Az idei Innovációs Nagydíjat az NNG Kft. nyerte el az „iGO Automotive” navigációs szoftvertermékért. Az általuk kifejlesztett új navigációs szoftver lehetőséget kínál arra, hogy egyre több járművbe, minden felszereltségi szinten minőségi, gyárilag beépített navigációs alkalmazások kerüljenek. A cég keresi az újabb stratégiai célpontokat, és újabb piaci nyitás előtt áll – mondta az Innoportal.hu-nak adott interjúban Balogh Péter, az NNG Kft. vezérigazgatója.

– Imponáló volt hallani, hogy a navigációs szegmensben működő magyarországi vállalat már 118 országban van jelen. Milyen startégia mentén határozták meg ezt a célt?
– Amikor 2008-ban láttuk, hogy a PND (Portable Navigation Device) piacon csökken a kézi navigációs eszközök iránti kereslet, megvizsgáltuk, milyen más piaci szegmens, vagy termékkategória jöhet még szóba. Korábban is kerestek meg minket az autópiacról, de addig mind az ágazat minőségi elvárásrendszere, mind az integrációs munka mélysége, és a pénzforgás sebessége lényegesen különbözött a szórakoztató elektronikáétól. Egy új autó tervezése 3-4 évig tart, a tervezés, a megalkotás és a tesztelés után évekkel kezdődik a sorozatgyártás. Így számunkra az autóiparba belépés egy 3-4 éves befektetési ciklust jelentett, ami alatt ebből jövedelmünk nem származott. Szerencsére ezen túl vagyunk, termékeinkkel az első autók 2011-ben jelentek meg, a következő évben már több, mint egymillió járművet adtak el a mi navigációs rendszerünkkel felszerelve. Ez a szám radikálisan nőni fog a következő három évben, célunk, hogy elérjük a 40 százalékos globális részesedést. Amikor ezt a stratégiát megalkottuk, vele párhuzamosan más piacok létjogosultságát is vizsgáltuk. Ilyen volt a telefonos navigáció, de ott túl nagy volt a felhasználók száma. Bár sok embert el lehet vele érni, senki nem találja rajta a „fogást” pénzügyileg, nehéz rá üzleti modellt építeni. Túl nagy volt a kockázata annak, hogy egyszeri költséget beruházva a fejlesztésbe, a végén mégis ingyen adjuk a megoldást az emberek kezébe. A Google ezt megtette, majd igen gyorsan követte ebben a Nokia is. Ennek a piacnak a liberalizációja várható volt. Azzal, hogy az emberek hozzászoktak az ingyenes navigációhoz a telefonjukon, azt is elvárják, hogy az általuk vásárolt autó is navigációs lehetőséget biztosítson, akár ingyenesen, akár a kocsi árába beépítve.
– Ez az autó vételárába beépített szolgáltatás nem okozott árversenyt a riválisok közt, ami miatt drasztikusan lemenne az eszköz ára?
– Mi pont ezt jósoltuk meg 2008-ban. Ha a navigáció már nem egy 3000 dolláros vagy eurós extra felszerelés egy felsőkategóriás autóhoz, akkor meg fog változni az árérzékenység is. Az előbbi példánál maradva: a 3000-ből ezret keresett a márkakereskedő, ezret az autógyár, és ezret a hardver beszállítója. Mi úgy gondolkodtunk, hogy ha a navigáció alapfelszereltséggé válik, akkor ez azt jelenti majd, hogy az autógyárak minden egyes dollárra és centre sokkal jobban fognak figyelni. Arra jutottunk – és ezt más piacokra is alkalmaztuk –, hogy minden egyes dollár, amit a hardveren tudnak megtakarítani, az egy dollár, amit nem rajtunk, azaz a szoftveren akarnak megspórolni. A hardver szempontjából hatékony megoldásokat dolgoztunk ki, amelyek kis teljesítményű processzoron is képesek futni, megfelelően integráltak a többi funkcióval, tehát a multimédia lejátszástól a navigációig minden ugyanazon a processzoron és memórián osztozik. Mindemellett garantálni tudjuk azt az autóipari minőséget és időtállóságot, amit ez az iparág elvár. Emellett rengeteg gyártási innovációt is behoztunk, amelyek a termék hatékony előállítását és hatékony támogatását teszik lehetővé – például globális lefedettséget építettünk ki. Az autós navigációs témában elsőként oldottuk meg, hogy nemcsak Európára és Amerikára, hanem Dél-Amerikára, az arab országokra, a Közel-Keletre, Délkelet-Ázsiára, Kínára, Japánra, Koreára és Ausztráliára is van megoldásunk. Így az autógyártóknak nem kell minden régióban más beszállítókkal más-más projektet menedzselve dolgoztatniuk, hanem egyetlen beszállító biztosít számukra mindent. Ez projektenként akár több tízmilliós megtakarítást is jelenthet számukra.
