Kilenc deciliter gázolaj üzemanyag-fogyasztás száz kilométeren, kétszemélyes utastér, 795 kilogramm menetkész tömeg, 24 gramm széndixid-kibocsátás megtett kilométerenként: ezek a paraméterek jellemzik a Volkswagen új prototípusát, az XL-1-et. Mint a Handelsblatt szerdán hírül adta, az extra könnyű gépkocsi egyötöde karbonszál-erősítésű polimerből készült. Erőforrását egy 800 köbcentiméteres kéthengeres dízelmotor és egy villanymotor alkotja. Ezek kombinációja óránként 160 kilométeres csúcssebességre képes felgyorsítani az autót. Az XL-1 egyelőre csak prototípusként létezik, mivel a gyártásához felhasznált anyagok ma még roppant drágák. Ám Wolfsburgban meggyőződéssel vallják, hogy a hibrid meghajtás és a szénszálas karosszéria kombinációja jelenti…
Olvass tovább>>Szerző: radvanyi
Újjáépíti a nanotechnika sérült testrészeinket
A ModPolEUV EUREKA projekt keretében dolgozó európai kutatócsoport a legmodernebb orvostudomány és a nanotechnológia legfrissebb fejlesztéseinek összeházasításával kidolgozott egy új módszert a test sérült részeinek újjáépítésére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte 322.000 ember hal bele évente súlyos égési sérülésekbe, pedig az esetek többségénél sebészi beavatkozással elkerülhető lenne a halál. Amikor az égés következtében a bőr nagy területen roncsolódik, szó szerint új bőrt kell növeszteni a páciens saját bőrsejtjeiből. A bőr képződéséhez szükséges hosszú idő azonban fokozott fertőzés- és kiszáradás veszélynek teszi ki a beteget, ezért a sejttenyésztés felgyorsításához…
Olvass tovább>>Új eljárással mutatható ki az Alzheimer-kór
Molekuláris képalkotó eljárással detektálni tudják élő emberek agyában a béta-amiloid lerakódást, azt a biomarkert, mellyel boncolásnál igazolják az Alzheimer-kórt – közölték amerikai kutatók. A Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban ismertetett eredmények a betegség korai, pontos megállapítását tehetik lehetővé. Christopher Clark, az Avid Radiopharmaceuticals munkatársa kutatócsoportjával pozitron emissziós (PET) felvételeket készített a páciensekről, és a béta-amiloid lerakódások kimutathatóságát vizsgálta. A fehérje felhalmozódása és kirakódása az Alzheimer-kór jele lehet. 29, a későbbiekben elhunyt ember esetében boncolással ellenőrizték az eredményeket. Ezek során a PET-vizsgálat által korábban megjósolt állapot 96…
Olvass tovább>>Percek alatt génkárosodást okoz a cigaretta
A cigarettában lévő rákkeltő anyagoknak csupán néhány percre van szükségük ahhoz, hogy egy későbbi tumor kialakulásának alapjait megteremtsék a DNS károsításával. Amerikai tudósoknak kutatásukban most először sikerült a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) hatását végigkövetniük. Ez a szennyező anyag a dohányfüst mellett megtalálható a széntüzelésű gyárakban és a faszénen sült ételekben is. A tizenkét önkéntes dohányos részvételével zajló vizsgálat szerint a dohányzás után csupán 15-30 percnek kell eltelnie ahhoz, hogy a PAH a vérben olyan anyaggá alakuljon, amely genetikai változásokat, így rákot idézhet elő. Stephen S. Hecht, a Minnesotai Egyetem munkatársa…
Olvass tovább>>Rizsszalmából készít papírt egy tajvani gyár
Rizsszalmából és egyéb gabonafélék szárából készít papírt egy tajvani gyár, amely a forradalminak nevezett technológiát elsőként a kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartományban lévő üzemében vezeti be. Az Economic Daily News kínai gazdasági napilap szerint a kínai üzemben 2011 második felében vezethetik be a környezetbarát módszernek tekintett technológiát. Az eljárás azért számít újdonságnak, mert olyan alapanyagra épül, amelyet korábban mezőgazdasági hulladéknak tekintettek. Gazdaságossági szempontból pedig azért lehet érdekes, mert a hagyományos módszerekkel 100 kilogramm faanyagból 20 kilogramm papírt, az új módszerrel viszont ugyanannyi szalmából négyszer több papírt lehet gyártani – állítja a…
