Eleinte gyógyszerek tesztelésére lesz használható az őssejtből létrehozott agysejt, de a későbbiekben a beültetésükkel visszaállítható lesz az emlékezet.
Az Alzheimer-kutatás túlnyomó részét genetikailag módosított egerekkel végzik, de egy új technika lehetővé teszi, hogy emberi sejtekben is tanulmányozzák a betegség lényeges vonásait. Amerikai kutatók olyan sejteket hoztak létre, amelyek az emlékezetben játszanak fontos szerepet. A sejteket új gyógyszerek tesztelésére használhatják, vagy a későbbiekben akár transzplantációra is, hogy segítsék az emlékezet visszaállítását – írták a kutatók a Stem Cell című szakfolyóiratban pénteken megjelent tanulmányukban.
„Ezek olyan sejtek, melyek alapvetően fontosak a memóriafunkciókhoz” – hangsúlyozta Jack Kessler, a chicagói Északnyugati Egyetem Feinberg Orvosi Iskolájának munkatársa.
A csoport először embrionális őssejteket alkalmazott az idegsejtek előállítására. Az újonnan növesztett sejteket a kutatók egerek agyába ültették be, ahol azok normálisan működtek, axonokat (idegszálakat) hoztak létre és acetilkolint termeltek, amely agyi vegyület segítségével az agy más részeiből kinyerhetők az emlékek. A kutatók szerint technikájukkal szinte végtelen számban állíthatók elő ezek a sejtek, ami lehetővé teszi alapos tanulmányozásukat.
Ugyanezt a megközelítést felnőtt bőrsejtekből kiindulva is alkalmazták. Ekkor visszaprogramozással először úgynevezett indukált pluripotens őssejtek (iPS) hoztak létre, melynek az embrionális őssejtekhez hasonló tulajdonságai vannak. A módszerrel az iPS sejtekből is sikerült neuronokat létrehozni.
Mint Kessler elmondta, az iPS sejtek előnye, hogy Alzheimer-kórban szenvedő embertől származó sejtből kiindulva állítható elő, ami lehetővé teszi, hogy a kutatók az egészséges és a beteg sejtek közti eltéréseket is tanulmányozzák. Olvasható az index.hu internetes oldalon.