A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a beavatkozások előtt sikerülne felébreszteni ezeket a sejteket – ezzel próbálkoznak többek között Debrecenben is – adta hírül az Origo.
Szakmai körökben egyre általánosabban elfogadott az a nézet, hogy a rosszindulatú daganatok nem a testi sejtek átváltozásával visszaprogramozódásával, hanem úgynevezett daganatos őssejtekből (tumorőssejtekből) alakulnak ki. A szervezet bizonyos helyein normális körülmények között is tömeges mértékben pusztulnak el a sejtek. Ilyenek a legintenzívebben megújuló szövetek, mint a nagy igénybevételnek kitett hámfelszínek – például a bőr és a belek hámborítása -, valamint a vérképző rendszer. Ezek pótlása sejtosztódással történik. A naponta születő és elpusztuló vérsejtek száma például a legóvatosabb becslések szerint is több száz milliárd. Sejtosztódásra van szükség ahhoz is, hogy a fertőzések és sérülések nyomán elvesztett sejtek pótlódjanak, ezáltal az érintett szövetek, szervek regenerálódjanak.
A felnőtt szervezetben osztódásra általában csak a nem véglegesen elkötelezett sejtek képesek. Ezek többnyire őssejtek. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézetében elsősorban vérképzőszervi őssejtekkel, illetve vérképzőszervi daganatok gyógyításával foglalkoznak, dr. Udvardy Miklós professzor vezetésével.
Normális körülmények között a vérsejtképzés a szervezet szigorú szabályozása alatt áll, és mindig csak annyi vérsejt termelődik, amennyi az elpusztult vérsejtek pótlására szükséges, illetve amennyire a szervezetnek szüksége van. Ha azonban valamilyen zavar következik be a szabályozásban vagy az őssejtek anyagcseréjében, akkor rosszindulatú daganatos megbetegedések – leukémiák, limfómák – alakulnak ki.
Az orvostudomány nagy kihívása a rákos betegségek kezelése. A jelenleg általánosan alkalmazható sugár- és kemoterápia sajnos nem kíméli a szervezet egészséges sejtjeit sem, ennek köszönhető a rengeteg, sok esetben komoly mellékhatás, amely akár egy második rosszindulatú folyamat kifejlődéséért tehető felelőssé.
Az utóbbi néhány évben azonban kiderült, hogy szinte minden daganatban megbújnak nem osztódó, úgynevezett szunnyadó daganatos őssejtek. Azért, hogy a sugár- és kemoterápia minél kevesebb kárt okozzon az szervezet egészséges sejtjeinek, a kezelést úgy igyekeznek optimalizálni, hogy elsősorban az osztódó sejteket – így a ráksejteket – pusztítsák el. Emiatt azonban a kezelés után a legtöbb daganatban életben marad néhány szunnyadó daganatos őssejt. Ezekből azután később még sikeresnek mondható kezelés után is újra kiújulhat a betegség.
Udvardy Miklós az [origo]-nak elmondta, jelenleg sok esetben azért sikertelen a kezelés, vagy egy idő után azért újul ki a betegség, mert nem sikerül teljesen kiirtani a szunnyadó daganatos őssejteket. A hatékony kezelést jelentősen megkönnyítené, ha a terápia megkezdése előtt célzottan sikerülne felébreszteni ezeket az inaktív állapotban lévő sejteket. Ekkor ugyanis nagy valószínűséggel elpusztítaná őket az átültetés előtt alkalmazott sugár- és kemoterápia.
A legújabb kutatások célja, hogy a szunnyadó őssejteket beindítsák, azaz osztódásra bírják. Jelenleg mintegy 25-50 gyógyszerjelöltet vizsgálnak világszerte, amelyek úgy módosítják az őssejtek anyagcseréjét, hogy beindul a sejtek osztódása. Ezek közül néhány – például a bőrrákoknál alkalmazhatók – már az emberi kipróbálás stádiumában van.
Forrás: Origo