Olvass tovább>>Nyelvelős honlap
„iTranslate4.eu” – két év múlva ezen a honlapon a Google Fordítónál jobb minőségű szöveget kapunk Európa szinte bármelyik nyelvéről, nyelvére. Kilenc cég és a magyar nyelvtudósok kétmillió euróért állnak elő a tolmács honlappal. Képtelenség gépi fordítórendszert kreálni minden európai nyelvpárra. Holland–észt, finn–román, magyar–lett és még hosszan sorolhatók azok a nyelvpárok, amelyek között elvárható a szövegek érthető átültetése. A mintegy kétmillió eurós támogatással létrejövő „iTranslate4” nevű fejlesztés elsődleges célja az EU összes hivatalos nyelve között a lehető legjobb minőségű fordítás biztosítása. „A weboldal 42 nyelv – 23 hivatalos EU-nyelv, 7 unión…
Olvass tovább>>Létrehoznák a Földet egy szimulátorban
Egy nemzetközi tudóscsoport olyan szimulátort akar létrehozni, amely leutánoz mindent, ami a Földön történik, a globális időjárási jelenségektől és a betegségek terjedésétől kezdve a nemzetközi pénzügyi tranzakciókig, vagy egy forgalmas úton keletkező dugóig. Az Élő Föld Szimulátor (Living Earth Simulator – LES) névre keresztelt projekt célja a tudományos ismeretek gyarapítása arról, ami a bolygón lejátszódik, mégpedig a társadalmakat formáló emberi cselekvés és a fizikai világot meghatározó környezeti erők közeli tanulmányozása révén. „Sok mai probléma – beleértve a társadalmi és gazdasági bizonytalanságokat, háborúkat, betegségeket – az emberi viselkedéshez köthető, de a…
Olvass tovább>>Új ipari parkot létesítenek
Új ipari parkot létesítenek Sümegen, a kilenc hektáros terület közművesítése 200 millió forintos beruházással valósul meg. Rátosi Ferenc polgármester a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kijelölt, a régi ipari park közelében lévő szántóföld területe az önkormányzat tulajdonában van. A város 2000-ben kialakított, 29 hektáros ipari parkjában jelenleg egy finommechanikai műszereket gyártó német, egy famegmunkálással foglalkozó osztrák, egy polimerbeton-gyártó magyar vállalkozás működik, emellett a park fuvarozócégeknek ad helyet. Az új ipari parkba pedig egy csaknem száz munkavállalót foglalkoztató német műanyagipari cég költözik, de az új lehetőség iránt több más vállalkozás –…
Olvass tovább>>Reptéri kifutókat kell átszámozni a mágneses pólus mozgása miatt
A floridai Tampa repterén át kellett festeni a kifutópályák végén található jelöléseket, mert az északi mágneses pólus három foknál többet mozdult el ezen a területen. A hasonló újraszámozás ritka, de néha előfordul: 2009-ben például a londoni Stansted reptéren volt szükség hasonlóra. Az északi mágneses pólus – amely nem esik egybe a földrajzi Északi-sarkkal – folyamatosan változtatja a pozícióját, évente körülbelül 64 kilométerrel vándorol el korábbi helyéről. A mágneses sark a 16. század végén a földrajzi Északi-sarktól 10 fokkal keletre volt, a 19. század elején viszont már 25 fokkal nyugatra. Jelenleg…
Olvass tovább>>Mamutot klónoznának japán tudósok
2015-ben megszülethet az első klónozott gyapjas mamut, jelentette be a kiotói egyetem professzora, Iritani Akira. A kihalt állatot a szibériai fagy által több ezer évig épségben megőrzött mamutleletekből támasztanák fel. A kilencvenes években már folytak kutatások ötezer éve fagyott állapotban levő mamuttetemekből klónozáshoz használható bőr- és izomszövetek kinyerésére, de az akkori technikával használhatatlannak bizonyultak a fagy által roncsolt sejtek. 2008-ban aztán egy japán kutató, Vakajama Teruhiko olyan új technikát fejlesztett ki, amivel sokkal hatékonyabban menthetők ki a sejtmagok a fagyott szövetekből. Ezzel a technikával sikerült egy 16 évig fagyasztva tartott…
