközi robotikai verseny döntőjének magyarországi megszervezését
A kormány döntött a World Robot Olympiad 2019. nemzetközi verseny döntőjének magyarországi megszervezésének támogatásáról – erről jelent meg egy határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben. A közlöny szerint a kormány a pénzügyminisztert arra kérte fel, hogy a verseny kiadásaira 2,4 milliárd forint forrást biztosítson.
Olvass tovább>>Az MNB lehetőséget teremt új digitális pénzügyi szolgáltatások tesztelésére
A Magyar Nemzeti Bank új rendelete révén a pénzügyi technológiai (fintech) újításokkal jelentkező bankok, biztosítók, tőkepiaci vagy pénztári intézmények, pénzügyi vállalkozások 2019 elejétől felügyelt tesztkörnyezetben időlegesen felmentést kaphatnak bizonyos MNB előírások alól. Így az új digitális pénzügyi megoldások gyorsabban jelenhetnek meg itthon – nyilatkozta Windisch László, a jegybank alelnöke. Az MNB friss rendelete szerint az innovációs pénzügyi tesztkörnyezetben (ipt) azok a pénzügyi intézmények kérhetik a mentesítést, amelyek a jelenlegi jegybanki szabályozási keretrendszeren túlmutató, innovatív pénzügyi megoldásokat vezetnének be – mondta Windisch László. Hozzátette: az MNB olyan új fintech megoldások gyorsabb…
Olvass tovább>>Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás
Mindennapivá válik a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) a Cisco Magyarország 2019-re vonatkozó technológiai előrejelzése szerint. Közölték, jövőre is érvényesek maradnak azok a trendek, amelyek már 2018-ban is foglalkoztatták a vállalatokat: hogyan tudják felhasználni a rendelkezésükre álló óriási adatmennyiséget, optimalizálni a felhő alapú multicloud környezetet és biztonságosabbá tenni informatikai rendszereiket. Az elemzés szerint a 2019-es évet egyszerre jellemzi majd az evolúció, a már létező trendek bővülése és fejlődése, illetve az az igény, hogy a digitalizációt és az új technológiákat minden eddiginél gyorsabban adaptálják az üzleti folyamatokba. Az…
Olvass tovább>>Három periódusban érkezik a magány
Egy új kutatás szerint különösen életük három periódusában érzik magukat magányosnak az emberek: húszas éveik végén, ötvenes éveik közepén és nyolcvanas éveik végén. Az International Psychogeriatrics folyóiratban publikált tanulmány kutatóit is meglepte az eredmény, elsősorban azért, mert a kutatásban részt vevők háromnegyede panaszkodott magányosságra, akadtak, akik mérsékelten érzékelték az egyedüllétet, mások viszont nagyon egyedül érezték magukat. A kutatók a felmérés előtt legfeljebb a résztvevők egyharmadától várták azt a választ, hogy magányosnak érzik magukat – ismertette a CNN a honlapján. „Tudnunk kell, hogy a magányosság szubjektív élmény. A magányosság nem azt…
Olvass tovább>>A végtagpótlásban is segíthet a mesterséges intelligencia egy kutató szerint
A művégtagok következő fejlesztési állomása az lehet, ha a bonyolult, izmokhoz kötött érzékelő rendszerek szerepét mesterséges intelligencia veszi át – mondta Lévay György informatikus mérnök. A robottechnológiát használó művégtagok ma még inkább látványosak, mint hasznosak, fejlődésük azonban folyamatos – mondta Lévay.
Olvass tovább>>Polgár Judit: a sakkot az oktatás is sokoldalú készségfejlesztőként használhatja
A sakk nem csupán játék és sport, hanem sokoldalú készségfejlesztő eszköz is, lehetőségeit ezért az oktatásban is érdemes kihasználni – mondta Polgár Judit (képünkön). A sakknagymester hangsúlyozta, hogy a sportág játékos és kreatív módon ösztönzi a gyermekeket a hasznos, más tantárgyakban és az élet számos területén is alkalmazható tudás megszerzésére. Utóbbi – tette hozzá – azért is vitathatatlan, mert a sakk találmányok létrejöttét ösztönzi, tudományos modelleket ihlet, segíti a mesterséges intelligencia fejlesztését. A gyerekeket összefüggések megértésére sarkallja, amikor megtanítja nekik, hogy a 64 mezőn minden figura egyedi értékkel bír, egymással…
Olvass tovább>>Fényszennyezés csökkentésével kapcsolatos kutatások is zajlanak az ELTE Savaria Egyetemi Központjában
Csaknem egymilliárd forintos uniós támogatással olyan kutatások zajlanak az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, amelyek eredményeit felhasználva energiatakarékos módon csökkenteni lehet a közvilágítás által okozott fényszennyezést – közölte az egyetemi központ. Az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem konzorciumi közreműködésével folyó tudományos projekt kutatóinak javaslatai alapján nemzetközi szinten is egyedülálló közvilágítási rendszert fejlesztettek ki a Somogy megyei Bárdudvarnokon és a Borsod megyei Répáshután, így a két település egyfajta gyakorlati „laboratóriumként” működik a kutatók számára. A legújabb nemzetközi kutatási eredmények szerint a hideg fehér világítás káros nemcsak a környezetre, de az…
Olvass tovább>>Elhelyezte első mérőműszerét a Mars talaján az InSight amerikai űrszonda
Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió. Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte. „Az InSight a reméltnél is pontosabban hajtja végre a menetrend szerinti programot. Csodálatos karácsonyi ajándék számunkra, hogy biztonságban a talajra helyezte a szeizmométerét” – idézte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai laboratóriumában dolgozó Tom Hoffmant, a projekt vezetőjét. Az űrszonda november 26-i landolása óta a kutatók azon dolgoztak, hogy elhelyezzék a…
Olvass tovább>>Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz jelenléte. Azt azonban nem tudni bizonyosan, hogyan lett víz a Földön. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában.…
Olvass tovább>>Nem létezik egyetlen optimális emberi étrend