– Két fő összetevője van ezeknek az eszközöknek. A hardver kicsit lassabban, a szoftver gyorsabban elavulhat, Hogyan készülnek fel erre a folyamatra?
– Mi a szoftverre koncentrálunk, de azt is látjuk, hogy a hardverintegrációs oldalon is rengeteg lehetőség kínálkozik – például csökkenthetjük a hardverigényt. Az autóipar lényegesen eltér a szórakoztatóipari elektronikától. De lassan ők is eljutnak oda, hogy a szoftverplatformot valamelyest függetleníteni kell az autóétól. A nagyon mély integrációk miatt ez jelenleg a legtöbb gyártó számára még álom csupán. Mi dolgozunk olyan autógyártóval, amely jelentős előrehaladást ért el e téren. Újabb forradalom lesz ezen a területen, ahogy a szórakoztató-elektronika vívmányai kicsit gyorsabb tempóra kapcsolnak az autóiparban. A beépített display-nek nem biztos, hogy ezt le kell követnie.
– A világ országainak több, mint a felét lefedték már a szoftverükkel. Mindenhova közvetlen elérésük volt, vagy közvetve sikerült megoldást találniuk egyes helyekre?
– Jelenleg több, mint 30 térképszolgáltatóval dolgozunk együtt a világ minden tájáról. Kínai térképet például csak kínai térképszolgáltatótól lehet vásárolni, ugyanez igaz a japán vagy a koreai térképre is. Ahhoz, hogy globális lefedettségünk legyen, kellett mind az üzleti, mind a technológiai jellegű integráció, amely az ennyiféle szolgáltatótól, ennyiféle adatforrásból érkező adatokat egybe tudja gyúrni, hogy egységes térképet lehessen ebből képezni. Ugyanazon az értékesítési csatornán, ugyanazzal a technológiával is kell a feldolgozást végrehajtani.
– Ha végigtekint a NNG eddigi fejlődéstörténetén, hogy látja: ugrásszerűen történtek az előrelépések, vagy pedig folyamatos emelkedésben voltak?
– Az eredmény mindenképpen ugrásszerűen jelentkezik nálunk. A mögötte lévő munka egy hosszú befektetési időszak is volt, amely továbbra is folytatódik. Nyilván vidámabb dolog úgy befektetni, ha ömlik befelé a pénz, de azt gondolom, hogy az innovációra akkor is szükség van, és kell is költeni rá, amikor éppen nincs nagy bevétele egy cégnek. A cég stratégiája 2008-tól 2010-ig alapvetően az volt, hogy a többi, már felépített piacából a lehető legtöbbet kihozva, egyre összeszorítottabb nadrágszíjjal megfinanszírozza ezt az innovációt, hogy megérkezhessünk az új piacunkra. Enélkül a cég lehet, hogy ma már nem létezne. Ennek segítségével viszont egy erős fejlődő pályára álltunk.
– Most már szélesedik a paletta?
– Újra szélesedik, teljes mértékben. Már keressük az újabb stratégiai célpontokat, és egy újabb nyitás előtt állunk. Erre azért is van szükség, mert nemcsak akkor kell odalépni a gázpedálra, ha baj van, hanem akkor is, ha jól mennek a dolgok. Ezért most, amikor újra jól haladunk, megint szétnézünk kívül-belül, megvizsgáljuk, hogy tudnánk a munkánkat még jobban végezni, illetve hogy tudnánk más piacokra átlépni. Nagy előnyünk, hogy az utóbbi pár évnek köszönhetően 26 autómárkával és 15 autóipari beszállítóval van már szerződéses viszonyunk, illetve üzleti kapcsolataink. Ezt hasznosítva az autóiparban a navigáción túl is ki tudjuk terjeszteni tevékenységi körünket. Rengeteg új és nyitott ajtó van előttünk ahhoz képest, ami négy-öt évvel ezelőtt volt.
– Terveznek-e esetleg a jövőben új vállalkozásokat indítani, egy vállalat-portfóliót nyitni, vagy különféle tevékenységeik továbbra is egyetlen cég keretén belül zajlanak?
– Jelenleg a stratégia az, hogy mindent ezen az egy cégen belül végzünk. De majd meglátjuk, hogy lesznek-e olyan témák, amelyek egy-egy spin-off cég létrehozását igénylik, netán nemzetközi terjeszkedés vagy akvizíció válik szükségessé.
Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Matykó Károly