Olvass tovább>>Lesz szuperlézer-központ Szegeden
Megvalósul a szegedi szuperlézer projekt – jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken Budapesten az Új Széchenyi Terv bemutatóján. A terv a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer megépítését célozza. Az ELI projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike. A berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország, a projekt helyszínpályázatán Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország és Románia vett részt. Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október elsejei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) építik meg. A lézerközpontokat…
Olvass tovább>>Magyar cég vitt 3D-t Vegasba
Egyre hangosabb a 3D tévézésben hívők tábora, de még több dolog hiányzik a technológia sikeréhez. Nincs elegendő tartalom, és az emberek nagy része nem szeretne szemüveget hordani a térhatású élmény érdekében. A CES-en kiállít a magyar iPont Kft., és pont ezekre a problémákra ad megoldást. A mozikban népszerű a 3D, de a térhatású filmek a nappalikba még nem tudtak betörni. Ennek több oka van, és talán az a legkisebb gond, hogy a 3D tévék egyelőre a drágábbak közé tartoznak. Drága tévéket akkor is vettek az emberek, amikor még szó sem…
Olvass tovább>>3D-nyomtatóval készülhet a következő űrállomás
A térbeli alakzatok előállítására képes 3D-printerekkel készült már bútor, ruhadarab, sőt, az orvoslásban is felhasználták a módszert. Egy amerikai cég most hasonló technológiával készülő űrállomás létrehozásához keres befektetőket. A Space.com űrkutatással foglalkozó oldal értesülései szerint a Made in Space nevű vállalat nem akármilyen vállalkozást tervez: a 3D-nyomtatók segítségével Föld körül pályán szeretnék létrehozni a jövő űrállomását. A cég képviselői szerint sokkal logikusabb és gazdaságosabb a leendő űrállomás alkatrészeit már eleve a kozmoszban előállítani, így azoknak nem kell kibírnia az indítás során jelentkező hatalmas gravitációs terhelést, ennek eredményeként tömegük mintegy 30…
Olvass tovább>>Műholdakkal dolgozhatnak a jövő gazdái
Az amerikai űrkutatási hivatal nem csak azzal foglalkozik, hogy mi található a kozmoszban: a NASA mérnökei olyan számítógépes programot fejlesztettek, amely az időjárási adatokat feldolgozva segíti a földeken dolgozók munkáját. A Treehugger zöld technológiával és környezetvédelemmel foglalkozó weboldal értesülései szerint a Terrestrial Observation and Prediction System (TOPS) segítségével a közeli jövőben a gazdaságokban akár egy okostelefon, vagy egy táblagép segítségével is megszemlélhetik a gazdák földjeik állapotát. A rendszer továbbfejlesztésével az sem elképzelhetetlen, hogy az egyenlőtlen csapadékeloszlást látva a gazda egyetlen kattintással beindítsa az öntözőrendszert a szántóföld adott részein. A technológia…
Olvass tovább>>Már az anyai vérből is vizsgálhatók a magzat génjei
Egy új tanulmány szerint a terhes nők egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés előtti szűrőmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelyből vizsgálható a magzat genetikai állományát. A genetikai betegségek prenatális (születés előtti) szűrését hagyományosan úgy végzik, hogy invazív eljárással (amniocentézissel vagy chorionboholy-mintavétellel) mintát vesznek a magzati szövetből. Ennél kevésbé kockázatos és kíméletesebb módszer a számos betegség esetében már alkalmazható preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD), amelynek során az embrió egyik sejtjének génjeit elemzik olyan családokban, ahol a pár…