Nincs egyetlen optimális emberi étrend egy új kutatás szerint, amely mai vadászó-gyűjtögető közösségek étkezését vizsgálta, akik teljesen eltérő táplálékaik ellenére kitűnő emésztésnek örvendtek. A táplálkozási szakértők régóta vitatkoznak azon, hogy létezik-e az emberi evolúció során kialakult optimális étrend – írta a The New York Times online kiadása. Az Obesity Revierws című szaklapban megjelent tanulmány készítői több száz az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, mai vadászó-gyűjtögető csoport ételeit, szokásait, testmozgásának mennyiségét kutatta. Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kitűnő az emésztése, noha igen változatosak az étrendek, amelyeket követnek. Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár…
Olvass tovább>>Sejtterápiás kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen
Korszerű sejtterápiás készítmények fejlesztésére alkalmas kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 187 millió forintos uniós támogatással – közölte Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának vezetője. A professzor az létesítményt bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a laboratórium az ECRIN (European Clinical Research Infrastructure Network) része, amely az akadémiai kutatásokban résztvevő szakemberek által felvetett új terápiás lehetőségek vizsgálatára jött létre. A fejlesztéseknek köszönhetően sikerült megteremteni sejtterápián alapuló megoldások vizsgálatához szükséges műszeres laboratóriumi hátteret. A korszerű módszerek megismertetése emellett hozzájárul a kutatói utánpótlás megteremtéséhez, valamint eredményesebben, hatékonyabban tudnak gyógyítani különféle betegségeket –…
Olvass tovább>>Magyar fejlesztésű okos minilabor rövidítheti le a betegek kivizsgálását
Már kétszázat legyártottak abból a magyar fejlesztésű okos minilaborból, amelynek segítségével egy háziorvos, mentőorvos vagy sürgősségi orvos is képes helyben olyan vérvizsgálatokat végezni, amelyekhez korábban komplett laboratóriumi analízisre volt szükség – mondta Zettwitz Sándor, a fejlesztést végző cég ügyvezető-tulajdonosa. Hozzátette: ezáltal mind a beteg, mind a kezelőorvos rengeteg időt és energiát megspórol az állapotfelmérés, vagy a diagnózis felállítása során, ami adott esetben életeket is menthet. Elmondta: SmartTester nevű hi-tech orvostechnológiai eszköz egyelőre a diabétesz, a szív- és érrendszeri rendellenességek, illetve a test gyulladásos állapota kapcsán képes vizsgálatokat végezni. A tervek…
Olvass tovább>>A virágok ötvenmillió évvel korábbról származnak egy kínai tanulmány szerint
Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók. Az eLife portálon megjelent tanulmányukban emlékeztetettek arra, hogy korábbi kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény azonban mintegy 50 millió évvel korábbi lelet. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely „váratlanul” érte a tudósokat. Fu Csiang, a Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta: korábban nem voltak tisztában azzal, hogy hogyan…
Olvass tovább>>Megállapodtak az EU intézményei a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szabályokról
Megállapodtak a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei, a tervek szerint 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezség értelmében betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. Elisabeth Köstinger, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria környezetvédelmi minisztere „mérföldkőnek” nevezte a hajnalig tartó, 12 órás tárgyalásokat követően tető alá hozott egyezséget. Azoknál a termékeknél, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre alternatívák, a hangsúly a…
Olvass tovább>>Donald Trumpról neveztek el kétéltűt, amely a homokba dugja a fejét
Donald Trumpról nevezett el egy újonnan felfedezett férget egy brit cég, amely az amerikai elnök klímaváltozással szembeni struccpolitikája és a teremtmény föld alatti életmódja között lát párhuzamot. A Panamában felfedezett állatot a londoni EnviroBuild cég vezetője keresztelte el Dermophis donaldtrumpinak, miután csaknem 20 ezer fontért (7 millió forint) megszerezte a névadás jogát egy aukción – írja a BBC hírportálja. „A Dermophis donaldtrumpi különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, és fennáll a veszélye, hogy kipusztul névrokona éghajlat-politikájának következményei miatt” – mutatott rá közleményében Aidan Bell, a vállalat társalapítója. A kicsi, vak teremtmény a…
Olvass tovább>>NKFI: sikeresek az idei innovációs pályázatok
Sikeresen zárultak az idei innovációs pályázatok, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) pályázatain a meghirdetettnél nagyobb összeghez, összesen csaknem nyolcvanmilliárd forinthoz jutottak a jelentkezők – közölte az NKFI Hivatal elnöke. Birkner Zoltán elmondta, hogy a támogatás kétharmada vállalati kutatásokhoz, egyharmada pedig felfedező kutatásokat végző kutatókhoz és kutatócsoportokhoz került. Utóbbiak közül csaknem minden harmadik, a vállalatok közül pedig majdnem minden második pályázó sikeresen szerepelt a kiírásokon – tette hozzá. A pályázati keret túllépését – mint mondta – az tette lehetővé, hogy az NKFI Hivatalt felügyelő Innovációs és Technológiai…
Olvass tovább>>Elsőként az MTA elnöke kapta az európai tudományos akadémiák új díját
Lovász László (képünkön) matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat. Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz – olvasható az MTA közleményében. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította. Az első évben az élettelen természettudományok és a mérnöki tudományok, a másodikban az élettudományok, a harmadikban…
Olvass tovább>>Dinoszaurusz-lábnyomok „kincsesbányájára” bukkantak Anglia déli részén
Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi. Az alsó kréta korból, vagyis…
Olvass tovább>>