Olvass tovább>>Génmódosított szúnyogokkal harcolna Malajzia
Malajzia elhalasztotta azt a tereptanulmányt, amelyhez génmódosított szúnyogokat engedtek volna szabadon, hogy felvegyék a harcot a dengue-lázzal. Az illetékesek környezetvédők tiltakozása után kedden jelentették be döntésüket. A világon az első ilyen típusú kísérletben 4-6 ezer hím Aedes aegypti szúnyogot engedtek volna szabadon Malajzia két államában. Az ellenőrzött környezetben zajló kipróbálást a laboratóriumi tesztek eredményei alapján engedélyezte az ország biológiai biztonságért felelős bizottsága. A terv azonban széles körű aggodalmat keltett a környezetvédelmi csoportokban, amelyek arra kérték a kormányt, vesse el a tesztelés ötletét. A környezetvédők megkérdőjelezték, hogy génmódosított szúnyogokkal megelőzhető lenne…
Olvass tovább>>Új réteget fedeztek fel a Föld magjában
Bolygónk külső magjában egy új zónát azonosított a Bristol Egyetem kutatócsoportja. A földmagot az eddigi ismeretek alapján két fő részre tagolták, a belső, illetve a külső magra. A Bristol Egyetem vizsgálatai alapján azonban a külső réteg nem teljesen homogén: a köpeny felé eső határán feltételezhető egy vékonyabb héj, amelynek a mágneses mezőhöz kapcsolódóan tulajdonítanak nagy jelentőséget. A földmag anyagát főként vas és nikkel alkotja, emellett kisebb arányban előfordulnak könnyebb elemek is (főképp oxigén és kén). A belső mag (5150-6378 km mélységben) szilárd halmazállapotú, míg az ezt körbeölelő maghéj vagy külső…
Olvass tovább>>Intel: 8-10 év múlva jöhet az 1000 magos processzor
A gyártó háza táján elhangzó nyilatkozatok szerint nagyjából egy évtized kell a ma még szinte elérhetetlennek tűnő fejlesztés piacra dobásához, ám az igazi kérdés, hogy lesz-e rá valós igény. A vállalat egyik mérnöke a napokban a ZDNet UK portálnak adott hosszabb interjút, amelyben nem csak a fejlesztés és egyéb munka várható időtartamát, hanem annak értelmét is megvitatták. A cikkből megtudhatjuk, hogy nagyjából egy évtized múlva remélhető az 1000 magos processzorok megjelenése, ám a legfontosabb kérdés nem is a periódus hosszával kapcsolatos. A 8-10 éves ciklust a Moore-törvény alapján határozták meg,…
Olvass tovább>>Adott agyterülethez köthető a közösségi viselkedés
Az emberi agy amigdala nevű területének nagyságával van összefüggésben, hogy valaki milyen mértékben kapcsolódik másokhoz, hogyan működik együtt csoportokban – vélik amerikai kutatók. A Nature Neuroscience című szakfolyóirat online kiadásában vasárnap közzétett tanulmányhoz 58 önkéntes agyát tapogatták le képalkotó eljárással. Megállapították, hogy az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amigdala annál nagyobb volt a vizsgálatba bevont embereknél, minél több baráttal és családtaggal álltak az önkéntesek rendszeres kapcsolatban. Mint Lisa Feldman Barrett, a közlemény egyik szerzője elmondta, eredményük nem meglepő, mert az amigdala a központja azoknak az agyi hálózatoknak, melyek…
Olvass tovább>>A NASA kidob 500 millió dollárt az ablakon
Bár az Obama-kormány már tíz hónapja leállította az Holdra szállást, és az ehhez szükséges űrjárművek és technológiák kifejlesztését célzó Constellation űrprogramot , a NASA-nál lassan megy a projekt lelövése, különösen, ha a kongresszus is bénázik egy sort, és az elnöki rendelettel ellentétes dolgokra utasítja az űrhivatalt. A floridai Orlando Sentinel című lap nyomozása során ugyanis kiderült, hogy a NASA márciusig köteles folytatni az Ares-1 rakéta fejlesztését, nagyjából havi 95 millió dolláros költséggel, úgy, hogy a rakétát valószínűleg sosem fogják használni, ahogyan a már elkészült, 500 millió dolláros, 110 méter magas…
Olvass tovább>>